Állami Főreál iskola, Szeged, 1897

­ Újabb csodák az elektromosság terén. A) Táviratozás sodrony nélkül.*) Az embereket érdeklődésük tárgya szerint több csoportra oszthatjuk. Vannak közöttük olyanok, kik rajongnak a primadonnákért; mások a les ver­senyek iránt érdeklődnek ; némelyek bámulatának tárgyai a diplomaták, vagy a világnak egyéb hírességei. Azonban akadnak a jó Istennek olyan terem­tései is, kik mindezekkel a históriákkal nem törődnek, így akadnak kemény szívű halandók, kik nem olvassák a törvényszéki tudósításokat, nem érdek­lődnek a rendőri hírek iránt; az Izland szigetén lakó csendes lutheránus papok vagy az Afrika déli csúcsán élő nagy kalapú boérok éppen nem bán­ják, akár a török veri meg a görögöt, akár a görög a törököt. Azért nem állíthatjuk, hogy egyképpen dobog e sok millió halandónak a szíve széles e nagy világon. Ha a régi civilisatio korában, a scholastika vagy a renaissance napjai­ban előáll vala egy ember, a­ki azt állítja, hogy ő még az ultima Thulénél, a régi világ nézete szerint, a föld legvégső határánál is messzebb akar repülni — mi történik akkor? Némelyek rímes epigrammokat írnak róla, mások meg akarják égetni, Mátyás király pedig mosolyogva száz aranyat fizettet neki. De útját — mint a költő mondja — nem kíséri ragaszkodó lelkek véghetetlen zaja, az éj sötétében nem néz utána millió szem, szívek nem dobbannak érte. Míg ma, előáll André­s gyenge tákolmányú léghajón az éjszaki sark felkuta­tására indul, és mindnyájan aggódva lessük, mi lesz az ő sorsa, siker vagy vértanúság; míg ma, kíváncsian lessük Röntgennek, a würzburgi physikusnak *) Felolvasva és kísérletileg bemutatva a Dugonics-Társaságnak 1898. évi január hó 20-án tartott ülésén , a munkások részére rendezett előadásokon február 7-én , a kereskedő ifjak társu­latában február 18-án és a tisztviselők otthonának február 19-én tartott estélyén. Megjelent a Dugonics-Társaság 1897-iki évkönyvében is.

Next