Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)
1872-11-08 / 134. szám
Lajtántúli dolgok. (nn.) Az osztrák tartománygyűlések — számra nézve tizenheten — múlt kedden nyíltak meg, ugyanazon napon , mikor Berlinben kezdődtek meg a tárgyalások az „internationale“ ügyében, melyekben az osztrákmagyar birodalom három képviselője is részt vesz. A landtagok ülése igen rövid lesz és ha a választási reform, melylyel a kormány igen behatóan foglalkozik, a decemberben megnyíló reichsrabból mint megtestesült tény kikerül, a tartománygyűlések politikai jelentősége hatalmasan fog csökkenni; eszerint a mostaniak az eddigi értelemben az utolsók lennének. Ugyanis még ez egyszer saját keblükből választják meg a reichsratbokat; a választási reform az egyenes választásokat fogja behozni s igy a landtagok a birodalmi tanácscsal nem lesznek többé összeköttetésben. Ezáltal nemcsak nem szűnni fognak azon zavarok, miket a nemzetiségi, államjogi és kleriko-feudális színezeti tartománygyűlések minden ülésszak alkalmával előidéztek , de maguk a reichsrathi választások is akadály nélkül fognak végrehajtatni, a megválasztottak pedig elfoglalandják illető helyeiket. Azért csak igen természetes, hogy az alkotmányos párt, a kormány és az alkotmányos lapok nagy súlyt fektetnek a választási reformra, melynek keresztülvitele a reichsrat legfőbb feladatát fogja képezni, sőt el lehet mondani, hogy a kormány fönnállása e reformhoz van kötve, mivel csakis ennek életbeléptetésétől függ az alkotmányos parlamentarizmus általános érvényre ermelése Osztrákországban. Azt pedig kiki átlátja, hogy a jelenlegi zűrzavar immár tűrhetetlen, hogy holmi „rezolució“-k, „deklarációik és „fundamental-cikkelyek“, melyek a dualizmust részint rektifikálni, részint egyenesen lerombolni akarják , tovább nem szerepelhetnek alkotmányellenes tényezőkként; mert hová jutnánk, ha évek hosszú sora után még csak az alapelvek körül is folytonos civakodás lenne napirenden ? Végre-valahára mégis csak tisztába kell jönni az alkotmányosság , a dualizmus dolgában Osztrákországban is. A miniszterválságról szóló hírek még nem némultak el egészen ; az utóbbi napokban a közös kormányba ütöttek és Kuhn bárót tették egy nagy kérdőjel tárgyává. Bécsben legalább nagy positivitással állították, hogy a hadügyminiszter visszalép, míg Pesten abban a meggyőződésben éltek, hogy szolgálatainak elismerése fejében elő fog léptettetni katonai rangjában. E két ellentétes hírnek egyike sem valósult meg, ellenben Andrássy a novemberi nagy avancement alkalmából honvéd-tábornokká neveztetett ki, minek a katonai jelentősége mellett bizonyosan van politikai is. Palacky „végrendeleté“-nek már voltak szomorú következményei is. A zsidókra vonatkozó szenvedélyes, méreggel és gyűlölettel elárasztott passus a fanatikus cseh pórságot annyira föltüzelte, hogy egyes helységekben és vidékeken a zsidókat erőszakosan megtámadták, — verekedtek, romboltak, raboltak. A „dicső cseh nemzet“ — így címezte sz. Vencel fiait Bismarck 1866 ban — már több ízben tanúsította zsidóüldözési hajlamát és nem kellett egyéb, mint hogy a „cseh nemzet apja“, Palacky — egy történész ! — szítsa a szenvedélyeket a nemzeti elfogultság és vakbuzgóság , a politikai félszegség és egyoldalúság kifakadásaival. A zsidók után a németekre kerül a sor, kiket a csehek csakúgy gyűlölnek, mint a zsidókat, ha a hatóságok erélyesen közbe nem lépnek és a garázda népet rendre nem utasítják. A magyar embert is egy kanál vízbe fullasztanák, ha tehetnék, egyátalján szeretnék megülni a halotti tort mindazon népek és nemzetek fölött, melyek politikai ábrándjaik és nemzeti gőgjük megvalósításának útjában állanak. Amit Palacky e tekintetben vétett, azt a rideg és kérleletlen valóságnak kell ismét helyreütni ; de annyi áll, hogy a „nemzet atyja“ rosz szolgálatot tett fiainak. Hiában , már igen öreg és azért nem számítható be neki minden fecsegése; csak az föltűnő, hogy vén korában még anyagi méreg van benne. Hazai ügyek. — Országgyűlés. A képviselőház nov. 4 dikén jött össze a múlt hónapi szünet után. Mindenekelőtt elnök olvastatta föl jelentését az időközben benyújtott kérvények hosszú sorozatáról; ezután több képviselő magánérdekű kérvényeket jelentett be. Irányi Dániel a vallás- és közoktatásügyi minisztert interpellálja, hogy szándékozik-e még a folyó ülésszak alatt törvényjavaslatot beterjeszteni a vallás szabad gyakorlatáról s a hitfelekezetek egyenjogúságáról. Ugyanő az igazságügyi miniszterhez intéz egy másik interpellációt, mely egy a polgári házasság behozatalát elrendelő törvényjavaslatnak még a jelen ülésszak alatt benyújtásáról szól. Az interpellációk közöltetni fognak az illető miniszterekkel. Tóth Vilmos belügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be Buda-Pest fővárosok törvényhatósága átalakításáról és rendezéséről; Pauer Tivadar igazságügyét pedig a telepítvényekről szóló törvényjavaslatot teszi a ház asztalára. Gr. Lónyay miniszterelnök következő törvényjavaslatokat nyújt be : a magyar korona országaira eső hadjutaléknak, a határőrvidék egy részének polgárosítása folytán, megállapításáról; a magyar sorhadi csapatokhoz és hadi tengerészethez az 1873. évben kiállítandó újonc és póttartalék megajánlásáról ; a kiszolgált altisztek alkalmazásáról ; a magyar állam területén kiegyenlítendő lovasezredek fölemelt békeállományának födözéséről; a hadsereg és honvédség lószükségleteinek födözéséről mozgósítás esetén ; az általános védkötelezettség elleni viszszaélések megakadályozásáról és büntetéséről ; a honvédség évi rendes fegyvergyakorlati tartamának megváltoztatásáról, a tanuló ifjúság katonai és fegyvergyakorlatáról, végre a katonai bíróságokról. E törvényjavaslatok előzetes tárgyalására egy 15 tagú bizottság fog kiküldetni. Trefort kultuszminiszter benyújtja évi jelentését az oktatási ügyről. Két kifogásolt képviselőválasztás ügyének megvizsgálására kiküldött képviselői vizsgáló tag benyújtja e tárgyú jelentését. — A bank kérdésben — mint a „P. Lt.“ jelenti — távirati úton értesítést nyert a miniszterelnök , hogy a létrehozott megállapodásokról szóló jegyzőkönyvek, öfelsége jóváhagyásával ellátva , már elküldettek az osztrák kormányhoz, s így ez utóbbi most már megteheti a szükséges lépéseket az osztrák nemzeti banknál a magyar fiókintézetek magasabb dotációja érdekében. Kerkapoly pénzügyminiszter, ki jelenleg a pénzügyminisztériumi budgetnek a pénzügyi bizottságban folyó tárgyalása Pestre köt, azonnal e tárgyalások befejezése után Bécsbe megy, hogy személyesen intézze ott a bankügyét , s remélhető, hogy rövid idő alatt kedvező eredményt fog fölmutathatni. A főváros rendezése tárgyában a Deák-kör 16 tagú bizottságot küldött ki, mely már e hé 4 én megkezdi tanácskozásait. A főbb kérdésekben, milyenek : Pest, Buda és O-Buda egyesítése, a fővárosi rendőrség ügye s a virilis intézmény , a következő megállapodások jöttek létre : Pest, Buda és O-Buda egyesítésének azonnali keresztülvitele indítványoztatik ; a fővárosi rendőrség a kormány alatt álljon s addig is, mig a törvényhozás intézkednék, a rendőrséget vegye át az állam; a virilis intézményre nézve kompromiszszum jött létre, mely szerint a legtöbb adót fizetőkből 1200 összeiratik s az összes választó közönség ezekből választ 200-at, s ezek képviselnék a fővárosi bizottságban a virilis szavazatokat. Mint mondják, e közvetítő javaslat Deák Ferenctől származott s azt a kormány is elfogadta. (Bizony sokkal jobb lenne a virilistákat a városokban mindenütt ily megszorított választás utján beültetni a bizottságokba, mert igy mégis a jobbak lennének beválogatva s ez intézmény iránti ellenszenv is nagyon csökkenne. Hinni szeretjük, hogy erre előbbutóbb rájönnek honatyáink s a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvénynek ide vonatkozó részét ez értelemben meg fogják változtatni.) Szeged város rendszerinti közgyűlése. (1872. nov. 3. és 4-én.) (Folytatás.) A nov. 4-diki ülés egy érdekes vitával kezdődött, mely a törvényszéki levéltár helyisége fölött folyt, s melyet Magyar J. b. tag interpellációja idézett elő. A kérdésére nyert fölvilágosításból ugyanis kitűnt, hogy a tanács — miután a kir. törvényszéket több ízben hasztalan szólta föl eme a város széképületében levő helyiségnek kiürítésére — legújabban azt határozta, hogy a törvényszéknek a kiürítés eszközlésére 8 napi határidőt tűz ki azon kijelentéssel, hogy ha ezt ez idő alatt nem teljesítené , a levéltári iratok a széképület padlására fognak hordatni. A közgyűlés a fölvett kérdés érdemleges tárgyalásába fogván , számosan szólottak hozzá, részint a tanácsi határozatot pártolva, mely egy erős csapással azonnal viszszaszerezné a városnak oly szükséges helyiséget, — részint azon kíméletesebb nézetnek hódolva , hogy a közönség érdeke végett várna a közgyűlés határozatával addig, mig ez ügyben a miniszteri intézkedés, mely már rövid időn várható, leérkezik. Végre is Dobó M. -agnak azon közvetítő indítványa fogadtatott el (13 szavazattal 13 ellen, az elnöki szó döntvén), hogy az elnöklő főispán, ki erre maga is ajánlkozott , legyen szíves ez ügy barátságos kiegyenlítése végett a törvényszéknél közbenjárni, s csak ha ez eredményre nem vezetne, akkor intézkedjék a t. hatóság saját érdeke szerint. Következett a napirendben Szlávy miniszter leirata az erdőirtás tárgyában, mely tudomásul vétetett. Fölvétetett: a városi erdők megvizsgálásáról beterjesztett bizottság jelentése , mely az erdők állapotát általában kedvezőnek jelzi s azok hasznosítása iránt tesz javaslatokat. Hosszú és szétágazó vita fejlődött ki ez utóbbiak, különösen pedig a legeltetés kérdése fölött, anélkül, hogy végleges megállapodás jöhetett volna létre. Elvben egyhangúlag kimondatott, hogy a legeltetés az erdőkben általában meg nem engedhető, kivételkép azonban megengedtetik ott, hol az kárral nem jár; erre nézve azonban a kiz. jelentés visszaadatott a gazdaszéknek azon utasítással, hogy ez adjon indokolt javaslatot , mely erdőkben és mily rendszabályok mellett engedtetik meg a legeltetés. A Müller-erdő eladási már régebben el lévén határozva , ennek foganatosítására a tanács utasittatott. A honvédrokkantak menházának fönntartására , illetőleg a benne elhelyezendő rokkantak ellátására , a menházbizottság kérelmező fölhívása folytán, egyszer mindenkorra ismét 500 forint szavaztatik meg. A szerb tövis kiirtását tárgyazó szabályrendeletet megerősítő min. leirat tudomásul vétetik. Olvastatott: a piaci helypénz és az általános tiszai hídvámszedés behozatalára vonatkozó közgyűlési határozatokra kelt miniszteri leirat , mely a városnak ez intézkedéseit helybenhagyja s fölhívja a törvényhatóságot, hogy az ezekre vonatkozó dijszabványokat terjeszsze föl. A leirat tudomásul vétetvén , a dijszabványok kidolgozásával megbízott bizottmány utasíttatik , hogy munkálatát mielőbb elkészítvén azt oly időben nyújtsa be, hogy a költségvetéssel egyidejűleg tárgyaltathassák. A vasúti hídon aluli tiszapartra vonatkozólag a tanács azon javaslatát terjeszti be, hogy az használatra közárverésen bérbeadassék. Elfogadtatván, a további teendők megtételére a tanács utasíttatik. Pálfy F. polgármester jelenti, miszerint a felső-tiszaparti kőhányásra a közgyűlés meghatalmazása folytán 30,000 frtnyi kölcsönt vett föl; e munkálat teljes befejezésére azonban még mintegy 40.000 forint szükséges, minélfogva e tárgyban a közgyűlés intézkedését kéri. Az efölött kifejlett eszmecserében konstatáltatván, miszerint a városnak ez évben nagymérvű előre nem látott kiadásai voltak, úgy hogy emiatt a pénztár már majdnem zavarba jön , egy bizottmány neveztetett ki azon utasítással, hogy adjon javaslatot, hogyan lenne ez összeg legelőnyösebben beszerzendő. (Vége következik.) / 1872. Tizennegyedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VÉGTESTRETAL MU KÖZLÖNY. Melljelen: Jel&fizetési föltételek:letenkint 3-szor: vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Szegeden hánhorhordással és vidékre postán. Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: Egész évre ... 8 frt. | Félévre ... 4 frt. | Egész évre . . . 7 frt | Félévre . . 3 frt 50 kr. Szerkesztgi íro«l». j Évnegyedre ... 2 frt. | Évnegyedre . . 1 frt 75 kr. hová a lap szellemi részét illető közlemények killden- ----------»- ■«-------— dők: iskola-utca, 281. számú ház, 1-bő emelet. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten .Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, -------- kigyó-utca (5 szám. Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11), Oppelik A. (Wallzeile 22) és Mosse KlimaVjil viitjil Rudolf (Seilerstätte 22) hirdetési ügynököknél; Majua m. Frankfurtban (J. L. Daube & Cp. és Mosse Rudolf Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová azt hirdetési expeditiójában; Lipcsében Eugen Fort, Páriában Havas, Lattite, Ilullier & Co. (Place de la Bourse 8), ________előfizetési pénzek küldendők.__________, Prágában, Münchenben, Norinbergben, Strissburgban, Zürichben és Hamburgban Mosse R. hirdetési irodájában 134-ik szám. Péntek, november 8-án kihirdetések díjai: Magánhirdetéseknél a hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. és minden beigtatás után 30 kr. kincstári illeték fizetendő. Hivatalos hirdetések megrendelésénél a hirdetménynyel együtt a díj előlegesen megküldendő, és pedig minden hirdetés után a bélyegilleték betudásával, 100 szótól frt és 50 kr., minden további szóért egy kr. fizetendő A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 krajcár. A cholera még nincs Szegeden, de nincs is messze. A polgármesteri hivatalos „Figyelmeztetés“ az utcák sarkaira ragasztatott; néhány csatorna-rostély fölemeltetett, hogy egy különös műtét által annak tartalma napvilágot láthasson és néhány szekér művésziesen berendezett mechanizmusa által az utcákon végigpotyogjon. Az óvszerek ilyetén elrendezése a járványt bizton távol fogja-e tőlünk tartani ? Azok, kik kissé mégis — hogyis mondjam — óvakodóbbak, azok talán valamivel gyökeresebb tisztántartást és a köznép részletesebb fölvilágosítását óhajtanák. Bátrak vagyunk tehát a város atyái a következőkre egész Hiedelemmel fölkérni: 1. Készíttessenek egy figyelmeztetést a köznép számára legalább 20.000 példánkban, melyben a cholera-járvány előjelei részletesen leírva s az előleges, az orvos megérkeztéig foganatosítandó eljárás s netalán szükségeltető rögtöni óvszerek alkalmazása is kifejtve legyen. 2. Ezen nyomtatványon az orvosok névsora s lakása is jegyeztessék föl. 3. Szólittassék föl mindenki, bárhol észlelt nagyobb mérvű bűzt terjesztő tárgyakat a városi hatóságnak följelenteni, hogy ezeket azonnal eltávolíttatni lehessen. 4. Szoros köteleségévé tétessék mindenkinek mindenféle szemét és büztterjesztő tárgyak oly helyre való eltávolítása, hol a városra nézve nem ártalmasak, s ahonnan fökép a Tisza vi -