Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-01-01 / 1. szám

ernek , azok vezetése, ahol vannak; a szántóföldek minősége, a legszokottabb ve­tésforgással ; a takarmánytermelés módja; igavonó s egyéb gazdasági állatok tenyészté­se, minősége és mennyisége; a nép munkaképessége és forgalmi minősége; a napszám minősége az év különböző idősza­kában s a munka különbsége szerint; a kézi ipar s mesterség-üzlet állása stb. Ezeknek kimerítő összeállítása után minden szakosztály az ő munkakörébe eső tényezőket fel­használva, minden községben irányt adhat a gaz­daság bármely ága javításában. A földművelésnél a földek minősége és egyéb községi viszonyok sze­rint kimutathatja a legcélravezetőbb vetésforgást, a földek szükséges trágyamennyiségét s módját, a marha s általában a gazdasági állatok nevelésmód­ját a nem létező vagy legalább megfogyott legelők mellett, ide értve a legsükeresb takarmánytermesz­tést, szőlő-, gyümölcsfaiskolák és kertek helyes és hasznos elrendezését. A nagyobb, különösen pusztai birtokoknál szigorú vizsgálat és számadás alá veendő a birto­kos saját majorsági földművelése, a divatozó bér­leti gazdálkodás, annak hiányai s javításmódjai, általában meghatározása minden községnél s min­den nagy birtoknál annak, mily kezelés illetné a kérdéses birtokot országos gazdászati s politikai tekintetben is, s mindez a szakosztályok sürgős elméleti teendője. Ha ezen munkához a szakosztályok komolyan fognak, s a végett havonkint legalább egyszer ösz­­szeülnek, egy év alatt a megye mezőgazdasága minden ágáról s tényezőiről egy megbecsülhetetlen munkát fog birni gazdasági egyletünk, melyből aztán a gyakorlat mezejére átvinni nem leene oly nehéz feladat. Három havonkint a szakosztályok az összes választmánynak mutassák be munkálatu­kat, mely azt így negyedévi füzetekbe nyomtatva, az egyleti tagoknak díjmentesen nyújtaná. E közben a gyakorlati munkálat sem szüne­telne, hanem minden szakosztály igyekeznék itt is próbák és példák által a hasznos és célszerű uji­tásokat, javításokat községenként megkedveltetni. Lehetne továbbá az 1862. évben a társulat pénz­erejéhez képest*) néhány kiállítást s versenyt is rendezni. Ezek főbb pontjai annak, mit értekező, saját szavai szerint, leginkább azért akart elmondani, hogy a mezei gazdasággal foglalkozó nagy közön­ség figyelmét a hálátlan politikai s mai nap „n­e szólj nyelvem, nem fáj fejem“ térről, ezen bizonynyal háládatosabb térre hívja föl. S midőn mi az itt kifejtett elveket megyénk gazdasági egyletének is újévi üdvözletül a legtisz­tább szívvel ajánljuk, még egy más példára is fölhívjuk az illetők figyelmét. Mint tudjuk, a he­ves megyei gazdasági egylet a múlt hónap közepén kiállítást rendezett, mely alkalommal cselédjutalmak is osztottak. Ez az, mit mi minden más hasonló egyletnek szinte követésül ajánlunk. Egyébiránt erre vonatkozó észrevételeinket máskora tartjuk fen. És most még egyszer üdvözölve a csongrád­­megyei gazdasági egyletet, melynek — mint hisz­­szük — az újévvel egy im­ája kezdődik, kívánjuk, hogy áldás lebegjen kedves hazánk fölött, mit hogy mi is előmozdítsunk. „Hozzunk áldozatot, kiki mennyit ajánlani képes!“ —br— egészségi rendorseg, piac, meszarsZCbreu s merte­­kekrei felügyelet, honossági jog, s a szakmájához tartozó cselédség, úgy a börtönök s a börtönsze­­mélyzetrei fegyelmi felügyelet stb. bízatott. Schmiedt Ádám tanácsnok úrhoz a gazdá­szati ügyek általában, az adó-, köz-­s letéti pénz­tárakra felügyelet, továbbá a gazdászati cselédség fölötti fegyelmi felügyelet tartozik. Zombory János tanácsnok úrra a katonai ügyek általában, különösen hadkiegészítés, tarta­léksereg, elszállásolás, élelmezés, katonai elbocsá­tások , katonai házasságok, szabadságosok s azok berendelése s kipuhatolása; továbbá a gyári, ke­reskedelmi s iparügyek bízottak. Farkas János tanácsnok ur köréhez az adó, közmunka, köz- s magánépítkezés, vízszabályozás s útépítés tartozik. Szentgály István tanácsnok arra az egy­házi, kegyúri, iskolai, alapítványi, köz- s jóté­konysági intézetek, s statistika, egyesületek Ügye bízatott. Törvénykezési szak: A polgári törvénykezési ügyek Ve­szelinovits Bazil főbíró elnöklete alatt az illető törvényszékek által kezeltetnek; az árvaügyek s árvapénztári felügyelet K­o­­­b Antal tanácsnok úr által vezettetnek. A bünrenyitő törvényszéknél az el­nökletet a polgármester viszi. A jegyzői, ügyészi, mérnöki, pénztári stb. hi­vatalok ügykezelése további intézkedésig az eddigi mód szerint fog vezettetni. Az ülések az eddigi szokás szerint fognak megtartatni, és pedig hétfőn s kedden polgári törvényszék , szerdán tanácsülés, csütörtökön bünrenyitó törvényszék, pénteken szóbeli bíróság, szombaton ismét tanácsülés. Szeged város új tisztikara kiegészítése. Városunk újonnan szervezett tisztikarában a még hiányzó állomások következőkép töltettek be. Ugyanis kineveztetett: főbíróul Veszelinovits Bazil, tanácsnok; tanácsnokokká Balog János és Szentgály István, segédkapitány; főügyészszé Kel­emen István, első alü­gyész; első alügyészszé Báti Imre; segédkapitánynyá Nagy Antal, má­­sodalügyész. Továbbá írnokokká Pápai József, Virág József, Pál­may István; díjnokokká Pálfy József, Mészáros Sándor, Tóth János, Vára­­dy Antal és Fenér Sándor; kézbesítőkké Ko­vács István, Reichart József, Radóczy Ignác, Vékes Sándor és Csatári Károly. Szeged szabad királyi város tanácsánál az ügykezelés feloszlatván, következőkép ál­lapíttatott meg. Közigazgatási szak : Tas­ch­­­er József polgármester ur az általá­nos ügyvezetést és főfelügyeletet tartá fen magának. Harsányi Pál főkapitány arra a közrend­­őri ügyek általában, különösen a rendőri kihágá­sok, köz­csend és rend, sajtó, színház, személy- és vagy­on­bátorság, idegenek, útlevélü­gy, marhás- és pásztorlevelek, fegyverengedélyek, cselédség, tűzi-, vízi rendőrség, úti rendőrség, köztisztaság, kiszer­kölcsiség, a város világítása fölötti felügyelet, köz­ *) A békésmegyei gazdasági egylet évenkint 2200 fo­rinttal rendelkezik. Helybeli újdonságok. 5 E rovatunkat, minthogy lapunk épen újév napján jut t. olvasóink kezeibe, egy kis köszöntő­vel kezdjük meg. Nem egyedül leszünk, meg va­gyunk győződve, kik t. olvasóinknak újévi üdvöz­lettel kedveskedünk; de azzal sem hizelgünk ma­gunknak, hogy ü­dvkivánatunk a legeredetiebb leend, mert úgy t. olvasóinkat egyenkint egy füzér fügével, egy font pálmaszilvával s egy sejt lép­­mézzel kellene meglepnünk, mint ezt az őskorban e napon a rómaiak tenni szokták, előjeléül annak, hogy az egész évfolyam oly édes legyen, mint a­minek valának az első napon nyújtott ajándékok; ezenfölül még egy kis pénzzel (stips) is kedves­kedtek egymásnak, ami a leendő gazdagságnak jelképe volt. Azonban ha semmi kiváló előnynyel nem fog is bírni egyebek fölött újévi üdvözletünk, azon kelléke mégis megleend, minővel az igazi magyar kebelből fakadt óhaj mindenkor bír vala, s ez az őszinteség. Nem is vágyódunk mi minden áron feltűnni üdvkivánatunkkal, mert a mai világban a feltűnési vágy még bajba is ránt­hatna bennünket, mit már t. előfizetőink érdekében sem óhajtunk magunknak : azért meg kell t. olva­sóinknak elégedniük, ha a világ folyása szerint mi is csak szép szavakkal iparkodunk a valóság helyett őket meglepni. Kívánjuk tehát: legyen boldog ez újév; kívánjuk pedig ezt azoknak, kiket a lefolyt év alatt a kérlelhetlen halál, vagy a gyilkos szegénység árvákká és elhagyatottakká tön; azoknak, kiket a sors arra kárhoztatott, hogy verejtékkel szerzett mindennapi kenyerüket az el­­hagyatottság ízetlen fűszerével költsék el; azoknak, kiket végzetük a szerelem és barátság kábító gyöt­relmeivel táplált; azoknak, kik egy szebb jövőre irányozván fellengző gondolataikat, közönyösen jár­dálnak a földi kincsek halmain; azoknak, kik mint derék atyák élöket nappallá teszik, hogy szeretett családjaikat táplálhassák; azon szegény özvegyek­nek, kik szívok zálogának bölcsője fölött kényez­­nek, s érettek magukat halálra fárasztják; azon bátor ifjaknak, kik vissza nem rettenve az élet szirtes ösvényétől, tántoríthatlanul törnek előre, hogy egykor szívük választotta körében éljék le napjaikat; azoknak végre, kik a szép, jó és igaz iránt lelkesülni tudnak, kik a nyomor fölött szá­nalmi könyvt ejteni képesek, s kiknek kezei a szenvedő emberiség iránt mindenkor tárvák........Itt készakarva félbeszakítjuk Üdvkivánataink folytatá­sát, hogy a beálló újév tartamára is maradjon be­lőlök, részint hogy egyes kivonatainkról tüzeteseb­ben szólhassunk, részint ahol szükséges leend, őszinte tanácscsal szolgálhassunk a társasélet köré­ben úgy, miként az ipar, kereskedelem és gazdá­­szat terén.­­ A szegedi tanyaiskolák alaprajza — hite­les értesülés nyomán — a londoni világkiállításon is helyet foglaland, mely magas figyelme a nm. k. helytartótanácsnak elég ékesen szóló jele azon elis­merésnek, melyet a helybeli elemi tanodák ernye­­detlen buzgalmu igazgatója iránt ezen alaprajz fölkivánásával tanusíta. Ezzel kapcsolatban örven­detes tényként jelenthetjük, hogy az említett derék nevelésbarát a jelen tanév folyta alatt ismét egy uj tanyaiskolát szervezett, mely már meg is kezdé működését, s pedig a költségek magánada­kozás útján födöztetnek. S hogy e közlésünkhöz még egy örvendetes tényt csatoljunk, megemlítjük, hogy az újszegedi új tanosztály növendékei oly számosak, miszerint a derék tanítónak alig van helye a szűk teremben, honnan növendékeinek ok­tatást tarthasson. A templom hiánya miatt, vasár- és ünnepnapokon az említett szorgalmas tanító ön jószántából részesíti lelki vigaszban is növendékeit. " Nováky" György és Magyar János volt városi mérnök urak a szállongó hír ellenében tu­datják velünk, hogy előbbi állomásaikat, melyekre újonnan kineveztettek, el nem fogadják. fa Hiteles forrásból értesültünk, hogy a kir. biztos ur , maga a múlt évben ismét szedetni kez­dett n. n. taksák követelését az uj városi hivatal­nokoknak szigorúan megtiltotta. Úgy vagyunk meg­győződve, hogy ez intézkedés a lakosság megelé­gedésével találkozik. fa A városháza tornyáról múlt héten eltűnt nemzeti zászló a múlt napokban ismét kitétetett. fa A Tiszán ez idő szerint kettős átjárá­sunk van. Míg ugyanis a vár délnyugati bástyájá­nál a kocsik kompon járnak át, azalatt innen alig 20 ölnyire a bátrabbak gyalog jégen teszik meg ez utat. Most tehát az alsó és felső Tisza közti vonal, mely különben csak képzeletben él, határo­zottan ki van jelölve. Különben a Tisza azon ré­sze, melyen a jég beállott, délutánonkint hemzseg az ott mulató ifjúságtól. Mi valamint az egyszerű csúszkálásnak, vagy mint nálunk nevezik iszánko­­dásnak, úgy a korcsolyázásnak épen nem vagyunk ellenségei, de egy kis elővigyázat még sem ártott volna, kivált első napokban, midőn az egyes jég­táblák még alig fagytak össze egy tömeggé s már is telve voltak könnyelmű gyermekekkel. Csupán az isteni gondviselésnek köszönhetni, hogy szeren­csétlenség nem történt.­­ A helybeli legényegylet tagjait többször élvezettel hallók már vasár- és ünnepnapokon a belvárosi egyházban a féltizenkét órai misén éne­kelni ; szinte hasonlót mondhatunk karácson más­napján hallatott énekükről is, s reméljük, hogy a belvárosi éneklést úr ezentúl is szívesen engedend nekik tért e nemű dicséretes buzgalmuk nyilvání­tására. —h. Az illető cs. kir. pénzügyi hatóság a vá­rosi tanács által már megkerestetett, hogy az adó­­ügykezelés ismét a tanácsra ruháztassék, s igy biztos kilátás van arra, hogy a katonai adóbehaj­tás városunkban legközelebb megszünend. fa Azon napfogyatkozás szemlélheté­­séhez, melylyel az év végződik, nekünk is volt szerencsénk; épen alkonyat előtt a több nap óta tartó ború oszlani kezde, s a napot harmadrészben elhomályosodni láttuk. fa Biztos forrásból tudjuk, hogy kir. biztos úr , maga nem csak Szeged városának tisz­tikarát, mint fönőbb olvasható, kiegészítette, ha­nem múlt vasárnap a megyei tisztikar megalakítása végett H.-M. Vásárhelyre is elutazott. Sőt arról is értesültünk, hogy az új megyei hivatalnokok már le is tették a hitet. A névsor eddig nem jutván birtokunkba, reméljük, hogy azt a jövő számban fogjuk közölhetni.­­ A lelencházak égető szüksége nálunk is mindinkább bebizonyul. Ugyanis dec. 29-én egy szolgáló a belvárosi házak egyikében egy félreeső helyen szült, s ennek jeleit annyira el tudta tün­tetni , hogy semmi nyomuk sem volt észrevehető. Azonban az erre következett elmenetele alsóvárosra és egyéb jelek gyanút gerjesztvén, a vizsgálat a szörnyű bűn nyomába vezetett, de a gyermeket már halva találták. A leány befogatott.­­ Szőri János tanyáján múlt napokban egy juhászbojtár gazdáját úgy fejbe ütötte, hogy azon­nal meghalt. ÚjA tanoda-utcában m. hó 30-án egy szekérbe fogott ökör az iskolából jövő gyermekek egyikét szarvaira kapván, légbe dobta. Szeren­csére nagyobb baj nem történt, mint hogy lábát esése folytán megütötte, és társai azonnal haza­vezették. Hazai tudósítások. * Kassán nemrégen egylet alakult a keres­kedelmi segédek közt, melynek célja önképzés és segélynyújtás volt. Minthogy azonban ez egylet nem az 1852 diki egyleti rendelet szerint alakult, kénytelen volt működését megszüntetni, minek folytán 130 frtnyi készletét a magy. tud. akadémiá­nak ajándékozta. * A budapesti lánchíd 1860. jul. 1-től 1861. jun. 30-ig 76,076 írttal jövedelmezett többet, mint múlt évben, mi részben a déli vaspálya meg­nyitásának tulajdonítható. * Pozsonban a nemzeti egylet helyiségei­ben vasárnaponkint felolvasásokat tartanak a ma­gyar államjogról. * A pesti árvaleány­ház ünnepélyesen megnyittatott. Deák arcképeiből eddig 7000 írt jött be, mely összegnek fele a Josephinumot, fele az árvaintézetet illeti. * Pécsett a színházban dec. 22-én „II. Rá­­kóczy Ferenc fogságá“t adták elő. Ugyanott egy idegen nő 3 éves fiával egy fogadóba szállt, s más­nap reggel, ott hagyván gyermekét, eltűnt.

Next