Szeged és Vidéke, 1915. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

1915-10-25 / 248. szám

len nagy haderővel intézett előre­törések kisérik. A vilgereuthi és lafrauni fensikok heves tüzérségi tűz alatt állanak. Több olasz gya­logosztály a Dolomit-harcvonal el­len intéz támadást. Itt tegnapelőtt és tegnap véresen vertünk vissza egy egy a Bamberger Haus, a Col di Lana Tressasin levő hadállás elleni támadást, két a Rufiedo el­leni (Schluderbachtól délnyugatra) előtörést és négy a Sief község­től északra és a Popena-völgyben levő harcvonalaink ellen intézett támadást. A karintiai harcvonalon csak tüzérségi harcok voltak és kisebb csatározás folyt. Az ellen­ség a flitschi medencében és a Krn-szakaszon tegnap délelőtt egyes előretöréseket és támadáso­kat kísérelt meg — eredmény nél­kül. Azután ellanyhult a harc. A Mrzli-Vrh harcvonal ellen a lol­­meini hídfőig bezárólag az olaszok még mindig kétségbeesett erőfe­szítéssel intéznek támadásokat. Különösen a Santa­ Luciától nyu­gatra fekvő magaslatot tám­adják újra szakadatlanul. Alpinik itt be­hatoltak a harcvonal egy kis sza­kaszába, de az 53. és 86. számú gyalogezredek erélyes ellentáma­dása hamarosan újra kiverte őket onnan. Az ellenség a tolmeini és a görzi hídfő közti Isonzó-szaka­szon se tudott sehol se áttörni. Itt különösen Plavánál folyt heves harc. A görzi hídfő előtt már teg­napelőtt több, a Monte-Sabotino ellen megkísérelt támadás omlott össze. Tegnap erős tüzérségi elő­készítés után nagyon jelentékeny olasz haderő intézett támadást ez ellen a környéket uraló hegy, va­lamint Oslavia ellen. A harc ide­­oda hullámzott, éjjel is tovább folyt Azzal végződött, hogy csapataink összes állásaikat rendíthetetlenül megtartották. A Doberdo fensik szélén a Mainizza és Monte-dei sei Busi közti szakaszon a csata változatlan hevességgel tombolt to­vább, míg a déli szakaszon a nap és az éj csendesebben telt el. Az ellenségnek friss erőkkel mind újra előrehajszolt támadásai telje­sen meghiúsultak. Az olaszok csak átmenetileg tudták magukat egyes elől levő árkainkba befészkelni. Gyalogságunk, így a derék 39-ik számú gyalogezred, San Martinó­tól délre hadállásait kézitusában mindig újra visszahódította. Délkeleti hadszíntér: Kövess gyalogsági tábornok had­serege az ellenséget az Arangyelo­­váctól északra levő magaslatokon túl szorította vissza. Zászlóaljaink visszavetették a Szlatina-hegytől délre harcba bocsátkozó szerb utó­védeket. A Morava mindkét partján elő­nyomuló német csapatok elfoglalták a Palánkától délre és Petrováctól északra levő magaslatokat. Az a hadseregcsoport, amely Orsovánál kelt át a Dunán, elűzte az ellenséget a Kladovótól nyugatra levő hegyvidékről. A bolgárok Negotinon túl nyo­multak előre és Knyazseváctól északra előnyomuló csapataik át­keltek a Timok középső szakaszán. Höfer altábornagy, tük. Ellenséges repülők eredmény­telenül vetettek bombákat Oszten­­dére és a noyoni pályaudvarra. Egy angol kétfedelű St. Quentin­­től nyugatra légiharcban lezuhant. Vezető és megfigyelő, mindkettő tiszt, meghalt. Német repülők szemmel láthatólag jó eredmény­nyel támadták az abbewilli angol csapattábort és bombákat vetettek. Verdunnél találatokat észleltek. Keleti hadszíntér: Hindenburg tábornagy hadcso­­portja: A Domesweesnél partra­­szállított orosz erők német csapa­tok előrenyomulása elől ismét visszamentek hajóikra. Dünaburg­­tól északnyugatra csapataink ez oroszokat az ellenség nagy vesz­teségei mellett kivetették schoss­­bergi állásaikból és rohammal elfoglalták Iluxtot. Az oroszok 18 tisztet, 2940 főnyi legénységet, 10 géppuskát, valamint egy aknavetőt hagytak kezünkben. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja: A Wigoncorskoje tótól délre elfoglalt csatorna­ állá­saink ellen intézett ismételt táma­dásokat visszavertünk. Ellentáma­dásunkkal 2 tisztet és több mint 300 főnyi legénységet fogtunk el. Cartorisktól nyugatra Kolmyarov­­nál ellenséges állásokat foglaltunk el, számos orosz támadást vissza­vertünk. 3 tiszt és 458 főnyi le­génység esett fogságunkba. Balkán hadszíntér: Macke­nsen tábornagy hadcso­portjában Kövess tábornok had­serege Lucavicától keletre a szerbeket tovább vetette vissza déli irányban. Gallwitz tábornok hadserege Palánkánál elfoglalta a Jazenica déli partját. Tovább keletre elérte azt a vonalat, amely Bokinovótól kezdve Pet­rov­actól északra Renovácig hú­zódik. Ezt a vonalat a szerbek helyenkint rendkívül szívósan vé­delmezték. A csapataink által el­temetett szerb halottak nagy szá­mából következtetni lehet az el­lenség súlyos veszteségeire. Orso­­vánál átkeltünk a Dunán és el­foglaltuk a Slava Bizia-magas­­latot. Három tisztet és 70 főnyi legénységet fogtunk el. Bojadjev tábornok hadserege Pralovónál Negotintól északkeletre a Duna mellett egy orosz lőszerraktárt zsákmányolt és ma Zajecar és Knyazsevác közt felenton meg­szállotta a Timok nyugati part­ját. A többi bolgár seregrészről újabb jelentés nem érkezett be. (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Német hivatalos jelentés: BERLIN, október 24. (Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Sáucheztől északkeletre vissza­utasítottuk az ellenség előretöré­seit. Az állásainkba benyomult osztagokat onnan nyomban kiver­ SZEGED ÉS VIDÉKE^ 191^^'október 25 Frommer, Browning, 1914. steyer pisztolyok Sebők Mihálynál Szeged, Valéria-tó kaphatók. Robbanásokat fölvesz a kiadóhivatal Kálvária­ utca 8. szám. Szerb lakosság menekülése Romániába BU­CAREST, október 25. A Dimineaca jelen­tése szerint a­­szerbek kiürítették Kladovot. A lakosság Romániába menekült. Török katonák Dedeagacsban. LUGANO, október 25. „Az Est“-nek jelentik. A Balkán Távirati Ügynökség szerint török csapa­tok érkeztek Dedeagacsba és a török vezérkar a­ bolgár határon fölütötte főhadiszállását. ATHÉN, október 25. Dedeagacsba 70,000 török érkezett. Az antantnak föl kell adnia szerbiai vállalkozását. BERLIN, október 21­. A Tägliche Rundschaw párisi jelentése szerint a francia kormány he­vesen ellenezte Cyprus fölajánlását Görög­or­­szágnak. Az ajánlat az ántánt megalázkodása. Ha Görögország és Románia nem interveniál­nak az ántánt oldalán, a szerbiai vállalkozást föl kell adni. A görög királyt Szalonikibe várják.. ATHÉN, október 23. A görög vezérkar Szalo­­nikibe érkezett. Odavárják Konstantin királyt is. Az antant-hajók Dedeagacsban nőkre és gyermekekre lövöldöztek. SZÓFIA, október 25. A Bolgár Távirati Iroda jelentg: Dedeaga­­csot előzetes figyelmeztetés nélkül bombázták. Eddig huszonöt nő és gyermek halottat számláltak össze, akiknek nem­s volt idejük menekülni. A város legnagyobb része elpusztult . Kinek tábornok a hadihelyzetről AMSTERDAM, október 24 A Chicago Daily News berlini tudó­sítója beszélgetést folytatott Kinek tábornokkal és erről a következőket írja: A tábornok nem hisz­i, hogy a szövetséges seregek át volnának képesek törni a német vonalat. Összehasonlította a nyugati harctér helyzetét a németeknek az orosz fronton való májusi áttörésével és egyebek között ezeket mondotta: — Bár kétségtelenül igaz az, hogy az orosz hadsereg igen jól sáncolta el magát, mégis lehetetlen dolog volna, hogy amikor ilyen rendkívül nagy számban esnek foglyok, hogy az ekként támadt hézagokat jobb minőségű csapatok­kal pótolják. A tüzérségünk is sokkal különb, mint amilyen az oroszoké; nyugaton elegendő futó­árokkal készülődtünk föl. Nem akarom azt mondani, hogy az oroszok nem védekeznek jól, de a két harctéren föladott problémák különbözők. Mennél hosszabb ideig áll hadilábon egy veszteségeket szenvedő hadsereg, annál inkább degenerálódik. A mi esetünkben azonban azok az újoncok, akiket kéthónapos offenzívánk során támadt réseink betöltésére a frontra hozunk, régi harckészségre emeli hadsere­günket. Az oroszok azonban az általunk foglyul ejtett harcosok híján olyan nagy hézagokat szen­vednek, hogy képtelenek tovább­­ tartani magukat. Időnként igazán a­­ legsilányabb állapotban találtuk­­ őket. Kluck tábornok további vélemény­e­k szerint Németország még­­ hatod­részét sem szenvedte azoknak a veszteségeknek, amelyeket a szö­vetségesek írhatnak a maguk ro­vására. Valószínűnek tartja, hogy a szövetségesek a nyugati offenzíva tartama alatt kétszázötvenezer embert veszítettek. Arra a kérdésre, hogy vájjon hol fog megtörténni a döntés? — azt válaszolta: — Ez nem látható előre. Lehet, hogy a Balkánon esik az meg, ám ez inkább politikai természetű kérdés, semmint katonai. Különös lelkesedéssel szólott azután a törököknek Gallipoli félszigetén teljesített gyönyörű munkájáról, amelyek valósággal pofont adtak a szövetségeseknek. A saját maga hadseregéről igy­­ szólott: — Az én seregem még ma is az, amelyik legközelebb áll Páriához.

Next