Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-10-20 / 84. szám
1867. Kilencedik évfolyam. Megjelennetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda a Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre................................................8 frt. Félévre . ........................................... . 4 „ .......................................2 „ Helyben s kiadóhivatalból elültetve: Egész évre............................................6 frt — kr. félévre...........................................8 „ — „ Évnegyedre ........................1 „ 60 „ Kiadóhivatal* 5 Baye* *Zám ára 8 °'Xtr‘ ** ' .Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Burger Zsigmond könyvkereskedése, hova az elő- i Oppelik A. hirdetési irodájában; Mariam. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle fizetési pénzek küldendők. könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lafitte, Bullier és társánál. számoik Csütörtök, október 24-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellet kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 njkrajcár. Tanügy. Eötvös József b. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur tanterve. *) Tanodáink jelenlegi szervezete , ha azok eredményét tekintjük, sem a nevelészeti, sem a tanulmányi igényeknek meg nem felelvén, egyik legégetőbb szükség, azokat akként szervezni , hogy a kitűzött és óhajtott célnak minél tökéletesebben megfeleljenek. Ezt tekintetbe véve, minthogy a középtanodák azok, hol legtöbb tanerő és taneszköz áll redelkezésünkre, s hol ennélfogva a reformot legtöbb sikerrel vehetjük eszközletbe, elhatároztam az újjászervezés munkáját itt kezdeni meg, s mivel ez egyszerre, teljes egészében, nem eszközölhető, szükségesnek láttam egyelőre is legalább egyrészt megállapítani ezen újjászervezés irányadó alapelveit, melyekre az egyes részleteket a tanférfiak ez iránt kikért véleményeinek meghallgatásával fektetni szándékozom, másrészt némely részleteket, melyek, a mostani tanrendszerbe lényeges megzavarás nélkül beilleszthetők, már most léptetni életbe. Azon alapelveket, melyekre a középtanodák újjászervezését fektetni szándékozom, melyekből egyszersmind az eddigi tanrendszerben tapasztalt hiányok is kiderülnek, a következőkbe foglalom össze: Eddigi középtanodai rendszerünknek nézetem szerint egyik fő hibája az, hogy a gymnasium és reáltanoda már az első osztálytól kezdve teljesen el vannak egymástól különítve, minek folytán a szülők már akkor, midőn a gyermek még csak 10 éves, midőn tehát sem tehetségei, sem hajlamai még nem lehetnek eléggé kifejlődve, kénytelenek elhatározni, minő pályára neveltessék fiaikat. Ennek következése az jön, hogy sok gyermek egy-két évig a gymnasiumba, vagy reáliskolában járván, a szülők csak most veszik észre azok kiválóbb tehetségeit s hajlamait, s esetleg ezek alapján szükségesnek találják a megkezdett tanpályát megváltoztatni. De a gymnasium és reáliskola egészen külön, lényegesen eltérő rendszerrel bírván, e változtatást a hiányok pótlása miatt legfölebb csak egy, vagy több év föláldozásával tehették. Már e körülmény maga igazolja, hogy a középtanodai nevelés-tanításnak az alsóbb osztályokban hasonszerűvé kell tétetnie, ha a nevelészeti igényeknek meg akarunk felelni. És ez egyszerűen eszközölhető akként, hogy a tanulók a gymnasium 4 első osztályában annyi reálismeretre oktattassanak, mennyi arra szükséges, hogy a 4-ik gymnasiális osztály után a 4-dik reálosztályba akadálytalanul átmehessenek, azaz, hogy a gymnasiumokban a számtan-, mértan- és természettudományokra több idő fordíttassék s egyszersmind a rajztan is a köteles tantárgyak közé fölvétessék. Vannak, kik e két irány egyesítését az egész középtanodán át célirányosnak gondolják, nézetem szerint azonban nem vezetne célhoz, mert a felsőbb osztályokban annyi tantárgy halmozódnék össze , hogy azokat kellő kiterjedésben és sikerrel tanítani nem lehetne, s igy e rendszer mellett vagy a reál, vagy a humanisticus irány háttérbe szoríttatnék, vagy pedig egyik sem miveltetnék, s az ily tanodából kilépő ifjú sem a reál, sem a humanisticus tanulmányokban nem lenne eléggé kiképezve. A gymnasium 4-ik osztályának bevégezte után tehát a szülőknek el kell határozniuk, hogy gyermekeket humanisticus vagy reáliskolába akarják-e járatni, mert a tanítás a nevezett osztályon túl már egészen különváló fog lenni. A gymanasium az előbb említett 4 osztályon kívül még két, az 5-ik és 6-ik osztályból álland, mely két gymnasialis felső osztály túlnyomólag a humaniórák s ezek alapját képző ó-klassikai nyelvészet tanítására lenne szentelve. Teljes mértékben elismerem, hogy lehetőleg tökéletes ó-klassicitás csak a görög és római nemzet nyelveinek s irodalmainak átérzéséből szerezhető meg. Ámde ha tekintem azt, hogy a klassikai oktatás mellett nem szabad elhanyagolni a történeti, valamint a mai korban oly nagy fontosságú s nélkülözhetetlen mathematikai s természettudományi tanulmányokat ; ha tekintem egyrészt a hosszú időt, mely mind a két nyelv és irodalom tökéletes megtanulására szükséges , másrészt a mégis korlátolt időt, mely a gymnasiumi oktatásra fordítható , leginkább pedig hazai viszonyaink sajátságait , melyek szükségkép követelik, hogy tanulóink a magyar s amennyiben ez nem anyanyelvük, ezt is, és ezenfelül még egy európai miveit nyelvet, és pedig viszonyainknál fogva a németet megtanulják, azon meggyőződésre kell jönnie mindenkinek, hogy mind a két nyelv és irodalom nem vehető föl olykép a gymnasium tanulmányai közé, hogy a tanulók azokat úgy elsajátíthassák, miszerint valódi szellemi hasznot meríthessenek belőlök. Tapasztaltam én s tapasztalhatta minden tanférfiú, hogy az eddigi tanrendszer alatt, midőn mind a két nyelv majd egyformán volt fölkarolva, a gymnasiumot végzett tanulók egyiket sem bírták, még középszerűleg sem, s az ezekre fordított időt nagyrészt elvesztegették. Ennélfogva választani kell a kettő közül, s aztán arra, mely elfogadtatik, oly figyelemmel lenni, hogy a tanuló annak csakugyan szellemi hasznát vehesse és élvezhesse. A választás tekintetében elismerem a görög nyelv és irodalom absolut fölényét a latin fölött, valamint átalánvéve igaz, hogy a római irodalomnak, sőt a római culturának alapjául a görög nyelv és irodalom szolgál. Ámde másfelől tagadhatatlan, hogy Európában a mai összes miveltségnek legközelebbi forrása mégis a római, s elmondhatjuk, hogy a görög irodalom, történetileg a latin által közvetítve, hatott mivelődésünk haladására. Ez okból már csak a középkor összes irodalmának ismerete miatt is a latin nyelv tudása sokkal nélkülözhetlenebb reánk nézve, mint a görög. Ha még hozzáveszszük speciális hazai viszonyainkat, melyeknélfogva nálunk egész e század elejéig a latin volt a törvényhozás és törvénykezés nyelve , úgy hogy senki, ki e nyelvet jól nem érti, sem történetünket, sem törvényeinket eredeti forrásaikból nem ismerheti, — akkor nem nehéz meggyőződnünk, hogy nálunk a latin nyelv nagyobb fontossággal bír, mint a görög. Ennélfogva a görög nyelv a 6 osztályú gymnasiumban az új szervezet szerint nem fogna taníttatni, de annál nagyobb figyelem fordíttatnék a latinra, s mert nézetem szerint valamely nyelvet tökéletesen csak úgy lehet elsajátítani, ha abban gyakorlati, kifejezési ügyességet is nyer a tanuló, szándékom, hogy egyes remek darabok betanulásán kívül az 5-dik és 6-dik osztályban két, a latin irodalom megérthetésére különben is szükséges tantárgy, a római régiségtan és mythologia latin nyelven adassanak elő, s e mellett a klassikusok magyarázatánál is lehetőleg e nyelv használtassák. Az előadott módosítások szerint szervezendő 6 osztályú gymnasium egyátalán nem képes növendékeinek elegendő képzettséget nyújtani az egyetemi szakpálya megkezdésére. De arról is meg vagyok győződve, miként e hiány nem pótoltatnék a gymnasiumi tanfolyamnak a Thun-féle rendszer szerint nyolc osztályra nyújtása által, mert valljuk meg őszintén, nem volnánk képesek minden gymnasiumunkat kellő számú és képzettségű tanerőkkel ellátni, ezenfelül az utolsó két évben a tantárgyak nagyon is összehalmozódnának, anélkül, hogy a tanuló a szakpályára való előkészítéshez szükséges szinte bizonyos mérvű szakismeretet megszerezhetné. Az erre még szükséges további képzést illetőleg tehát szükségesnek látnám, hogy a 6 osztályú gymnasiumon túl, lyceum névvel, külön tankör szerveztessék, mely a most említett tekintetek miatt 3 évfolyamból állana, s mintegy kapcsot képezne a gymnasium és egyetem között. Ezen lyceumok szervezése azonban csak később lévén eszközölhető, most erről csupán annyit említek meg, hogy tekintettel arra, miszerint a magasabb szakpályának csak akkor felelünk meg méltóan, ha az átalános műveltségen kívül különösen alapos képzettséggel bírunk azon szakokban, melyek választott életpályánk méltó betöltésére tüzetesen szükségesek , e lyceumokban csak az egyetemes műveltségre szükséges tanulmányok volnának valamennyi tanulóra nézve kötelezők, oly speciális tantárgyak pedig, melyek különösen valamely kitűzött életpályához, mint alapos előismeretek szükségesek, csak azokra nézve, kik e különös életpályára szándékoznak lépni. Megemlítem, hogy ezen külön szakok egyikében fogna taníttatni a görög nyelv is. Végre, mert örök igazság, hogy ép lélek csak ép testben lakik, különösen az újabb társadalmi viszonyoknál fogva föltétlenül szükséges, miszerint az iskolákban a test épségének föntartására, a testi erő edzésére szintén kiváló figyelem fordíttassék. Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy a gymnasium alsó osztályaiban a testgyakorlás, tornászat, minden tanulóra nézve kötelezőleg és pedig osztályonként a tanév egész folyama alatt alkalmaztassák. Ezek azon alapelvek, melyekre nézetem szerint középtanodáink újjászervezése fektetendő lenne. A részletek véglegesen csak ezután fogván megállapíttatni, ./• alatt mellékelve az igazgatóságnak ezennel megküldöm a 6 osztályú gymnásiumoknak a fönárt elvek alapján kidolgozott részletes tantervét oly fölhívással, hogy a tanári testület azt behatóan tanulmányozva, arra nézve nézeteit, megjegyzéseit s véleményét a tankerületi főigazgató útján velem közölje. Áttérek azon részletekre, melyek már a mostani 1867—68-dik tanévben léptetendők életbe. Miután a 6 osztályú gymnasium két tankörből , a 4 osztályú úgynevezett reálgymnasiumból s a két (5., 6.) humaniorai osztályból áll, a mostani tanévben, hogy a fönálló tanrendszernek lényeges megváltoztatása által a tanításban zavar ne okoztassék, másrészről pedig az új szervezet életbeléptetésére — legfelsőbb szentesítés esetében — a szükséges előkészületek megtétessenek, csak az 1. és 5. osztályban történhetnek meg a szükségelt módosítások. Ezek alapján a gymnasium I. osztályára nézve már a mostani 1867—68-dik tanévet illetőleg következő tanterv állapíttatik meg: Vallás. Hetenként 2 óra. Magyar nyelv. Hetenként 3 óra. A nyelv mondattani alapra fektetett alaktana. Szóképzés, helyesírás, mondatok készítése. Értelmes olvasás. Az előadás gyakorlására: kisebb történek elbeszéltetése, versek szavaltatása. Latin nyelv. Hetenként 6 óra. Egyszerű és bővített egyenes mondatokra fektetett alaktan , a szükségesebb mondattani szabályok gyakorlati alkalmazása. Gyakorlatok írásbeli kidolgozása. Földrajz. Hetenként 2 óra. A föld természeti és mathematikai rajza, kis gyermekek fölfogásához mért átalános főbb vonásokban. Magyarország és az ausztriai birodalom átalános áttekintése. Mennyiségtan. Hetenként 5 óra. A számtanból az egész számok, a közönséges és tizedes törtek négy alapmivelete. — A mértani alaktanból, az egyenes vonalakról, a három és sokszögekről. Rajz. Hetenként 4 óra. Szabadkézi mértani rajzsodrony- és faminták után. Testgyakorlat. Hetenként 2 óra. Szépírás. Hetenként 1 vagy szükség szerint 2 óra. A műének, francia-, olasz- és angol nyelv szabad tantárgyak. Az V-dik osztályban: Vallás. Hetenként 2 óra. Magyar nyelv. Hetenként 3 óra. Költészettan elméletileg és gyakorlatilag. Költői dolgozatok olvastatása és fejtegetése. Szavalása. Költői dolgozatok készítése. Latin nyelv. Hetenként 9 óra. Latin költészettan elméletileg és gyakorlatilag. Caesar de bello gallico. Ovid metamorphosisai. Virgil Aeneise, fordítva s részben könyv nélkül. — Mythologia latin nyelven és könyv nélkül. Német nyelv. Hetenként 3 óra. Egyszerű és bővített összetett mondatok, az ezekhez szükséges alaktannal és szabályokkal. Az egész alaktan rendszeresen bevégzendő. — Fordítások magyarból németre s megfordítva. Történelem. Hetenként 8 óra. Az ó- éa középkor történelmének rövid vázlata, a hozzátartozó földrajzzal. Mennyiségtan. Hetenként 3 óra. Mennyiségtan: az algebrai mennyiségek négy alapmivelete, egész és közönséges törtekkel. — Mértan: siktan rövid vázlatban. Természettan. Hetenként 2 óra. A kísérleti természettanból az egyensúly és mozgás átalános fogalmainak magyarázata után a hang hő-, fény-, delejesség-, villanyosság és légtüneménytan, kísérletekből hozván le a természet főbb törvényeit. Rajz. Szünnapokon folytathatók az emberi alakok és ékítmények, mint szabad tantárgy. Testgyakorlás. Hetenként 2 óra. Miután az eddigi rendszer szerint a gymnasium első osztályában az egész természetrajz , s a magyar történet az ausztriai házból származott királyok alatti korszakot illetőleg nem fejeztetett be, az V. osztályban, csupán az átmenet idején téli hónapokban tanítandó az ásványtan hetenkénti 2 órában s a tanév elején a magyar történet hetenként három órában, csak ennek befejezése után fogván a tanterv szerinti ó- és középkor történelme rövid vázlatban előadatni. A természetrajzi előadásokra ideiglenesen a testgyakorlási időt lehet szentelni s az ebbeli mulasztást nyáron utánapótolni; jövőre nézve figyelem lévén fordítandó arra, hogy a természetrajz s a magyar történet a gymnasium négy alsó osztályában befejeztessék. A gyorsírás az V-dik s jövőre a VI-dik osztályra nézve is szabad tantárgy. A többi osztályokban a mostani tanévben az eddigi tanterv fog megmaradni. A gymnasiasiumok pártfogói ezúttal külön fölhivatnak, hogy egyrészről, amennyiben az illető helyen még nem léteznek, alkalmas rajzhelyiségről s egyszersmind a rajztanár rendszeresített díjazásáról, másrészről célszerű testgyakorlási helyiségről és szintén testgyakorlati mester díjazásáról gondoskodjanak. A testgyakorlás egész éven át kötelező lévén, magától értetik, hogy erre télen át külön terem kívántatik. Mivel pedig ilyen mindenütt a mostani tanévben már nem szerveztethetik, kivételesen ott, hol ez átalán véve hamarjában nem eszközölhető, a téli testgyakorlás az idénre elmarad, de a nyári hónapokban azt okvetetlenül alkalmazni kell. Ami az V-dik osztályban a mythologiának latin nyelven való előadását illeti, ezt most a kezdet viszonyaihoz kell alkalmazni. Ott, hol a tanulók már szép előmenetelt tettek, a latin nyelvet lehet használni, de mindig figyelemmel arra, hogy a növendékek az előadást tökéletesen megértsék. Hol az előmenetel ezt nem engedi meg, ott természetesen segíteni kell magyar nyelven a latin előadást. Nem lévén a tárgyra nézve alkalmas latin kézikönyv, e hiány pótlását a tanárok szorgalmára bízom, csak annyit említek még meg, hogy valamint magát a tárgyat csak egyszerűen és röviden kell előadni, úgy a latin előadás is, habár szabatos, de a lehető legegyszerűbb, a tanulók ebbeli előmeneteli fokához mért legyen. A félévi vizsgálatok, melyek a tanításra csak zavarólag hatottak, jövőre megszüntettetnek, hanem csak évi vizsgálatok tartatnak a tanév végén. Ez azonban nemcsak hogy ki nem zárja, sőt kívánatossá teszi, hogy időközökben az illető tanár által általános ismétlések tartassanak az addig tanultakról, mert ezek hathatósan elősegítik a tanulmányok tiszta átérzését és maradandóbb elsajátítását. A szünnapokat illetőleg ezután is hetenként öt nap fordíttatik a tanításra, kettő pedig pihenésre. Igen sok körülmény kívánatossá teszi, hogy a két pihenő nap közvetlenül egymás utánra, szombatra és vasárnapra létetnék. Azért, ahol lehet, ezen intézkedés addig is, míg e részben végleges és átalános rendelkezés történik, foganatba veendő, hol pedig ez helyi nehézségekkel járna, ott az eddigi szokás szerint a csütörtök és vasárnapi szünnapok továbbra is megmaradhatnak. A karácsonyi, húsvéti és pünkösdi nagy ünnepeken a szünidő az ünnepek előtt egy nappal kezdődik s utána egy nappal végződik. A nem helyben lakó tanulók csak husvétkor bo* *) Jelen tanügyi rendelet a helybeli gymnasium igazgatójához küldetvén, az közlés végett lapunknak átengedni szíveskedett Szerk.