Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-11-22 / 94. szám

Mo­rt­ol­női: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet,­­ Idnclőh­ivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — év­negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért.­­ hhird­etések­: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Egyes szám ára S ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Berger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Kaszinónk ügyállása.­ ­ Több oknál fogva óhajtva várom f. hó 16. napját, melyen kaszinónk tisztújító közgyűlését tartá, s melyre mint egyleti tag iparkodtam én is megjelenni. Azt hivem, hogy a kaszinónkra is igen med­dően lefolyt évből némi tanulságot merítve, az egyleti tagok nagy része iparkodni fog e közgyű­lésen a jövő év dúsabb sikere eszközlésére szóval, tettel hozzájárulni. Ezen jó hiszemben indultam az említett közgyűlésre. Midőn a terembe léptem, alig néhány tag vola még itt-ott látható; önkénytelenül órám után nyúltam, megtekintendő, vájjon nem idő elött jöt­tem-e gyűlésre? „Még egy óra múlva sem lesz késő, — mondá egyik felém közeledő tag, — sőt kétlem, ha meg fog-e tartatni a gyűlés?“ Nem akartam hinni e félig tréfás, félig ko­moly hangon kiejtett megjegyzésnek, s a lassan­­kint szállingó egyleti tagok egyike- s másikával beszélgetve, iparkodtam türelmesen bevárni azon időt, midőn lehetségessé lön az egyleti törvények szakta legkisebb számú tagok összegyűltével a gyűlést megkezdeni. Az elnök a gyűlést megnyitó szavakban lep­lezetlenül kijelenté, miként igen tart attól, hogy azon rész­vétlenség, melyet a lefolyt év alatt az egyleti tagok ezen szép hivatású egylet iránt foly­tonosan tanusítanak, azt hova hamarabb föloszlani kényszeríti. A tudomására jött okok közül, melyek az egyleti tagokat az egyleti termek látogatásától visszatarták, legfőbb oknak találja a helyiség cél­­szerűtlenségét. Már két év előtt is komolyan föl­hozatott e körülmény, de akkor a három évre kö­tött szerződés miatt lehetetlen volt rögtön változást eszközölni. E helyiség iránt mutatkozott ellenszenv azonban magára az egylet feladatára is a legzsib­­basztóbb hatása valt, mert míg más városbeli ka­szinók — úgymond elnök úr — az említett két év lefolyta alatt több üdvös eszme megtestesítésé­nek valának eszközlei, azalatt kaszinónk csak lé­téér­t küzdött. Sajnálattal említé föl továbbá, hogy az egyedüli eredmény, melyet elnöksége alatt a lefolyt évből fölmutathat, az egyletet terhelt adós­ságok nagy részének letisztázása, s eként azon óhajjal lép vissza elnöki helyéről : vajha a jövő év ez egyletre is eredménydúsabb lenne a múltnál. Az elnök által tett indítvány a helyiség meg­változtatására nézve a jelen volt egyleti tagok nagy része által pártoltatván, a közgyűlés kebléből egy bizottmány neveztetett ki, melynek föladata leend célszerűbb helyiségről gondoskodni, — eljárásáról jövő január hó közepén tartandó közgyűlésben je­lentést teendvén. Ez volt a gyűlésnek egyik legfontosabb tár­gya, melynek több oldalról történt megvitatása al­kalmával oly nézetek is merültek föl, melyek azt sejteték, hogy az említett indítvány értelmében teendő intézkedés egyedül aligha leend képes az egyletnek virulóbb életet biztosítni. Részemről fö­lötte kívánom, hogy a kinevezett bizottmány minél sikeresben járjon el megbízatásában, de a latin közmondással tartva : non locus facit hominem.... az egylet fülvirulását én sem merem a megváltoz­tatott helyiségtől oly mérvben várni, mint talán némelyek; s ebeli hitemet még inkább megingatá azon különbösség, mely a tagok részéröl e köz­gyűlés iránt mutatkozott, hol leginkább helyén lett volna nem csak a hiányokról, ha azok léteznek, tömegesebben fölszólalni, hanem az egylet élén álló tisztviselők iránti bizalmat írásos szavazattal is tanusítni, mint ezt a tagok legnagyobb ré­sze nem téve. Ezen jelenséget látom én az egy­let jövőjére nézve legszomorítóbbnak ! Ily előzmények után igen természetesnek ta­­lálom, hogy az egylet buzgó elnöke a mindinkább kevesebb számra olvadt egyleti tagok előtt kije­lenté, miszerint egy rég érzett hiány pótlására e közgyűlésen egy indítványnyal szándékozott föl­lépni, de annak méltó sikere csak a kaszinó ösz­­szes tagjai támogatásától származhatván, alig hi­szi, hogy indítványa alkalomszerű legyen. Ezen indítvány egy színészet-pártoló társulat megalakí­tását célozná, melynek ápoldásául — úgymond el­nök úr — e kaszinónak kellene lennie. Bármily­ie rokonszenvvel fogadák is a jelen volt egyleti tagok ezen az egyletet oly szép oldal­ról jellemzendő indítványt; részemről csakis azért merek annak sikerében némileg bízni, mert a színügy biztosítására kinevezett bizottmány oly lelkes férfiakból áll, kikről legyen szabad fölten­nem, hogy hatáskörük­ s ügybuzgóságuknál fogva nem csak magánkörökben, hanem­ a város részéről is megteendnek mindent, mit a magyar színészet az alföld legnagyobb városától jogosan megvár. Földvételi és bérleti társulat. A pesti lapok egy újabb üdvös hatású társu­lat alakulásáról tesznek említést, mely idegen tő­­kepénzek segélyével működését főkép Magyaror­szágban fogja folytatni, nagyrészt magyarok által igazgattatik és székhelyét Pesten tartandja. Céljai következők : 1. Venni és kezelni fog földbirtokokat, me­lyeket eladás vagy csere utján másokra ruház vagy rögtön, vagy a birtok javítása és részletezé­se után. 2. Mindenféle vállalatokba fog ereszkedni, akár tisztán a mezei gazdaság körébe valók, akár valóságos iparvállalatok, amelyek alkalmasak a földbirtok jövedelmezését növelni és a termények kivitelét könnyebbíteni; hasonlóképen részt fog venni a mezei gazdaságot és ipart fejlesztő válla­latokban, vagy ingatlan javakra és földbirtokokra hitelt nyújtó társulatokban. 4. Megbízásokat fogad el az ingatlan javakra nézve; mások számára is fog vételeket vagy el­adásokat eszközölni; mindenben, ami ingatlan ja­vakat és valóságos jogokat képvisel, jótállással, vagy anélkül is, hasonlóképen meg fog venni vagy másoknak eladni; jótállással vagy anélkül mindenféle kötelezvényeket, vagy követeléseket, melyek közvetve hypotheka által biztosítvák. 6. Mindennemű kölcsönöket fog venni vagy adni, amelyek a felebbi műtétek kivitelére szük­ségesek. Az első pont mikéntjének elvei így magya­ráztatnak : A társulat soha sem eszközöl vételt a nélkül, miszerint a rögtöni eladhatásról előre biz­tosítva ne lenne. Az eladás vagy egészben, vagy részletekben történik, mindenkinek, aki fizetni ké­pes. A vevő a vételárnak egy­harmadát kész­pénzül fizeti. Ez összeg megszerzésére neki azonban a társulati igazgatóság közbenjárás által segédet nyújt, úgy elősegíti őt a birtok fölszerelé­sére, javítására szükséges költségek megszerzésé­ben is. A vételár kétharmada 40 éves részletfize­tésekben fizettetik le; e fizetési részletek teljesen fölszabadítják a birtokot, de reá egyszersmind első helyen lesznek előjegyezve. A szerződési, birtok­­változtatási stb. költségek a társulattal akár vétel­re, akár eladásra lépő felet illetik. De a társulat nem csak eladásra, hanem bérbeadásra is vesz földbirtokot, azonban a rögtöni bérbeadhatásnak itt is biztosítva kell lennie. A vett birtok vagy egészben, vagy részletekben adatik bérbe, fizetési képességgel bíróknak. Ezeknek értéki cautiót kell kimutatniok s a haszonbér egy részét előre lefizet­niük. A haszonbérlet ideje 15 év. A bérlő által szükségelt összeget a társulat vagy maga adja, vagy megszerezhetését eszközli jó biztosíték mel­lett. A társulat — ha érdekeire hasznosnak látja — a bérbeadott földet önköltségén is javítja, s ez esetben azonban a bérleti összeg a beruházási ösz­­szeggel arányban növeltetik. A bérbeadott birtokot illető közterhek itt is a bérlőt illetik. A társulat akár mint igazgató, akár mint bérlő fölvállalja a tulajdonosoktól bizonyos évekre reá ruházandó bir­tokok kezelését is. Ez leginkább az adóságokkal terhelt földbirtokokra vonatkozik. A társulat haj­landó módot nyújtani tőkepénz szerzése által a tu­lajdonosnak e terhektől a megszabadulásra , azon­ban a terhelt jószág igazgatását ő maga veszi át, joga lévén magát bárki más által is helyettesítet­­hetni. De a kezelést más árban át nem veszi, ha­nem csak olyanban, amelyhez képest kedvező föl­tételek alatt — ha akarja — bérbeadhatja. Az előbbeniekből láthatni és könnyen meg­érthető, hogy az indítványozott társulat tőkéjét és szavazatosságát nem köti le sehol sem, ahol már előre nem lesz rendesen és pontosan, egész bizo­nyossággal az egy időben történt ellentétes üzlet által biztosítva a járandó nyereség iránt. A társulat szándéka a mezei gazdaságnak és azon iparágaknak, melyek ezzel összefüggésben vannak, nagy tőkéjével (tervezet szerint 50 millió­nál több) hathatós segélyt nyújtani, de minden üzletét, amelybe vállalkozik, rögtön folyóvá akarja tenni vagy az eladás, vagy a kibérlés, vagy az alhaszonbérbeadás által. A társulat hajlandó egyszersmind tőkét adni vasúti és oly társulatoknak, melyek közsé­geikben helybeli hitelintézeteket akarnak alapítani fekvő vagy más ingatlan birtokra. Részletes tudósításokkal egyébiránt Hajnik Pál úr szolgál, ki a felebbieket tervezett tőke­pénzesek képviselője. Ismerd tenmagad. (Folyt.) A hallás, úgy látszik, a legelterjedtebb érzék, mert valamennyi gerinces állat s a gerinctelenek közöl a rovarok közt egyetlen egy faj sincs, mely hallási szervekkel nem bírna. Süketen világra jött állatok pedig a legnagyobb ritkaságok közé tar­toznak. A hallás érzéke a fül. Nem csak a hangot halljuk pedig, hanem annak irányát is észrevesz­­szü­k, és habár ezt nem határozhatjuk is meg oly pontosan, mint némely állatok, de nálunk is gyak­ran szolgál az tájékozásul. A hang távolságát leginkább csak ereje szerint ítéljük meg, különö­sen ha ismerjük a hangot okozó tárgyat, péld. a harangot, vagy az emberi hangot. Minél gyorsab­bak a léghullámzások, milyennek legalább har­mincnak kell egy másodpercben lenni, hogy a hang meghatározható legyen, annál magasabb a hang; a lassúbb léghullámzást mély vagy alhangnak ne­vezzük. Azonban nem mindenki képes ezt meg­ítélni, és vannak magas és mély hangok, melye­ket némely emberek nem hallanak, valamint ismét mások a hangok mélységét és magasságát nem képesek megítélni. Átalában azonban az emberek arra nézve egyetértenek, hogy a hangoknak egymás iránti viszonya, melyet öszhangzónak nevezünk, kelle­mes, míg az egyhangúak untatnak, az össze nem hangzók pedig nem csak kellemetlenek, de kivált a finomabb fülre nézve kínzók. De vannak, kik­nek a nagyon magas és a nem egészen tiszta hangok kiállhatatlanok. Ugyanezt tapasztaljuk né­mely hangokra nézve a kutyáknál. A zenész rendesen már a természettől töké­letesebb füllel bír, minthogy pedig azt azonfölül képezte is, a hangokat a legpontosabban képes megkülönböztetni , s a legerősebb zenekarban egyetlen egy hangszer hibás hangját is észreveszi. Vessünk még egy pillantást a látásra. A szem, mint a látás eszköze, arra van rendelve, hogy a külső tárgyak képét a belőlök jövő vilá­gosságsugarak segélyével fölvegye. Mikép történik ez? — e kérdést legelőször Kepler fejtette meg. Minden fényes vagy megvilágított testből egyenes sugárvonalak mennek ki, melyek a szaruhártyán és vizes nedvességen áthatnak. Valamint mindkét fülünkkel egy hangot hallunk, úgy két szemünkkel is a tárgyat csak egyszerűen látjuk. Voltak ugyan tudósok, név szerint Gall, kik azt állították, hogy az ember mindig csak egy szemmel lát, mit azonban könnyen megcáfolhatunk. Minthogy pedig a kék és sárga szín keveréke zöld színt ad, akad­tak, kik azt állították, hogy ha egyik szemünkkel kék, másikkal sárga üvegen át nézünk valamely tárgyat, az zöldnek látszik, de a tapasztalás ezt sem igazolja, noha akkor azon tárgyat piszkos szürkének látjuk, jeléül annak, hogy azt mindkét

Next