Szegedi Gyorsíró, 1934. november - 1935. június (30. évfolyam, 3-10. szám)
1934-11-20 / 3. szám
Jáva szigetére, hogy ott a gépgyorsítás bevezetését keresztülvigye. A kezdet biztatónak ígérkezett, azonban az indiai forró klímában a gépek anyaga nem bizonyult eléggé ellenállónak , mivel Grandjean-nal a gépeknek más anyagból való előállítására és a régieknek kijavítására nézve nem tudott megállapodni, ezt a vállakozását átmenetileg abbahagyta. Ő maga ugyanis összeállott néhány szakemberrel s két év óta azon fáradozik, hogy velük egy olyan gyorsírógépet konstruáltasson, amely India klimatikus viszonyaival dacolhat és azonkívül a Grandscan rendszernél jobban simul a hollandi nyelvhez s szerkezetében is egyszerűbb. Alkalmam volt az erre vonatkozó kísérleteken résztvenni s magán az új tapasztalatok figyelembevételével megszerkesztett gyorsírógépen is íráspróbát végezni. Sem a gépet, sem az egészen eredeti tanítási módszert, amely igen szellemes ötletességgel egy villamos készülékkel van összefüggésben, eddig még senkinek nem mutatták be s engemet ért az a megtiszteltetés, hogy elsőnek szerezhettem róla tudomást. A gépről és az egészen új tanítási eljárásról, amelyet Marius den Outer elgondolásai és a billentyűzetnek az egyes nyelvekre történt összeállítása alapján műszakilag G. H. C. Vonck hágai mérnök konstruált meg, valószínűleg még igen sokat fogunk hallani. Schoevers egyébként a hollandi gyarmatokon a jövőben a gyorsírás, gépírás és gépgyorsítás elterjesztése érdekében nagyobb arányú propagandát akar kifejteni és evégből Batáviában a hollandiakhoz hasonló „Instituut“-ot szándékozik felállítani. Schoeverst ez a lázas tevékenység, intézeteinek a fellendítése foglalkoztatja állandóan. Egyre-másra termeli ki a jobbnál-jobb ötleteket, reklámokat, hogy intézeteire a legszélesebb körökben ráterelje a figyelmet. Az angol Times mintájára nagy lepedőformában „Schoevers Roerer“ címen intézeteit propagáló képes újságot ad ki, amely időhöz nem kötötten jelenik meg. Eddig két szám jelent meg, az első 50.000, a második 350.000 példányban. Szerkeszttovábbá egy irodalmi lapot „Schoevers Talen Revue" címen, amely már a második évfolyamát járja. Természetesen ez a lap is intézetének érdekeit van hivatva előmozdítani. A lapban nagyon ügyesen elhelyezi a tanfolyamokra vonatkozó hirdetéseket, közli a gyorsírási és gépírási versenyek eredményeit, a levizsgázottak névsorát stb. s számítja a közhangulatra, mindegyik laphoz egy-egy híres filmszínész vagy filmszínésznő fényképét mellékeli. Prospektusainak, röpíveinek, reklámcéduláinak se szeri, se száma. Sokoldalú elfoglaltsága mellett Schoevers a szakirodalmat is műveli. Már említettem, hogy Qroote rendszerről s ennek különböző nyelvekre való áttételeiről könyveket írt. Mindezekhez az áttételekhez az egyes nyelveken diktáló és olvasókönyveket adott ki. A gyorsírási és gépírási vizsgára készülők számára két kötetben „Leidraad voor Examen-Candidaten" címen vezérfonalat jelentetett meg. Olvasókönyvei közül nagyon elterjedt a „Schoevers Leesbock in Steno Groote“ és a „Novellen leesbock". Módszertani könyvei közül kiemelkedik az a brosúrája, melyben a direkt módszer mellett köti le magát