Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-09-13 / 203. szám

XX. évfolyam, 123 szám. Szeged, 1919. szeptember 13. Szombat ügyes szám árra »0 fillér.^ Megjelenik minden reggel Egyes szám ára: 30 fillér. Vidéken.. .. . ..40 . ELŐFIZETÉSI ÁR 14EGYBEN */1 évre .. «..NH..« 25 K VIDÉKEN év­re M n M .. M .» .. 30 K 1 hóra 10 K EZDI POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhiva­l­l SZEGED, Jókai­ utca 4. szám Telefon­­számok: 252 és 12 262 Felelős szer­kesztő ■ ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos : ENDRÉNYI LAJOS, nyomda- és hirlapkiadó vállalata rt Igazgató: RÁCZ ANTAL Magyar politika. Az ezer éves átok, amely ezt a sze­rencsétlen országot állandóan pusztítja, úgy látszik, ezekben a legválságosabb órákban is kíméletlenül nyomorgatja a nemzetet. Négy hónapi áldatlan, a tatárjárásnál is vészesebb pusztílás és rombolás után amikor alig egy-kettőt lélegzett szaba­don a magyar, amikor végül újból emberré lett, félig-meddig normális életet él, a politika berkeiben újra fel­éled a pártoskodás, a viszálykodás. Szomorú és eltélendő, hogy az előz­mények után nem okult meg a nem­zet. Alig alakult egy új kormány, a letűnt politikai rendszerek extronensei, mint a kígyók eregelik fullánkjaikat, köpik a mérget, a legsúlyosabb időben az ország gazdátlan kormánykerekét átvett politikusok felé. Ha kibírtuk a proletárdiktatúra rémségeit négy hó­napon keresztül, talán nem pusztulunk el a rövid idő alatt sem, míg bármi­lyen kormány is, a béke jegyében par­lamentáris formák betartásával rendezi az ország politikai viszonyait. A kormány már elkészítette a válasz­tási törvényt. E hó folyamára beígérte és meg is tartatja a nemzetgyűlési vá­­­­lasztásokat. Annyi türelem, önmérsék­let sincs ma magukat józan politikusok­nak nevező férfiainkban, hogy az or­szág, a nép döntését nyugodtan be­várhassák ? . .. Mindenütt nyomor és szenvedés. Itt s tél. Sem tüzelőfa, sem szén, sem élelmiszer, ruha nincsen. Minden em­ber alig várja a pillanatot, hogy a békekonferencia már velünk is szóba álljon, nekünk is megszerezze az any­­nyira sóvárgott és szükséges békét, a nyugalmat, a tisztességes megélhetés feltételeit. Nem magyar ember, nem önzetlen polgár az, aki ezekben a per­cekben csak marakodni, áskálódni, gán­­csoskodni, a konc után csörtetni tud. A nemzetgyűlési választások ideje itt van az ajtónk előtt. Becsületes, józan magyar embernek, a hazáját szerető és azt szolgálni akaró politikusoknak csak egy feladata lehet: a nemzet döntését bevárni és azután levonni számára a konzekvenciákat. Az ország ma nem ismer klerikális, liberális, nemzetközi — csak becsüle­tes, egyenes magyar politikát. A nagy csörtetők, az öreg ágyuk várjanak és ne akarjanak próféták lenni. Az új ma­gyar politika irányát nem személyek, letűnt nagys­ágok magánvéleménye é­s érvényesülni akarása szabja meg. A nép, a nemzet majd határoz, a fiai pedig tartoznak, hazafias kötelességük magukat eme határozatnak feltétel nél­kül alávetniük. Ez a ma egyedül becsületes és tisz­tességes magyar politika! A békeszerződés ratifikálása rövidesen várható. Del mar, szept. 10. (Szikratávirat.) Wilson elnök Omahában mondott be­szédében kijelentené, hogy a béke­szerződést véleménye szerint rövidesen ratifikálják. Pontosan azonban nem mondhatja meg előre, hogy a szena tust a szerződés mennyi ideig foglal­koztatja. ÍM. T. I.J Budapest lisztellátása. A közélelmezési miniszter nyilatkozata. Az utóbbi napokban a fővárosban mindinkább érezhetővé vált a gabona­­felhozatal hiánya, am­inek esetleg az lehet a következménye, hogy a kenyér­­iszt-kiosztásban átmenetileg bizonyos fennakadás állhat be. A budapesti „Reg­geli Hírek*" munkatársa kérdést ntézett Ereky Károly közélelmezési miniszter­hez ez ügyben, aki a felhozatal szü­netelésének okairól a következőket mondotta: — A közélelmezési politikában az utóbbi napokban akadályo­k merültek fel, mert a termelőkhöz a Hadit­ermény részvénytársaság közismert bizományo­sai nem mernek kimenni a gabonavétel megejtése végett, mert a lakosság, visz­­szaemlékezve a négy és fél éves há­ború alatt elszenvedett rekvirálási Vég­­zafurára, ellenségesen fogadja őket. Ezáltal a gabonafelhozatal majdnem teljesen szünetel. Személyesen szerzett tapasztalataim szerint még a nagy ura­dalmak gabonafölöslegét sem hozták el a Haditermény bizományosai, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy külön közélelmezési bizományos­ kart szervez­zen meg. — Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszterrel együtt elhatároztuk, hogy amennyiben a Haditermény bizomá­nyosai a legrövidebb határidőn belül nem lesznek képesek arra, hogy a ga­bona­szállítást Budapestre folyamatosan megindítsák, gabonaértékesítő szövet­kezetet szervezünk, amelynek keretében rövid kurzuson kiképzett egyéneket kül­dünk ki a vidékre, akik a közélelme­zési minisztériumba beosztott angol misszió segítségével és felügyeletével fogják a gabonát átvenni, kifizetni és a szállítmányokat Budapestre irányítani. Az új éttermi árak. Az árvizsgáló és ármegállapító bi­zottság a hét folyamán folytatta üléseit és folytatólagosan állapította meg az elsőrendű élelmi és közszükségleti cik­kek árát. Az albizottságok ülésein ha­tározat­i javaslatokat készítettek, mely határozati javaslatok a nagybizottság elé kerülnek s mint jogérvényes határoza­tok bocsájtatnak a nyilvánosságra. Az új éttermi árakat már megállapították, a kávéházi, éttermi árak, valamit a többi közszükségleti cikkek árai a jövő hét elején lépnek életbe. A menükiszol­gálás 11-től 3 óráig délután és esti 7-től 9 óráig kötelező Árszabály az 1919. szeptember havi vendéglői és éttermi árakról: Déli teríték 10 korona 50 fillér. 2 deci leves, 2 deci főzelék, feltéttel 10 deka hús, 15 deka főtt, vagy 12 deka sült tészta. Esti teríték 10 korona 50 fillér. 2 deci főzelék, 10 deka hús, 15 deka főtt, vagy 12 deka sült tészta. Leves (bármilyen) L40, főzelék fel­­téttel (sült V. párolt hús) 6 50, marha­hús mártással 7, külön főzelék (üresen) T50, tészta (sült vagy főtt) 3 20, sültek: borjú 12, marha 8 50, sertés 11, ros­télyos (15 deka) 12, filék és beatsteak (12 deka) 12, szárnyas sült: (csirke) nincs megállapítva, marhagulyás (10 deka hús) 8, borjú becsinált (10 deka hús) 10, tojásétel darabonkint 150. A vendéglői étlapárakat havonként állapítja meg a bizottság. A fenti árak betartása minden étteremben kötelező. A vendéglősök tiltakozása. A szegedi vendéglősök ma délben Kass János vezetésével fölkeresték a polgármestert és azt a komoly kijelen­tést tették, hogy az árvizsgáló bizottság által megállapított étlapárakat nem fogadhatják el, mert inkább rendre be­csukják az éttermeket, mintsem súlyos veszteségekkel dolgozzanak. Az árvizs­­gáló bizottságnak -­- mondották a ven­déglősök — a legelső kötelességük lett volna, a beszerzési árakat maxi­málni. Az árvizsgáló bizottság a tojás árát 1 korona 50 fillérben állapítja meg, holott zsírral, tüzelőfával, felszol­gálással ennél jóval többe kerül. Egy öl fa 740 korona, egy kiló cukor 60 korona. A pincérek többet keresnek egy tanácsnoknál. Felhívják a polgármester figyelmét arra, hogy Szeged ismét kö­rülzárt város, a drágaság nemhogy redukálódik, hanem fokozódik. Az ed­digi állapotok fenntartását kérik. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter kijelentette, hogy az árvizsgáló bi­­zottság a legközelebbi ülését kedden tartja, amikor kéri majd a bizottságot, hogy az étlapárakat újabb megfonto­lás tárgyává tegyék, de addig az árakat senki meg nem változtathatja. A vendéglősök kijelentették, hogy a szegedi vendéglők árai a legolcsóbbak valamennyi város között, holott Sze­ged elzárt város és a viszonyok nem­hogy javu­lnának, de rosszabbodnak. Egy pincér fizetése ezer és kétezer ko­rona között váltakozik és kosztot is kap. A fa, szén, koksz, gáz, villany, zsír, cukor, liszt fantasztikusan drága. A polgármester azzal bocsájtotta el a küldöttséget, hogy az árakat csak az árvizsgáló bizottság változtathatja meg. De hangsúlyozta, hogy a bizottságnak előbb a piaci árakat kellene megvál­­toztatni. TÁVIRATOK. A bolgár béke. Versailles, szept. 10. A Journal ér­tesülése szerint a bolgár békedelegáció holnap délután veszi át Neuillyben a békeszerződést. A békeszerződés az olasz kamarában. Róm­a, szeptember 10. (Szikratávirat.) Tu­loni e hó végén érkezik vissza Ró­mába. Visszaérkezése után a kamara nyomban megkezdi a német és osztrák békeszerződés tárgyalását. A terror-csapatról. A gyászos emlékezetű tanács-köztár-' saság legerősebb támaszai a terroristák’ voltak. Tulajdonképpen három aljas' gonosztevő rhozgatta őket. Korvin­ (Klein) Ottó, a főpolitikai nyomozó,' s aki állandóan­ a kulisszák mögött igazgatta a rém­­drámákat, mint hogy ha egy színpad zsinórpadlásán állott volna, a legtöbb bűntényhez ő adta az in­tenciót, az utasítást, valósággal kidolgozta a ter-'­vet, amellyel egy-egy kitűnő embert kegyetlenül megöltek. Mellette Cserny József és Sam­uelly Tibor voltak a fő-­ mozgatók. A terror­csapat teljesen orosz mintára készült, amikor Kun Béla november elején Magyarországra­­jött, azonnal érintkezésbe lépett Cserny­­vel, egyébként egyszerű bérmunkás,­ — aki típusa az angyalföldi rassznak, ‘ léha, munkátlan csavargó, „ ”­ ! és a háború alatt részt vett az összes­ matróz-puccsokban, így Kaitaróban égő Pólában.­­ Amikor Cserny Pestre jött, egy da-­­­rabig munkátlanul ődöngölt, majd az októberi forradalom idején ő is beál-’ lolt a Heltay-féle tengerész-különit-'' menybe. A kommunizmusnak akkori-­ ban már több fizetett híve volt Buda-­­pesten. Cserny ezekkel megismerkedett és így jutott összeköttetésbe Kun Bé­lával, aki hamarosan felismerte Cserny-­­ ben azt az embert, akire neki szük­­­sége van. A kommunisták akkor még egészen titokban dolgoztak, de máris munícióra és fegyverekre volt szüksé­gük. Pénz volt elegendő, beférkőztek bizalmi embereik útján a budapesti laktanyák fegyvertáraiba és onnan sze­reztek kézigránátokat,puskákat és gép-­­fegyvereket.. Ekkor vívták meg első csatájukat a Népszava elleni támadás­sal és attól kezdve szinte napról-napra erősbödött a kommunisták csapata. A Mackensen-féle hadsereg ebben az időben vonult keresztül az orszá­gon és Cserny ekkor mutatja meg,­ hogy mit tud. Körülbelül harminc tár­­sáva! aut!'kon 'autennek a szolnoki renilezupa'\'­.u' ah­ol egy nagy­, német m­uniciós vonat vesztegelt. A terroristák több sortűz után megro­hanják a vonatot, megölik a vagyonu­ktokat védő néhány vasutast és a mu-' nícióból tekintélyes mennyiséget rakva autókra, elszáguldanak. Most már volt muníció, fegyver is, de Kun Béla ala­posan akarta szervezni a terror­csapa­tot, már akkor tudta, h­ol milyen fontos tényezője lesz a diktatúrának, azért kiküldte Csernyt Oroszországba tanulmányútra. Cserny el is utazott Moszkvába, az ott tartózkodó magyar hadifoglyoknak egy részét maga köré gyűjtötte, majd haza is jött velük. Ez volt a tulajdonképpeni törzse a terror­csapatnak. Amikor a kommün kitört, Vágó és Kun Csernyi bízták meg a politikai terror­csapat megszervezésé­vel. Ez kezdetben háromszáztíz főből állott és az Erzsébet-körúton lévő Batthyány-palotában székelt. A palota előtt gépfegyverek, gyalogsági ágyúk állottak sorban, mellettük pedig a bőr­kabátos legények sétáltak és tartották állandó rémületben a járókelőket. A Batthyány-palota pincéjében voltak .

Next