Szegedi Friss Ujság, 1929. április-június (30. évfolyam, 77-153. szám)

1929-04-02 / 77. szám

Rothermere lord és­­ Berlin. Roth­ermere lord végre megjelent a német politika lits határán...! Ed­dig alig akarták észrevenni. Hasz­­talan tört a nemes lord világszerte Trianon ellen, hasztalan irt oly sű­rűn m­élyreszántó vezércikkeket, erő­sen bírálva az áldatlan békeszerző­déseket, Németországban nem fog­lalkoztak vele. Csodálatosan nem utolsó okból a kormány intő szavá­­­ra. Mert a német közélet hivatalos vezetői abban a hitben éltek, hogy Trianon ostroma nem német érdek. Hogy Rothermere lord ely irányban működik, amely nem fedi a német törekvéseket. Végül, hogy az a­ngol lord agitációja nem kedvez a lo­­komai politikának. És ha m­agyar részről — joggal — arra­ utaltak, hogy azing Rothermere akciója ré­vén vlágszerte megraozdul a köz­vélemény Trianon ellen, addig Né­metországban ü­gyszólván minden al­szik, megnyugtatásul egy új kifo­gást találtak ki. Nevezetesen, ha a német közvélemény nyíltan támo­gatná a Trianon revizuáját követelő mozgalmat, még azt hinnék valahol ,a külföldön, hogy Rothermere lord mögött — Németország áll! Ezen a helyzeten nem lehet irtóztatni. A német sajtó minden déli tizenkét órakor a Wilhelmstrasséb­an pontos­­ felvilágosításokat kap a kormány­tól, ez információk rendszerint uta­­sításszámba j­ennek. A német új­­ságolvasók nay tömege azt sem tud­ja, hogy ami az a Tru­mon...? Azután,­mondották a németek, ne tessék feledni, hogy Rothermere lord egyenesen ellenfele Némtországnak. Neki csak Trianon szálka a szemé­ben és egyúttal nem Versail­es­... Tegnap pedig a németek dörzsölték a szemüket, álom-e vagy valóság? Mert a nemes lord egyszerre ráimu­­tat«^t Európa másik nagy sebére,­­ lengy/el korhidltarra és azt firtat,­ hogy­­ a keletporoszországi határok is tarthatatlanok. Hát persze hogy most már észrevették a lordot, hogy mohón kinyomatták sorait, hogy ba­­rátilag tekintenek feléje, hogy cikket imák róla és kiderítik, hog­y a lord mégis nagy politikus, aki messzire lát, akinek van bátorsága a valót meginni, aki tagadhatatlanul és végt­­érvényesen — nagy valaki. Tehát Rothermere lord megjelent a német Látóhatáron, itt van és hogy ő Tria­non revíziójának első hírnöke, nem bánt senkit. Talán most már írni fognak Németországban gyakrabl­an a magyar békeszerződés kegyetlen igazságtalanságairól. Talán észreve­szik hivatalosan is a magyar köve­telések jogosságát! Talán emlékükbe idéznek majd egyes eseményeket, nyi­latkozatokat, amelyekből kiderülhet­ne, hogy Trianon meg Rothermere akcióját illetően valamelyes­­t tá­tong Stresemann ismert felfogása és a német sajtónak állan­dói­an adott ilyen félhivatalos információk között. Amit a hagyományos magyar-német barátság hangoztatása nem tudott elérnni, most egyszerre meg fogja va­­lósítani — Rothermere lord, akinek eddig­ velünk együtt oly ritkán volt jó sajtója német földön. Tehát van­nak még lordok, írják itt, igazságo­sak, tárgyilagosak, valódi békeszere­­tettől áthatottak! Azt, hogy Trianon revízióját is követeli, meg lehet neldl bocsátani, amióta a lengyel korridor veszedelmeit tisztán látja. A legen­dás porosz, aki véletlenül megnyer­te a perét, is azt kiáltotta világgá, mégis vannak bírák Poroszországban. A véletlen, ami szerencs­­nkre is, Ro­thermere lordot a német érdekkörb­e sodorta! Vele együtt feltűnik Tria­non revíziója is, most... majd két­­esztendős kü­zdelesű­ után.« A magyar­omét érdekközösséget pár sor h­ár­sával ismét el-b­ekapcsolta — Rother­mere. Egy újabb adósságu­nk a ne­mes lordotel szemiben... SZEGEDI miss ÚJSÁG 102­1 április 2 Arvanullah elő inul. Csapatai Kabul előtt állanak. Laboréból jelentik: Arvanullah volt afgán király csapatai tegnap m­eg­­kezdték előnyomulásu­k­at a főváros felé. Az ellenálló erőket több órai küzdelemben leverték és a menekülő erők egy része később megadta ma­gát. A király é®­s csapatai hatvan kilométerre vannak a fővárostól, Ka­bultól, ahol a lakosság már nagyon várja a volt uralkodót, mert ráutat a forradalmi és felfordult állapo­tokra. Mezőgazdaságunk a külkeres­kedelmi forgalom tükrében. A külkereskedelmi forgalom szem­léltetően visszatükrözi egyfelől or­szágunk agrárjellegét, másfelől azt a nehézséget, amellyel mezőgazdasági feleslegeink felvitel érték­esítése ta­lálkozik. Az utolsó öt esztendő kül­kereskedelmi forgalmának a m­érleg­e azt mutatja, hogy agrárkivitelünknek összértéke, amely 1924-ben 520.2 mil­­lió pengő volt, 1925-ben már 652.4 millió pengőt tett és 1926-ban 710 millió pengővel egyelőre elérte kul­­minációs pontját. Ettől az időpont­tól fogva agrárkivitelünk összérté­ke csökkenő irányzatot vesz, ameny­­nyiben 1927-ben csak 631.6 millió és 1928-ban már csak 503.8 m­llió pengőt tesz. Ha azt nézzük, hogy egés­z kivite­lünkben milyen jelentősége van ag­rárexportunknak­, azt látjuk, hogy 1924-től kezdve 1926 végéig mező­­gazdasági kiv­iteli­nk­nek részesedési arányszáma az összexportban min­dig javult, ettől az időponttól kezd­ve azonban romlott, de uralkodó po­zícióját az utolsó pillanatig megtar­totta. A mezőgazdasági kivitel ér­téke ugyanis az egész exportnak 1924-ben 77.8 százalékát, 1925-ben 80.03 sz­ázalékát és 1926-ban 81.63 százalékát tette. Már viszont 1927- ben az agrárexport értékének része­sedési aránya az összkivitehez ké­pest 78.95 százalékra, 1928-ban pe­dig 75 százalékra c­­ökkent. Figyelemreméltó és meggondolás­ra késztető tényeket észlelünk, ha megvizsgáljuk, hogy legfontosabb ag­­rárkirtldi cikkeink hogy szerepelnek a külkereskedelmi mérlegben. A ve­zető hely természetesen mindig a gabonaféléké és eseményeké, ame­lyekből még 1928-ban 242,2 millió pengő értékű mennyiséget exportál­tunk. Második helyen állnak az ál­latok és állati termékek. Ezekből a múlt évben 124,3 millió pengő érté­kű kivitelünk volt. Nyomban a har­madik helyen áll a baromfi és ba­romfitermékek exportja 79,4 rállió pengővel De ha figyelmünk a külkereske­­d­elmi forgalom behozatali oldalára fordul, szembeszökően látjuk, hogy agrárország ellenére, milyen n­agyér­­tékű­ importunk van olyan mezőgaz­­d­asági cikkekből, amelyek nálunk termehetők, vagy megfelelően pó­tolhatók lennének. Ez a méltán feles­legesnek mondható import az elmúlt évben 42,6 millió pengő értéket kép­viselt, vagyis körülb­elül egyharma­­dát annak a pénznek, amihez egész állat- és állati termékexportjunk révén hozzájutottunk. Ennek a felesleges behozatalnak egyik tétele a gabonafélék importjá­ból adódik és 4,6 millió pengőt tesz. Ennek fő része a tengeri b­ehozatal út­ján áll elő. Állatokból és állati ter­mékekből — el­észített hús, tej, vaj, sajt, hal stb. — 11.1 millió pengő értékű árut hoztunk be. Burgonyából és zöldségfélésb­ől az importunk 3.9 millió, gyümölcsökből pedig 11.9 millió értékű volt. Magvakból is be­hozunk 10.8 millió pengő értékű árut. A termelési i politika segítségével bizonyos idő alatt teljesen kik­üszö­­­bölhető volna felesleges mezőgazda­­sági behozatalunk különösen akkor, ha ezt a politikát a fog­yasztó közön­ség támogatná. Alig lehet vitás, hogy tejtermelésünk egyenletességével fe­lesleges volna 1,9 millió pengő ér­tékű vajat btehózni évenként és 2 millió pengőt fizetni a külföldnek különféle sajtokért. Gyümölcsterme­lésünk fejlesztése révén nem kellene a jövőben kimennie a vámkülföldre 2 millió pengőnek csupán almáért és 1.2 milló pengőnek aszaltszílváért. Az ízes magyar gyümölcsök általá­nos térfoglalása és a közönség által való felkarolása visszaszoríthatná évenkint 5.2 millió pengőre rugó narancs- és 1.2 millió pengőt tevő banán behozatalunkfeit is. A pénzügyminiszter a Máv. Derült dzsísi kölcsönéről, Budapestről jelentik. A Gyáripa­rosok Országos Szövetsége legutóbb nagyszabású ankétot tartott a Máv. nagy beruházása ügyében és sürgette a kölcsön felvételét. Ebben az ügy­ben emlékiratot készítettek, amit el­juttattak Herrmann Miksa kereske­delemügyi és Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszter és tőlük a kér­dés sürgős megoldását kérték. Érte­sülésünk szerint a pénzügyminiszter most a hitelosztálynak utasítást áldott a Máv. beruházási kül­.-.önének tanul­mányozására és úgy van, hogy ebben az ügyben a kormány a húsvéti ün­nepek után véglegesen határozni fog. Gyáripari körökben remélik, hogy ezt az évek óta húzódó és az or­szágra nézve nagy fontosságú prob­lémát most végre tető alá hozzák. előtt, a volt osztrák-magyar tábor­nokok memoran­dumot nyújtottak be a képviselőháznak, amelyben tiltakoz­nak a szocialista részről elhangzott állítások ellen, amelyek szerint a volt osztrák-magyar tábornokok ellenségei voltak a cseheknek és nem kaphat­nak nagyobb nyugdíjat. A volt tábornokokat a cseh köz­társaság, mint ismeretes, csak ezre­desi nyugdíjjal látja el. A tábornokok többek között azt­­írják­ a­ memo­randumban, hogy tábornoki nyilvk­­dásuk megv­onása súilyos ítélet elle­nük, amelyet meghallgatásuk nélkül hoztak. Sohasem voltak ellenségei a cseh nemzetnek és ha vádat emel­nek ellenük, akkor a védekezésre is alkalmat kell nyújtani nekik. — Felhőkarcoló épül Bécsben. Bécsből jelentik: Bécs városa 16 eme­letes házat épít. Ez lesz Bécs első felhőkarcolója. Az épületben renge­teg lakáson kívü­l egy nagy olva­­sócsarnok is lesz, amelyet Seitz Ká­rolyról, Bécs szocialista polgármes­teréről neveznek el. Lesz azonkívül garázs motorkerékpárok számára és ugyancsak­ itt lesz a földalatti vasút cím­ek állomása. A cseh kormány és volt tábornokok afférje, Prágából jelentik: Miután a cseh állam által átvett volt osztrák-'m­a­­gyar tábornokok nyugdíját rendező törvényjavaslat a szocialista, pártok­ heves agitációja folytán még m­indig elintézetlenül fekszik ,a «■'cnátus Meghalt id. Mihályfy László, Szeged város egyik legismertebb és legtiszteltebb polgára hunyta le ma délelőtt örökre a szemét. Mi­­hályfy László,­­a Kecske nagytrafild tulajdonosa 87 éves korában hosz­­szabb gyengélkedés után megtért oda, ahol az egykori barátok és kor­­társak már bizonyára régen várják. Id. Mihályfy László ősi szegedi család sarja. Már dédapái, nagy­apái szegedi polgárok voltak. Az ár­víz idején a javakorlbeli ember ön­feláldozó tevékenységet fejtett ki és mindenhol, ahol a köz érdekében te­­■vékenykedhetett, ott láttuk. A nagydrafikot 1887-ben nyitotta meg a mai Iskola- és Tömörkény­­utca sarkán. A városnak akkor még ez a forgalmas pozitja találkozóhelye volt a polgárság szine-javának. A magisztrátus tagjai, az ipar és ke­reskedelem v­ezetői, trz írók és új­ságírók Mihályfy L­ászló trafikjában tárgyalták meg a napi- és politikai eseményeket. Az aranykedélyű, jélszívű nagytra­­fikos, aki híres ember volt akkor hímsoráról, rövidesen belekerült az irodalomba is és a szegedi viccla­pok, a Borsszem Jankó sok jóízű tréfáját, vagy megtréfáltatását mond­ják el a magyar irodalom legkivá­lóbbjainak tollából. Mihályfy László, akit a jóizű és baráti humor a Kecs­ke melléknével tisztelt meg, meleg baráti viszonyban volt Jókai Mórral, Mikszáth Kálmánnal, Pósa Lajossal, Kulinyi Zsigmondntal és a szegedi irodalom hőskorának majdd minden nagyjával. Halálával újból egy tá­vozik a már azon nagyon kevesek közül, akik nekünk, új generáció­nak a múltat, a szén­időket jelentet­ték és képvi­seték. Td. Mihályfy Lá­szló nap-nap mel­lett ellátta még munkáját a nagy­trafikban, bár maga csak dirigált, de nem igen dolgozgatott már. Az üzletet leánya vezette, abban a szolid szellemben és modorban, amínt azt édesapjától elsajátította. Mihályfy bá­csi néhány nap előtt is ott ült a tra­fikban, beszélgetett a vendégeivel. A betegsége, az öreg kor gyengesége végül megtörte a szívós embert, áld ma reggel elhunyt. Halálát gyermekei, leánya és fia, Mihályfy László műszaki tanácsos, valamint unokái gyászolják. Teme­tése április 3-án délután 4 órakor lesz a Polgár­ utca 22. sz. alatti gyászházból, a belvárosi temetőbe. Borkivitelünk az elmúlt esztendőben. A legújabb nyilvánosságra került statisztikai ad­atok szerint örvende­tesen kell megállapítanunk, hogy az elmúlt évben a borkivitelünk a meg­előző ével szemben hatalmas javu­lást mutatt fel. Eszerint borkivite­lünk az elmúlt évben 121.998 nt­izsa volt, holott 1927-ben minden erőfe­szítés mellett is csak 61.536 mázsát ■volt képes az ország exportálni. Kétségtelen, hogy ebben a nagym­értékű javulásban oroszlánrész illeti meg a földmivelésügyi kormányzatot, amely különösen az év utolsó negyed­­dében hatalmas és fáradtságot nehűi ismerő tevékenységet fejtett ki bor,­ exportunk feljavítása érdekében. Nemkülönben örvendetesen emel­­kedtett friss szőlőkivitelünk is. Az el­múlt évben 22.300 mázsa, míg 1927- ben csak 5197 mázsa volt. Főbb ki­viteli piacaink voltak rangsorban s Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelor­­szág, Németország, Olaszország és Svájc. Kisebb részben Anglia és Dá­s­zia. Üzletfeloszlatás miatt az összes vászon feltérnem?! és harisnya áruk mind­en elfogadó­, ható árban eladatnaik SOUS fehér­nemű és divatáruházában, Feketesas- és Kigyó-utca sarok. Telefon 10­77.

Next