Szeged és Vidéke, 1915. június (14. évfolyam, 125-149. szám)

1915-06-08 / 131. szám

1915 június 8 SZEGED ÉS VIDÉKE. Tizenhat és félmilliót jegyeztek Szegeden a második hadikölcsönre. Hétfőn járt le a­ második hadi­kölcsönre való jegyzés határideje. A szegedi főispáni hivatal össze­gyűjtötte a bankokban és állami hivatalokban történt jegyzéseket. A kimutatásból megállapítható, hogy Szegeden a második hadi­kölcsönre összesen tizenhat mil­lió ötszázharmincegyezer ötszáz­ötven koronát jegyeztek. Aligha van vidéki város, amely fölülmúlná ezt a nagyszerű áldozatkészséget. Meg kell állapítani, hogy a jegy­zések igen tekintélyes része a meghosszabbított határidőben tör­tént. A nagytőke nem valami túl­ságosan erőltette meg magát, an­nál elismerésre méltóbb azonban a középosztály és a gazdák tömeges jegyzése. Nagyot lendített a köl­csön sikerén a hatóság agitá­­ciója, amelynek hatása különö­sen a főispáni hivatalban volt érezhető. Csak úgy tódult a kö­zönség a főispáni hivatalba, ahol majd két milliót jegyeztek. Az államkölcsön szegedi jegyzé­sének sikere fölülmúlja az első hadikölcsönét, amelyre tizenhét és fél millió koronát mutattak ki, de mint később kiderült, tévesen. A város jegyzését ugyanis kétszer számították, külön külön a bank és a város részéről. A mostani jegyzés eredményét azonban pon­tosan megállapították. Az ered­mény dicsőségére válik Szeged közönségeinek az ország színe előtt. A jegyzések az egyes bankok­ban a következőképpen oszlanak meg: Szeged-Csongrádi Takarékpénz­tár 4,300.000 korona, May-bankház a város két mil­lióján kívül 2,100.000 korona, Szegedi Kereskedelmi és Ipar­bank 1,833.650 korona, Kézművesbank 777.350 korona, Osztrák-Magyar Bank 709.950 korona, Szécsi­ bank 580.600 korona, Hitelbank 495.000 korona. Bankegyesület 90.000 korona, Központi Bank*­46.750 korona, Alföldi Takarékpénztár 25.400 korona, Általános Bank 5.000 korona. Ezenkívül a főispáni hivatalban 1.900.000, a királyi adóhivatalban és a postán 238.650 koronát je­gyeztek. A Takarék- és Hitelbank még nem közölte a főispán! hiva­tallal a jegyzések összegét. A fő­ispán­ hivatalban szombatig még elfogadnak jegyzéseket. A város összesen mintegy harmadfél millió koronát jegyzett a második hadi-­ kölcsönre. Elpocsékolt milliók Konyhai hulladékok felhasználása. A Magyar Földműves című gazdasági szaklapban olvassuk az alábbi érdekes sorokat: A háború megtanított bennün­ket a takarékosságra és lemon­dásra minden téren. Természete­sen együtt jár ezzel az a törekvés is, hogy minél többet termeljünk s hogy így ellenségeink kiéhezte­­tési törekvéseit minél alaposabban csúffá tehessük. A húsnak olyan ára van, ami­nőre a legöregebbek sem emlékez­nek s Így a hús- és zsírtermelés manapság nagyon kifizeti magát, de persze a takarmánybeszerzés nehézségei a legtöbb kisgazdát mégis arra késztetik, hogy túl­adjon állatállományán s ily módon csökkentse hústermelését. Mégis meg kell a közélelmezés és saját erszényünk érdekében is gondolnunk, nem lehetne e leg­alább a sertéstartást bizonyos mér­tékig olyan takarmányozással biz­tosítanunk, amelyre a rendes vi­szonyok között persze senki sem gondolt, de aminek annál inkább megvan ma a szükségessége és indokoltsága. A konyhai hulladé­kok fölhasználására gondolunk, amelyek ezideig többnyire veszen­dőbe mentek a legjobb gazdaasz­szonynál is, de amelyeket ezentúl fokozottabb figyelemben kell ré­szesítenünk és sertéseink etetésére kell hasznosítanunk. Kivált városok közelében lehetne okos beosztással erről gondoskodni, hogy a városi lakosság konyhai hulladékát is megkaphassák a kör­nyékbeli sertéstartó kisgazdák, mert, amint Németországban történt kí­sérletek és számítások beigazolták, egy-egy nagyobb város konyha­­hulladékának takarmány értéke száz­ezrekre rúg s ekkora értéket a mai szűkös világban valóban nagy kár, sőt vétek a szó szoros értelmében az ablakon kidobni. Tiz kisebb háztartás hulladékából egy-egy ser­tés könnyen el volna tartható, ennyiből tehát évenként két sertés takarmánya tennék ki. A városi hatóságok feladata volna arról gondoskodni, hogy a házi­szeméttől elkülönítve gyűjtse össze a városi közönség a kenyér-, bur­gonya-, hús-, főzelék- és gyömölcs­­maradványokat, szóval mindazt, ami sertések etetésére hasznosít­ható. És meg vagyunk róla győ­ződve, hogy amennyiben a kör­nyékbeli kisgazdák e hulladék olcsó áron való átvételére szövet­keznének, a most szemétdombra kerülő, elpocsékolt milliókból so­kat lehetne ily módon megmen­teni. Melegen ajánljuk ezt a gon­dolatot — amelyet számos német város már gyakorlatilag a legjobb s­ikerrel meg is valósított — sertés­tartó kisgazdáink és vidéki váro­saink vezetőségének figyelmébe. A Dardanellák harcai, HÁGA, június 7. A Times athéni levelezője a török csapatok erejét a gallipoli félszigeten két­­százhetvenötezer emberre becsüli, azonkívül bizonyos, hogy még nagyszámú tartalékos és népföl­kelő áll rendelkezésre, hogy a veszteségeket bármikor pótol­hassák. Azok az állások, amelye­ket a törökök tartanak elfoglalva, már természettől fogva is igen erősek, a törökök pedig már régi idő óta igen jól tudnak harcolni pozíció-háborúban. A csapateltolá­sokat és az intendaturát német katonatisztek tartják a kezük­ben. Ha a szövetségesek a Darda­nelláknál kudarcot vallanak, úgy ennek igen kellemetlen hatása lesz az egész balkáni félszigetre. Számítani kell arra, hogy a harc nem lesz könnyű, mert a török hadsereg már az eddigi ütközetek­ben is megmutatta a teljes ér­tékét. Orosz defenzíva- LONDON, június 7. A Times jelenti Pétervárról: Przemysl el­este nincs döntő hatással a galí­ciai hadjáratra, mégis figyelmez­tet arra, hogy több munícióra és más hadiszerre van szükség, any­­nyira, amennyit az orosz ipar nem képes szállítani. Mindaddig, amíg Oroszország hozzájut e szükséges készletekhez, föltétlenül szükséges, hogy defenzívában maradjon. A Times a lembergi csatáról. ROTTERDAM, június 7. A Times katonai munkatársa a ke­leti harctéri helyzetről a követke­zőket írja: — Amíg az oroszok dnyeszteri frontja tartja magát és a San, va­lamint Huszakov melletti orosz hadállások visszavonulása nyugod­tan folyhatik, az oroszok helyzete ugyan válságosnak, de katasztro­fálisnak nem mondható. Remél­hető, hogy az oroszok Lemberg környékén újabb, erősítéseket fognak kapni és hogy így meg­erősödve a most győzelmesen elő­nyomuló ellenséget hirtelen, egy csapásra meg fogják állítani. Sajnálatos tény,­ hogy az elmúlt hónap még ez esetben is oly ered­ményeket hozott a szövetségesek­nek és oly nagy területek elvesz­tésére vezetett, hogy ezek a vesz­teségek egy hónap alatt semmi­képpen sem lesznek helyrehoz­hatók. Sehol olcsóbban! A katonai fegyver­­gyári kerékpárok egyedüli képvise­lete. Valódi drezdai német gyártmányú varrógépek nálam kaphatók. — Beszélőgépek minden rend­kély részletre. SZÁNTÓ SÁNDOR régi ismert cég, főraktára kizárólag a Kiss D.-palotában (Kiss-utca) van, Szegeden. Óvás ! Kérem­­ a cégre különösen ügyelni, hogy hasonnevű egyén meg ne tévessze. *ai 3 Egy rendőr öngyil­kossági kísérlete. Ma reggel kilenc órakor a ró­­kusi rendőr­őrszobában öngyilkos­ságot kísérelt meg egy polgárőr. Gönczöl Sándor hatvanöt éves rendőrt már régebben nyugdíjaz­ták, a háború kitörése után mint polgárőr jelentkezett szolgálatra. Ma reggel egyedül tartózkodott az őrszobában és felhasználva az al­kalmat, szolgálati revolverével mellbelőtte magát. A lövés zajára többen besiettek az utcáról. A rendőrt eszméletlen állapotban szál­lították a közkórházba, ahol később öntudatra tért. Sérülése életveszé­lyes. Betegeskedése miatt kísérelte meg az öngyilkosságot. Kétségbeesett harcok Ariburnuért. KONSTANTIN­ÁPOLY,június 7. A gallipoli főhadiszállásról jelentik, hogy Ariburnu környékén ismét nagy ütközet folyt le. Mértékadó körökben valószínűnek tartják,hogy alig egy-két nap kell már csak ahhoz, hogy az antant csapatai végkép leszoruljanak a gallipoli partokról. Annyi megállapítható és elismerendő, hogy az antant katonái kétségbeesetten és óriási erővel küzdenek. Orosz megjegyzések a Balkán-államokról. STOCKHOLM, június 7. A Bjecs Írja egyik legutóbbi vezércikkében: Görögország semleges marad kö­veteléseinek elutasítása és a király betegsége miatt. Romániával való­színűleg ugyanez történik, mert olyan óriási az étvágya, hogy az antant kénytelen volt a vele való tárgyalásokat beszüntetni. Bulgária talán mégis csak fölbátorodik és kihasználja az alkalmat, bár a kö­zépponti hatalmak éppen annyit kínálnak neki, mint az ántánt. Itália közbelépése azonban való­színűleg meggyőzi Bulgáriát afelől, hogy Németország nem legyőz­hetetlen. (?) A Novoje Vremj a bukaresti je­lentés alapján azt a hírt közli, hogy a román fővárosban az inter­­vencionista propaganda dacára, az általános hangulat a semle­gesség mellett van és a politikai pártok nyugalmat hirdetnek. A berlini Lokalanzeiger ezekhez a hírekhez a következőket jegyzi meg: Nyugodtak vagyunk Bulgária magatartása felől, mert ez az állam és Ferdinánd király jól tudja, hogy nem szabad fölülni az antant ígéreteinek, mert az álnok szö­vetségesek egyáltalában nem res­pektálják adott szavukat és ki­jelentéseiket. És azt hisszük, hogy a romániai kormány sem fog hinni ellenségeink csalogatásának.

Next