Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)
1865-10-19 / 84. szám
16. A helybeli legényegyletnek 50 irtot, a dalárdának szintén 50 irtot hagyományozok. Kelt Szegeden, 1865. szeptember 17. Rózsa József, m. k. Következik hat tanú Fodor István, végrendeleti végrehajtó aláírása. Levelezések: Félegyháza, október 18. Félegyházán baj van. Az itteni választók négy pártra szakadtak. Az egyik rész, melyhez a hazafias intelligentia legnagyobb része tartozik, 1861-iki képviselőjét, a szenvedések tisztító-tüzében edzett szilárd jellemű hazafit akarja most is követni; egy másik rész Szabó Lászlót, — a harmadik Seres László telekkönyvvezetőt kívánja fölléptetni; végre a negyedik párt, az úgynevezett „pusztakeresők“ pártja, mely tisztán tudatlan néptömegből áll — Hrabovszky helytartótanácsost élteti. — E szomorú szétszakadás a legnagyobb izgatottságban tartja a várost, mely miatt méltán aggasztó következményektől lehet tartani. Ezt megelőzendő az itteni értelmiség a kaszinóban értekezletre gyűlt össze, melyben elhatároztatott, hogy Szabó L. és Seres L. urak keressenek föl, miszerint azon szégyenletes következmény kikerülése végett, nehogy inter tertios litigantes a negyedik, azaz a budai helytartótanácsos úr győzzön, tegyék meg a közügynek azt az áldozatot, és lépjenek vissza Szabó József javára! — A két fölszólított azonban azt felelte, hogy míg tíz pártolójuk lesz, addig nem lépnek vissza! — Íme a tény egész meztelenségében, mely ugyhisszük, eléggé híven jellemzi e jól ismert múltú urakat, kiknél a „prima persona ego“ elve mindenekfölött áll, s csak egy nagy pausa után következik, ha következik, a közügy, a haza és város érdeke. — Ujjal mutatunk ez urakra, hogyha e kárhozatos viszálkodás miatt majd vihart aratunk, tudja meg mindenki, kik vetették annak idejében a szelet. * Helybeli újdonságok. * A gazdasági é s terménykiállítást és lófuttatást rendező bizottmány tegnap délelőtt ülést tartván, a többi határozatok között a terménykiállítás bíráló tagjaivá Balás Mihály elnöklete alatt: Pálffy Ferenc, Lichtenberger Mór, Kátay György, Ábrahám József, Krebsz Mihály és Marsovszky Ádám urakat; a lóverseny bíráló küldöttség tagjaivá Bérczy Antal elnöklete alatt: Fluck Ferenc, Lichtenberger Mór, Schmidt Nándor, Haris József, Babocsai Lajos és Lejtényi János urakat , rendezőül pedig Schmidt Imre urat nevezte ki. A futtatásnál a nézőközönség kényelme tekintetéből ülőhelyekről is lesz gondoskodva, egy-egy ülőhely ára 40 krban állapíttatván meg. Örvendetes tudomásul vette a bizottmány, hogy a szegedi lelkes hölgyek adakozása folytán eddig 100 frtnyi összeg jött be az úgynevezett „hölgyek díjára.“ Miután pedig e célra 75 forint volt szánva, elhatározta a bizottmány, hogy a szegedi hölgyek készségének emlékére, a pénzfeleslegből egy ezüst billikomot vásárol, s az illető nyerő ezzel együtt fogja a díjat megkapni. A billikomra föl lesz írva, hogy e dij a szegedi hölgyek adakozása folytán jött létre. Az adakozók neveit jövő számunk hozza. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a gazdasági- és terménykiállításra cikkek a kiállítási helyiségben (belvárosi kaszinó) pénteken estig folyvást elfogadtatnak. Aki tehát ilyenekkel bir nevezett helyre még mindig benyújthatja. — Követválasztási mozgalmak. Klauzál Gábor urat számos bel- és felsővárosi előkelő polgár e napokban kérte fel levél által a kerület ismétt képviselésére, — azon óhajt fejezvén ki egyszersmind, hogy őket mielőbb becses látogatásával szerencséltetné. Dáni Ferenc Szeged alsó- és Rókus-város kerületének volt 1861-ik évi követe, ki szintén számos alsó-városi polgár által a követség ulánti elvállalására levél átal felhivatott, jövő vasárnap fog az alsóvárosi iskolai helyiségben az első mise után, — mintegy 8 órakor — a választókhoz beszédet tartani, s programmját meg fogja ismertetni. * A tápéi kerületből Bérczy Antal követjelöltnek van legtöbb kilátása a megválasztatásra. A horgosiak vasárnaphoz egy hétre hívták meg, hogy mondja el politikai hitvallását. Bérczy Antal Szeged városát már két izben méltólag képviselte az országgyűlésen; a nevezett kerület választói bizonyosak lehetnek benne, hogy azon hazafi, ki mindig a nép érdekében fáradozott, ügyüket ezúttal is becsülettel fogja képviselni. — Egyházi ünnep. Múlt vasárnap Rókuson egy szerény de lélekemlő egyházi ünnepély, sőt. Dobó Miklós rókusvárosi plébános urnák beigtatása ment végbe. Az egyházi ünnepély 9 órakor vette kezdetét. Mint püspöki biztos főt, s nagyságos Makra Imre makói plébános, cimzetes prépost és főesperes volt kiküldve, ki az átalánosan tisztelt uj plébánost beigtatta s uj jegyesével, a rókusi anyaszentegyházzal összeköté. A beiktató püspöki biztos ur emelkedett szónoklatában kenetdúsan adta elő a lelkész kötelmeit egyháza s hívei iránt, s azok teljesítésére buzdította; beszéd közben átnyujtá a templom kulcsait, mint a hatalom, s az evangélium könyvét, mint az egyház és annak hívei iránti tökéletes szeretet s kötelmek jelvényét; atyailag intvén a híveket az egyházhozi hűségre, lelkipásztoruk iránti tiszteletre, engedelmességre, az általa hirdetendő igazságok elfogadására s hű követésére. — A beiktatás után maga a tisztelt plébános lépett a szószékre. Háláját fejezvén ki az egyházmegye főpásztora, s a kegyúri város iránt, hogy azok őt azon szerencsében részesítették, hogy a Mindenhatót s annak szentegyházát szülővárosában szolgálhassa, s a t. A beigtatásnál a kegyúri jogot biró város küldöttségileg volt képviselve, jelen volt e nagysága a prépost it. Kremminger Antal ur, a város több lelkésze s a beigtatottnak számos hive és barátja. Délben díszebéd volt a plébánia épületben, melyben számos helybeli és közelvidéki lelkész, a jelenlegi s az 1861. évi tanács több tagja, több rókusi lakos és jóbarát vettek részt. Az áldomások sorát a beiktatott plébános nyitá meg, midőn poharat emelt a Csanádi egyházmegye fejére, Bonnaz Sándor püspök ő méltóságára, a kegyúri városra, a kir. biztosra, a püspöki megbízott ft. Makra Imre urra s többekre, melyek hasonló melegséggel és legvidámabb kedélylyel viszonoztattak. * A köztiszteletben álló Rozgonyi családot, alig távozott el körünkből, súlyos veszteség érte. Mint Pestről értesültünk , a kedves család legifjabb tagja a kis Rozgonyi Bertha f. hó 14-én torok- és tüdőgyuladás folytán elhunyt. Ahol minden családtagot a szeretet kapcsa oly szorosan fűz egymáshoz, ott a váratlan gyászos esemény folytán annyival sajgóbb rés támad. Tudjuk, hogy Szegeden is átalános részvéttel veszik e hirt, mely ha lehetséges nyújtson vigaszt a szomorodott szülőknek. — Vörösmarthy Mihály életleirása, mely a hallhatatlan költő Ráth Mór által kiadott összes műveinek kiegészítő kötetét képezi, valahára csakugyan megjelent. Azon tisztelt előfizetők, kik e maradandó becsű munkára helyben Burger Zsigmond könyvkereskedésében előfizettek, figyelmeztetnek, hogy e kötetet onnan már átvehetik. * A helybeli városi tisztikarban — hallomás szerint — legközelebb nem kis változás fog végbemenni. * Állatbiztosítás. Alig néhány hete, midőn lapunkban abbeli óhajtásunkat fejeztük ki, hogy mennyire üdvös és szükséges lenne honunkban, s főleg vidékünkön egy „Állatbiztosító intézet“ létrehozatala, s íme örömmel tapasztaljuk, hogy szavunk nem hangzott el sikertelenül a pusztában, mert miként mai lapunk hirdetési rovata mutatja, az „Apis“ állatbiztosító bank elöljárósága Bécsben üdvös működését Magyarországra is kiterjesztvén, Csongrád, Torontál, Bács és Csanád megyék, úgy a Kis-Kunság számára a főképviselőséget Osztrovszky József úrnak adta át. Örvendetes jelenségül kell megemlítenünk különösen azon körülményt, hogy az „Apis“ állatbiztosító bank tagjainak kölcsönösségére lévén alapítva, nem nyerészkedési célból űzi működését, s minthogy a kölcsönösség elvénél fogva ezen banknak azok a tagjai, kik nála biztosítanak, azáltal abbeli óhajtásunkat is, hogy vajha honunkban keletkeznék egy állatbiztosító társulat, lényegben teljesülve látjuk, mert miután az évi zárszámadás szerint netalán kitűnendő nyeremény vagyis osztalék nem miként a részvényes társaságoknál, a részvényesek, hanem valamennyi biztosítási díjak arányában osztatik szét, igen természetesen következik, hogy az osztalék itt a hazában marad meg. Úgy hisszük, hogy mezei gazdáink ezen üdvös intézet jótékonyságát saját érdekükben nem mulasztandják el igénybe venni. Együgyű pasquille forog néhány nap óta a városban, mely kortes dal akarna lenni, azonban semmi egyéb, mint valami dologtalan korcsmahősnek idétlen károgása. Tudjuk, hogy az ily mozgalmas idők hasonlítanak a tenger háborgásához zivatarhor, melynek hánykodó habjai minden szennyet föl szoktak vetni, s azért nem is ütközünk meg az efféle jelenségeken, de azt már csakugyan rösteljük, hogy műveit, vagy legalább annak látszani és szerepelni akaró egyéniségek, az ily szemét dolgok terjesztésében gyönyörűségüket találják. Szomorú dolog az nálunk, hogy itt olykor a legszentebb közügyben is, ahol csupán az elvnek és tárgynak kellene fenforognia, mind untalan kilógnak belőlünk az önérdek vagy a rokon- és ellenszenv lólábai. Bár fájdalommal, e megjegyzést tennünk kellett, s csak azt óhajtjuk, hogy soha se legyen többé okunk hasonló kifakadásokra. * Híresztelték a városban, ahogy az alsóvároson a „Tigriséhez címzett korcsmában két követjelölt emberei összeverekedtek. E hit alaptalan, a szegedi köznép még eddig dicséretet érdemlő higgadtsággal viselte magát, s hisszük, hogy ezután is csak ezt írhatjuk róla. — A dalárda új alapszabályai, melyek a felállítandó zenedére is kiterjednek, a helytartótanács által megerősítettek s már le is érkeztek. Mint értesültünk a válaszmány komoly szándéka a zenedét mielőbb életbeléptetni. — Hisszük, hogy a dalárda pártolótagjai ezt lehetővé teendik, s a pártolási díjakat annál szívesebben s pontosabban fogják fizetni. — * A dalárdás zászlóra Hanki-Kátay Etel, Rigó Józsefné és Kőrösy Anna, városunk buzgó leányai által gyűjtött összeg máig 199 frt 80 kr és 7 db ezüst huszas. Adakozások e célra azonban még elfogadtatnak az egyleti pénztárnok Burger Zsigmond urnái. * A kaszinó által f. hó 22 én rendezendő közebédre már sokan jegyezték be magukat vidékiek is. Bejegyzések az ebédre szombaton estig fogadtatnak el, míg a táncvigalomra bementi jegyet a vigalom estéjén is lehet váltani. * Névváltoztatás. Buchberger József szegedi lakos, vezetéknevét Könyv hegyire változtatta. — Nagy földhaszonbér. A rendkívüli pénztelenség közepett sajátságos tünemények is fordulnak elő. Például míg némely silányabb vagy távolabb fekvő földek sehogy sem adathatnak el; addig a város közelében apró veteményezésre árverett városi földek, p. o. a két vasút közöttiek hallatlan magas árt érnek el; ugyannyira hogy évi haszonbérök holdanként 40 -45 frtig emelkedik; 18 holdnyi földből, évi haszonbérül 649 frt 90 kr. jött be. A hattyasi apró veteményes földek némely része 21 írtig, a köztermőföldeké pedig 38 írtig vezetett föl holdanként. * A hadkiegészítési törvény 8-ik §-ának második pontja alapján kért kivételes nősülési engedélyekre nézve egy legújabb kegy. kir. udvari rendelvény azon határozatot tartalmazza, hogy az ily engedélyek megadása ezentúl valamennyi szabad kir. városban, Pest és Buda szab. kir. városát is beleértve, valamint a szab. kir. városokkal egyenjogú Kecskemét, Zilah és Nagy-Várad városokban is, első folyamodásban az illető tanácsokra ruháztassék. Céllövészet. Múlt vasárnap lőttek öszszesen 3 négyest, 12 hármast, 15 kettőst; lőtték: Korolovits főhadnagy 2 négyest, 3 hármast, 8 kettőst; Zászlósy János 1 négyest, 2 hármast, 1 kettőst; Georgievits György 4 hármast, 4 kettőst; Krausz Albert 2 hármast, Erőskövy Antal 1 hármast, Schopper Károly 1 kettőst, Pavlovits 1 kettőst. — Egy ügyes vésnökre figyelmeztetjük a közönséget, ki néhány nap óta azon szándékkal időz városunkban, hogy itt állandóan letelepedjék. — Ideje már, hogy valahára ilyennel is bírjunk, nehogy a vésetést is Pesten kelljen eszközöltetnünk. Nevezett vésnek ércben és kőben egyaránt mesterileg vés, neve Mühlstein s lakik az ötpacsirta-utcában, Kronstein aranyművesnél. * Vándorló pockok. Nemrégiben a vetypháti erdő felől roppant mennyiségű pocok indult útnak a tápéi rétföldeken; útközben egy kiszáradásnak indult ér (Porgány?) posványába jutottak s több ezer lelte ott sírját.• Fél krajcár és borotválás. Az átalános kapzsiság, mely a jelenkor szellemén átvonul, a különböző üzletágban is nyilatkozik. Sokszor a hivatalos árlejtéseknél bámul az ember azon tulságokon, melyekkel egyes vállalkozó a másikat lenyomni törekszik. Egy ilyen eset közelebb a városi szükségletekben, a borbély munkák árlejtésénél fordult elő. A kikiáltási ár, nyitás és köpülyözés 5 kr. borotválás 2 kr. Ebből az ügyes és életrevaló árlejtezők 76%-ot ütöttek le, így egy borotválás nem egészen pakrba jön. Olcsó szappanossá lehet a vállalkozónak! Beküldetett. Élelmi cikkekben soha hiányt nem szenvedő piacunkon, fájdalom, hogy csupán a rendőri intézkedések hiányos volta miatt, az őszi bevásárlások majdnem lehetetlenné válnak a mindent ellepő kofák durva garázdálkodása mellett. Mert ugyancsak kardos gazdasszonynak kell annak lenni, aki valamihez juthat. Amint egy kocsi vagy a tanyáról vagy vidékről megérkezik, azonnal 6—7 jó nyelvvel megáldott kofától vétetik körül. Hallottunk e tárgyban elég nyilvános panaszt, hogy a szerényebb házinők a kofáktól úgyszólván megtámadtatnak, hogy az áruk még az eladó kocsiján a kofák által történt lefoglaltatás pillanatában két áron adatnak el. A hajdúk ott állnak ugyan nagy mihaszna módon, vagy épen hátat fordítva. Hogyisne , mikor majd minden hajdú és kisbiró neje kofa. Szintén piaci tapasztalás, hogy a zsebelők folyvást erősen garázdálkodnak, s a tisztességes vásárlók alig óvhatják eléggé zsebeik tartalmát. Egy kis gyökeres orvoslás bizony e szempontból sem ártana. Beküldetett. Dorozsma tájékán egy vad poéta él a ponyvairodalomnak, oly trá *) Föl voltunk kérve többek részéről e kemény hangú nyilatkozat közzétételére; sajnáljuk hogy az ottani állapotok ilyen ferde irányt vettek, de reméljük, hogy azon urak belátandják a terhes felelősséget, mely rájok nehezülhet és sietnek idejekorán visszalépni. Szerk. gár versekkel foglalkozván, melyek épen nem válnak a nép épülésére. Tanácsoljuk, hogy eressze el a poéta ur az irodalmi ponyva szélét, melyre minden iparkodása mellett sem bir felkapaszkodni, s foglalkozzék inkább azzal, amire állásánál fogva hivatva van; nehogy érdemetlennek találtatván, kenyerét veszítse. — Vegye e sorokat a legjobb szándékból írottaknak. Vegyesek. * A félegyházi „pusztakeresők“ története ez: Ferencszállás puszta a félegyházi birtokosság közt felosztatott, s a kinek menynyi beltelke volt, oly arányban kapott a pusztából. Azok, kik a felosztás előtt beltelkeiket eladták, a felosztás után azon követeléssel léptek föl, hogy az őket illető részt adják ki nekik a pusztából, holott a beltelkek eladásával már erről lemondottak. Ezek a „pusztakeresők“, kiknek jelenben már nagyobb részt itt semmijök sincs, s valószínűleg szavazattal sem fognak bírni. Perelnek már több év óta, jártak Bécsben és Budán, de eddig mindig vesztettek. Többen fel akartak már hagyni a pereléssel, de vannak közöttük, kik nem nyugosznak, mert egyenesen ezen perből élnek. Egyik főnökük csalás és lopás miatt már többszörösen volt büntetve. Legújabban perük Hrabovszky helytartó-tanácsos úrnál fordult meg, s most az izgatók azzal hitegetik a népet, hogy csak a nevezett helytartó-tanácsos úr fogja nekik kieszközölhetni Ferencszállása újabb felosztását. Félegyháza értelmisége óhajtja, hogy Hrabovszky úr mielőbb nyilatkoznék, váljon csakugyan szándékozik e Félegyházán követjelöltül fellépni, miután szükséges, hogy a rész célú izgatásnak mielőbb vége vettessék. * Gróf Eszterházy Móric minister egyéniségéről a régi „Presse“ okoskodván, a többi közt a következőket mondja: „A közvélemény Eszterházy Móric grófot mondja a jelenlegi cabinet lelkének, Belcredi gróf ennek német, Majláth cancellár pedig magyar sarkpontja, de mindkettő felett Eszterházy gróf egyesitő szelleme leng, mint magasabb, túlnyomó elem, mint ősanyag, melyből aztán különböző condensiv műtétek által az öszministerium alakult. És ugy látszik, hogy a közvélemény ezúttal nem csalódik.“ * Hogy lesznek a pártok az idei országgyűlésen, azt az „Arad“ Szilágyi Virgil politikai hitvallásából akarja következtetni. E politikai credo azt tartalmazza, hogy minden ügyek, azok is, melyeket közöseknek neveznek, — amennyiben ezek Magyarországot érdeklik, — a magyar országgyűlés egyedüli és kizárólagos hatáskörébe tartozzanak. S úgy látszik, — mondja az „Arad“ — a határozati párt nagy részének is ez az elve. — * Haynald Lajos, volt erdélyi püspök ő excellentiáját, Erdélyben Erzsébet városa egyhangúlag országgyűlési képviselőnek óhajtja megválasztani. * Pest városa főbirájául Tanhoffer Pált erősítette meg tárnoki exja. * Zrínyi Miklós háromszázados emlékünnepélyének fényes megülése tárgyában f. hó 9-én Somogyban, Jankovich László és Somsich Pál elnöklete alatt a kaszinó teremében értekezletet tartottak. Az értekezés tárgya volt, hogy a nagy hősnek jövő évi septemberben, halála 300-ik évfordulótát hazai fénynyel kell megünnepelni. Egy választmány let kinevezve Jankovich és Somsich elnöklete alatt, az intézkedések megtételére. A tervezett szoborállítás a jövő évről csak azért marad el, mert a colossális mű felállításához sem elég idő, sem elég pénz nincs. De mindent elkövetnek, hogy az ünnepély annál nagyszerűbb legyen, s erre Horvátország kitűnőségei is meg lesznek híva. — * Ritka nagy életkor. Abaujmegye Bosva helységében egy ép, erős alkatú öreg földész él, kiről a helység lakói azt állítják, hogy 150 éves, neve Misák István. A „P. N.“ tudósítója szerint, az öreg születési évét maga sem tudja, azonban határozottan állítja, hogy Füzéren keresztelték. Krassóban Rovin János 174 évet élt. Egyébiránt Misák erős testalkata is még sokévi életet igér. * Öngyilkosság. Heszler Ferdinánd, a jeles műveiről ismeretes bécsi természettantanár, a politechnikum természettani dolgozó teremében kivégezte magát. — A jeles férfiú egy idő óta búskomorságban szenvedett, és azon rögeszme vett rajta erőt, hogy szellemi tehetségei meggyöngülvén, hivatásnak nem képes kellőleg megfelelni. * Adoma Lincolnról. Egy boroszlói lapnak írják Amerikából: Egy porosz hadnagy, kinek adósságai miatt ki kellett lépni szolgálatából és elhagyni hazáját, Amerikába vándorolt. Kihallgatást nyervén Lincolnnál, kérte, hogy az északi hadseregbe mint tisztet vegye be. A fiatalember értelmesnek látszott, s Lincoln biztosította. A porosz, hogy semmit se hagyjon el saját érdemeiből, azt is megemlíti, hogy Poroszország egyik legrégibb nemesi családjából származik, mire az öreg Ábrahám szokott jó szívű komolyságával felelé: „Oh, mit se aggódjék ön, ez legkevésbé sem fogja itt hátráltatni előmenetelében.“