Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-10-10 / 81. szám

1867. Kilencedik évfolyam. Megjelen: Betenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel.­­ Előfizetési föltételek: Szerkesztési Iroda* Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre....................................................8 frt. Félévre .........................................................4 „ .............................2 „ Kiadóhivatal: Helyben s kiadóhivatalból elültetve: Egész évre .......... 6 frt — kr. Félévre ................................................3 „ — „ ........... 1­­. 60 ii 81-ik szám.v Csütörtök, október 10-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két­szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. ■ Egyet szám­ára & kr. osztr. ért. „­­ Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadó-hivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az elő- tppelik A. hirdetési irodájában; Maria­m. Frankfurtban Hansenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle fizetési pénzek küldendők. A könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Páriában Havas, Lafitte, Bullier és társánál. Mindenfélék. Pest város főkapitánya ellen a város kép­viselőtestülete Simon Florent indítványára tiszti keresetet indított s a főkapitány hiva­talától addig is fölfüggesztetett. A közgyűlés folyama alatt a főkapitány némely intézkedései komoly bírálat alá vétet­tek. Sokért nem adnánk , ha a mi képvise­lőink többsége szemtanúja lehetett volna e közgyűlésnek, hol meggyőződhetett volna, miszerint alkotmányos országban a város fő­tisztviselőinek is megszabad és meg kell mon­dani az igazat. Megjegyzendő pedig, hogy Thaisz Elek tiszta jellemű hazafi, s a rendőri ügyek ve­zetésére teljesen hivatott egyéniség. Hanem hát hibázni emberi dolog s e miatt bírálat­nak vetni alá magát tisztviselői kötelesség. Azon fölhívásunk, hogy az Aradon ki­végzett 13 vértanú emlékezetére Szegeden is gyászmise tartassák , elhangzott a pusztában. Némelyek a kegyelet lerovásában de­monstrate láttak , mások csodálkoztak rajta, hogy az indítvány a „Szegedi Híradó “-tól, ezen — szerintük — kormány­laptól került ki; ez utóbbiak aztán beérték a csodálko­zással, hanem gyászmisét nem tartatott senki. De minek is az a gyászmise, midőn egyéb tettekben is nyilvánulhat a hazafiság? Ugyan lássunk hát már valamit azok­ból a tettekből! különben azt hiszi az or­szág, hogy mi szegediek az alkotmány vir­radatára csak azért ébredtünk föl, hogy a má­sik oldalunkra forduljunk. Jóakaróink elhíresztelték a „Szegedi Híradó”ról, hogy a kormány megfizetett lapja. E hir még a Pesten tartózkodó szegedi ifjúság közt is elterjedt, melynek köréből nem készek bennünket erről tudósítani s egyszers­mind fölvilágosítást kérni. Íme néhány sorban a válasz: A „Szegedi Híradó“ nem akar minden áron ellenzékieskedni s a kormányzásban min­den legkisebb hibát fölkeresni. Ezt, ha ten­­né, roszul fogná föl hivatását. E szűk kör­ben is annyi a söpörnivaló, hogy a tovább­terjeszkedésre sem kedvünk, sem erőnk nincs. Elég bajt adnak nekünk az itteni viszonyok, bő alkalmunk nyílik itt ellenzékieskedni, csak győzzük. Hanem abból, hogy a „Szegedi Híradó“ az által vél eleget­ tenni kötelességének, ha első­sorban e város és vidéke érdekeit képvi­seli , országos dolgainkat egyszerűen meg­ismerteti, anélkül, hogy a kormány rendes bírálói közé sorakoznék, — még épen nem kö­vetkezik, hogy a kormány fizetett lapja legyen. E lap a maga emberségéből tartotta és tartja fen magát, s az előfizetési összegeket kivéve, semmiféle támogatásban nem része­sül, sőt amit a provisorium meg nem vont, a jelen alkotmányos hatóság még a városi hirdetéseket is elvette tőle; mindamellett nincs oka és kedve kormány- vagy pártse­gélyhez folyamodni,­­ ily független minőségi­ben nagyon jól érzi magát, annyival is in­kább, mert az egyetlen szívesen fogadott tá­mogatás , az olvasó­közönség pártfogása, részé­re napról-napra növekedő arányban nyilat­kozik. Jegyzőkönyve a szegedi gőzhajózási társaság ideig, ügyvezető választmánya 1867. évi okt. 4-én tartott ülésének. Jelen voltak: Zsótér Andor elnök. Faragó A., Henning Gy., Kopasz F. vál­tagok. — Okrutzky Aurél titkár. 1. Elnök előterjeszti, hogy miután a ha­jóépítővel kötött szerződés 7-dik pontja ér­telmében a társaság f. évi nov. 15 én 15000 frtot és dec. 31-én ismét 15000 frtot köte­les a megrendelt hajók árába fizetni, szüksé­ges, miszerint minden részvény után 20%-nak két határidőbeni befizetése elrendeltessék, s minthogy ez intézkedés a választmány hatás­köréhez tartozik, fölhívja ezt, miszerint a fizetési határidők és összegek iránt megálla­podni, s ezen intézkedésnek a részvényesek tudomásra juttatása iránt határozni méltó­­tassék. Minden részvény után f. év november 5-ig (ötödikéig) 10#, f. év dec. 15-ig pedig ismét 10# fizetendő az egyleti pénztárba (Leopold Ignác és fiai Kárász utcai üzletiro­dájukban). Mivel a részvényesek jelen jegyzőkönyv­nek a „Szegedi Hiradó“-bani közzététele és külön nyomatott fölhívások által értesítendők. Ez utóbbi értesítés foganatosítása a pénztár­nok arra bizatván, azzal, miszerint a nyo­matandó fölhívásokban figyelmeztetendők a részvényesek, hogy a nem fizetők ellenében az alapszabályok V. §-ának szigora fog alkal­maztatni. fi. Elnök bejelenti, hogy egynémely részvényes még az első 10# befizetésével is hátralékban van, ezek tehát kötelezettségeik teljesítésére lennének szorítandók. Az első 10# al akár részben, akár egész­ben hátralékban levők fölhívandók pénztárnok úr által, hogy hátralékaikat 8 nap alatt be­fizessék , ellenkező esetben részvényeik más­nak eladatni fognak. 3. Titkár javaslata , hogy a megrendelt két hajónak elnevezéséről gondoskodjunk. A legközelebbi közgyűlés tárgyai közt veendő föl. Ghyczy Kálmán képviselő kéri, hogy a fölolvasott okományokon kívül a küldöttség jegyzőkönyve is kinyomassék és a tagok közt kiosztassék. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök figyel­mezteti szólót, hogy ő maga is kimondta e kivonatot, s a ház helyeselte. Elnök kimondja, hogy a küldöttségi jegy­zőkönyv mellékleteivel együtt ki fog nyomat­ni; tudatja továbbá, hogy Eötvös Tamás kép­viselő haláláról hivatalos tudomást nyert s az uj választást elrendelte. Végül egy igen sajnos tényre irányozza a ház figyelmét. Fél­egyházán két éve választották­ meg Hrabov­­szky urat képviselőnek. A ház e választásnak megvizsgáltatását határozd. — Azonban még mielőtt a vizsgálat végrehajtatott volna, Hra­­bovszky úr lemondott. — Uj választás ren­deltetett el, és ismét Hrabovszky urat vá­lasztók. Az igazoló­bizottságnak ez uj választás­ról tett jelentése folytán a ház elhatározó, hogy a bizottság vegye tárgyalás alá a tavaly elrendelt vizsgálat eredményét. Ez azonban a bizottságra nézve lehetetlenné vált azáltal, hogy a vizsgálattal megbízott képviselő, több­szöri fölhívás dacára sem adta be jelentését. Elnök a képviselőt (fölkiáltások: Böszörmé­nyi) igen-igen sokszor kérte a jelentés be­adására, sőt egyszer maga a ház elé hozta az ügyet s a ház három napi határidőt tűzött ki az illető képviselőnek; de ez időköz eltelt, a jelentés sem akkor, sem azóta be nem ada­tott s az illető kerület folyton képviseltetés nélkül marad. Kéri elnök a házat, hogy e sajnos ügyben intézkedjék. H­a az e jelentést nagy méltatlankodás jeleivel fogadja, fölkiáltások hallatszanak. Mást kell kiküldeni! Besze János képviselő erős kifejezésekkel gáncsolja Böszörményi képviselőnek, kit né­ven nevez, hanyag eljárását, ő — úgymond — ki oly szigorú őre kívánt mindig lenni az országgyűlés integritásának, hanyagsága által egy egész kerületet foszt meg legszebb alkot­mányos jogától. (Élénk helyeslés minden ol­dalról.) Somssich Pál képviselő azt mondja, hogy senkit sem lehet ugyan kényszeríteni vala­mely küldetés elvállalására, de ha elvállalja, becsületbeli dolog abban eljárni. (Helyeslés.) A kérdés elintézésére nézve csak két út van: vagy a vizsgálati okmányok nélkül tárgyalni az ügyet, vagy más képviselőt kiküldeni. Végre elfogadtatik Bónis Sámuel azon indítványa, hogy szólíttassék föl az illető képv.­jelentését 5 nap alatt beadni, mert ellenkező esetben az ő költségére fogna más képviselő küldetni. Ezután néhány képviselő igazoltatott s az ülés 1 óra tájban eloszlott. A képviselőház ülése okt. 8-án. Az országgyűlés mai ülésében a vasúti kölcsön tárgyában kiküldött bizottság adta be jelentését , mely szerint megfontolván a kölcsön említett föltételeit, a jelen pénzviszo­nyok állását, és számolva arra, hogy a pénz­ügyminiszter a kölcsönfölvétel kivitelében, melynek módozatait, saját felelőssége alatt megállapítni úgyis mindig csak a kormány feladata lehet, a kellő óvatossággal fog el­járni , és tudván, hogy az országgyűlésnek van föntartva a kölcsön befektetése fölött ha­tározni , az ezen kölcsön­fölvételt tárgyazó törvényjavaslatot a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlja. A törvényjavaslat 60 millió forintnyi köl­csön fölvételére ad fölhatalmazást, mely 50 év alatt lesz törlesztendő. Meglepetve olvastuk azonban annak azon pontját, mely Adler Jánosné úrnő által — a tudósító szerint oly kitűnően — elzengett ma­gándalt kiválóan kiemeli. Azt kell hinnünk, hogy közlő az estélyen részt sem vett, jelen sem volt. E tudósítás téves lévén, (valamint a 200 forintra tett tiszta jövedelem is), fölhíva ér­zem magam azoknak helyreigazítására, közöl­vén egyszersmind részletesen a hangverseny műsorozatát is, melyre minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy egyike volt a leg­­válogatottabbnak, melyet valaha közönségünk olvasott, élvezett. A műsorozat is ez: „Nyitány“, játszta a szentesi zenekar. 1. „Aradi induló“ kardal, előadja a hód­­mező­vásárhelyi dalárda. 2. „Csonka honvéd" Jókaitól, szavalja Loeszl Ilka úrnő. 3. „Ma­gyar ábránd“ Székelytől, zongorán előadja Lubinszky Blanka úrhölgy. 4. „Ábránd“ Vö­­rösmartytól, előadja Jeney Lajos. 5. „Szemeim néma könyben törödnek“ dal Zimaytól, énekli Novák Karolina úrnő, zongorán kiséri Fekete Ödön. 6. „Előre“ kardal, énekli a dalárda. 7. „Szavalat“, előadja Matók Béla. 8. „Egy­veleg“ fuvolán, zongora kiséret mellett, elő­adják Nagy Sándor és Nyizsnyay Gusztáv. 9. „Sajkás-dal“ kettős , Donizettitől , éneklik Adler Irma és Novák Karolina úrnők, zon­gorán kiséri Fekete Ödön. 10. „Egy régi magyar“, cimbalmon előadja Matók Béla. A „Szemeim néma könyben törödnek“ című magán­dalt tehát nem Adlerné-Mayer Irma úrnőtől voltunk szerencsések hallani, hanem a tansokkal jutalmazott bájos No­­vákné-Krikay Karolina úrnőtől, kit, vala­mint Adlerné úrnőt is, közönségünk először lehetvén szerencsés nyilvánosan hallani, e tekintetben köszönetet szavaz a 1. rendező­bizottmánynak , mely elég figyes volt nekünk tapintatos választásai által szem- és műélvet szerezni. Az általuk énekelt „Sajkás-dal“ duette főleg dicséretet érdemel Loeszl Ilka úrnő sokáig néma volt, más szavakkal, régóta nem hallottuk, de annyival inkább ki kell emelnünk mostani fölléptét, melyet egyedül a cél szentségének kell tulaj­donítanunk, — ismerve nemes honleányi ér­zelmeit. Most is egészen magyar öltözetben jelent meg a közönség előtt (nem a mostani magyar öltözetnek csúfolt kificamodott ízlésű ruhát értek, hanem a­milyent ezelőtt régen ( régen viseltünk ! !) méltó volt, hogy az el­ismerésben ezúttal nem fösvény közönség meg­érdemelt tapsokkal fogadta. Lubinszky Blanka nrgyhölgyet e lap is oly sokszor kiemelte már, hogy geniális zene­tehetségét, ha én is újólag magasztalnám, csak ismétlésbe kellene bocsátkoznom, mit kerülni igyekezek. Dalárdánkról nem szólok, a hód­mező­­vásárhelyi dalárdát — szerénytelenség nélkül mondhatom — hogy e megye határán kívül is ismerik már, legalább névleg. Most egyéb­iránt egy hibája van, hogy a tagok feltűnően hanyagok s ezt meg kell rónunk (na meg aztán most jut eszembe, hogy nincs is tenoristájuk). Pedig most is oly türelmetlenül várja már közönségünk azokat a kedélyes és fesztelen dalestélyeket, melyek — hízelgés nélkül mondva — eddigelé is legjobban ki­vívták mindennemű táncestélyek fölött a kö­zönség osztatlan szeretetét. A közönség nevében fölszólítást intézek a dalárda t. választmányához, legyen figye­lemmel e tekintetben mielőbb a közönség mél­tányos óhajára. Jeney L­­ur Vörösmarty „Ábránd“ című költeményét annak megfelelő érzelmes sza­vakkal és hanggal szavalta el. Sokat neveztünk Matók B. ur humoristi­­kus szavalatának és fölolvasásának, ki a da­rabok tapintatos választásai által rendesen vidám humorba emeli a közönség lehangolt kedélyét; megtapsolták, meg is újrázták. Utoljára hagyjuk Nagy Sándor úr fuvola játékát; elmondhatjuk róla, hogy művészi volt a szó legszorosabb értelmében. Nyizsnyay G. hongora-virtuóz úr kisérte hangszerén őt, valamint Fekete Ödön úr is, Adlerné és Novákné úrnőket zongorán, elis­mert szépséggel. Jegyzette: Okruttzky Aurél id. titkár. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése okt. 5-én. A képviselőház mai ülésében a minisz­terelnök tudatja­ a házzal, hogy ő Fölsége a ház szerencsekívonataiért őszinte köszöne­tet mond. Ezután a beérkezett irományok bejelen­tése után fölolvastattak azon törvénycikkek, melyeket ő Felsége jul. 28-án szentesített, névszerint: 1. A fölavattatás és koronázta­­tásról szóló törvénycikk. 2. A kir. hitlevél és koronázási eskü. 3. A koronázási tiszt, aján­dékról. 4. A királynénak fölajánlott tiszt. díj­ról és 5. a koronaőrök megválasztatásáról szóló törvénycikk. Fölolvastatásuk után gr. Andrássy Gyula miniszterelnök téves magyarázatoknak elejét veendő, okadatolja, miért nem terjesztetnek elő az országgyűlés ez ülésszakában, mint az eloszláskor kimondotta, azonnal a nemzetiségi vallási és erdélyi unió iránt törvényjavaslatok. Okadatolásában mondja, hogy a vasúti kölcsön, a quota és a jövő évre szóló államköltségve­tés megállapítása tették szükségessé az or­szággyűlés gyors összehívását, miért is ez új ülésszakot ad hoc országgyűlésnek lehet és kívánja tekinteni. Ezután leteszi a ház asztalára a quota­­küldöttég jelentését, egyszersmind a quota törvényjavaslatát, az államadósságok iránti törvényjaslatot, a kormány megállapodását a vám és kereskedelmi viszonylat iránt, és az ebben kötött egyezményt, és kéri a házat, hogy ezek minél előbbi kinyomatását rendelje el és tűzze ki a tárgyalás napját. A törvényjavaslatok fölolvastatása után Madarász J. hosszabb beszéd kíséretében in­dítványt nyújtott be az osztrák államdósságban való részvétel ellen. Vidéki levelezések. H.-M.-Vásárhely , okt. 5. Tekintés szerkesztő úr! Becses lapjának közelebbi számában a k.­m.-vásárhelyi honvéd-egylet által folyó évi szept. 29-én, egyleti pénztárának növelésére rendezett hangverseny- és táncestélyről közölt néhány sort, mely közleményt közönségünk nagy része e táncestélylyel egybekötött hang­verseny iránti feltűnő érdekeltségből feszült kíváncsisággal várt.

Next