Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-10-20 / 84. szám

1867. Kilencedik évfolyam. Megjelen­­netenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda a Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre................................................8 frt. Félévre . ........................................... . 4 „ .......................................2 „ Helyben s kiadóhivatalból elültetve: Egész évre............................................6 frt — kr. félévre...........................................8 „ — „ Évnegyedre ........................1 „ 60 „ Kiadóhivatal* 5 Baye* *Zám ára 8 °'Xtr‘ ** ' .­­Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadó­hivatalban, Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Burger Zsigmond könyvkereskedése, hova az elő- i Oppelik A. hirdetési irodájában; Maria­m. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle fizetési pénzek küldendők. könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lafitte, Bullier és társánál. számo­ik Csütörtök, október 24-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két­szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 njkrajcár. T­a­n­ü­g­y. Eötvös József b. vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ur tanterve. *) Tanodáink jelenlegi szervezete , ha azok eredményét tekintjük, sem a nevelészeti, sem a tanulmányi igényeknek meg nem felelvén, egyik legégetőbb szükség, azokat akként szer­vezni , hogy a kitűzött és óhajtott célnak mi­nél tökéletesebben megfeleljenek. Ezt tekintetbe véve, minthogy a közép­tanodák azok, hol legtöbb tanerő és tanesz­köz áll redelkezésünkre, s hol ennélfogva a reformot legtöbb sikerrel vehetjük eszközlet­­be, elhatároztam az újjászervezés munkáját itt kezdeni meg, s mivel ez egyszerre, teljes egészében, nem eszközölhető, szükségesnek láttam egyelőre is legalább egyrészt megálla­pítani ezen újjászervezés irányadó alapelveit, melyekre az egyes részleteket a tanférfiak ez iránt kikért véleményeinek meghallgatásá­val fektetni szándékozom, másrészt némely részleteket, melyek, a mostani tanrendszerbe lényeges megzavarás nélkül beilleszthetők, már most léptetni életbe. Azon alapelveket, melyekre a középta­nodák újjászervezését fektetni szándékozom, melyekből egyszersmind az eddigi tanrend­szerben tapasztalt hiányok is kiderülnek, a következőkbe foglalom össze: Eddigi középtanodai rendszerünknek né­zetem szerint egyik fő hibája az, hogy a gymnasium és reáltanoda már az első osz­tálytól kezdve teljesen el vannak egymástól különítve, minek folytán a szülők már akkor, midőn a gyermek még csak 10 éves, midőn tehát sem tehetségei, sem hajlamai még nem lehetnek eléggé kifejlődve, kénytelenek elha­tározni, minő pályára neveltessék fiaikat. Ennek következése az jön, hogy sok gyermek egy-két évig a gymnasiumba, vagy reáliskolában járván, a szülők csak most ve­szik észre azok kiválóbb tehetségeit s hajla­mait, s esetleg ezek alapján szükségesnek ta­lálják a megkezdett tanpályát megváltoztatni. De a gymnasium és reáliskola egészen külön, lényegesen eltérő rendszerrel bírván, e vál­toztatást a hiányok pótlása miatt legfölebb csak egy, vagy több év föláldozásával te­hették. Már e körülmény maga igazolja, hogy a középtanodai nevelés-tanításnak az alsóbb osz­tályokban hasonszerűvé kell tétetnie, ha a nevelészeti igényeknek meg akarunk felelni. És ez egyszerűen eszközölhető akként, hogy a tanulók a gymnasium 4 első osztályában annyi reálismeretre oktattassanak, mennyi arra szükséges, hogy a 4-ik gymnasiális osztály után a 4-dik reálosztályba akadálytalanul át­mehessenek, azaz, hogy a gymnasiumokban a számtan-, mértan- és természettudományokra több idő fordíttassék s egyszersmind a rajz­tan is a köteles tantárgyak közé fölvétessék. Vannak, kik e két irány egyesítését az egész középtanodán át célirányosnak gondol­ják, nézetem szerint azonban nem vezetne célhoz, mert a felsőbb osztályokban annyi tantárgy halmozódnék össze , hogy azokat kellő kiterjedésben és sikerrel tanítani nem lehetne, s igy e rendszer mellett vagy a reál, vagy a humanisticus irány háttérbe szo­­ríttatnék, vagy pedig egyik sem miveltetnék, s az ily tanodából kilépő ifjú sem a reál, sem a humanisticus tanulmányokban nem lenne eléggé kiképezve. A gymnasium 4-ik osztályának bevégezte után tehát a szülőknek el kell határozniuk, hogy gyermekeket humanisticus vagy reális­kolába akarják-e járatni, mert a tanítás a nevezett osztályon túl már egészen különváló fog lenni. A gymanasium az előbb említett 4 osztályon kívül még két, az 5-ik és 6-ik osz­tályból álland, mely két gymnasialis felső osz­tály túlnyomólag a humaniórák s ezek alapját képző ó-klassikai nyelvészet tanítására lenne szentelve. Teljes mértékben elismerem, hogy lehetőleg tökéletes ó-klassicitás csak a görög és római nemzet nyelveinek s irodalmainak átérzéséből szerezhető meg. Ámde ha tekintem azt, hogy a klassikai oktatás mellett nem szabad elhanyagolni a történeti, valamint a mai korban oly nagy fontosságú s nélkülözhetetlen ma­­thematikai s természettudományi tanulmányo­kat ; ha tekintem egyrészt a hosszú időt, mely mind a két nyelv és irodalom tökéletes meg­tanulására szükséges , másrészt a mégis kor­látolt időt, mely a gymnasiumi oktatásra for­dítható , leginkább pedig hazai viszonyaink sajátságait , melyek szükségkép követelik, hogy tanulóink a magyar s a­mennyiben ez nem anyanyelvük, ezt is, és ezenfelül még egy európai miveit nyelvet, és pedig viszo­nyainknál fogva a németet megtanulják, azon meggyőződésre kell jönnie mindenkinek, hogy mind a két nyelv és irodalom nem vehető föl olykép a gymnasium tanulmányai közé, hogy a tanulók azokat úgy elsajátíthassák, misze­rint valódi szellemi hasznot meríthessenek belőlök. Tapasztaltam én s tapasztalhatta minden tanférfiú, hogy az eddigi tanrendszer alatt, midőn mind a két nyelv majd egyformán volt fölkarolva, a gymnasiumot végzett tanulók egyiket sem bírták, még középszerűleg sem, s az ezekre fordított időt nagyrészt elveszteget­ték. Ennélfogva választani kell a kettő közül, s aztán arra, mely elfogadtatik, oly figye­lemmel lenni, hogy a tanuló annak csak­ugyan szellemi hasznát vehesse és élvezhesse. A választás tekintetében elismerem a görög nyelv és irodalom absolut fölényét a latin fölött, valamint átalánvéve igaz, hogy a ró­mai irodalomnak, sőt a római culturának alap­jául a görög nyelv és irodalom szolgál. Ámde másfelől tagadhatatlan, hogy Európában a mai összes miveltségnek legközelebbi forrása mégis a római, s elmondhatjuk, hogy a görög irodalom, történetileg a latin által közvetítve, hatott mivelődésünk haladására. Ez okból már csak a középkor összes irodalmának ismerete miatt is a latin nyelv tudása sokkal nélkülözhetlenebb reánk nézve, mint a görög. Ha még hozzáveszszük speciális hazai viszonyainkat, melyeknélfogva nálunk egész e század elejéig a latin volt a törvény­­hozás és törvénykezés nyelve , úgy hogy senki, ki e nyelvet jól nem érti, sem törté­netünket, sem törvényeinket eredeti forrásaik­ból nem ismerheti, — akkor nem nehéz meg­győződnünk, hogy nálunk a latin nyelv na­gyobb fontossággal bír, mint a görög. Ennélfogva a görög nyelv a 6 osztályú gymnasiumban az új szervezet szerint nem fogna taníttatni, de annál nagyobb figyelem fordíttatnék a latinra, s mert nézetem sze­rint valamely nyelvet tökéletesen csak úgy lehet elsajátítani, ha abban gyakorlati, kifeje­zési ügyességet is nyer a tanuló, szándékom, hogy egyes remek darabok betanulásán kívül az 5-dik és 6-dik osztályban két, a latin irodalom megérthetésére különben is szüksé­ges tantárgy, a római régiségtan és mytho­­logia latin nyelven adassanak elő, s e mel­lett a klassikusok magyarázatánál is lehetőleg e nyelv használtassák. Az előadott módosítások szerint szerve­zendő 6 osztályú gymnasium egyátalán nem képes növendékeinek elegendő képzettséget nyújtani az egyetemi szakpálya megkezdésére. De arról is meg vagyok győződve, miként e hiány nem pótoltatnék a gymnasiumi tanfo­lyamnak a Thun-féle rendszer szerint nyolc osztályra nyújtása által, mert valljuk meg őszintén, nem volnánk képesek minden gymna­­siumunkat kellő számú és képzettségű tan­erőkkel ellátni, ezenfelül az utolsó két évben a tantárgyak nagyon is összehalmozódnának, a­nélkül, hogy a tanuló a szakpályára való előkészítéshez szükséges szinte bizonyos mérvű szakismeretet megszerezhetné. Az erre még szükséges további képzést illetőleg tehát szükségesnek látnám, hogy a 6 osztályú gymnasiumon túl, lyceum névvel, külön tankör szerveztessék, mely a most em­lített tekintetek miatt 3 évfolyamból állana, s mintegy kapcsot képezne a gymnasium és egyetem között. Ezen lyceumok szervezése azonban csak később lévén eszközölhető, most erről csupán annyit említek meg, hogy tekintettel arra, miszerint a magasabb szakpályának csak akkor felelünk meg méltóan, ha az átalános művelt­­ségen kívül különösen alapos képzettséggel bírunk azon szakokban, melyek választott élet­pályánk méltó betöltésére tüzetesen szüksé­gesek , e lyceumokban csak az egyetemes műveltségre szükséges tanulmányok volnának valamennyi tanulóra nézve kötelezők, oly spe­ciális tantárgyak pedig, melyek különösen valamely kitűzött életpályához, mint alapos előismeretek szükségesek, csak azokra nézve, kik e különös életpályára szándékoznak lépni. Megemlítem, hogy ezen külön szakok egyiké­ben fogna taníttatni a görög nyelv is. Végre, mert örök igazság, hogy ép lélek csak ép testben lakik, különösen az újabb társadalmi viszonyoknál fogva föltétle­nül szükséges, miszerint az iskolákban a test épségének föntartására, a testi erő edzésére szintén kiváló figyelem fordíttassék. Ennél­fogva szükségesnek tartom, hogy a gymna­sium alsó osztályaiban a testgyakorlás, tor­nászat, minden tanulóra nézve kötelezőleg és pedig osztályonként a tanév egész folyama alatt alkalmaztassák. Ezek azon alapelvek, melyekre nézetem szerint középtanodáink újjászervezése fekte­tendő lenne. A részletek véglegesen csak ezután fog­ván megállapíttatni, ./• alatt mellékelve az igazgatóságnak ezennel megküldöm a 6 osz­tályú gymnásiumoknak a fönárt elvek alapján kidolgozott részletes tantervét oly fölhívással, hogy a tanári testület azt behatóan tanulmá­nyozva, arra nézve nézeteit, megjegyzéseit s véleményét a tankerületi főigazgató útján ve­lem közölje. Áttérek azon részletekre, melyek már a mostani 1867—68-dik tanévben lépteten­­dők életbe. Miután a 6 osztályú gymnasium két tan­körből , a 4 osztályú úgynevezett reálgymna­siumból s a két (5., 6.) humaniorai osztály­ból áll, a mostani tanévben, hogy a fönálló tanrendszernek lényeges megváltoztatása által a tanításban zavar ne okoztassék, másrészről pedig az új szervezet életbeléptetésére — leg­felsőbb szentesítés esetében — a szükséges előkészületek megtétessenek, csak az 1. és 5. osztályban történhetnek meg a szükségelt módosítások. Ezek alapján a gymnasium I. osztályára nézve már a mostani 1867—68-dik tanévet illetőleg következő tanterv állapíttatik meg: Vallás. Hetenként 2 óra. Magyar nyelv. Hetenként 3 óra. A nyelv mondattani alapra fektetett alaktana. Szókép­zés, helyesírás, mondatok készítése. Értelmes olvasás. Az előadás gyakorlására: kisebb tör­tének elbeszéltetése, versek szavaltatása. Latin nyelv. Hetenként 6 óra. Egyszerű és bővített egyenes mondatokra fektetett alak­tan , a szükségesebb mondattani szabályok gyakorlati alkalmazása. Gyakorlatok írásbeli kidolgozása. Földrajz. Hetenként 2 óra. A föld termé­szeti és mathematikai rajza, kis gyermekek föl­fogásához mért átalános főbb vonásokban. Ma­gyarország és az ausztriai birodalom átalános áttekintése. Mennyiségtan. Hetenként 5 óra. A szám­tanból az egész számok, a közönséges és tizedes törtek négy alap­mivelete. — A mér­tani alaktanból, az egyenes vonalakról, a három és sokszögekről. Rajz. Hetenként 4 óra. Szabadkézi mér­tani rajzsodrony- és faminták után. Testgyakorlat. Hetenként 2 óra. Szépírás. Hetenként 1 vagy szükség sze­rint 2 óra. A műének, francia-, olasz- és angol nyelv szabad tantárgyak. Az V-dik osztályban: Vallás. Hetenként 2 óra. Magyar nyelv. Hetenként 3 óra. Költé­szettan elméletileg és gyakorlatilag. Költői dolgozatok olvastatása és fejtegetése. Szava­lása. Költői dolgozatok készítése. Latin nyelv. Hetenként 9 óra. Latin köl­tészettan elméletileg és gyakorlatilag. Caesar de bello gallico. Ovid metamorphosisai. Virgil Aeneise, fordítva s részben könyv nélkül. — Mythologia latin nyelven és könyv nélkül. Német nyelv. Hetenként 3 óra. Egyszerű és bővített összetett mondatok, az ezekhez szükséges alaktannal és szabályokkal. Az egész alaktan rendszeresen bevégzendő. — Fordítások magyarból németre s megfordítva. Történelem. Hetenként 8 óra. Az ó- éa középkor történelmének rövid vázlata, a hoz­zátartozó földrajzzal. Mennyiségtan. Hetenként 3 óra. Mennyi­ségtan: az algebrai mennyiségek négy alap­­mivelete, egész és közönséges törtekkel. — Mértan: siktan rövid vázlatban. Természettan. Hetenként 2 óra. A kísér­leti természettanból az egyensúly és mozgás átalános fogalmainak magyarázata után a hang hő-, fény-, delejesség-, villanyosság és légtüneménytan, kísérletekből hozván le a természet főbb törvényeit. Rajz. Szünnapokon folytathatók az em­beri alakok és ékítmények, mint szabad tan­tárgy. Testgyakorlás. Hetenként 2 óra. Miután az eddigi rendszer szerint a gymnasiu­m első osztályában az egész termé­szetrajz , s a magyar történet az ausztriai házból származott királyok alatti korszakot illetőleg nem fejeztetett be, az V. osztályban, csupán az átmenet idején téli hónapokban tanítandó az ásványtan hetenkénti 2 órában s a tanév elején a magyar történet hetenként három órában, csak ennek befejezése után fogván a tanterv szerinti ó- és középkor tör­ténelme rövid vázlatban előadatni. A termé­szetrajzi előadásokra ideiglenesen a testgya­korlási időt lehet szentelni s az ebbeli mu­lasztást nyáron utánapótolni; jövőre nézve figyelem lévén fordítandó arra, hogy a ter­mészetrajz s a magyar történet a gymnasium négy alsó osztályában befejeztessék. A gyorsírás az V-dik s jövőre a VI-dik osztályra nézve is szabad tantárgy. A többi osztályokban a mostani tanévben az eddigi tanterv fog megmaradni. A gymnasiasiumok pártfogói ezúttal kü­lön fölhivatnak, hogy egyrészről, a­mennyi­ben az illető helyen még nem léteznek, al­kalmas rajzhelyiségről s egyszersmind a rajz­tanár rendszeresített díjazásáról, másrészről célszerű testgyakorlási helyiségről és szintén testgyakorlati mester díjazásáról gondoskodja­nak. A testgyakorlás egész éven át kötelező lévén, magától értetik, hogy erre télen át külön terem kívántatik. Mivel pedig ilyen mindenütt a mostani tanévben már nem szerveztethetik, kivételesen ott, hol ez átalán véve hamarjá­ban nem eszközölhető, a téli testgyakorlás az idénre elmarad, de a nyári hónapokban azt okvetetlenül alkalmazni kell. A­mi az V-dik osztályban a mythologiá­­nak latin nyelven való előadását illeti, ezt most a kezdet viszonyaihoz kell alkalmazni. Ott, hol a tanulók már szép előmenetelt tet­tek, a latin nyelvet lehet használni, de mindig figyelemmel arra, hogy a növendékek az elő­adást tökéletesen megértsék. Hol az előme­netel ezt nem engedi meg, ott természetesen segíteni kell magyar nyelven a latin előadást. Nem lévén a tárgyra nézve alkalmas latin kézi­könyv, e hiány pótlását a tanárok szor­galmára bízom, csak annyit említek még meg, hogy valamint magát a tárgyat csak egysze­rűen és röviden kell előadni, úgy a latin előadás is, habár szabatos, de a lehető leg­egyszerűbb, a tanulók ebbeli előmeneteli fo­kához mért legyen. A félévi vizsgálatok, melyek a tanításra csak zavarólag hatottak, jövőre megszüntettet­­nek, hanem csak évi vizsgálatok tartatnak a tanév végén. Ez azonban nemcsak hogy ki nem zárja, sőt kívánatossá teszi, hogy időközökben az illető tanár által általános ismétlések tartassa­nak az addig tanultakról, mert ezek hathatósan elősegítik a tanulmányok tiszta átérzését és maradandóbb elsajátítását. A szünnapokat illetőleg ezután is heten­ként öt nap fordíttatik a tanításra, kettő pe­dig pihenésre. Igen sok körülmény kívána­tossá teszi, hogy a két pihenő nap közvetle­nül egymás utánra, szombatra és vasárnapra létetnék. Azért, a­hol lehet, ezen intézkedés addig is, míg e részben végleges és átalá­nos rendelkezés történik, foganatba veendő, hol pedig ez helyi nehézségekkel járna, ott az eddigi szokás szerint a csütörtök és va­sárnapi szünnapok továbbra is megmaradhat­nak. A karácsonyi, húsvéti és pünkösdi nagy ünnepeken a szünidő az ünnepek előtt egy nappal kezdődik s utána egy nappal végződik. A nem helyben lakó tanulók csak husvétkor bo* *) Jelen tanügyi rendelet a helybeli gymnasium igazgatójához küldetvén, az közlés végett lapunknak átengedni szíveskedett S­z­e­r­k.

Next