Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)
1861-09-18 / 74. szám
74-ik szám. Szerdán, September 18-án 1861. Harmadik évfolyam. Megjelenik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi-tér, Pfann-ház, első emelet. Kiadói hivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek. Vidékre postán és Szegeden házhozhordással : Egész évre 8 firt, — félnvre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben elvitelve a kiadó-hivatalból: Egész évre 6 frt, — félévre 8 frt, — évnegyedre 1 frt 6ö kr. osztr. ért. Egyes számára 8 ujkr. ■iirueieseK: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. kétszerinél 6 ujkr., többszörinél 6 ujkr. Bélyigdíj minden egyes beigtatásért 30 ujkr. A nyílt térben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Bürger Zsigmond könyvkereskedéséhez elmezendők. Előfizetési felhívás szegedi" híradó October decemberi folyamára. Azon nemesrészvét, mely lapunkat következte óta figyelmére méltató, feljogosít bennünket, hogy t. olvasóinkat vállalatunk szíves pártolására továbbra is bizalmasan felhívjuk , ígérvén , hogy valamint eddig főfeladatunk volt városunk érdekeit, a haza és tiszavidék állapotát elfogulatlan hit szellemben képviselni; úgy a körülményekhez képest ezentúl is mindent el fogunk követni, hogy lapunk a legnagyobb magyar város nevére mindenkor méltó legyen. Az előfizetési föltételek lapunk homlokán olvashatók. Szeged, 1801. septemberben. Szerkesztő: Kiadó-tulajdonos: Szabó Mihály. Burger Zsigmond. Gazdasági egyleti közlöny. A csongrádmegyei gazdasági egylet választmányi illése f. é. October hó 1-ső napján reszeli 9 órakor Szegeden a városházi tanácsteremben fog megtartatni , mire a t. választmányi tagok ezennel meghivatnak. — Tárgyak : 1) Különféle bizottmányok által elvégzett munkálatok előterjesztése. 2) A jövőre előforduló teendők. 3) Miután az egyleti jegyző leköszönt — egy ideiglenes jegyzőnek megválasztása. Kelt Szegeden, 1861. sept. 16-án. Bérczi Antal, alelnök: Szeged, September 17-én. A szőlős gazdák minél közelebb jutnak a szüret napjaihoz, annál biztosabban tudják, mily termést várhatnak. Így vagyunk mi is jelenleg az uj provisoriummal; minden hét meghozza a maga érlelő rendeleteit, s ha a „Sürgöny“ vasárnapi bécsi levelét figyelemmel átvizsgáljuk, nem marad semmi kételyünk hátra többé a legközelebbi jövő iránt. E levél azon utasítás lényegét tartalmazza, ■mely szerint a megyék újjászervezésében a skir. biztosok s illetőleg az engedelmes főispánok eljárni tartoznak. „Miután — mondja az említett utasítás egyik pontja — a főispáni alaputasítás a bizottmányok alakításában az időközben megváltozott viszonyok közt többé nem alkalmazható; miután továbbá az 1848.-ki választási mód csak az akkori esetre volt készítve, elmellőzhetlenül szükségessé vált ez érdemben ideiglenesen és mindenesetre csak a jövő országgyűlésig rendelkezni , — a rendező főispán vagy kir. biztos mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy a vármegyében néhány higgadt és köztekintetben levő férfin közremunkálását megnyerhesse. A bizottmány, melynek tagjai egyenlő joggal és szavazattal bírnak, az adó nagyságának sorozata szerint meghívott legtöbb adót fizető személyekből és a helységeknek választott képviselőiből alakíttatik. A kijegyzési kulcs gyanánt szolgálandó adó alatt értendő az adókönyvecskébe irt adónak egész összege. Elkészíttetvén az adófizető megyei lakosok jegyzéke, abból sorozat szerint a legtöbb adót fizető egyének egyelőre és utóbbi tapasztalatig legalább 50 és legfölebb 200 egyén, mint bizottmányi tag vallásra és polgári állásra való minden tekintet nélkül kijegyzendő s felszólítandó, vajjon jogukkal élni akarnak-e vagy sem? Azok helyett, kik a bizottmányban a részvétet megtagadják, új tagok jegyeztessenek ki mindaddig, míg a szükséges szám ki nem kerül. Átalában a bizottmánytagokra nézve szükséges a 24-ik éves életkor és hogy jellemük becstelenítve ne legyen. A bizottmányi ülésekben szavazattal bírnak a bizottmányi tagok s a tisztviselők. A bizottmányi ülések nyilvánosak, a hallgatóság a karzatra, vagy az e végre kijelölt és elkülönített helyre utasítandó. A tisztválasztásban mindazon hivatalok iránt, melyek a megyebeli szokás szerint előbbi időkben választástól függtek, a régi törvényes szokás alapján a főispánt, a királyi biztost illeti a hármas kijelölés. Azon tisztviselőket, kiket, annakelőtte a vármegye régi szokása szerint a főispán nevezett ki, jelenleg is a főispán vagy királyi biztos fogja — tekintettel a képességre és méltányos közellításra — kinevezni. A vármegye szolgáinak kinevezése a főispánt vagy a királyi biztost illeti. A választás szavazattöbbséggel történik, szavazásra jogosítvák a bizottmánynak tagjai és a már megválasztott tisztviselők. Nagyobb és népes mezővárosokban, melyek rendezett tanácsosai bírnak, a vármegye a megválasztott városi főtisztviselőt, a magyar kir. helytartótanácsnak helybenhagyásával, felruházhatja mindazon jogokkal, melyekkel a szolgabirák bírnak; de ez esetben a város szolgabirói járást képez, és a városi főtisztviselő a közügyekben a szolgabiró kötelességeit teljesíteni tartozik. A főispánnak vagy kir. biztosnak kötelességül tétetik, hogy mind a bizottmányi tagoknak, mind a tisztviselőknek kifejtse azon mellőzhetlen kötelességet, mely az álladalom szükségeinek fedezéséből és hadserege fentartásából önkényt következik, és mely miatt addig is, míg a jövő törvényhozás ezen kérdéseket tisztába hozza, a tisztviselők mind az adózás különféle nemeinek behajtásában, mind a katona-újoncoknak állításában közremunkálni kötelesek. Azon pontokra nézve, melyek jelenleg változást nem szenvedtek, a főispán vagy királyi biztos a főispánok számára kiadott alaputasítást fogja zsinórmértékül használni. A vármegye rendezésének befejezése után, vagy az előbbi főispán méltósága hatáskörébe állittatik vissza, vagy új főispán fog kineveztetni.“ Hta ezen utasítás életbe lép, aminthogy erről már kétkedni is alig lehet, s a honfiak a tevékenységi térről visszahúzódtak, ki fog ismét a nemzeten uralkodni? Erre igen könnyű a felelet. Azon kormány, mely már 12 éven át nl meg új boldogító terveivel rajtunk hasztalan tett kísérletet. A megyei bizottmány állni fog a legvagyonosabb egyénekből, de nem a legtehetségesb honfiakból, kik aztán uralkondanak addig, amíg a körülmények engedik. S ha majd a közelnyomás még azon nemzetiségi töredékeket is kijózanítja, melyek eddig irigy szemmel nézték fajunk közjólétre törekvését, s velünk rokonokká teendi, miként a lengyelt Smolkája, a csehet fi egerje által, a horvátot pedig a reá várakozó közel jövő által, akkor az eshetőségek bennünket erőseknek fognak találni a testvériségben s egyetértésben. Haladjunk tehát a kezdeti után karöltve, s a külföld rokonszenve a belegyetértéssel egyesülve igazolni fogja Smolka azon jólszavait, hogy a mostani kormány az ellenállást 12 hóig sem tarthatja ki. Szegedi építkezés. III. A városház szomszédságában van egy, évek óta befejezetlen épület, amely különösen a budai országútról tekintve, kellemetlen benyomást tesz a szemlélőre. Disztelensége, örökös tűzvészszel fenyegető állapota valóban kívánatossá teszik, vajha a háztulajdonos az egész épületet kiigazittatná és helyesebb alakba átidomittatná. E ház úgy áll ott a méltóságos alakú városház mellett, mint díszes öltönyü hölgy mellett egy rongyokba takart óriás alakú koldus, kinek valamint kinézése, úgy lógó rongyai egyaránt undort költenek a szemlélőben. Vannak a társas életben szabályok, melyek ellen ha kivét, abból kizáratik, s e szabályok vonatkoznak nemcsak a kulcsaira, hanem a közerkölcsiségre is. Hasonlag vannak a város lakóinak is tartozásaik, melyekkel a külillemnek építkezéseikben is tartoznak, melyeket elhanyagolni annyi, mint magát a közvélemény méltó megrovásának odadobni. Ennyit tartottam többek nyilatkozata után városunk díszítése érdekében ezen befejezetlen épületről megemlítni. S most folytatom szemlémet egyéb épületeken is. Van Szegeden két ház góth modorban épitve, részletezése magában véve helyesen van ugyanszerkesztve, de az egésznek alakját még sem mondhatni egyöntetűnek, tökéletes öszhangzónak, mert több rész indokolatlanul van egybeállitva, a styl eredeti rendszere és szabályai ellenére. El-elnézegettünk több épületet, melyeknek külső homlokzata a vasúti építkezésekhez hasonlít, mi ellen ugyan lényeges kifogásunk nincs, csak hogy nagyon hasonlók egymáshoz, mi a szemre épen semmi vonzerővel nem bír, és hogy a márványszínre festett falakon téglaszínű ablakszegélyek látszanak , már pedig a régiek is téglaépületeknél gyakrabban kőablak jeleket használtak, és hol márványfalak vannak, ott a tégla sehol sem tűnik elő fődíszítményül. Eként céltévesztett irány az épületeknél az anyagot befestés által megtagadni. A fal külső oldala, ha nem vakolatlan tégla (t. i. fénymázos tégla) kő vagy márvány, mindig valami kellemes színnél festessék be, mert az épületek nem színházi díszítmények! ! A városban szép, ám különféle stylis épületek találtatnak, de a styl az épület minden, még legkisebb ékitményében is saját eredeti rendszerében legyen szemlélh«^'*azért minden stylnek tisztának kell lenni és óvakodjunk a stylrendszer összezavarásától , mert ily tünemény hasonlít a kizsinórozott frakkhoz. Habár a mai túlságos üzleti világban minden gondoskodásunk q^e» tégédici a pénz értékesítésére irányul is , mival Tirrellitt’nagyobb vagy emeletes házat célirányosabb szilárd anyagból készíteni, mert nemcsak biztosabb, tisztább, az idő ii-