Szegedi Friss Ujság, 1929. április-június (30. évfolyam, 77-153. szám)

1929-04-02 / 77. szám

XXIL évfolyam, 77. szám • szeged, 1929 április 2. Kedd Egyes szám ára: Hétköznap 8 fillér Vasár* és Ünnepnap 16 fillér Előfizetési ár HEL­YBEN Egy hóra . . . . 2 P 40 f. Negyedévre , . . . 6 P — VIDÉKEN. Egy hóra.............2 P 60 f. Negyedévre . 7 P — S­ZEC3­E3IDI FRISS UJ POLITIKAI NAPILAP ■i»U­ A magyar oktatás irányelvei. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter a magyar iskolaügy reform­járól és fejlesztéséről nagyfontossá­­­gú n­yilatkozatot tett. A nyilatkozat, mely úgy az elemi, mint a középfokú és felsőfokú oktatásban iar minisz­­ter terveinek főbb szempontjait vá­­zolja, többek között ezeket tartal­mazza : — Most nem szólva a szakoktatás­ról, az iskolaügynek három főtago­zata van: népiskolák, középfokú­ és főiskolák. Mind a három téren más és más a tennivaló. Minden csoport­­ban persze rengeteg reformra lenne szükség, több dolog folyamatban is v­an, de ilyen rövid nyilatkozatban természetesen a leglényegesebb­et, a legjellegzetesebb­et lehet csak ki­emelni. A népoktatást igazán általánossá akarjuk tenni. Kellő számú tanter­met és tanít­ói lakást kell építeni, mert a szülőknek azzal a kötelességé­vel, hogy gyerekét iskolába járassa, szemben­­áll az államnak­ az a­­köte­lessége, hogy gondoskodjék a gyer­mekek befogadására szükséges isko­lákról. A kultúra olyan, mint a napvilág: felülről lefelé terjed. Az let első kul­tuszminiszter, Eötvös József, Paulerse Trefort, C­sáky és az ifjabb Eötvös azzal voltak elfogl­alva, hogy a kö­zép- és felső­oktatás révén a m­agyar felsőbb műveltséget rendszeresen ki­fejlesszék. S ez az óriási munka meg- tel­­etősen le is kötötte a kultusztárca erőit. M­assics Gyulának nagy meg-­látása volt a Millenium id­ején a nép­iskola erélye­sebb felkarolásának a szüksége. Apponyi Albert gróf pedig különösen a tanítóság fizetésének' emelésével erősítette a ma­gyar ta­nító pozicióját és munk.'kik'edv'ét. Óriási munka folyt itt kulturális téren 1867-től, különben lehetetlen lett volna arra a fokra elérni, ahol most szerencsére vagyunk. Nekem az a feladat jutott osztályrészemül, hogy az utolsó akadályokat elhárít­sam. Korábban inkább az állami nép­iskolák építésére álltak hitelek ren­­­delkezésem­re. Igen ám, de iskoláink túlnyomó ré­sze felekezeti jellegű volt, a felekezetnek pedig építkezésekre már nem jutott, így az az alterna­­tív­a merült fel,­ hogy vagy álamo­­sit.'inni kellett volna az egész vonalon a népoktatást, vagy az Tillamnak el kellett határoznia, hogy a meglévő eszközökkel segítségére siet a fele­­kezeteknek az égetőe­n szükséges nép­iskolai építkezéseknél. A másik alternatívát kellett tehát vála­sztani. Létesített link és az utóbbi év­ekben közel ötvenmillióval táplál­tuk az Országos Népiskola Építési Alapot és abbó­l segélyt és kölcsönt adtunk népiskolák építésére, tekin­tet nélkül arra, h­ogy állam, községi, vagy felekzeti-e az az iskola, így biztosítottuk több mint ötezer tan­terem és tanítói lakás építését,vagy­is az úgynevezett »sürgős népisko­­laépítési program« végrehajtását. To­vábbi háromezer tanteremre és taní­tói lakásra ezek után most már fő­leg azért van szükség, hogy a túlzsú­foltságot és a v­áltakozó oktatást m­egszüntessük, az egészségtelenebb tantermeket eltan­tessük és kis fal­vakban tanítóinknak emberséges la­kást adhassunk. A népoktatási tör­vény hatvanadik évfordulóján elmond­hatjuk tehát, hogy Eötvös törvénye végre átmegy az életbe. A középfokú oktatás ügyéről ezeket mondotta a miniszter: — A munkának most vagyunk kellős közepében. A középok­tatásnál és ennek tágabb körében, a modern nyelvek tanításának egész erővel na­gyobb területet igyekszünk biztosí­tani. Nagy küzdelem ez, különösen a szoros értelemben vett középokta­tás terén. A pedagógusok idősebb nemzedé­­ke beleszeretett az anti­k nyelvek ta­nításába. Nem is csoda. Hiszen az újfajta középiskola a h­umanizmus ko­rában és jegyében született meg és különösen kezdetben mást sem ta­nított, csak latint, vagy latinul ta­nított. És így gurult a dolog a tehe­tetlenség törvényénél fogva eredeti i­rányb­an Tovább. Az is kétségtelen, hogy a latin és a görög műveltség rendkívül tartalmas és a két nyelv oktatási célokr­a teljesen ki van ké­pezve.. De mindezze szemben itt áll a modern élet, a maga brutális kö­vetelményeivel, melyet a szülők kép­viselnek, akiknek a létért való szer­ves küzdelemben a legfőbb gondjuk­, hogy a gyermekeik jö­vőjét biztosít­sák. A megéll­etést pedig ma külön­ö­­se­n a modern nyelvek ismer­ete se­gíti elő. Egy tragikus ellentét fejlődött ki az iskola iránya és a szülő gondolko­dása között. A nagy heti­ óraszám­mal dolgozó latin és görög oktatással szemben óriási volt a szülők többsé­gének az ellenszenve. A tanár az is­kolában dicsérte a humanisztikus stu­­diumiokat, a szülő pedig otthon bosz­­szankodott a gyermek erejének ilyen egyoldalu­ igénybevételén és ezt igen sokszor hangoztatta is a gyermek előtt. Ezzel lerontotta a tanár mun­káját, sőt tekintélyeit is. Ebből a tragikus helyzetből heroikus elhatáro­zással ki kellett emelni a középis­kolát és az egyetemre való föllépés szempontjából egyenrangúvá kell ten­ni egyfelől a klasszikus nyelveket, másfelől a modern nyelveket előtérbe toló iskolafajtákat. A jövőre csak az a szülő adja la­tinra és görögre a gyermekét, aki maga akarja így s akkor nem lesz ellentét a szülői ház és az iskola idő­zött. A modern nyelvek komoly okta­tásának megszervezése azonban­­ egyik legnehezebb feladat. Jórészt ez vezette rá a külföldi Collégium Hun­­garicumok alapítására, a külföldi ösztöndíjak létesítésére, mert csak e réven biztosíthatunk kellő számú an­gol, francia, német és olasz szakos középiskolai­­ tanárt. A felsőfokú oktatás.­ ­ A kulturális kérdésekb­en — mondotta a kultuszminiszter — k­e­­vésbbé jártas ember a felsőbb mű­veltséget valóban azonosítani szokta az inpraktikus irodalmi műveltség­gel, mert régebben tényleg a szép­­irodalom és a szellemi tudományok állottak a felső­oktatás előterében. De mihelyt általános a leszegénye­­dés, mint most is, mihelyt nincsenek öröklött vagyonok, amelyek tulajdo­nosai a megélhetés gondjától mente­sen frhtetnek kulturális stúdiumaik­nak, nyomban a természettudomá­nyok lépnek előtérbe s ezek kereté­ben különösen a gazdasági vonatko­zású tech­nikai tudomány. Miért tudta az emberiség a világháború ütötte sebeket arány­lag rövidebb id­ő alatt ideheverni, miért tud Euró­pa a betegségéből, a szegénységéből las­­san mint kiemel­kedni..? Azért, mert a természettudományok megtanították az embert, hogy a természet erőit hogyan hajthassa a legnagyobb Tok­ban szolgáálatába, amelyek regen­áló ereje most néhány év alatt annyit művel, mint korábban, évtizedek még korábban pedig évszázadok alatt. Ne­künk magyaroknak is bele kell te­hát kapaszkodnunk a természettudo­mányokba, fe­ülühösen a technikai tu­dományokba, hogy ezek vívmányait népegészségünk és közgazdaságunk szolgálatába állíthassuk, hogy­ igy a magyar nemzet­test meggyógyu­ljon, munka- és kere­tképesebb­é vélj­jn­. A magyar társadalom példátlan megélhetési válsággal küzd és a nem­zetek életének ilyen szakában, mikor fel van vetve a létkérdés, a kultúr­politikai vonalvezetésének is hozzá i­­sobottnak kell lennie, a létért küz­dő társadalom nem udvariaskodik és elmélkedik, hanem félrelök útjából minden olyan kultúrpolitikát, amely nem számol a nagy létkérdéssel. * _ Eddig szól Klebelsb­erg kultu­szmi­niszter nyilatkozata és mi meg­gyunk győződve, hogy ezt a szép programot teljes egészében rövide­­sen végrehajtja. Egyes szám ára ^ HHér. Szerkesztössg­e* m­*'*'“’ ^ _ __»várai '.seged, Jókai­ utca 4. szám. Telefon­szám­ok 12-62. ée 2-52 Felelős szerkesztő­­WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos: ENDRÉNYI LAJOS nyomda- és hirlapkiadóvállalat rt Igazgató és felelős kiadó: RÁCZ ANTAL A svéd pénzügyminiszter Szegeden. Látogatás a trianoni határon. Vasárnap délelőtt érkezett Szeged­re Milf Wohlen, Svédország pénz­­ügyminisztere, aki 8 napi szab­a­d­­ság idejét Magyarország megisme­résének szentelte. Kívánságára min­denféle ünnepség elmaradt és Aig­ner K­ároly főispán, Somogyi Szil­veszter polgármester és Birócz Béla renek­írfőtanácsoson kívül ,cs­ak Back Bernát, Kozma Ferenc, Tonelli Sán­dor, Wimmer Fülöp, Rátkay alez­redes és Pávó Ferenc tanácsnok je­lentek­ meg az állomáson, a svéd pénzügyminiszter fogadásán, akinek kíséretében a budapesti svéd kon­zul és Walkó miniszter megbízottja is Szegedre érkeztek. A polgármester rövid üdvözlő be­széde után autóba ült az egész tár­saság és körülkerülte az egyetemi építkezéseket, a gyermekklinikát te­kintették meg Hanniss Elemér dr. igazgató kalauzolása mellett. A­ vi­láglátott­­pénzügyminisztert láthatóan meglepte a klinika nagyszerű felsze­relése, különbet közintézményben még nem látott. A gyermekk­inika megtekintése után ism­ét látra kelt s­ társaság és most m­ár a vendégminiszter kíván­­ságára a szabadkai országúton vé­gig a horgosi jugoszláv'-maigh-ar ha­tárhoz'. Itt a kocsikból kiszállva hos­-* szán elnézte a terepet a miniszt­er és részletesen megmagyaráztatta nm­­gysak a térképről, hogy merre szuzó­­dik a határ és hol volt a háború előtti. A miniszter meghallga­tta a föld­­mives nép panaszait, hogy az árkon túl lakó szomszédoknak még átváltó sem szabad a m­agyar területre,"i­ll.)­ a szerbek mindjárt árulással vádolják őket, hogy nem szaba­d a h­atárvona­­lon itt bitangoló baromfit visszaterel­ni, hogy síapleszállta után még a kútra sem lehet kimenni annak, aki­nek lelkét kettészeli a trianoni ha­tár. Ezután ismét ultra kelt a társaság és ugyancsak a miniszter k­ivánságá­­ra a Szikra-gyufagyárba mentek, a­mely tudvalévően egy svéd pénz­csoport tulajdona. "Ünnep lévén, azonban az üzemszünet, nem sok lát­nivalót nyújtott, de azért Keller Mi­hály igazgató üdvözlő szavai után mégis keresztül járták a munkater­meket. Két órakor a vendég tiszteletére a­ város szűkkörű ebédet adott a Kassban, míg a félnégyes g­yorsízó­­nattal a svéd pénzügyminiszter sok személyes tapasztal­attal és térképek­kel felszerelve visszautazott Bu­da­­pestre. Lugoszldvidban aiból kell vizsgázni a ntagsor'or'szágon végzett jogászoknak Szabadkától jelentik. A szabad­kai jogi fakultást pénteken értesí­tette hivatalosan a kö­zoktatásülgm­i minisztérium, arról, hogy ezt az intéz­ményt bízta meg az 1919. december elseje után Magyarországon szerzett jogi diplomák nosztrifikálásával. A szuboticai jogii fakulltás tanári kara úgy határozott, hogy külön szabály­rendeletet dolgoz ki a n­osztrifikálás módozatair­ól. A szabályrendeletet rö­videsen kidolgozzák és megküldik a közoktatásügyi miniszternek jóváha­gyás végett. Hír szerint, a jogi fakultás bizo­nyos vizsgák letételétől teszi függővé a nosztrifikálást. A jogi fakultás fő­leg a nemzeti tantárgyaikból fogja vizsgáltatni azokat, akik Magy­aror­­sz­ágon kaptak diplomát. A nosztrifikálás az ország terüle­tén több száz jogászt­, köztük sok ügyvédet is érint a Vajdaságban. Megnyílt a roluttin terü­le­­tek­kel a közvetlen telefon­­összeköttetés­ A megszállott és az ó-romániai területekkel ma nyílt meg a telefon­forgalom. Mint Budapestről jelen­tik, dacára a mini ünnepnek, úgy a megszállott területekkel, mint Bu­karesttel s­zámos folyt le, a kedden, szerdán :­„’S..““ Varjas énekel, tmizsikál az EMKE kávéházban a közismert Nóvé Bélakigárd zenekara élén. Műsorán a magyar nóták remeke

Next