Szegedi Híradó, 1866. július-december (8. évfolyam, 52-104. szám)
1866-11-08 / 89. szám
1866. Nyolcadik évfolyam. Megjelen: Életenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Bosorkosaszóri iroda: Ötpacsirta utca Terestyéni ház emeletében. TC1 .H év. 1 iratai: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordásról és vidékre postán: Egész évre...................................................8 frt. Félévre........................................................4 „ ......................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre...............................................6 frt — kr. Félévre...................................................3 „ — » ........................................... 1 „ 60 „ /STiX Csütörtök, novmétül érs 8-án. ____ IS __ furdetésiOk. : A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Egyet számára a kr os ztv. ért. 89-ik szám. Munka és jólét. m. Midőn a munkát, mint a jólét legfőbb tényezőjét tekintjük s ezzel kapcsolatban Szeged egykori munkaállapotát fölemlítjük, szükségesnek látjuk e város két legnevezetesb iparágát szóba hozni, mert a mellett, hogy 48 előtt hasonlíthatlanul több munkát nyújtott, ha kellő elismerésben részesülne, országos hite helyett európai hitűvé válhatnék. E két iparág: a hajó- és vizimalomkészítés és a szappangyártás. Főleg az előbbi igenkevés figyelemben részesült s ezen annál kevésbé csodálkozhatunk, minthogy mi magunk, a helyett, hogy ez iparágunk jó hírnevét terjesztenék s az által népünk ügyességét, életrevalóságát kimutatni törekednénk, azt talán egészen más nemzet előnyére megsemmisítjük. Ily rész hatású s merőben alaptalan állítást olvashatunk a Szegeden megjelent „Népiskolai ajándék“ című füzetkében, hol Sz. M. úr azt állítja, miszerint a szegediek azóta tudnak kellő alakot adni a hajóknak, mióta egy a budai hajógyárban tanult szegedi fiatalember arra őket megtanította. A fahajó- és vizimalomkészítés Szegednek oly kizárólagos tulajdonául tekinthető, mint Chinának a porcellángyártás. Hogy mikor készítették Szegeden az első hajót, azt bizony nehéz volna meghatározni, annyit azonban bizton állíthatunk, hogy a nagyobb hálóval való halászás kezdetével egy időre esik, s ha a hagyománynak hitelt adunk, hogy Attila idejében 40 ezer halász lakta Szegedet, úgy bizonyos, miszerint már Attila idejében készítettek a szegediek hajót, mindenesetre legelőször halászhajót. A magyar történelem a Hunyadiak korában szerepelteti a szegedi hajókat ; amint tudjuk, Hunyady János nagyszámú hajón szállította seregét Szegedről Belgrád alá. Nekünk egyedüli célunk lévén a föntnevezett két iparágnak 48 előtti kiterjedését meghatározni, azért csak egyszerűen azt jegyezzük meg, hogy a szegediek emberemlékezet óta olyan hajókat készítettek, mint most és az úgynevezett bőgőshajók készítése nem e századbeli találmánya a szegedieknek, tehát régibb, mint a budai hajógyár. Különösen azon tény is, hogy a szegediek a fahajó- és vízimalomkészítést a tökély oly magas fokára emelték, hogy már évtizedek óta semmi módosítást nem képesek behozni, azt tanúsítja, hogy ez iparág és régi foglalkozása egyedül a szegedieknek, igen, egyedül a szegedieknek, mert most is Magyarország bármely folyóján, ha csinos külsejű, erős szerkezetű, alkalmas beosztású fahajót vagy vízimalmot látsz, minden habozás nélkül elmondhatod, hogy vagy Szegeden készült, vagy szegediek készítették. Legnagyobb virágzásnak örvendett ez iparág a 40-es években, amidőn 40—50 nagyobb hajó és ugyanannyi vizimalom készíttetett Szegeden; a javítás alá esők száma ugyanannyira tehető, mint az újonnan készülteké. Nagy hajó készítésével 60—80 ember 6—8 hétig van elfoglalva, vizimalmot 20 ember 3 hét alatt készíthet el. A szappankészítésről ezúttal csak annyit jegyzünk meg, hogy a szegedi szappannak még most sincs párja; ha használhatóságát, tartósságát és árát tekintjük, vele semmiféle ilynemű készítmény nem versenyezhetik. Virágzása ez iparágnak is a negyvenes évekre esik, a mikor a szegediek mintegy 200 ezer mázsát gyártottak. Szabó Gergely: Szentesi levelek. (November hó 1866.) VI. A 48-dik évi törvények ellenére még most is fönálló hűbéri — és a korrányzathozi viszonyainkból folyó sok olyan tárgy volna még városunkban, amely mindenik megérdemlené a nyilvánosságra hozatalt. De miután azoknak jelenleg semmi hasznuk nincs, hódolva ama régi latin közmondás igazságának: „nisi utile est quod facimus, stulta est gloria“, — hagyjuk el ezen tért és lépjünk át olyan térre, melyen még egyrészről szabadabban mozoghatunk, másrészről a történtekből merített tapasztalatokat a jövő számára jobban értékesíthetjük. Társadalmi életünk mezején a népnevelés, gazdászat, ipar és kereskedés azon tárgyak, melyek felé a jelen körülmények közt legtöbb haszonnal irányozhatjuk figyelmünket. Lássuk tehát ezeket egyenként történeti fejlődésükben. A múlt a jövendő tüköre s a tudás ott áll legbiztosabb alapokon, hol az tapasztalati tényekre van alapítva. Ezen tárgyak mindenikének története, csak a mi szűkkörű községi életünkben is eléggé igazolja azon már elméletileg is megdönthetően igazságot, hogyaz emberiségnek egyedül az alkotmányos önkormányzatban van üdve. Ezen szempontból fogom ezeket egyenként tárgyalni. Lássuk tehát először is a Népnevelést. Reformált hitfelekezetünknek nemcsak hitágazatai, de egyházkormányzati rendszere is a dicső Helvétiának polgári és vallásos szabadságot éltető körében született, melynek lelke a népképviseletre fektetett alkotmányos önkormányzatban áll.— De fájdalom! a politikai kormányzat ezen üdvös intézményre sokszor bénító hatást gyakorolt s kivetkőztette azt ősi jelleméből, úgy hogy a presbyteri rendszer névleg fönállott ugyan, de a nép mégis ki lön zárva az egyházi kormányzatból akképen, hogy a presbyterium nem a nép szabad választottai által töltetett be, hanem maga egészítette ki önfmnmagát, vagyis a presbyterség holtig tartónak tekintetett, s ha valamelyik presbyter meghalt, a helyett a presbyterek maguk választottak maguk közé más presbytert tetszésük szerint. Ha aztán a lelkipásztor, mint a presbyterium elnöke, hatalomravágyó ember volt, lassanként úgy alakíthatta át a presbyteriumot, hogy abban a többség részére biztosítva legyen. Különösen kedvezett az ily visszaéléseknek a Bach alatti absolutismus, midőn az elnöknek tetszésétől függött, hogy kiket hívjon be a presbyteri gyűlésbe s volt hely, hol a presbyterium bizalmi férfiak értekezletévé devalváltatok, s a népnek nem hagyatott tön több jog, mint a ráadrogált egyházi adót befizetni, de azt számon kérni nem volt szabad. Hogy ezen visszásság a protestáns autonómiával ellenkezett, az kétséget sem szenved. Ezen szomorú helyzetbe a szentesi reformált egyház is belesülyedt, külösen a Bach rendszer elsőbb éveiben s a magát kiegészítő presbyterium fönállott a múlt évtized végéig. Akkor azonban az ország több részeiből s azok közt Szentesről is fölszólalások történtek sajtó utján azon visszásság ellen, s ki jön mutatva, hogy az hitelveinkkel ellenkezik s azt eredményezi a szellemiekben, a mit az absolutismus a polgáriakban, t. i. tespedést, hátramaradást, erkölcsi halált. A korszellem — ezen minden európai hatalmasságnál nagyobb hatalom — meghozta részünkre a kívánt eredményt s 1860- ban összes hitfelekezetünkben helyreállíttatott a népképviseletre alapított egyházi kormányzat s azóta 3 évenként újra választott s a népnek felelős egyháztanács kormányozza egyházi összes ügyeinkkel együtt a népnevelés ügyeit is. Most már lássuk, mi különbség a két rendszer eredménye közt. A debreceni egyházkerület által 1837-ben kiadott egyházi névtár szerint, volt akkor a szentesi reformált egyházban 12,220 lélek és 8 elemi iskolában 818 fiú és leány növendék. 1857-ben és így 20 év múlva 9 elemi tanító előtt 999 elemi iskolába járó fiú és leány volt, s e szerint 20 év alatt egy tanítóval és 181 tanítványnyal szaporodott az elemi iskolások száma. A folyó évi őszi vizsgák alkalmával pedig 14 elemi tanító előtt a vizsgát tett elemi tanulók száma 1435 volt. Azonkívül 4 gymnasiális tanár előtt 141 tanítvány, vagyis összesen 1576 növendékünk részesült nyilvános oktatásban. És így az utóbbi 9 év alatt egyházunkban a tanítók száma 9-ről 18-ra szaporodott, a tanítványok száma pedig 557-tel gyarapodott. Pedig most vagyonilag sokkal szegényebbek vagyunk, mint ezelőtt 9 évvel voltunk. Honnan van hát mégis e gyarapodás ? Felelet: onnan, mert most az érdeklettek szabadon választott képviselői intézkednek, kik jól tudják azt, hogy nemcsak hitfelekezetünknek, de édes hazánknak is az által biztosíttatik jövője, ha az ifjú nemzedék helyes irányú neveléséről s a népnevelésnek teljes erejébeli fölkarolásáról minél előbb gondoskodik, s hogy a népnevelésben van azon varázserő, mely az alkotmányosság megerősödéséhez vezet; ez azon égi jel, mely alatt, miként Nagy Constantin a keresztjegy alatt — győzni fogunk , mert a nép, melynek mivelése elhanyagoltatok, — a legjobb alkotmány alatt sem alkothat virágzó államot, ellenben a népnevelésben kellőleg részesült nép — elnyomathatik ugyan egy időre, de örökre soha. Olyan az, mint a jó acélrugó, melyet össze lehet ugyan nyomni, de ha a nyomás megszűnt, visszanyeri természetes állását. Ezeknél fogva hasznos szolgálatot tettek hazánknak mindazok, kik az absolutismus alatt a népnevelés ügyének szentelték munkásságukat. Miután gazdasági bizottmányunk a múlt évben, a temető helyiségeknek a lelkek számához arányosítása végett összeállította az itteni hitfelekezetek lélekszámát, azon kedvező helyzetben vagyok, hogy az elemi iskolákba járók arányszámát a múlt évről kimutathatom. Úgymint, és így Szentesen minden 100 lakosra 9 elemiiskolás esik, mi ugyan még nem kellő szám, mert a mivelt államokban 12-et 100-tól számítanak , de e józan értelmes nép fölvilágosult szelleme kezeskedik arról, hogyha politikai közigazgatásunk alkotmányos önkormányzati alapon szerveztetni fog, főbb teendői közé sorozandja a népnevelés ügyének a kor kívonataihoz alkalmazását. Az arányszám legmagasabb az izraelitáknál, i. i. 20 százlék, mi nemcsak onnan van, hogy náluk egy gyermek sem nő föl elemi oktatás nélkül, hanem onnan is, hogy az iskolázást korán kezdik és elemi iskolába több évekig járatják. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy itt megjegyezzük, miként a szentesi izraeliták a nevelésnél jó szellemet tanúsítanak, mert náluk a tanítási nyelv a magyar nyelv s a német nyelvet csak mint nyelvet tanítják, sőt fölsőbb leánynöveldésökben a kézi munkák tanítására magyar nőt tartanak. A görök katholikusok gyermekei más hitfelekezetek elemi iskoláiba járnak. Oroszt Miklós. (Folyt. köv.) Hitfelekezet Lelkek [Elemi száma | tanuló Száztól arány sz. Református 17373 1435 8 ZaV-tóli Római katholikus 9618 937 97AX-tóli Evangélikus 638 548 Zartói Görög katholikus 543— — Izraelita 990 199 20%-tóli Összes lakoság 29162 26259 -tóli Vidéki levelezések. Székes-Fehérvár , okt. 28. 1866. Hosszabb ideje annak, midőn Fehérmegye, jelesül pedig Fehérvár városában előfordult nevezetesebb eseményekről e lap t. olvasóit szerencsés lehettem értesíthetni, — nem akarván ugyanis a „Szegedi Híradó“ hasábjait, mely úgyis telve volt — az idei csapások dúlásairól szóló vidéki panaszos hangokkal,újabbak által szaporítani; — habár Fehér megye némi részben egyike a szerencsésebbeknek, az idei terményállapotokat tekintve. Igaz, hogy a búza és rozs átlagosan a magot alig adta meg, de mégis voltak egyes táblák, hol a fagy és szárazság minden pusztítása dacára is meglehetős közép termést arattak. A kukorica, krumpli, répa és káposzta tökéletesen kielégítőleg fizetett, valamint a szőllő is, mert Lovasberény, Sukoró, Nadap, Csóka helységek szőllőhegyeinek magasabban fekvő részén nemcsak bor lett elegendő, de még a nyáron s őszszel gyümölcscsel is ellátták a vidéket. Azonban ezen mozgalmas időben a katonáknak észak- és délről a folyotonos le- és fölvonulása és roppant tömegekben több napokig lett letelepedése által meglehetősen elpusztíttatott az itteni termesztmény is. A cholera Fehérmegye több községében gazdag aratást tartott, p. o. Lovasberény 4200 lakossal biró mezővárosból 146, Magyar- Almás és K.-Sz.-Péter kisebb s alig másfélezer lakóval biró községekben is 60—70 ember lett áldozata, egyedül a 22—23.000 lakossal biró Sz.-Fehérvár városa volt e megyében némileg megkímélve, hol összesen alig 20 egyén esett áldozatul; a szomszéd Veszprém megyében pedig alig fordult elő pár eset. Azonban, mióta az idő télies alakot öltve, kemény fagyokkal köszöntött be, egyszerre mindenfelé megszűnt. Sz.-Fehérváron újabban egy gőzmalom építése van tervben, gr. Zichy, gr. Batthyány és Wertheim testvérek által ; erre ugyan égető szükségünk is van, mert a most fönálló König-féle gőzmalom oly rész lábon áll, hogy még a városi lakosok is kénytelenek őrlelés és lisztvásárlás végett az ide 2/4 óra járásra fekvő velencei gőzmalomba vándorolni, mely jeles lisztkészlete és avatott kezelésmódja mellett virágzásnak örvend és jó hirben áll még a közeli megyékben is. Demeteri vásárunk most folyt le, melyről, ha valaki — úgy mint e sorok írója — szem- s fül érzékei által meg nem győződött, alig hiszi, hogy mai körülményeink közt még népes és jó vásárról is lehet szó Magyarországban. Vasárnap a marhavásár is igen látogatott volt s a lovak, bár alig múlt pár hete, hogy a háború befejezte után fölöslegessé vált katonai lovak közül sok száz darab itt elárvereztetett, mégis drágák voltak. A fiatal 3—4 éves jobb faj lóért 200 — 300 fatot adtak. — A szarvasmarháknak hasonlólag igen jó keletük volt. De leglátogatottabb volt a ruhavásár, a ruhasátrak előtt zsúfolásig állt a vásárló néptömeg; nagyon természetes is, mert az emberek több év óta szükségben szenvedvén, mindig csak a legszükségesebb élelmi-cikkeket vásárolták be s annál kevesebb ruhát szereztek, mi pedig évek folytán bizony leszakadt s igy most a megtakaríthatott kevés pénzecskéből legelső és nélkülözhetlen beszerzendő volt a ruha. A vidékiugy, mint a helybeli kereskedők a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak e vásárról, és mindannyian azt mondják, hogy több év óta nem értek ily jó vásárt. Azonban hiányzottak a zajos, víg mulatozások , melyek ezelőtt a vidékről bejött közbirtokossági és gazdatiszti fiatalság által csapattak. Látszott, hogy a magyar ember saját kárán megtanult gazdálkodni s megtakarított pár forintját ma már a szükségesekre fordítja és nincs mulatságra pénze. Érezték ezt a vendéglősök, de leginkább a zenészek, senkinek sem jutott most eszébe, mint más években, a pezsgőivás, vagy zenéltetés, mindenki oly komoly arcú volt, mintha az egész ország terhe nyomná vállait s mintha előre érezné, hogy a katonai executio nem sokára meglátogatja őt az adóért. Végre curiosumként megemlítem, hogy a bécsi vagy pesti urak nincsenek ám mindig jól értesülve a magasb körökben történtekről, p. o. mióta az a hir volt a lapokban közölve, hogy Lipovniczky v. püspök váltsága székesfehérvári püspöknek neveztetett ki, több rendbeli csomag és levél küldetett a postán a fővárosokból is nevezett püspök őiságának Székes-Fehérvárra; természetes a hírlapokból nem olvashatták az illetők, hogy ő mltsága — mint köztudomású — ezen fényes állástól visszalépett. Időjárásunk egészen kemény télies és igen száraz, hetek óta nem volt esőnk, mi pedig búzavetéseinkre annyival kívánatosabb, mert a földi kukacok máris roppant pusztításokat tettek. fíaszkal, Baja, október 28. 1866. Pár hét óta egészen megélénkíti városunk utcáit az átvonuló katonaság. A nép megbámulja a vörös nadrágos hadfiakat, kik gyalog, lóháton berobogják az egész várost; alig jut eszébe valakinek, hogy e gyakori csapatátvonulás a cholera-járvány ter