Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)

1861-10-19 / 83. szám

83-ik szám. Szombaton, október 10-én 1861. Harmadik évfolyam. Megjelenik: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi-tér, Pfann-ház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek. Vidékre postán és Szegeden házhozhordással: Egész évre 8 frt, — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben elvitetve a kiadó­ hivatalból: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — év­negyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. Hirdetések: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. kétszerinél 6 ujkr., többszörinél 5 ujkr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 ujkr. A nyilttérben a háromhasábos petitsor igta­tási dija 20 ujkr. Szab. kir. Szeged városának közgyűlése october 14-kén. (Folyt, és vége.) Előre is kötelességünknek tartjuk megemlíte­ni, hogy előbbi közlésünkbe néhány botrányos hiba csúszott be, név szerint, hogy némely keresztnevek elcseréltettek, péld. Óvári Fál képviselő úr egy helyen lápoinak, másikon Józsefnek, Mészáros Pál Józsefnek, Rigó József Jánosnak vannak nevezve, mely hibák a fogalmazás gyorsaságának tulajdonítandó. Sokkal nagyobb hiba az, hogy a polgárnagy az utósó nyilatkozata előtt a lap ösz­­szeállításakor az Óvári Pál által tett indítvány ki­maradt, mely indítvány szerint nevezett képviselő úr részletezni kívánta az országgyűlés eljárása iránt már múlt alkalommal hozott határozatot. E passus kihagyásával az utána következő nyilatkozatnak nincs semmi értelme. Olvastatott a nagymélt. magyar kir. helytartó tanácsnak intézménye, melyben a város hatóságá­nak meghagyatik, hogy a politikai tendentiákat ápoló honvédsegélyző-egyletet oszlassa el. Ennek folytán felolvastatott ez egylet levele is, melyben a tanácscsal tudatja, hogy miután a felebbi intéz­­vény létezése tudomására jutott, működését felfüg­gesztvén, kéri a városi hatóságot, hogy további létezhetése mellett lépéseket tegyen a helyi, tanács­nál; ha pedig ez sikeretlen lenne, a takarékpénz­tárba letett 900 írtról hazai jótékony célokra intéz­kedjék. Felolvastatott még az ennek nyomán ho­zott tanácsülési végzés is, mely ezt helyeselvén, a fölterjesztés kieszközlését a közgyűlésre teszi át. Osztrovszky polgárnagy említi, hogy hozzá külön rendelet is érkezett, melyben a honvédegylet feloszlatása személyes felelősség terhe alatt köteles­ségéül tétetett, miután engedély nélkül semminemű egylet nem működhetik. Mire a polgárnagy úr azt válaszolta, hogy miután az egylet maga magát fel­oszlatta, a feloszlatás fölöslegessé vált. Maggráber Ágoston: A letűnt rendszer a csatákban megcsonkult intézeit a mi pénzünk­kel, melyet adóul fizettünk, gyámolította. Mi ez egyletek által szinte hazánkfiai szenvedéseit kíván­tuk enyhíteni; ez volt a honvédegyletek célja, mert azon vád, mintha az alapszabályokban politikai tendenciák volnának, alaptalan. Indítványozza en­nek folytán: mondja ki a közgyűlés, hogy a hon­védsegélyző-egyletet pártolja, és írjon fel a helyt, tanácshoz, hogy annak fenállását ne gátolja , mert ha ily jótékony egyletek nem léteznének, most kel­lene hasonlókat alapítani. Burger Zsigmond azon kérdést teszi: ki­nek áll jogában egyleteket engedélyezni? És meg­illeti-e a helyt, tanácsot e jog? Elnök: E jog az 1848. törvények szerint a belügyminisztériumot illeti. Azon vádat, mintha ez egyletekben politikai célok lappangnának, nyíltan hazugságnak mondja. De épen azért, mert a cél nem volt egyéb jótékonyságnál, a hatóság pártfo­gása alá vette. Célszerűnek tartja tehát, hogy a helyt, tanácsot felvilágosítsuk, miszerint ez egylet célja nem volt más, mint alamizsnát adni a 48— 49-ben megnyomorodottaknak s azok árváinak. Er­ről, miután az egylet pártfogásunk alatt áll, fele­lünk. És ha ott, hol parancsolnak, a szabadságot nem szeretik, legalább van talán izgalom. Báthori azon véleményben van, hogy a szerencsétlenek számára való adakozást nem lehet akadályozni. Mészáros Pál fölöslegesnek tartja a fölter­jesztést, mert a helyi, tanács nem magától adta ki a rendeletet, s így nem is változtatja. Rigó József: Az egylet céljára vonatkozó vád csak ürügy. Az eltiltás valódi oka, hogy nem akarják, miszerint azok segélyeztessenek , akik által megverettek. E szerint a felírásnak nem lesz semmi sikere. Ami a rendelkezésre bocsájtott pénzt illeti, ezzel sietni kellene, nehogy olyan nyúljon hozzá, kinek ahoz nincs joga. Miután pedig az egylet eloszolván, ezt nem teheti, oszsza el a ta­nács. Tóth Mihály azt hiszi, hogy a hatóság megengedheti a jótékony célokra való gyűjtéseket. Bérczi Antal: A feloszlatást parancsoló rendelet nemcsak törvénytelen, de emberiség elleni is. Nemzet elleni bűn volna nem segíteni azo­kat, kik a nemzet védelmében megcsonkultak. Kí­vánja, hogy ez jegyzőkönyvbe igtattassék. E ren­delet tehát mint ilyen el nem fogadható. Hogy is lehetne a helyi, tanácshoz most folyamodni, miután a jegyzőkönyvek felküldése is, mi kevesebb, meg­tagad­tatott. A törvénytelen testülethez nem folya­modik. Mi a­ pénzt illeti, habár az egylet felosz­lottnak nyilvánítja magát, pénzét oda fordíthatja, hová akarja. Az egyletet képzett egyének meg­vannak; ketten, hárman összejöhetnek és intézked­hetnek, hiszen két ember nem vásár. Amennyiben pedig a város is ajánlott 400 frtot, e fölött a vá­ros határozzon. Ha ismét boldogabb idők követ­keznek be, oda fordítjuk, hová legjobbnak találjuk. Osztrovszky: Miután az egylet már nem létezik, kinek mondjuk meg, hogy a pénzről in­tézkedjék? Feloszlása előtt tett kívánatéra pedig figyelemmel kell lenni. És e szerint a tanács a pénzről csak akkor intézkedhetik, ha az egylet to­vább fönn nem állhat. Írjunk fel tehát, nem azért, hogy könyörögjünk, de hogy szemére robbantsuk a felsőbb hatóságnak az igazságtalanságot, hogy megcáfoljuk az eloszlatásra akal felhozott vádat. Vadász Manó pártolja a polgárnagyot, s a feliratban hozzá kívánja tétetni, hogy ha az egy­let tovább nem létezhetik, a közgyűlés lesz kény­telen a pénzt felosztani azon célokra, melyekre adatott. Burger kérdi: felhatalmazhatja-e a városi hatóság az egyletet, hogy a pénzről intézkedjék? A kérdést nagyon bonyolódottnak találja. Sem fo­lyamodni nem lehet, ha törvénytelen hatóság a helyi, tanács, sem megerősíteni az egyletet. Elnök ismétli a jogkérdést, és elismeri, hogy most tulajdonképen törvényes egylet nem is létesülhet. Vagy a helytartóság, vagy a törvény­­hatóság követ el jogtalanságot. Azonban most nem is az a kérdés: hol a jog, de hol az erő. Nekünk nincs 600.000 katonánk, csak 30 hajdúnk. Magyar alügyész : A közgyűlés a pénzről csak akkor intézkedhetik, ha előbb az eloszlott egylet kívánatét teljesítette, és föllépése sikeretlen lesz. Óvári Pál a főbírót és főkapitányt pártolja. Ligeti Dániel: Nem marad egyéb hátra, minthogy ama szerencsétlenek, kiknek gyámolítá­­sára az egylet alakult, ha 11 évig szenvedtek, most is szenvedjenek. Egyébiránt magán után se­gíthetjük őket. Szabó János: A pénzt oszsza ki a tanács. A helyi, tanács nem segít a bajon, mert ez is on­nan kapta a rendeletet, hol valamint Döbrögi be­teg lett csak a Ludas Matyi név említésére, szinte úgy betegek, mihelyt a honvéd nevet említik. Vadász: Addig nem lehet, míg föl nem írunk, mert az egylet csak azon esetre engedi meg. Bérczi szeretné a dolgot kiegyenlíteni, de ez nagyon bajos, mert összeütközünk az előbbi határozattal. Ott csak tudomásul fölterjesztés volt kérdésben, itt intézkedés. Schmidt Nándor: A helyi, tanács pótolja most a belügyminisztériumot. Világosítsuk fel tehát, hogy a cél nem egyéb, mint könyörületesség gya­korlása. (Helyeslés.) Elnök kimondja a végzést, mely szerint a fölterjesztés megtörténik, hogy legalább igazság­­szeretők legyenek. Ezután olvastatott ismét a helyi, tanácsnak egy intézménye, melyben kívánja, hogy az igazoló jegyek az általa kiadott minta szerint adassa­nak ki. Elnök felhozza, hogy ez ügyben a tanács felírt már egyszer, kifejtvén, hogy itt nagy szám­ban vannak nyomva épen olyanforma jegyek , mint a kívántak, és hogy itt az útleveleket ősi idők óta a polgárnagy írta alá. Most újra imák és tudtunkra adják, hogy csak hozassunk Budáról ilyen jegye­ket, úgy se sokba kerülnek.­­ De még nem is célszerű, hogy e jegyek országszerte egyenlők le­gyenek , amennyiben úgy könnyebb a hamisítás, mert mind egyenlők. A hatóságnak joga van út­leveleket oly alakban nyomatni, milyenben akarja. — A bélyegre már kimondta a közgyűlés határo­zatát. Azt is kívánták, hogy az igazoló­jegyek német nyelven is kitöl­essenek. Ezt ő nem teszi, nem is fogja tenni. Végzés: A helytartóság ez intézménye tisz­telettel félretétetik. Most néhány esküt le nem tett képviselő, köztük gr. Károlyi Sándor, leteszi a hitet. A gyűlés ezt harsán éljennel kisérte. Végre polgárnagy úr még egy helyt, tanácsi leiratot jelentett be. Tavaszszal ugyanis felszólítta­­tott Szeged városa is, hogy terjeszsze föl azok jegyzékét, kiktől 1849-ben fegyvereik erőszakkal beszedettek, miszerint visszaadathassanak. E jegy­zék a levéltárban meglevőn, mely szerint mintegy 600 fegyver szedetett be, a tanács által felkülde­­tett. Most tudatja a föltisztelt kormányszék, hogy e fegyverek — nem léteznek. E jelentés átalános derültséget okozott. Sz. L. Szeged városának közgyűlése October 15-én. Ismét a nagymélt. magyar kir. helytartó ta­nácsnak egy intézvénye, de ez ízben nem leverő, mert néhány névmagyarítás helybenhagyását tartal­mazta. — A szent szék tudatja a városi hatóság­gal, hogy Szűcs Antal rókusi lelkész elleni el­­mozdítási per folyamatban lévén, a kért felfüggesz­tés a szent szék tisztéhez tartozik; a város kivonata figyelembe fog vétetni, nyugodjék meg tehát annak igazságszeretetében, mely tudósítás örvendetes tu­domásul vétetett. — A Maty-vize egyik közgyűlés­ben halastóvá átalakíttatni inditványoztatván, az ez ügyben kinevezett választmány jelentést tesz, mely szerint e terv kivitele nagy nehézséggel jár, mi­után e víz nagyobb szárazságban, mint ez évben is, részint egészen kiszárad, részint megküzdödik, részint oly csekély, hogy haltenyésztésre nem al­kalmas. A város ennélfogva nem tartja tanácsos­nak e kétes jövőjű vállalatra nagy költséget koc­káztatni, hanem magán vállalkozóknak e célra át­engedi.­­ A galamb-utca és vasút közti tér elada­­tása iránti jelentésből kiderülvén, hogy e tér külön házhelyeknek a vasút közelsége miatt nem alkal­mas, Bárkányi Benő pedig a házhelye előtti térért csak 40 krt ajánl elenkint, a nevezett tér mostanra jelen állapotban meghagyatni határozta­tok. — A Széchenyi-téren a Baum­feind-örökösök háza előtti tér hasonlókép eladandó lévén, ezek ré­széről élenkint 15 frt ígértetek, míg Krebsz 20 frtot ajánlok. Miután azonban e tér külön épület­nek nem alkalmas, amennyiben akkor a nevezett ház és e közt utcát kellene hagyni, úgy hogy az épület számára csak 9 öl szélességű szalag ma­radna, mi a tervbe vett városszépítéssel ily főhe­lyen homlokegyenest ellenkezik, e tér a nevezett örökösöknek átadatni rendeltetett a nevezett föltéte­lek mellett, melyek az elárverezett helyekre nézve elfog­advák. — Egy képviselő a betiltatni rendelt éji tivornyák ellen szólalt fel, minthogy az ő cse­lédje múlt éjjel is elszökött. Mire a főkapitány úr hivatalosan jelentette, hogy az éji tivornyák átalá­­ban betiltvák. — A szatymazi korcsma miként le­endő helyrehozása iránti tervkészítés a tanácsra bí­zatott. — Egy báromorvosi állomás létesítése in­­dítványoztatván, ez 400 frt évi fizetéssel és 150 frt lakbérrel megállapittatik, s reá pályázat nyittatik. — Zsótér Jánosnak a Széchenyi-téren, a vá­rosháza szomszédságában levő háza iránt a szépítő bizottmány jelentést tett, mely szerint ez valóságos tűzfészek, minthogy lépcsői, folyosói, oszlopai.

Next