Szeged és Vidéke, 1915. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
1915-09-23 / 221. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. évfolyaiD, 221 (4235) SZ. SZEGED 1916 Szeptember 23 csütörtök A tudós, Guglielmo Ferrero, az olasz történetíró, előszedi a komoly tudós komoly pápaszemét, vagy mivel ez nem latinos, hanem otromba német szerszám, hát a finom orrosi etetőjét s mintha nagyon higgadt, nagyon tárgyilagos lenne, tudományosan, de egyúttal olasz ékesszólással bizonyítja, mért kell letörni a németet. Esetleg talán ki is irtani a magját. Úgy kezdi, hogy előbb szeliden megfeddi Európát. Ez az öreg kontinens persze csupán az antant hatalmasságait jelenti s legelső sorban természetesen Olaszországot. Ferrero enyhe szemrehányással leckézteti a vén Európát, amely már egész életében mindig olyan fiú volt, hogy soha sem akart a maga kárán tanulni. Lám, most is, mint nem egyszer a múltban, tűrte, hogy egyetlen nemzet a feje tetejére nőjjön. Ezúttal a német ez a náció. Hogy a német olyan erős s hogy erejének ismeretére ébredt, ez csakis Európa hibája, mondja az olasz történetíró, mert Németország iránt érzett csodálatával, a német kultúra előtt való meghajlásával mértéken túl megnövesztette a germán önbizalmat s igy szintén vétkes a világháború előidézésében. Mert a főbűnös persze ebben is Németország. A tudós aztán elmondja, hogy miképpen lett hatalmassá a német s amit mond az himnusza a németségnek. De a germán nagyság a legborzasztóbb veszedelme Európa minden népének s mert Germániát a nagyságban mondotta ki bűnösnek, ezért követeli letörését a kiváló Ferrero. Hogy mert éppen a német hatalom olyan veszedelmes, ezt a tudós annyira magától értetődőnek tartja, hogy szót sem veszteget rá. Pedig erre a kérdésre érdemes volna válaszolni. Anglia például jóval hatalmasabb, mint Németország. Uralma kiterjed minden kontinensre s az óceánokon egyedül ő az úr. Ha rajta és szövetségesen, a franciákon áll, akkor Itáliának nem igen lennének gyarmatai most Afrikában. De hát Anglia óriási hatalma azért nem nyomasztó talán, mert már megszokottság. Németország ellenben most a legjobban feltörekvő s legfélelmesebb konkurrense lehet Itáliának, amely a nagy d’Annunzio szerint megunta már, hogy pusztán nyájas vendégfogadója legyen a nászutasoknak és gazdag henyéknek, akik tájak és műkincsek között szórakozva sétálnak. De a szlávság nagyvezére, Oroszország is feltörekvő. S Bizáncot és közvetve az Adriát fenyegető hatalma ismét veszedelmesebb az olasz érdekekre, mint a német jóakarat, amelynek — Ferrero, a történetíró mondhatná meg — a modern Itália vajmi sokat köszönhet. Hát mért éppen a németet kell mégis agyonütni? Guglielmo Ferrero egészen bátran leteheti a komoly tudós imponáló képét. Hiú álöltözete ez az elfogult politikusnak, akinek ismert szólamait nem teszi súlyos érvekké a póz, a „tudós" tekintélye. A háború eseményei. (Saját tudósítónk cenzúrázott táviratai.) Szerbia kétségbeesése. SZÓFIA, szeptember 23. Nisi jelentés szerint Szerbia kétségbeeséssel nézi a központi hatalmak hadműveleteit és Bulgária fegyverkezését. Belgrádiból eltávolították a lakosságot. BUDAPEST, szeptember 23. Az Est tudósítója jelenti Zimonyból: Belgrád utcái néptelenek. A lakosságot eltávolították. Románia politikája. BUKAREST, szeptember 23. A Minerva írja: Románia kitért a központi hatalmakkal való bonyodalom elöl, befolyása ennek következtében nagyon megerősödött a Balkánon. Románia szabad kezet szerzett magának. A bolgár mozgósítás, ROTTERDAM, szeptember 23. Athénben azt híresztelik, hogy Bulgária százezer embert mozgósított és több lovasezred ismeretlen rendeltetéssel elindult Szófiából. A görög király tanácskozása Venizelosszal és a vezérkarral. SZÓFIA, szeptember 23. Athénben nagy az izgalom. A király tanácskozott Venizelosz miniszterelnökkel és a vezérkarral. Az ántánt fenyegeti Bulgáriát. BUKAREST, szeptember 23. A Seara értesülése szerint az ántánt tudatta Radoslavovval, hogy amennyiben Bulgária megtámadja Szerbiát, angol, francia és olasz csapatokkal találja magát szemben. Az antant azt tervezi, hogy olasz csapatokat Valonán át, angol és francia csapatokat pedig Szalonikin keresztül fog küldeni. Hazarendelték a bolgár hajókat. SZÓFIA, szeptember 23. A bolgár hajókat az orosz kikötőkből sürgősen hazarendelték. A cár a harctéren. BERLIN, szeptember 23. A huszonegyediki orosz hivatalos jelentés első ízben adja hírül, hogy a cár a harctéren tartózkodik. A vilnai orosz sereg. ROTTERDAM, szeptember 23. A „Daily News" jelenti Pétervárról, hogy a vilnai orosz seregnek sikerült kiszabadulnia. Meghódítani Konstantinápolyt! GENF, szeptember 23. A párisi sajtó hangsúlyozza, hogy a Dardanellák elleni vállalkozás a legnagyobb fontosságú. A jelszó: meg kell hódítani Konstantinápolyt, minél gyorsabban, annál jobb. Tittoni a fronton. LUGANO, szeptember 23. Turinból jelentik. Tittoni párisi olasz nagykövet a frontra megy, hogy a királlyal tanácskozzék s neki az olasz-francia liga aranyérmét átadja. Sarail tábornok, GENF, szeptember 23. Az Eclair írja: Sarail tábornoknak a keleti hadsereg főparancsnokává történt kinevezése a kormány sakkhúzása a republikánusok megnyugtatása céljából. Hivatalos jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, szept. 22. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Orosz hadszíntér: Kelet-Galíciában és Volhyniában a helyzet változatlan. Az Ikva mentén egyes helyeken heves tüzérségi harc volt. Oroszok elszigetelt arra irányuló kísérletei, hogy a folyón átkeljenek, ütegeink tüzében meghiúsult. Litvániában küzdő csapataink tegnap a Novoja-Misch-szakaszon egy orosz hadállást áttörtek, 900 embert elfogtak és három gépfegyvert zsákmányoltak. Olasz hadszíntér: A talramni fensik északi szakaszát olasz gyalogság ma hajnalban több órán át heves tűz alatt tartotta anélkül, hogy előbbre jutott volna. A Dolomit-szakaszon az olasz tüzérség okozta a Monte- Piano és e hegytől jobbra és balra elterülő védelmi szakasz ellen irányított tüzelést. A helyzet egészében változatlan. Délkeleti hadszíntér: A Száva mellett és a Drina alsó folyásánál tüzérségi harcok és kisebb méretű csatározás. Pozaare-