Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-10-10 / 81. szám
1867. Kilencedik évfolyam. Megjelen: Betenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Előfizetési föltételek: Szerkesztési Iroda* Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre....................................................8 frt. Félévre .........................................................4 „ .............................2 „ Kiadóhivatal: Helyben s kiadóhivatalból elültetve: Egész évre .......... 6 frt — kr. Félévre ................................................3 „ — „ ........... 1. 60 ii 81-ik szám.v Csütörtök, október 10-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyílttérien a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. ■ Egyet számára & kr. osztr. ért. „ Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadó-hivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az elő- tppelik A. hirdetési irodájában; Mariam. Frankfurtban Hansenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle fizetési pénzek küldendők. A könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Páriában Havas, Lafitte, Bullier és társánál. Mindenfélék. Pest város főkapitánya ellen a város képviselőtestülete Simon Florent indítványára tiszti keresetet indított s a főkapitány hivatalától addig is fölfüggesztetett. A közgyűlés folyama alatt a főkapitány némely intézkedései komoly bírálat alá vétettek. Sokért nem adnánk , ha a mi képviselőink többsége szemtanúja lehetett volna e közgyűlésnek, hol meggyőződhetett volna, miszerint alkotmányos országban a város főtisztviselőinek is megszabad és meg kell mondani az igazat. Megjegyzendő pedig, hogy Thaisz Elek tiszta jellemű hazafi, s a rendőri ügyek vezetésére teljesen hivatott egyéniség. Hanem hát hibázni emberi dolog s e miatt bírálatnak vetni alá magát tisztviselői kötelesség. Azon fölhívásunk, hogy az Aradon kivégzett 13 vértanú emlékezetére Szegeden is gyászmise tartassák , elhangzott a pusztában. Némelyek a kegyelet lerovásában demonstrate láttak , mások csodálkoztak rajta, hogy az indítvány a „Szegedi Híradó “-tól, ezen — szerintük — kormánylaptól került ki; ez utóbbiak aztán beérték a csodálkozással, hanem gyászmisét nem tartatott senki. De minek is az a gyászmise, midőn egyéb tettekben is nyilvánulhat a hazafiság? Ugyan lássunk hát már valamit azokból a tettekből! különben azt hiszi az ország, hogy mi szegediek az alkotmány virradatára csak azért ébredtünk föl, hogy a másik oldalunkra forduljunk. Jóakaróink elhíresztelték a „Szegedi Híradó”ról, hogy a kormány megfizetett lapja. E hir még a Pesten tartózkodó szegedi ifjúság közt is elterjedt, melynek köréből nem készek bennünket erről tudósítani s egyszersmind fölvilágosítást kérni. Íme néhány sorban a válasz: A „Szegedi Híradó“ nem akar minden áron ellenzékieskedni s a kormányzásban minden legkisebb hibát fölkeresni. Ezt, ha tenné, roszul fogná föl hivatását. E szűk körben is annyi a söpörnivaló, hogy a továbbterjeszkedésre sem kedvünk, sem erőnk nincs. Elég bajt adnak nekünk az itteni viszonyok, bő alkalmunk nyílik itt ellenzékieskedni, csak győzzük. Hanem abból, hogy a „Szegedi Híradó“ az által vél eleget tenni kötelességének, ha elsősorban e város és vidéke érdekeit képviseli , országos dolgainkat egyszerűen megismerteti, anélkül, hogy a kormány rendes bírálói közé sorakoznék, — még épen nem következik, hogy a kormány fizetett lapja legyen. E lap a maga emberségéből tartotta és tartja fen magát, s az előfizetési összegeket kivéve, semmiféle támogatásban nem részesül, sőt amit a provisorium meg nem vont, a jelen alkotmányos hatóság még a városi hirdetéseket is elvette tőle; mindamellett nincs oka és kedve kormány- vagy pártsegélyhez folyamodni, ily független minőségiben nagyon jól érzi magát, annyival is inkább, mert az egyetlen szívesen fogadott támogatás , az olvasóközönség pártfogása, részére napról-napra növekedő arányban nyilatkozik. Jegyzőkönyve a szegedi gőzhajózási társaság ideig, ügyvezető választmánya 1867. évi okt. 4-én tartott ülésének. Jelen voltak: Zsótér Andor elnök. Faragó A., Henning Gy., Kopasz F. váltagok. — Okrutzky Aurél titkár. 1. Elnök előterjeszti, hogy miután a hajóépítővel kötött szerződés 7-dik pontja értelmében a társaság f. évi nov. 15 én 15000 frtot és dec. 31-én ismét 15000 frtot köteles a megrendelt hajók árába fizetni, szükséges, miszerint minden részvény után 20%-nak két határidőbeni befizetése elrendeltessék, s minthogy ez intézkedés a választmány hatásköréhez tartozik, fölhívja ezt, miszerint a fizetési határidők és összegek iránt megállapodni, s ezen intézkedésnek a részvényesek tudomásra juttatása iránt határozni méltótassék. Minden részvény után f. év november 5-ig (ötödikéig) 10#, f. év dec. 15-ig pedig ismét 10# fizetendő az egyleti pénztárba (Leopold Ignác és fiai Kárász utcai üzletirodájukban). Mivel a részvényesek jelen jegyzőkönyvnek a „Szegedi Hiradó“-bani közzététele és külön nyomatott fölhívások által értesítendők. Ez utóbbi értesítés foganatosítása a pénztárnok arra bizatván, azzal, miszerint a nyomatandó fölhívásokban figyelmeztetendők a részvényesek, hogy a nem fizetők ellenében az alapszabályok V. §-ának szigora fog alkalmaztatni. fi. Elnök bejelenti, hogy egynémely részvényes még az első 10# befizetésével is hátralékban van, ezek tehát kötelezettségeik teljesítésére lennének szorítandók. Az első 10# al akár részben, akár egészben hátralékban levők fölhívandók pénztárnok úr által, hogy hátralékaikat 8 nap alatt befizessék , ellenkező esetben részvényeik másnak eladatni fognak. 3. Titkár javaslata , hogy a megrendelt két hajónak elnevezéséről gondoskodjunk. A legközelebbi közgyűlés tárgyai közt veendő föl. Ghyczy Kálmán képviselő kéri, hogy a fölolvasott okományokon kívül a küldöttség jegyzőkönyve is kinyomassék és a tagok közt kiosztassék. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök figyelmezteti szólót, hogy ő maga is kimondta e kivonatot, s a ház helyeselte. Elnök kimondja, hogy a küldöttségi jegyzőkönyv mellékleteivel együtt ki fog nyomatni; tudatja továbbá, hogy Eötvös Tamás képviselő haláláról hivatalos tudomást nyert s az uj választást elrendelte. Végül egy igen sajnos tényre irányozza a ház figyelmét. Félegyházán két éve választották meg Hrabovszky urat képviselőnek. A ház e választásnak megvizsgáltatását határozd. — Azonban még mielőtt a vizsgálat végrehajtatott volna, Hrabovszky úr lemondott. — Uj választás rendeltetett el, és ismét Hrabovszky urat választók. Az igazolóbizottságnak ez uj választásról tett jelentése folytán a ház elhatározó, hogy a bizottság vegye tárgyalás alá a tavaly elrendelt vizsgálat eredményét. Ez azonban a bizottságra nézve lehetetlenné vált azáltal, hogy a vizsgálattal megbízott képviselő, többszöri fölhívás dacára sem adta be jelentését. Elnök a képviselőt (fölkiáltások: Böszörményi) igen-igen sokszor kérte a jelentés beadására, sőt egyszer maga a ház elé hozta az ügyet s a ház három napi határidőt tűzött ki az illető képviselőnek; de ez időköz eltelt, a jelentés sem akkor, sem azóta be nem adatott s az illető kerület folyton képviseltetés nélkül marad. Kéri elnök a házat, hogy e sajnos ügyben intézkedjék. Ha az e jelentést nagy méltatlankodás jeleivel fogadja, fölkiáltások hallatszanak. Mást kell kiküldeni! Besze János képviselő erős kifejezésekkel gáncsolja Böszörményi képviselőnek, kit néven nevez, hanyag eljárását, ő — úgymond — ki oly szigorú őre kívánt mindig lenni az országgyűlés integritásának, hanyagsága által egy egész kerületet foszt meg legszebb alkotmányos jogától. (Élénk helyeslés minden oldalról.) Somssich Pál képviselő azt mondja, hogy senkit sem lehet ugyan kényszeríteni valamely küldetés elvállalására, de ha elvállalja, becsületbeli dolog abban eljárni. (Helyeslés.) A kérdés elintézésére nézve csak két út van: vagy a vizsgálati okmányok nélkül tárgyalni az ügyet, vagy más képviselőt kiküldeni. Végre elfogadtatik Bónis Sámuel azon indítványa, hogy szólíttassék föl az illető képv.jelentését 5 nap alatt beadni, mert ellenkező esetben az ő költségére fogna más képviselő küldetni. Ezután néhány képviselő igazoltatott s az ülés 1 óra tájban eloszlott. A képviselőház ülése okt. 8-án. Az országgyűlés mai ülésében a vasúti kölcsön tárgyában kiküldött bizottság adta be jelentését , mely szerint megfontolván a kölcsön említett föltételeit, a jelen pénzviszonyok állását, és számolva arra, hogy a pénzügyminiszter a kölcsönfölvétel kivitelében, melynek módozatait, saját felelőssége alatt megállapítni úgyis mindig csak a kormány feladata lehet, a kellő óvatossággal fog eljárni , és tudván, hogy az országgyűlésnek van föntartva a kölcsön befektetése fölött határozni , az ezen kölcsönfölvételt tárgyazó törvényjavaslatot a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlja. A törvényjavaslat 60 millió forintnyi kölcsön fölvételére ad fölhatalmazást, mely 50 év alatt lesz törlesztendő. Meglepetve olvastuk azonban annak azon pontját, mely Adler Jánosné úrnő által — a tudósító szerint oly kitűnően — elzengett magándalt kiválóan kiemeli. Azt kell hinnünk, hogy közlő az estélyen részt sem vett, jelen sem volt. E tudósítás téves lévén, (valamint a 200 forintra tett tiszta jövedelem is), fölhíva érzem magam azoknak helyreigazítására, közölvén egyszersmind részletesen a hangverseny műsorozatát is, melyre minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy egyike volt a legválogatottabbnak, melyet valaha közönségünk olvasott, élvezett. A műsorozat is ez: „Nyitány“, játszta a szentesi zenekar. 1. „Aradi induló“ kardal, előadja a hódmezővásárhelyi dalárda. 2. „Csonka honvéd" Jókaitól, szavalja Loeszl Ilka úrnő. 3. „Magyar ábránd“ Székelytől, zongorán előadja Lubinszky Blanka úrhölgy. 4. „Ábránd“ Vörösmartytól, előadja Jeney Lajos. 5. „Szemeim néma könyben törödnek“ dal Zimaytól, énekli Novák Karolina úrnő, zongorán kiséri Fekete Ödön. 6. „Előre“ kardal, énekli a dalárda. 7. „Szavalat“, előadja Matók Béla. 8. „Egyveleg“ fuvolán, zongora kiséret mellett, előadják Nagy Sándor és Nyizsnyay Gusztáv. 9. „Sajkás-dal“ kettős , Donizettitől , éneklik Adler Irma és Novák Karolina úrnők, zongorán kiséri Fekete Ödön. 10. „Egy régi magyar“, cimbalmon előadja Matók Béla. A „Szemeim néma könyben törödnek“ című magándalt tehát nem Adlerné-Mayer Irma úrnőtől voltunk szerencsések hallani, hanem a tansokkal jutalmazott bájos Novákné-Krikay Karolina úrnőtől, kit, valamint Adlerné úrnőt is, közönségünk először lehetvén szerencsés nyilvánosan hallani, e tekintetben köszönetet szavaz a 1. rendezőbizottmánynak , mely elég figyes volt nekünk tapintatos választásai által szem- és műélvet szerezni. Az általuk énekelt „Sajkás-dal“ duette főleg dicséretet érdemel Loeszl Ilka úrnő sokáig néma volt, más szavakkal, régóta nem hallottuk, de annyival inkább ki kell emelnünk mostani fölléptét, melyet egyedül a cél szentségének kell tulajdonítanunk, — ismerve nemes honleányi érzelmeit. Most is egészen magyar öltözetben jelent meg a közönség előtt (nem a mostani magyar öltözetnek csúfolt kificamodott ízlésű ruhát értek, hanem amilyent ezelőtt régen ( régen viseltünk ! !) méltó volt, hogy az elismerésben ezúttal nem fösvény közönség megérdemelt tapsokkal fogadta. Lubinszky Blanka nrgyhölgyet e lap is oly sokszor kiemelte már, hogy geniális zenetehetségét, ha én is újólag magasztalnám, csak ismétlésbe kellene bocsátkoznom, mit kerülni igyekezek. Dalárdánkról nem szólok, a hódmezővásárhelyi dalárdát — szerénytelenség nélkül mondhatom — hogy e megye határán kívül is ismerik már, legalább névleg. Most egyébiránt egy hibája van, hogy a tagok feltűnően hanyagok s ezt meg kell rónunk (na meg aztán most jut eszembe, hogy nincs is tenoristájuk). Pedig most is oly türelmetlenül várja már közönségünk azokat a kedélyes és fesztelen dalestélyeket, melyek — hízelgés nélkül mondva — eddigelé is legjobban kivívták mindennemű táncestélyek fölött a közönség osztatlan szeretetét. A közönség nevében fölszólítást intézek a dalárda t. választmányához, legyen figyelemmel e tekintetben mielőbb a közönség méltányos óhajára. Jeney Lur Vörösmarty „Ábránd“ című költeményét annak megfelelő érzelmes szavakkal és hanggal szavalta el. Sokat neveztünk Matók B. ur humoristikus szavalatának és fölolvasásának, ki a darabok tapintatos választásai által rendesen vidám humorba emeli a közönség lehangolt kedélyét; megtapsolták, meg is újrázták. Utoljára hagyjuk Nagy Sándor úr fuvola játékát; elmondhatjuk róla, hogy művészi volt a szó legszorosabb értelmében. Nyizsnyay G. hongora-virtuóz úr kisérte hangszerén őt, valamint Fekete Ödön úr is, Adlerné és Novákné úrnőket zongorán, elismert szépséggel. Jegyzette: Okruttzky Aurél id. titkár. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése okt. 5-én. A képviselőház mai ülésében a miniszterelnök tudatja a házzal, hogy ő Fölsége a ház szerencsekívonataiért őszinte köszönetet mond. Ezután a beérkezett irományok bejelentése után fölolvastattak azon törvénycikkek, melyeket ő Felsége jul. 28-án szentesített, névszerint: 1. A fölavattatás és koronáztatásról szóló törvénycikk. 2. A kir. hitlevél és koronázási eskü. 3. A koronázási tiszt, ajándékról. 4. A királynénak fölajánlott tiszt. díjról és 5. a koronaőrök megválasztatásáról szóló törvénycikk. Fölolvastatásuk után gr. Andrássy Gyula miniszterelnök téves magyarázatoknak elejét veendő, okadatolja, miért nem terjesztetnek elő az országgyűlés ez ülésszakában, mint az eloszláskor kimondotta, azonnal a nemzetiségi vallási és erdélyi unió iránt törvényjavaslatok. Okadatolásában mondja, hogy a vasúti kölcsön, a quota és a jövő évre szóló államköltségvetés megállapítása tették szükségessé az országgyűlés gyors összehívását, miért is ez új ülésszakot ad hoc országgyűlésnek lehet és kívánja tekinteni. Ezután leteszi a ház asztalára a quotaküldöttég jelentését, egyszersmind a quota törvényjavaslatát, az államadósságok iránti törvényjaslatot, a kormány megállapodását a vám és kereskedelmi viszonylat iránt, és az ebben kötött egyezményt, és kéri a házat, hogy ezek minél előbbi kinyomatását rendelje el és tűzze ki a tárgyalás napját. A törvényjavaslatok fölolvastatása után Madarász J. hosszabb beszéd kíséretében indítványt nyújtott be az osztrák államdósságban való részvétel ellen. Vidéki levelezések. H.-M.-Vásárhely , okt. 5. Tekintés szerkesztő úr! Becses lapjának közelebbi számában a k.m.-vásárhelyi honvéd-egylet által folyó évi szept. 29-én, egyleti pénztárának növelésére rendezett hangverseny- és táncestélyről közölt néhány sort, mely közleményt közönségünk nagy része e táncestélylyel egybekötött hangverseny iránti feltűnő érdekeltségből feszült kíváncsisággal várt.