Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-03-01 / 18. szám

kétségbeejtő, szabadabb, nagyobb téren könnyebb, biztosabb a mozgás, mint szűk körben. Rövid töltést építsünk-e, vagy a baktóit abba hagyjuk? A baktói töltés némely része elég régi, s már az 1830. évi árvíz alkalmával Szeged megmenté­sére szolgált, ezt el nem hagyjuk; kevés azon rész, mely lapályba van építve, s az ily vonalat kétsze­res szélességben megerősíthetjük, nemkülönben a hibás részt, mely a határra van téve. A tiszai töl­tések mellett sincsenek meg mindenütt a habverést felfogó füzesek, mégis ki kell állaniok azokat (?)­ a baktói töltést, mely csak rendkívüli tiszai töltés szakadása esetében szolgál védü­l, megvédendik a szegediek. Egyébként ezen töltés jelen helyén az­ért is szükséges, mivel veszély idején közelebbi pont a víz elöl menekvőknek; a macskási töltés közlekedési út a felsővárosi tanyai lakosok és a város közt. E töltés teteje 5­ól széles, ha elkészül és begyepesedik, jó szolgálatot fog az tenni, előtte vannak a szent-jánosi magaslatok, — hol eddig szokták fentartani az árvizet, — ezentúl a habve­­rés gyöngítésére fog szolgálni. A Fehértó és Maty ere a fekete és homokos föld közti völgyet képezi, s az ezen vidékeken összefutó vizeknek részint medencéje, részint le­csapoló árka a Tisza árjának lefolyásul nem szol­gálhat; mert igy Szegedet tökéletesen víz közé szorítaná, a városhoz közel eső töltéseken a vízszi­várgásokat a városban növelnék. Azonban ha Sze­ged ártéren felüli magaslaton feküdnék, akkor ily intézkedésben könnyebben lehetne megnyugodni; de így — miként Szeged áll — oly eszmét való­sítani nem lehet, melynek veszedelmessége elvitaz­­hatatlan. Eg­yébként is a vasút vonala a kérdéses tért átfutván, a vízlefolyást gátolná, mivel rajta csak 2 öles áteresz van építve, mi a Tisza árvizé­nek lefolyását gátolná; tehát a vasúti töltést ma­gasítani és hosszú hidat is kellene építeni, a Ma­tyót pedig mélyíteni, mert most csak a Tisza leg­magasabb vize hat bele, a Maty hidat ívekre rakni és az egészet átalakítani, s mindezt Szeged költ­ségére! Hát Dorozsma veszélyeztetésére mit mon­dana ? A vízlefolyás — tekintve a laposok magas fekvését — igen csekély lenne, a vízszén-lohasztás pedig alig érezhető. A székhalmi macskási töltés messze esik a Tisza mögött, s nem fekszik a Tisza nyílt árterén; egyébként Tápé és Algyő falvaknak nem is any­­nyira veszedelmes, mint a Tisza balparti töltés kö­zelsége, mi a csekély esésű Tisza vizét szinte fel­duzzaszthatja, főleg ha a Maros rendkívüli erővel árad. Tehát a Maros sebes beömlése által előidé­zett jobb parti veszedelmet nem a macskási töltés megsemmisítésével, hanem inkább az új­szegedi töltés megnyitásával lehet zsibbasztani; annak pe­dig, hogy a vasúti töltésen nincs ártéri híd, nem Szeged oka A város által emelt macskási töltés a szom­széd helységeknek nincs annyira veszedelmére, mint a Tisza balparti töltés; ennek tökéletes elkészülte után Tápé és Algyő sürgetőleg oda van utasítva, hogy falvaikat töltéssel körülövezzék, nehogy ve­szély idején tökéletesen megsemmisüljenek. Ami a Maros új torkolatát illeti, melynek meghatározásában oly férfiak működtek, kik a Maros folyó körül éveken át tapasztalást szereztek, erről saját felfogásom szerint bátor vagyok maga is is nyilatkozni. A Marosnak Makótól beömléseig 18' 4' 5"' esése van; a Tiszának mintegy hasonló távolságra Mindszenttöl a Maros beömléseig esése 3' 2" 3/­/; innen a várig 2"; a vártól a vedresházi átmetszé­sig 5' 6"'; onnan az átmetszés végéig 1' 5' 10"'; e határtól a kanizsai hídig 1' 4" 2"' kis víz al­kalmával. Ezekből láthatja a t. olvasó, mily kevés eséssel bir a Tisza Szeged vidékén; s midőn főelv az esést a folyó vonalának megrövidítése által nö­velni, vájjon nem volt-e célszerű a Marosnak leg­rövidebb vonalat adni? mi csak a mostani besza­kadásával való eszközölhető. Ha Szeged alatt bo­­csájtatott volna a Maros a Tiszába, ennek csekély esése miatt a víz felduzzadván, alig lett volna se­gítve, sőt a víztespedés épen Szeged mellett növe­kedett volna, s ugyancsak a várszorulatnál azért, mivel a Marosnak alább eső beömlése szinte — mint most — feltartóztatta volna a Tisza vizét, s e felduzzadás által a vár melletti mostani sebesebb folyás végkép meggyengült volna, tehát a mostani veszedelem, mely a Maros torkolatánál Tápé alatt van, Szeged alatt fokozva merült volna fel. Ezek után az a kérdés : váljon hazánk egyik régi és népes városa, vagy pedig az eddig művelés alá nem jutott lapos földek tétessenek-e inkább a ha­bok prédájává? A mostani Maros beömlés vissza­szorítja ugyan a Tiszát, de az ez által keletkezett vízlassudás, meg vízduzzadás nagyobb erőt rejt a vár melletti szorulat megfutására, míg ellenkező esetben a víznyomás Szeged gyönge partjait na­gyobb szakadásoknak tenné ki, mint a Tápé alatti erősebb partot. A nagyobb nyomás által a vízszi­­várgás nagyobb erőt fejtene ki, s így Szeged biz­tossága még inkább veszélyezve lenne, mint ahogy van a mostani Maros beömlése által. A Tisza vize duzzadásának csökkentése áta­­lában a töltéseknek a parttól kellő távolsága által eszközölhető. Szeged vidékénél az ártér a balparti oldalra van utalva, Szeged alatt pedig az árcsök­kentést a vedresházi átmetszés beömlésének kiiga­zítása és a meder mielőbbi kiképzése által lehet elérni! Molnár Pál, építész­mérnök: Adakozások a hazai árvízkárosultak javára. E lapok szerkesztőségénél és kiadóhivatalában. Ft. Somhegyi Ferenc főgymnasiumi igazgató úr a fő­­gymnasiumi ifjúság részéről 63 frt 67 krt küldött be, mely összeghez a VIII. osztály növendékei 21 frt 20 krral járul­tak ; a VII. osztályban Dániel Béla 1 frt, Péter Alajos 10 . kr, Lipóczy 20 kr, Ehrenfest 20 kr, Freund 20 kr, Muri­­nyi 10 kr; a VI. osztályban Kolosváry József 1 frt, Szávics Emil 1 frt, Ivánkovits János 1 frt, Krikay Gusztáv 1 frt, Németh­' Phoebusz 1 frt, Bánhidy Gábor 1 frt, Gunst Jakab 60 kr, Berecz Gyula 50 kr, Mahr Antal 30 kr, Tanazevics Milos 30 kr, Bérczy Antal 30 kr, Varga János 20 kr, Stoj­­kovics Döme 20 kr, Kecsenovics Pál 20 kr; az V. osztály­ban Halász Zsigmond 50 kr (ezen osztály többi növendékei II frt 66 krt m­ár múlt szerdán átadtak a polgármesteri hi­vatalban) ; a IV. osztályban Kostyál Ferenc 1 frt, Dragon János 1 frt, Návay György 1 frt, Deschán Achill 1 frt, Érdy István 50 kr, Beck Jakab 50 kr, N­olcz Ferenc 50 kr, Wie­ner Imre 50 kr, Frankl Adolf 30 kr, Tóthmárton Endre 20 kr, Tóth Endre 10 kr, Szabó István 10 kr, Szabó József 10 kr, Holländer Lipót 10 kr, Gruber Antal 10 kr, Pejer Mátyás 10 kr, Freund Sándor 10 kr; a III. osztályban Bi­­bics Pál 1 frt, Gyertyánffy Béla 1 frt, Osztrovszky Dezső Szlubek Sándor 1 frt, Prenner Elek 70 kr, Szirváay Szilárd 50 kr, Szabó Vilmos 50 kr, Szalbek Antal 50 kr, Fuchsz Mihály 50 kr, Roth András 50 kr, Harrincsák­­ 10 kr, Szabó Sándor 10 kr, Hoos Dezső 10 kr, Pfán Lajos 50 kr, a II. osztályban Szarvady Lajos 1 frt, Töttösy Mihály 1 frt, Drill Béla 1 frt, Burger István 40 kr, Szobotka Gusztáv 40 kr, Kátai László 30 kr, Martinovics Péter 20 kr, Hekler Elek 20 kr, Brestyánszky Kálmán 20 kr, Korek Ferenc 20 kr, Weszelovszky Gyula 20 kr, Hemmert Márton 10 kr, Jankovits István 10 kr, Szabó Imre 10 kr, Kriszt Gyula 10 kr, Timpauer Géza 10 kr, Zányi Kálmán 10 kr, Tanács Imre 10 kr, Milasin Antal 10 kr, Glasz József 10 kr, Kad­­lecz Ferenc 10 kr, Klein Eberhard 10 kr, Posgay Károly 6 kr, Szuló Kálmán 6 kr, Bürger Péter 4 kr, Lichtfusz Ferenc 3 kr, Turcsányi Árpád 3 kr, Filip János 3 kr; az I. osztályban Réh János 1 flr, Tallinn Béla 70 kr, Tallián Jenő 70 kr, Deschán Iván 60 kr, Pollák Imre 60 kr, Zádix Vilmos 60 kr, Szeitz Jordán 50 kr, Budai Lázár 50 kr, Ta­­tárovics Teófil 50 kr, Zombori Gyula 50 kr, Schweiszler Zsiga 50 kr, Hódy Jenő 30 kr, Schlager György 20 kr, Mahr Gyula 20 kr, Mahr Kázmér 20 kr, Petkovics György 20 kr, Kléber Sándor 20 kr, Wagner Gyula 20 kr, Pálfy Sándor 20 kr, Zvér András 20 kr, Gabriel László 19 kr, Katona Antal 15 kr, Polák Simon 14 kr, Blázsik Mihály 10 kr, Polák Samu 10 kr, Baum­feind Gyula 10 kr, Hahn Vilmos 10 kr, Gyömörey József 10 kr, Prinz Samu 10 kr, Lázár György 10 kr, Kanyó István 10 kr, Ördögh Donát 5 kr, Ferencsik János 50 kr, az uj­szegedi tanoda kis nö­vendékei 1 frt, Simon István 2 frt, N. N. 60 kr, Kovács István orgonista 1 frt, Szemmári József 50 kr, összesen 69 frt 27 kr. E szerint a már illető helyre juttatott 435 frt 71 kr s 1 negyed ezüst frttal máig összesen 502 frt 98 kr s 1 ezüst negyedforint gyűlt be. Helybeli újdonságok. Az alakuló magyar gőzhajózási társulat szervező bizottmánya megbízásából Lónyay Meny­hért ur Z s­ó t­é­r Andor derék polgártársunkhoz in­tézett levelében fölkérte a szegedi hajótulajdonoso­kat véleményük adására, mennyire tartják az új vállalatot, mint szinte saját érdekükben üdvösnek, ha a társulat működését oda irányozza, hogy saját teherszállító eszközein túl oly vontató (remorquere) hajókat állít fel, melyek a közönséges magánhajó­kat is minden irányban szinte vontatnák, s meny­nyiben számíthatna az uj társulat a hajótulajdono­sok pártfogására, továbbá mily számú, minő birto­­kosságú hajókra számíthatna, s különösen az év­nek mely szakában ezek elfoglaltságára; késznek nyilatkoznak-e a magán hajótulajdonosok később a létezőknél célszerűbb, a kor igényeinek jobban megfelelő, s vontatásra alkalmas­ hajókat szerezni, s kívánják-e, hogy a társulat alakultával, az ő ré­szükre az alapszabályok megküldésével egy aláírási ív, s mily összegre megküldessék, és kit óhajta­nak ennek kezelésével megbízni; végre kéri az il­letőket e kérdéseken túl, észrevételeiket vagy ja­vaslataikat is közölni. Zsótér Andor úr meghívta a hajótulajdonosokat e fölötti tanácskozásra. Mely tanácskozás m. hó 16-án a felsővárosi liget helyisé­gében igen kevés kivétellel az összes hajótulajdo­nosok részvétével megtörténvén, a legszebb tanú­bizonyságot teszi, hogy az illetők mennyire képe­sek méltányolni a kor haladását, s mennyire igye­keznek önérdek s minden elfogultság nélkül a ma­gyar hazánk virágzására célzó eszme létesítését előmozdítani. Ugyanis egyhangúlag felajánlák a keletkező társulatnak a magánhajók minden irány­ban vontattatását, s a megtörtént összeszámításból kiderült, hogy a helybeli magánhajók egyszerre mintegy 500 ezer mérő gabonát szállítanak, mely szám maga már jelentékeny az új vállalat nagyobb bátorítására, minthogy ezen mennyiség a legközön­ségesebb kereskedés mellett is kétszeresen, úgy­mint tavaszszal és őszszel számítható. Nemkülön­ben készeknek nyilatkoztak, hajóikat idővel a kö­rülmények s haladás igényeihez képest átalakítani, mint szinte mindenki az új vállalatban résztvehetni óhajt. Minélfogva az illető bizottmány fölkéretett az alapszabályoknak és az aláírási ívnek annak idejében leendő megküldésére, melynek kezelésével Zsótér Andor urat kérte megbízni. Az aláírási összeg nem határoztathatott meg, minthogy még nem tudni sem az alaptőke összegét, sem egyes részvény árát, sem pedig a befizetések részlet­meghatározását, de a nyilvánult készség remélte­, hogy városunk e vállalatnál is szép számmal leend képviselve. Történtek még ezentúl egyes javasla­tok az új vállalat érdekében, melyeket annyival inkább alaposaknak és a társulat érdekében figye­lemreméltóknak tarthatunk, minthogy azok régi gyakorlati tapasztaláson alapszanak. — Több kaszinói tag — azok között csekély magunk is — nem találjuk rendén, hogy a szép­­irodalmi lapok példányai, különösen a „Budapesti Szemle“ füzetei csonkán hevernek a könyvtárban. Ha már haza viteti is azokat valaki, legalább küldje is vissza, mert mi is szeretnék néha a „Budapesti Szemle“ érdekes hasábjain szemeinket legeltetni! — Bója Ferenc reáltanár barátunk a na­pokban vezető oltárhoz Kátay Erzsike kisasz­­szonyt. Állandó boldogság fűszerezze a derék pár szövetségét! — Szigeti színtársulata holnap — azaz vasárnap — kezdi meg előadásait, s mint érte­sülve vagyunk — a „Csikós“sál. Hétfőn első bér­leti játékul „Béldi Pál“ adatik. A fáradhatlan Ke­­méndynek sikerült az első bérletet városunk lelkes közönsége által nagy részben biztosítani, s remél­jük, hogy Szigeti derék társulata a közönség vá­rakozásának teljesen megfelelend.­­ (Önmérgezési eset.) A helybeli Baum­­­feind-féle gyógyszertárban egy baranyamegyei Rang nevű segéd vagy 6 hóig működvén, múlt év de­cember utóján korszaki elmezavarodás nyomai vé­tettek rajta észre,­­ különösen arról ábrándozott, hogy neki méreg által kell meghalnia, minek foly­tán elbocsájtatott. Innen Német-Csanádra menvén, az ottani gyógyszertárban alkalmaztatott. Múlt ked­den est­e negyed nyolc órakor azonban, épen mi­dőn a segéd a Baum­feind-féle gyógyszertár mel­letti szobában vacsoráit, Rang a gyógyszertár aj­taján belopózkodott, kinyitá a méregszekrényt, az opium-tinctura palackot kivette, egy sarokba vo­nult s tartalmát majd egészen kiürítette. A mel­lékszobában levő segéd neszt hallván, besiet a gyógyszertárba, s rémülve lát egy idegen urat, ki valamely szert iszik. Lármát Ut, de Rang nem hagyta magát megzavarni, a palackot letette, s aztán a mellékszobába menvén, a pamlagra lebo­­csájtkozott. Az alatt a segéd a főnököt előhívta, ki megtudván az esetet s a volt segédre ismervén, mindjárt orvosokért küldött; de a szerencsétlen egyre azt mondotta: „Ne hívjanak senkit, én Is­tennek ítéletet hajtottam végre, ezért jöttem ide, hogy itt haljak meg.“ Az orvosok megérkeztek, de ellenszert bevenni nem akart; lefogták, erővel kifeszítették száját, de ekkor sem nyeltek le, s az öröködés alatt a nagy adag méreg hatása által szélhirdés érte; eret vágtak rajta azonnal, de hasz­talan, mig kocsira tették s a kórházba kivitték, megszűnt élni. — Egy felső-magyarországi magán­levélből tegnap városunkra nézve igen aggasztó híreket ol­vastak fel előttünk. A felső Tisza táján mindenütt tömérdek a hó; a napokban megeredtek az esők, de a mély hó elnyelé nyom nélkül az esőt; ha — úgymond a levélíró — az eső tartós leend, a Ti­sza mentén aligha el nem söpör mindent a bor­zasztó ár......... — A Tisza jege a váron felül még nem moz­dul, habár a városi hatóság intézkedése folytán a jégtörés szerda óta erélyesen foly, mely veszélyes munkával egész az első gátig haladtak már elő. A Maros jege a tiszai torkolatból szinte nem szaba­dulhatott még meg. Időjárásunk szerda óta válto­zó, majd esőre, majd hóra változik. Pénteken reggel a jég 3V2° fok hidegre hűlt meg, mig dél­ben ismét 4° fok meleget mutatott a hévmérő. Sz. kir. Szeged város tanácsa utján az árvíz által károsultak javára eszközlött gyűjtés. A 22. sz. íven id. Felmayer Antal ur gyűjtött: Felmayer Antal 50 frt, Felmayer ur könyvvivői 5 frt, Felmayer Károly 10 frt, Felmayer Ferenc 10 frt, Nagy Ola­jos József 1 frt, Haris János 1 frt, Kopasz János 5 frt, Harcs János 2 frt, Lovas Ferenc 1 frt, Frank Miksa 1 frt, Kopasz Ferenc 2 frt; összesen 88 frt. A 10. sz. ben Endrényi Antal úr gyűjtött: Endrényi Antal 4 frt, id. Lemle János 2 frt, Szivesy József 2 frt, Rényi Gyula 1 frt, Pacher W. Rudolf 1 frt, Posgay Mihály 2 frt, Vadász Manó 2 frt, Városi Mihály 50 kr, Hanki M. Ede 60 kr, F. F. 1 frt; összesen 16 frt 10 kr. A 134. sz. hivatali íven hegyült: Petrovich István Csongrád megye kir. biztosa 15 frt, Taschler József 5 frt, Veszelinovits Bazil 5 frt, Schmidt Ádám 3 frt, Rakovszky Károly 3 frt, Harsányi Pál 4 frt, Kupecz Antal 2 frt, Bodonyi József 2 frt, Tóth János 50 kr, Gegus Dániel 3 frt, Almay Gyula 40 kr, Szentgály Ist­ván 3 frt, Balogh János 5 frt, Zombori János 3 frt, Kolb Antal 4­ frt, Kelemen István 3 frt, Báthy J. 2 frt, Konrád Keresztély 2 frt, Gábriel József 1 frt, Mészáros György 1 frt, Sismis Mihály 1 frt, Branováczky Kristóf 1 frt, Kelemen Kálmán 1 frt, Balog Antal 50 kr, Pálfy József 50 kr, Nagy Márton 1 frt, Várady Antal 1 frt, Fodor László 50 kr, Pap Ferenc 1 frt, Paulovics István 1 frt, Malatinszky Márk 1 frt, Körösi Pál 1 frt, összesen 76 frt 40 kr. (Folytatása jövő számunkban.)

Next