Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-11-22 / 94. szám
Mortolnői: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztői iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet, Idnclőhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. hhirdetések: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Egyes szám ára S ujkr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Berger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Kaszinónk ügyállása. Több oknál fogva óhajtva várom f. hó 16. napját, melyen kaszinónk tisztújító közgyűlését tartá, s melyre mint egyleti tag iparkodtam én is megjelenni. Azt hivem, hogy a kaszinónkra is igen meddően lefolyt évből némi tanulságot merítve, az egyleti tagok nagy része iparkodni fog e közgyűlésen a jövő év dúsabb sikere eszközlésére szóval, tettel hozzájárulni. Ezen jó hiszemben indultam az említett közgyűlésre. Midőn a terembe léptem, alig néhány tag vola még itt-ott látható; önkénytelenül órám után nyúltam, megtekintendő, vájjon nem idő elött jöttem-e gyűlésre? „Még egy óra múlva sem lesz késő, — mondá egyik felém közeledő tag, — sőt kétlem, ha meg fog-e tartatni a gyűlés?“ Nem akartam hinni e félig tréfás, félig komoly hangon kiejtett megjegyzésnek, s a lassankint szállingó egyleti tagok egyike- s másikával beszélgetve, iparkodtam türelmesen bevárni azon időt, midőn lehetségessé lön az egyleti törvények szakta legkisebb számú tagok összegyűltével a gyűlést megkezdeni. Az elnök a gyűlést megnyitó szavakban leplezetlenül kijelenté, miként igen tart attól, hogy azon részvétlenség, melyet a lefolyt év alatt az egyleti tagok ezen szép hivatású egylet iránt folytonosan tanusítanak, azt hova hamarabb föloszlani kényszeríti. A tudomására jött okok közül, melyek az egyleti tagokat az egyleti termek látogatásától visszatarták, legfőbb oknak találja a helyiség célszerűtlenségét. Már két év előtt is komolyan fölhozatott e körülmény, de akkor a három évre kötött szerződés miatt lehetetlen volt rögtön változást eszközölni. E helyiség iránt mutatkozott ellenszenv azonban magára az egylet feladatára is a legzsibbasztóbb hatása valt, mert míg más városbeli kaszinók — úgymond elnök úr — az említett két év lefolyta alatt több üdvös eszme megtestesítésének valának eszközlei, azalatt kaszinónk csak létéért küzdött. Sajnálattal említé föl továbbá, hogy az egyedüli eredmény, melyet elnöksége alatt a lefolyt évből fölmutathat, az egyletet terhelt adósságok nagy részének letisztázása, s eként azon óhajjal lép vissza elnöki helyéről : vajha a jövő év ez egyletre is eredménydúsabb lenne a múltnál. Az elnök által tett indítvány a helyiség megváltoztatására nézve a jelen volt egyleti tagok nagy része által pártoltatván, a közgyűlés kebléből egy bizottmány neveztetett ki, melynek föladata leend célszerűbb helyiségről gondoskodni, — eljárásáról jövő január hó közepén tartandó közgyűlésben jelentést teendvén. Ez volt a gyűlésnek egyik legfontosabb tárgya, melynek több oldalról történt megvitatása alkalmával oly nézetek is merültek föl, melyek azt sejteték, hogy az említett indítvány értelmében teendő intézkedés egyedül aligha leend képes az egyletnek virulóbb életet biztosítni. Részemről fölötte kívánom, hogy a kinevezett bizottmány minél sikeresben járjon el megbízatásában, de a latin közmondással tartva : non locus facit hominem.... az egylet fülvirulását én sem merem a megváltoztatott helyiségtől oly mérvben várni, mint talán némelyek; s ebeli hitemet még inkább megingatá azon különbösség, mely a tagok részéröl e közgyűlés iránt mutatkozott, hol leginkább helyén lett volna nem csak a hiányokról, ha azok léteznek, tömegesebben fölszólalni, hanem az egylet élén álló tisztviselők iránti bizalmat írásos szavazattal is tanusítni, mint ezt a tagok legnagyobb része nem téve. Ezen jelenséget látom én az egylet jövőjére nézve legszomorítóbbnak ! Ily előzmények után igen természetesnek találom, hogy az egylet buzgó elnöke a mindinkább kevesebb számra olvadt egyleti tagok előtt kijelenté, miszerint egy rég érzett hiány pótlására e közgyűlésen egy indítványnyal szándékozott föllépni, de annak méltó sikere csak a kaszinó öszszes tagjai támogatásától származhatván, alig hiszi, hogy indítványa alkalomszerű legyen. Ezen indítvány egy színészet-pártoló társulat megalakítását célozná, melynek ápoldásául — úgymond elnök úr — e kaszinónak kellene lennie. Bármilyie rokonszenvvel fogadák is a jelen volt egyleti tagok ezen az egyletet oly szép oldalról jellemzendő indítványt; részemről csakis azért merek annak sikerében némileg bízni, mert a színügy biztosítására kinevezett bizottmány oly lelkes férfiakból áll, kikről legyen szabad föltennem, hogy hatáskörük s ügybuzgóságuknál fogva nem csak magánkörökben, hanem a város részéről is megteendnek mindent, mit a magyar színészet az alföld legnagyobb városától jogosan megvár. Földvételi és bérleti társulat. A pesti lapok egy újabb üdvös hatású társulat alakulásáról tesznek említést, mely idegen tőkepénzek segélyével működését főkép Magyarországban fogja folytatni, nagyrészt magyarok által igazgattatik és székhelyét Pesten tartandja. Céljai következők : 1. Venni és kezelni fog földbirtokokat, melyeket eladás vagy csere utján másokra ruház vagy rögtön, vagy a birtok javítása és részletezése után. 2. Mindenféle vállalatokba fog ereszkedni, akár tisztán a mezei gazdaság körébe valók, akár valóságos iparvállalatok, amelyek alkalmasak a földbirtok jövedelmezését növelni és a termények kivitelét könnyebbíteni; hasonlóképen részt fog venni a mezei gazdaságot és ipart fejlesztő vállalatokban, vagy ingatlan javakra és földbirtokokra hitelt nyújtó társulatokban. 4. Megbízásokat fogad el az ingatlan javakra nézve; mások számára is fog vételeket vagy eladásokat eszközölni; mindenben, ami ingatlan javakat és valóságos jogokat képvisel, jótállással, vagy anélkül is, hasonlóképen meg fog venni vagy másoknak eladni; jótállással vagy anélkül mindenféle kötelezvényeket, vagy követeléseket, melyek közvetve hypotheka által biztosítvák. 6. Mindennemű kölcsönöket fog venni vagy adni, amelyek a felebbi műtétek kivitelére szükségesek. Az első pont mikéntjének elvei így magyaráztatnak : A társulat soha sem eszközöl vételt a nélkül, miszerint a rögtöni eladhatásról előre biztosítva ne lenne. Az eladás vagy egészben, vagy részletekben történik, mindenkinek, aki fizetni képes. A vevő a vételárnak egyharmadát készpénzül fizeti. Ez összeg megszerzésére neki azonban a társulati igazgatóság közbenjárás által segédet nyújt, úgy elősegíti őt a birtok fölszerelésére, javítására szükséges költségek megszerzésében is. A vételár kétharmada 40 éves részletfizetésekben fizettetik le; e fizetési részletek teljesen fölszabadítják a birtokot, de reá egyszersmind első helyen lesznek előjegyezve. A szerződési, birtokváltoztatási stb. költségek a társulattal akár vételre, akár eladásra lépő felet illetik. De a társulat nem csak eladásra, hanem bérbeadásra is vesz földbirtokot, azonban a rögtöni bérbeadhatásnak itt is biztosítva kell lennie. A vett birtok vagy egészben, vagy részletekben adatik bérbe, fizetési képességgel bíróknak. Ezeknek értéki cautiót kell kimutatniok s a haszonbér egy részét előre lefizetniük. A haszonbérlet ideje 15 év. A bérlő által szükségelt összeget a társulat vagy maga adja, vagy megszerezhetését eszközli jó biztosíték mellett. A társulat — ha érdekeire hasznosnak látja — a bérbeadott földet önköltségén is javítja, s ez esetben azonban a bérleti összeg a beruházási öszszeggel arányban növeltetik. A bérbeadott birtokot illető közterhek itt is a bérlőt illetik. A társulat akár mint igazgató, akár mint bérlő fölvállalja a tulajdonosoktól bizonyos évekre reá ruházandó birtokok kezelését is. Ez leginkább az adóságokkal terhelt földbirtokokra vonatkozik. A társulat hajlandó módot nyújtani tőkepénz szerzése által a tulajdonosnak e terhektől a megszabadulásra , azonban a terhelt jószág igazgatását ő maga veszi át, joga lévén magát bárki más által is helyettesítethetni. De a kezelést más árban át nem veszi, hanem csak olyanban, amelyhez képest kedvező föltételek alatt — ha akarja — bérbeadhatja. Az előbbeniekből láthatni és könnyen megérthető, hogy az indítványozott társulat tőkéjét és szavazatosságát nem köti le sehol sem, ahol már előre nem lesz rendesen és pontosan, egész bizonyossággal az egy időben történt ellentétes üzlet által biztosítva a járandó nyereség iránt. A társulat szándéka a mezei gazdaságnak és azon iparágaknak, melyek ezzel összefüggésben vannak, nagy tőkéjével (tervezet szerint 50 milliónál több) hathatós segélyt nyújtani, de minden üzletét, amelybe vállalkozik, rögtön folyóvá akarja tenni vagy az eladás, vagy a kibérlés, vagy az alhaszonbérbeadás által. A társulat hajlandó egyszersmind tőkét adni vasúti és oly társulatoknak, melyek községeikben helybeli hitelintézeteket akarnak alapítani fekvő vagy más ingatlan birtokra. Részletes tudósításokkal egyébiránt Hajnik Pál úr szolgál, ki a felebbieket tervezett tőkepénzesek képviselője. Ismerd tenmagad. (Folyt.) A hallás, úgy látszik, a legelterjedtebb érzék, mert valamennyi gerinces állat s a gerinctelenek közöl a rovarok közt egyetlen egy faj sincs, mely hallási szervekkel nem bírna. Süketen világra jött állatok pedig a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. A hallás érzéke a fül. Nem csak a hangot halljuk pedig, hanem annak irányát is észreveszszük, és habár ezt nem határozhatjuk is meg oly pontosan, mint némely állatok, de nálunk is gyakran szolgál az tájékozásul. A hang távolságát leginkább csak ereje szerint ítéljük meg, különösen ha ismerjük a hangot okozó tárgyat, péld. a harangot, vagy az emberi hangot. Minél gyorsabbak a léghullámzások, milyennek legalább harmincnak kell egy másodpercben lenni, hogy a hang meghatározható legyen, annál magasabb a hang; a lassúbb léghullámzást mély vagy alhangnak nevezzük. Azonban nem mindenki képes ezt megítélni, és vannak magas és mély hangok, melyeket némely emberek nem hallanak, valamint ismét mások a hangok mélységét és magasságát nem képesek megítélni. Átalában azonban az emberek arra nézve egyetértenek, hogy a hangoknak egymás iránti viszonya, melyet öszhangzónak nevezünk, kellemes, míg az egyhangúak untatnak, az össze nem hangzók pedig nem csak kellemetlenek, de kivált a finomabb fülre nézve kínzók. De vannak, kiknek a nagyon magas és a nem egészen tiszta hangok kiállhatatlanok. Ugyanezt tapasztaljuk némely hangokra nézve a kutyáknál. A zenész rendesen már a természettől tökéletesebb füllel bír, minthogy pedig azt azonfölül képezte is, a hangokat a legpontosabban képes megkülönböztetni , s a legerősebb zenekarban egyetlen egy hangszer hibás hangját is észreveszi. Vessünk még egy pillantást a látásra. A szem, mint a látás eszköze, arra van rendelve, hogy a külső tárgyak képét a belőlök jövő világosságsugarak segélyével fölvegye. Mikép történik ez? — e kérdést legelőször Kepler fejtette meg. Minden fényes vagy megvilágított testből egyenes sugárvonalak mennek ki, melyek a szaruhártyán és vizes nedvességen áthatnak. Valamint mindkét fülünkkel egy hangot hallunk, úgy két szemünkkel is a tárgyat csak egyszerűen látjuk. Voltak ugyan tudósok, név szerint Gall, kik azt állították, hogy az ember mindig csak egy szemmel lát, mit azonban könnyen megcáfolhatunk. Minthogy pedig a kék és sárga szín keveréke zöld színt ad, akadtak, kik azt állították, hogy ha egyik szemünkkel kék, másikkal sárga üvegen át nézünk valamely tárgyat, az zöldnek látszik, de a tapasztalás ezt sem igazolja, noha akkor azon tárgyat piszkos szürkének látjuk, jeléül annak, hogy azt mindkét