Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1858
A felgymnasiumi Olvasókönyv álláspontjairól. 1- §. A felgymnasiumban jelenleg divatozó tanrendszer alkotmánya fölötte sokat vár a tanodai olvasmányoktól. Bizonyítja ezt a többi között azon előny, melyet nekik az időnként felhasználandó taneszközök sorában tulajdonít. Az ilyféle megelőnyösítést ott, hol, a kitűzött czél nagysága miatt, egy lépés sem történhetik alapos átgondolás nélkül, csak fontos indokok eredményezhették. Annyi bizonyos, hogy akár minden mástól elszigetelten akár az érintett eszközök sorában legyenek a tanodai olvasmányok tekintve, azonnal szembe ötlendik az érdeklőség, mely őket a köznevelési pályának ügymozgásai között folyvást jellemzi. Mivel pedig az, a mi a köznevelési pályának ügymozgására érdeklőleg hat, mindig oly tárgy, mely a róla hozott és kányszerűleg megvitatott ítéletek mozgását is érdeklővé teszi, úgy véljük, hogy e tulajdonság a következő gondolatok itteni előadását is eléggé indokolja. Azon ítéletek között, melyek a tanodai olvasmányok ügyében hallhatók, három párté gerjeszt legnagyobb figyelmet. Mások ítéletei, az előbbiekéi alá sorolhatók lévén, itt mellőzhetők. Az első párt az Olvasókönyvek mellett lép föl; a második az egyes írók összes munkáinak alkalmazását védi; a harmadik a kiegyenlítés útján jár. Amazok ítéletei valamint elvagy eredmény dolgában is szemközt állanak egymással; az utolsó főleg az egyoldalúságok ellen támad ki. Egyik párt sincs követek nélkül, de a vitatkozás menete vajmi sokszor tanúsítja, hogy a követek felfogása ritkán iti meg a kellő mértéket. Különösen ama nézetről, mintha az első és második párt ítéletei csak amúgy vaktában vagy egyedül mellékezélek tekintetéből voltak volna kikapva, tiszint le kell mondanunk, mihelyt a támogatásuk végett előhozott bizonyítékok mivoltára komolyabban ügyelünk. Bizonyítékaik nincsenek önkényileg galyabítva, annál kevesebbé voltak vaktában fölkapva, és mégsem lehet őket fogyatkozatlanoknak tekinteni. Oly pont, melynek alapos fölvilágosíthatása végett minden más előtt a pártok ügyállásával kell megismerkednünk. Az első párt az Olvasókönyvek czélirányosságát vitatja. Okoskodásai ezekben öszpontosulnak. Az Olvasókönyvek, ha jól kezeltetnek, a nevelés ügyére nézve csak hasznosak lehetnek. Az ok nagyon szembetűnő. Míg ugyanis az Olvasókönyvek a tanulókban egyénileg szükségelt készségek megindítására és megszilárdítására nagyon kedvező alkalmakat nyújtanak, addig a jól választott és jól rendezett művek, tartalmi szintúgy mint alaki jelességeiknél fogva, utat nyitnak többféle ismeretekhez. Ha pedig az iránytalan szétáradástól ment nevelés a fiatalok művelését és tanítását úgy intézi, ahogyan azt az ő egyéni sajátszerűségük igényli, akkor az Olvasókönyvek czélirányossága iránt a legparányibb kétség sem támadhat.