Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-11-22 / 94. szám
szem egyszerre látja s a különböző szinti üveg változást okoz. A tárgyak nagyságát csak később tanuljuk meg lassan kint megítélni. Hogy pedig erre különös gyakorlat kívántatik, bizonyítja a tapasztalás. Ki ebben nem eléggé gyakorlott, igen nagyon csalatkozhatik. Látjuk ezt, ha több ember egy és ugyanazon előttök levő tárgy nagyságát mérték szerint határozza meg. A távolabb fekvő tárgyakra nézve a nagyság felöli ítélet még sokkal nehezebb, és csak akkor lehet alapos, ha azon tárgyakat közelről láttuk és a távolságot ismerjük. Vannak azonban nem egészen rendes alkotású szemek is, melyek közül némelyek a tárgyakat kisebbeknek, mások nagyobbaknak látják; de ez mindenesetre kivételes és beteges állapotnak tekinthető. A kép világossága valamint a szem minden részeinek tökéletességétől, úgy a lázidegek egyenlőn erős hatásától föltételeztetik. Érzékeny szemek nem tűrhetik el sokáig ugyanazon tárgy nézését, mert ekkor a szemlélt tárgy szélei elmosódván, határozatlanokká lesznek. Az ájulás kezdetén, sőt nagy kimerültségnél is a tárgyak egymásba összefolynak. A színek helyes fölismerése is a szem tökéletességét feltételezi. Huddert nagyon érdekes adatokat sorol elő két testvérről, kik a színeket nem voltak képesek meghatározni és csak a legkirívóbb ellentéteket, mint fehér és fekete, tudták megkülönböztetni. Ily nagy tökéletlenség azonban a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. De annál gyakrabban találunk embereket, kik az egyes színeket, példa zöldet és kéket, kéket és vöröset, vöröset és sötétsárgát stb. összetévesztik. Nevezetes azon utóhatás is, melyet némely tárgyak nézése okoz, így tapasztalták, hogy ha valaki hosszabb ideig oly ablakba nézett, melynek rácsozata fából, táblái pedig papirosból voltak készítve, ez ablak alakja akkor is soká szemeiben maradt, midőn azokat becsukta; ha pedig ezután világos falra nézett, a rácsokat világosaknak és a táblákat sötéteknek látta. Buffon, ki e tárgygyal igen sok érdekes kísérletet tett, azt tapasztalta, hogy ha a szemet a fehér szín nagyon megeretette, utána feketét látott, így a feketére fehér, a kékre sárga, a sárgára kék következett. E kísérleteket utána mások is tevén, a tapasztalás mindenhol ugyanazon eredményre vezetett. Itt a színek ugyanazon ellentétét tapasztaljuk, mint az igen nagy világosságnál. Az éjszakai erős villám után tökéletes sötétség uralkodik közöttünk, vagy ha igen sűrű sötétségből egyszerre fényesen világított terembe lépünk, szinte nem látunk. Ha napvilággal gózüvegen át szemünket megeretetve néztünk, vagy ha sokáig a havat vagy fehér falat szemléltük, de néha egészen ismeretlen okból is, fekete foltokat, máskor feketéket és ragyogókat egyszerre, vagy csupán ragyogókat látunk a falon vagy a levegőben előttünk föl s alá, majd jobbra, balra mozogni. Néha ismét mintha egyes szálak vagy csöppek és pontok szövevénye emelkednék szemeink elé. Arra is volt eset, hogy némelyek ily tüneményeket évekig láttak, anélkül, hogy betegek volnának. A tudósok ezt különfélekép akarták magyarázni. Némelyek ezt emésztési bajnak tulajdonították. Ismét mások azt állították, hogy azok apró vérgolyócskák, melyek a vizes nedvességben úszkálnak. E magyarázatot azonban nem lehet elfogadni, ha ama vérgolyócskák parányiságát tekintetbe veszszük, valamint az is megfoghatatlan, mikép jutnának oda a vérgolyócskák, anélkül, hogy azon nedv által föloldatnának. Legvalószínűbb ennélfogva, hogy az nem egyéb az idegek hatásánál; nem egyéb, mint a görcsnek bizonyos neme, mely itt a látásra hat. Innen magyarázható aztán azon alakok különfélesége és nagysága is. —br— Helybeli újdonságok. — (Értekezlet az alföldi vasút ügyében.) Múlt csütörtökön délután tartatott meg a városház tanácstermében a már lapunkban is említett vasúti értekezlet, melyen városunk számos előkelő polgárain kívül Hód-Mező-Vásárhely, a gyevi uradalom s a csongrád megyei gazdasági egyesület is méltólag képviselve valónak. Petrovich István kir. biztos úr ő méltósága az értekezletet megnyitó szavaiban röviden előadá, miszerint ezen összejövetel tárgya a városunkat kiválólag érdeklő új vasúti terv, mely Gyomát, Békés-Csabát, Orosházát s Vásárhelyt Szegeddel összekötendi, amennyiben e tervkiviteléhez Szeged is anyagi áldozatokkal méltólag hozzájárulni hajlandó leend; fölhivá tehát az egybegyűlteket ezügyben nézeteik nyilvánítására. Mielőtt azonban e tárgyban egyesek nyilatkoztak volna, t. Taschler József, polgármester úr bemutatá Békés-Csabának Szeged város hatóságához intézett sorait, melyben ez utóbbit fölkéri azon vasútvonal pártolására, mely Békés-Csabát, Vásárhelyt és Szegedet lenne érintendő. Hasonló tartalmú volt a csongrádmegyei gazdasági egylet alelnökétől benyújtott fölhívás is. Ezután a jelenvoltak közöl többen jelesen fejtegeték azon előnyöket, melyeket az említett vasút városunknak s az egész terménydús alföldnek biztosítana; s minthogy Szeged az említett irányú vasútvonal által az Eszéken át Fiuméig tervezett vasútvonalhoz a legrövidebb úton lenne csatolható, s eként a tengeres világkereskedés mind terményei, mind forgalmának a lehető legnagyobb előnyt biztosítandaná. közkívánattal kijelentetett, miszerint Szeged az említett.-csaba-szegedi vasút ügyében Pesten f. hó 23-án tartandó gyűlésen képviselve legyen. Elnöki javaslat folytán következő képviselők veendenek részt az említett gyűlésben: Tascher József Szeged város polgármestere, Bérczy Antal a csongrádmegyei gazdasági, egyesület alelnöke; továbbá id. Felmayer Antal és Pálfi Ferenc urak. E képviselő urak a város nevében fölhatalmazvák az említett irányú vasútvonal előmunkálatai költségeifödözéséhez 1000 írttal, vagy szükség esetére tetemes összeggel is hozzájárulni. Ezenkívül elhatároztatott, hogy a várost képviselő küldöttség a városunkat érintendő vasútvonalnak Szabadka és Zomboron át Eszékig vezetendő kiépítése minél előbbi eszközlésére közreműködjék, miután csakis eként jöhet Szeged Fiuméval, s így legrövidebb uton a tengerrel összeköttetésbe, mely utóbbi határozat az említett alföldi városoknak is legközelebb tudomására fog juttatni. Meg kell még említenünk, miszerint Szabadka város levél által fejeze ki sajnálatát, hogy e fontos ügyben tartott értekezletben idő rövidsége miatt részt nem vehetett; Ígére azonban, hogy más alkalommal örömmel fog hasonló meghívásnak engedni. — Császárné Ő Felsége névünnepe alkalmából múlt szerdán a belvárosi plebánia-templomban a reggeli órákban az összes tanuló ifjúság, tíz órakor pedig a katonai és világi tisztikar s egyéb hívők jelenlétében Ünnepélyes nagymisék tartottak. — A dohány beváltási bizottmányok — hivatalos tudósítás folytán — városunkban december 1 -től egész január 24-ig fognak működni. — Utóbbi számaink egyikében jelentők, hogy Gábriel János ur, vödrösházi haszonbérlő ott levő marhái közöl több darab (eddig 16) elhullván, azokon a marhavész jelei valónak észrevehetők. Mint közelebb értesítsénk, említett polgártársunk többi marhái, melyeken a kór jelei szintén mutatkoztak, teljesen megszabadultak a bajból, s eként hihető, hogy a kórjelenségek nem mutatkozandanak veszélyes alakban. * Azon szomorú esetről tudósítottak bennünket, miszerint ngs. Gábriel József Csanádi egyházmegyei kanonok és prépost ur f. hó 18-án láttatott el a halotti szentségekkel. Itt lakó rokonai és tisztelői buzgón fohászkodnak a Mindenhatóhoz a nemeskeblü emberbarát élete megtartásáért. * Múlt számunk e rovatában az újonan választott kaszinói tisztviselők ésválasztmány névsorozatában némelyek keresztneve hibásan nyomatott le, így jegyzőül nem Őrhalmi József, hanem Lajos; választmányi tagul pedig nem Georgievits István, hanem György választatott meg. — Láng Boldizsár színigazgató úr — mint értesülünk — a napokban visszaérkezvén Pestről, mind maseltára, mind ruhatára ügyében a közönség várakozásának megfelelendő tetemes megrendeléseket tett, mikről legközelebb alkalma leend a színházlátogató közönségnek meggyőződni. A közelebb adandó új színdarabok következők : „Nőuralom“, „Fekete gyöngy“, „Házasság rokkantjai“, „A völgy lilioma“, „Párisi vak nő“, ,,Napam boldogít“ stb.. A tiszai hídon mindössze csak két pár lámpa osztja fösvényen a világosságot. A híd közepe teljes sötétségben van, ami aztán elég bajt okoz a terhes kocsival jövőknek, midőn a nagy lejtőn a híd középre érnek. Többször megtörténik, hogy a pénzszedő nem a legjobb kedvvel megy saját lámpájával a sötétségben vergődő kocsikhoz. S mindezen egypár lámpával segítni lehetne a híd közepén. — Időjárásunk szerda óta télies alakot öltött; csütörtökön egész nap havazott; tegnap reggel a légmérséklet fok melegre megenyhült, délben pedig 3°R fokot jelzett a hévmérő. Hazai tudósítások. — Fölséges asszonyunk, Erzsébet császárné és királynénk legmagasb névnapján főkancellár úrtól gróf Pálffy Mór,helytartó úrhoz következő távsürgöny érkezett: Ő cs. kir. Apostoli Fölsége a haditörvényszékek által elitélt politikai foglyoknak, valamint a már visszatért politikai menekülteknek átalános amnestiát adni s a folyamatban levő vizsgálatok megszüntetését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. (S.ny.) — A katonai törvényhatóságnak polgári jogügyekbeni megszüntetése Magyarországban. Az állam- s hadügyminisztériumnak 1862. nov. 9-ről kelt rendelete, — a katonai törvényhatóság megszüntetésére vonatkozólag, a Magyarországban alkalmazott polgári államhivatalnokok és szolgák,,s a cs. k. pénzügyőrség polgári jogüigyeiben. A cs. k. Apostoli Fölsége 1862. nov. 4-ről kelt legfelsőbb határozatával elrendelni méltóztatott, hogy a Magyarországban alkalmazott cs. kir. polgári államhivatalnokok s szolgák, valamint az ott állomásozó cs. kir. pénzőrség polgári jogü ügyeiben most már annyiban az átalános magyar polgári törvényszékek illetékességének leend helye, amennyiben nem oly ügyekről lenne szó, melyek a katonai törvényszékeknél már folyamatban vannak s melyeknek ezért ez utóbbiak által kellene befejeztetniök; ellenben a büntető törvénykezés minden ügyeire vonatkozólag — további rendeletig — az 1861. máj. 16-röl kelt legfelsőbb határozat (bir. törvl. 57. sz.) fönn fog maradni. Schmerling s. k. Gr. Degenfeld s. k., táborszernagy. (S.ny.) — A m. kir. helytartótanács az 1838—42-ik években született ifjakra nézve katonakötelezettségi rendeletet bocsájtott ki. A sorozás 1863. febr. 15-én kezdetik el s március utóján be kell végződnie. A reclamatiók 1862. dec. 15-től 1863. jan. 20-ig benyújtandók. A váltságdíj 1200 fit. — A „P. Lt.“ bécsi tudósítója mint legnevezetesebb napi eseményeket írja, hogy Majláth György excja volt tárnoka. hó 16-án délután ,1 órakor majd egy óráig tartó kihallgatáson volt Ő Felségénél s másnap visszautazott Pestre; továbbá, hogy Apponyi György gróf néhány napi gyöngélkedése után szintén f. hó 16-án Bécsbe érkezett Kalksburgból s rövid értekezése volt az udv. kancellár ő excjával; aztán Pozsonyba s másnap onnan Pestre utazott; végre, hogy Pálffy gróf excja 15-én délután Bécsbe érkezvén, tüstént megérkezése után rövid, másnap pedig több óráig tartott értekezlete volt üdv. kancellári excjával. — A magyar földhitelintézetre eddig aláirt alapítványi összeg 1.540.000 frtot meghalad. — Az elitélt Szilágyi Virgil f. hó 18-án szállitatott el a Károly kaszárnyából Péterváradra. — Mosonymegye tisztiszéke e hó 11-én — mint a „Győri Közlöny“ írja — elhatározta, hogy Ö Fölségéhez fölirásban folyamodik, méltóztassék legkegyelmesebben a provisoriumot minél előbb megszüntetni s a helyhatóságokat régi jogaikba visszahelyezni. — A pesti magyar kereskedelmi bank igazgatóivá a megürült helyekre ideiglenesen a közelebbi közgyűlés új választásáig az igazgatóság által következő urak választottak : Dumtsa Ignác és Prückler Ignác; censorokká végérvényileg Schopper J. G., Fuchs Gusztáv és Haibauer Ferdinand. — Gömör megyében „szárazvölgyi olvasó-társulat“ név alatt szép reményű, többnyire néptanítókból álló olvasó-egylet van, mely f. hó 10-én tartott közgyűlést. — Széchenyi Béla gróf Hamilton lordot hozta magával vendégül Angliából, ki az angol trónörökössel együtt növekedett. A lord december elején folytatja utazását Ázsiába, honnan hazájába megy. .. Magyar-Kereszturról (Torontál megye) értesítenek bennünket, hogy azon helységben is mutatkoznak már a marhavész jelei. Alig találtatik gazda, kinek barmai szájfájásban ne szenvednének. (Nálunk sem lesz fölösleges az elővigyázat. Szerk.) — A „H.“ szerint a bortermesztés Magyarországban — Erdélyt, Horvát- és Tótországot kivéve — évenkint 24.000,000 adóra becsültetik, mely mennyiség 591,356 holdnyi területen termesztetik. A dohányproductio évenkint 839,000 mázsára rúg, termesztési terület 75—100,000 hold. Gyapjú termeltetik évenkint 230,000 bécsi mázsa, melyből 118,000 m. finom, 112,000 m. csekélyebb minőségű. — Pozsonyban egy fátyolozott nő ült a vasútra, ki a váci állomáson az addig karján tartott gyermeket kiszállásakor a kocsiban hagyta. Az ártatlan kis árvát egy ugyanazon kocsiban ülő polgárnő vállalta el ápolás végett. — Temesvárott — az ottani lap szerint — f. hó 16-án éjjel egy korcsmában a nép és katonaság között verekedés történt. A könnyen nagyobb kiterjedhetésűvé válhatott verekedést szerencsére még idejében félbeszakitá a városi hajdúk közbelépése. A sebesülések közt életveszélyesek nincsenek. Vegyes hírek. — Bécsből jelentik a „Sürgöny“nek . Az itteni cs. kir. országos törvényszéknél fogságban levő irók, Fálk Miksa és Osiecki János urakkal Scharschmidt törvényszéki elnök úr 17-én késő estre közlé, hogy egy legmagasb kézirat érkezett le, oly tartalommal, miszerint Ő Felsége a két megnevezettnek fogsága hátralevő részét kegyelem utján elengedte. Falk már két hónapot töltött ki s mintegy négy hete lett volna még. — A reichsrath alsóháza minapi határozatát a vasúti s gőzhajós utijegyek megadóztatásáról Plener miniszter úr fölszólalása folytán újabban ismét kérdés alá helyezte. Plener úr azt indítványozta, hogy az utijegyek minden 50 kiló után szedessék 1--1 kvnyi adó. Indítványa a bizottmányhoz tétetett át. — A legújabb udvari vadászatok alkalmával egy málhahordásra alkalmazott egyén, kimutatott