Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)
1879-10-10 / 164. szám
Huszonegyedik évfolyam 1879. 164-ik szám. Péntek, október 10-én. Megjelen: az ünnep utáni napokat kivéve mindennap. Előfizetési föltételek: Szegeden hiborhordással és vidékre ponton . Egész évre . . 15frt — kr. Félévre . . . . 7 „ !H> „ Érnegyedre . » , 75 „ Egy hóra . .1ft 2 * . Előfizetéstk legcélszerűbben posta utal vér utján eszközölhetők. POLITIKAI és VEGYESTARTALMÚ NAPILAP. Szerkesztőségi iroda : hol alap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér, 209. az. a. az udvarban balra. Egyes szám ára: 3 ter. Hirdetések dijai: 1. héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. és minden beiktatásnál 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetési irodákban is. Kiadóhivatal: Burger Gusztáv könyv- és kőnyomdája, könyvkötészete, papírraktára, az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. hova Meghalt, vagy aluszik? Nemrég történt, még mielőtt a már ma apává lett alsóvárosi népkör végleg megalakult volna, hogy alsóváros józanabb, intelligensebb része egy oly társadalmi gyűlhely megteremtésén fáradozott, mely a meddő politizálás mellőzésével közművelődésünk javát munkálja. Az előértekezletek három külön törekvés jeleit árulták el. Az egyik az új egyletből Jákob lajtorját akart magának rögtönözni, mely „ad aiderau vezesse azt, ki még a maga szeme után sima földön nem mer haladni. A másik, határozott kinyomatban, csakis gazdasági egyletet kívánt, ignorálva azon tényt, hogy gazdasági köreink egy része, s épen az újabban alakult rész, nem volt képes kiható, jövőjét is biztosító működést kifejteni a miatt, mert a kör alakulását nem előzték meg olyatén társadalmi törekvések sikeres létesülése, melyek fogékonynyá, képessé tették volna népünket ezen speciális értékű intézmény pártolására. A harmadik, ismerve a viszonyokat, az uj egyletben egy oly helyet kivánt biztosítani alsóvárosnak, mely tért foglaljon társadalmi életében s e mellett a mezőgazdálkodás érdekeinek előmozdítását is legfőbb céljai egyikének tekintse. Tulajdonképen célja pedig az volt, hogy lassanként, ha évek során is, az értelmiségnek jogos fölényét biztosítsa alsóvároson, mely fölény, ha egyszer társadalmi szempontból megszerezve lett, a közéletben is számottevő tényezőnek lenni van hivatva. A három külön törekvés elseje már kezdetben árván maradt. Azok, kik pártolták, mentek egy házzal tovább és csinálták a Jákob-lajtorját (habár csak négy napi álomra is!)Börcsök Sándornak. A másik, időelőttisége folytán, szintén nem vergődhetett többségre. Ennek szóvivőjét sem láttuk többé, méltó indignációjára azoknak, kik a törekvés őszinteségében hive, nem kétkednek azon, hogy midőn a gazdasági érdekek felkarolása úgyis egyik első teendőnek ismertetett el az alakulandó egyletnél, a jó katonakészséggel áll be a sorokba. A harmadik irányzat győzött. Az egylet megalakult. Ha nem is fényes, de szép jelét adta életrevalóságának. Volt gazdasági kiállítása, voltak tanulságos felolvasásai, csinos ünnepélyei, estélyei . . . 8 egy már elérve lett: kezdett az önérzet fejlődni, mely nemcsak a fönnállást, de a terjeszkedést is hivatva van biztosítani. Ez az egylet járt márc. 13-ikával s legszerencsétlenebbül. Helyisége rombadőlt, alája temetve gonddal összeszerzett bútorait, s azt az óva-féltett könyvtárt, melyet egyesek adománya s az egylet pénztára innentül nyolcszáz kötetre nevelt. A piszkos ár nem veri többé iszapos habjait a ledőlt házak falmaradványaihoz, az élők visszatértek ismét, sőt az alsóvárosi népkör szerencsésen meg is szült egy kedves gyermeket a tanyai gazdasági körben, csak az alsóvárosi társalgó egyletről nem hallani semmit ? Meghalt, vagy alszik? Még ma sem kívánunk oly rajzot adni Alsóvárosról , minő leghívebben visszaadná őt; nekünk szeretnünk kell azt a népet még akkor is, midőn vezetőinek ügyetlensége vagy merész föltolakodása a közélet posványába készül fojtani őt , s nem hagyjuk el most sem, nem mondunk le a reményről, hogy a romlatlan magyar jellem nem sokáig fogja megtűrni maga körül azt a természetien idegenkedést, gyűlöletet, melyet most az értelmiség ellenében ráerőszakolnak. S annak a helynek, hol ezen szép remény erőteljes törekvések szülőanyja lett eddig is, nem szabad romok alá temetve maradni — csak levegőt adjatok neki és föltárnád az ismét, folytatja munkálkodását és meglássátok, az elért eredményben rátok fogja bizonyítani, hogy a társadalmi után elért siker a leghathatósabb biztosíték a közéletben, és hogy — az ő munkáját kellett volna megkezdeni már 1867 -ben. Meg vagyunk győződve , hogy azok, kik az árvízig fentarták ezen egyletet, most sem fognak visszamaradni. S ha fölpezsdül ismét az a régi egészséges vér, a megszokott eredmény még gyümölcsözőbb módon fogja a hű munkások fáradozását jutalmazni. Most pedig egy igen lényeges, úgy az alsóvárosi társegylet, mint alsóváros közművelődése jövőjére nézve nagyfontosságú tárgyat kívánunk az intézők emlékezetébe hozni. Értjük a népkönyvtár ügyét. Midőn e könyvtár központi elhelyezése folytán bekövetkezett használatlansága még szélesebb körökben ismeretes sem volt: az alsóvárosi társegylet bizományképen kérte azt, hogy közvetítésével a művelődés ezen gazdag kincsbányája eredeti rendeltetési helyén, alsóváros népe javára értékesíttessék. A kérelem hosszú időn át tárgyalva, elért annyit, hogy kapni fogja a népkönyvtár azon részét, mely az úgyis kettős könyvtárral rendelkező iparos körnek nem kell. Most az alsóvárosi társalgó egylet könyvtára a romok alatt rothad; a szükségérzet pedig, mely a népkönyvtár leadását kévette az egylettel, oly élénken lett illusztrálva Börcsök S. követjelöltségével : lehetne-e észszerűtlenség nagyobb, mint még most sem tenni lehetővé alsóvároson egy nagyobbszerű népkönyvtár fölállítását ? Aztán a pesti könyvárusok nagyszerű adományai sem lehetnek jobban helyükön, kivévén a magasabb tudományokat tárgyazó műveket, mint e könyvtárban ; először azért, mert más egylet vagy kör könyvtára az árvíz által egyáltalán mit sem szenvedett, tehát segélyre sincs jogosulva és másodszor, mert e segély csakis alsóvároson teremheti meg méltó gyümölcseit. Ennyit kívántunk az alsóvárosi társalgó egylet és a népkönyvtár ügyében elmondani mindazoknak, kiket a megrendült társadalmi életünk e két fontos kérdése még érdekel. Célunk — amint föntebb némi vonatkozással is voltunk reá — magasabb, mint a közönséges élvezetnyújtás vagy az olvasás-vágy kezdetleges ápolása; célunk az, hogy e két tényező egymás karjába segítse alsóvároson az értelmiséget és a többi lakosságot. Szerintünk az egy kenyérre jutásnak nem az az útja, melyet eddig követtünk ; engedjük meg, gyámolítsuk anyagilag, segéderőkben az alsóvárosi egylet lassú, de biztos eredményű jó törekvését, s ha ez sem fog kivánt célra vezetni, akkor fogadjuk el s, kövessük a rideg, de szükségessé vált elvet : az értelmiség haladni fog, ha máskép ez nem lehet, oh népem, — nélküled! Királyi Országgyűlés. A képviselőház október 8-iki ülésében kihirdettett az állandó bizottságokra történt választások eredménye. Tisza miniszterelnök előadta nézeteit a ház legközelebbi teendői felől. Mindenekelőtt a múlt ülésszakból visszamaradt tárgyat, a zárszámadási bizottság két jelentését kívánja tárgyaltatni. Ami a költségvetést illeti, ez azonnal be nem terjeszthető, bár a kormány a ház összejövetelekor mindjárt beterjeszteni óhajtotta és saját költségvetését el is készíti, de a közös kormány kebelében történt változás miatt a közös költségvetés még teljesen nem készülhetett el. Azt hiszi szóló, hogy a budget még e hóban beterjeszthető lesz. Különben részint beadva vannak és a bizottságok által való előkészítésre várnak, részint azonnal beadhatók, részint rövid idő alatt beadhatók lesznek igen számos törvényjavaslatok, így pl. az igazságügyminisztérium részéről be van adva a polgári törvénykezési rendtartásról szóló törvényjavaslat, a közjegyzői díjakról szóló törvényjavaslat; be fog adatni az osztrák-magyar bank némely a földhitelintézetre kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat és csődtörvény. A kereskedelmi minisztérium részéről rövid idő múlva beadható lesz egy törvényjavaslat a fiumei hajózást illető csekély póthitelről, továbbá a phylloxera kiirtása tárgyában létrejött nemzetközi egyezményről szóló törvényjavaslat, és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg Boszniának és Hercegovinának a közös vámterületbe vonásáról és némely vámkürzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, melyeknek, valamint átalában a közgazdasággal kapcsolatos ügyeknek előzetes tárgyalása végett a kereskedelmi miniszter kérni fogja a t. házat egy közgazdasági bizottság megválasztására. A pénzügyminisztérium részéről beadható lesz a keleti vasút részvényei beváltására kitűzött határidőnek meghosszabbításáról, a sugárúton és nagykörúton építendő házak adómentessége iránti kötvény érvényének meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslat, és a pénzügyminisztérium már tüzetesen foglalkozik a bélyeg és illetékekről, valamint az adó behajtásáról szóló törvények célszerű módosításával, s a pénzügyminiszter úr reméli, hogy képes lesz azokat még az ülésszak folyamán a ház elé terjeszteni. A honvédelmi minisztérium részéről beadható lesz az 1868: 40. t. c. 11. és 13. szakaszai rendelkezésének, illetőleg a hadsereg hadi létszámának, a monarchia mindkét államára nézve megállapított ujoncjutalék mennyiségének 10 évre fönntartásáról szóló törvényjavaslat. Ezzel természetesen kapcsolatban és mint utána következő, az 1880. évre kiállítandó újonc ab póttartaléki jutalékok megajánlására szóló törvényjavaslat. Nem sok idő múlva beadható lesz a védtörvény némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez ma még be nem adható, de a létszámról szóló törvényjavaslat beadása, miután ennek érvénye határidőhöz van kötve, természetesen el nem halasztható, minthogy ez iránt intézkedni még ez évben okvetlenül szükséges. A közlekedésügyi minisztérium részéről be van adva az utakról szóló törvényjavaslat, a déli vasút megosztásáról, illetőleg olaszországi vonalainak eladásáról szóló törvényjavaslat, az első bácsországi vasútra vonatkozó 1871: 38. és 1875: 40. törvénycikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat. Rövid idő alatt beadható lesz ugyancsak ezen minisztérium részéről a lánchajózási tvjavaslat. A közoktatásügyi miniszter úr részéről rövid időn be lesz adható a Józsefműegyetemi és állatgyógyintézet állandó elhelyezése végett szükséges építkezésekről szóló törvényjavaslat , továbbá az ülésszak folyamán okvetlenül s lehetőleg mentül elébb a közép tanodákról szóló törvényjavaslat s harmadszor a műemlékek fönntartásáról szóló törvényjavaslat. Azután a miniszterelnök így folytatja beszédét : Ami már engem illet, nekem lesz szerencsém mint miniszterelnöknek már most benyújtani törvényjavaslatot a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről, melynek előzetes tárgyalását illetőleg kérni fogom a t. házat, hogy külön bizottságot választani méltóztassék. Továbbá ugyancsak e minőségben lesz szerencsém beadni az ő felsége legmagasabb udvartartási költségeiről szóló törvényjavaslatot, mivel, mint méltóztatnak tudni, a most fönnálló törvény érvénye ez év végével megszűnik. Lesz szerencsém ugyancsak e minőségben beadni és erre vonatkozólag külön bizottság választását kérni, a Bosznia és Hercegovina közigazgatása tekintetében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot. Végre mint belügyminiszter ez alkalommal a legközelebbi napokban csak egy kis lokális érdekű, de nem minden fontosság nélküli törvényjavaslat beadását helyezem kilátásba, mely Új-Szegednek Szegedhez csatolásáról szól. Ezek azok, miket részletezve a legközelebbi teendők iránt a kormány nézeteként elmondani bátor voltam. Rövid vita után a ház tudomásul vette a miniszterelnök előterjesztését. A zárszámadási bizottság jelentéseinek tárgyalása holnaputánra tűzetett ki. Ugyanazon ülésben két 15—15 tagú bizottság fog választatni. Az egyik a magyar állampolgárság megszerzéséről szóló, másik a Bosznia és Herczegovina közigazgatására nézve benyújtandó törvényjavaslatot fogja előzetesen tárgyalni. A kereskedelmi miniszter indítványára egy 21 tagú bizottság is fog választ atni, mely a közgazdasági ügyekre nézve benyújtandó törvényjavaslatokat fogja tárgyalni, mzután az egyes miniszterek benyújtották a föntebb jelzett törvényjavaslatokat. Következik a miniszterelnök előterjesztése Szeged ügyében éa rosz termés folytán teendő kormányintézkedésekre vonatkozólag. A ház Verhovay Gyula felszólalása után, ki az adók behajtásában kíméletes eljárást kívánt, miniszterelnök mindkét előterjesztését tudomásul veszi. Ezután a bejelentett interpellációk terjesztettek elő, melyek közül csak Szalaynak a phyloxera ügyében tett interpellációjára válaszolt a kereskedelmi miniszter, előadván, hogy ezen ügyben enquete működik, s valószínűleg a baj enyhítése nagyobb mérvű intézkedéseket fog igényelni. Király ő Felségének Andrássy grófhoz intézett kéziratát a hivatalos lap tegnapi száma közli. A legfelsőbb kézirat igy hangzik: „Midőn én, noha sajnálattal és fájdalommal teljesítem kérését és fölmentem házam és a külügyek minisztériumának vezetése alól, szolgáljon ez önnek bizonyságul, minő nagy súlyt helyezek egészségének föntartásába. Ön egy eseménygazdag és emlékezetes epochában, évek során át, bátorsággal, erélylyel, sikerrel és a legnehezebb felelősség súlya alatt viselte hivatala terhét; ön teljes megelégedettséggel távozhatik eddigi működési köréből, hol annyi kitűnő szolgálatot tett a birodalomnak s házamnak ! Fölmentését azonban semmikép sem tekinthetem mint államférfim működésének berekesztését, sőt inkább biztosítékot találok személyem irányában annyiszor tanúsított hódolatában és föláldozó odaadásában, hogy ön készséggel fog engedni meghívásomnak, akárhányszor is és bármely téren fogom ismét igénybe venni kipróbált szolgálatait. Legteljesebb bizalmamat továbbra is bírja, valamint leghálább elismerésemet !“ Ő felségének, Haymere báróhoz intézett kézirata, kinevezi Haymerle bárót a császári ház és külügyek miniszterévé, és megbízza a közös minisztertanács elnökletével. Haymerle báró tegnap ő felsége kezeibe letette az esküt, mint külügyminiszter, s ezzel tényleg átvette az osztrák-magyar külügyi hivatal vezetését. Andrássy némely hírek szerint csütörtökön, mások szerint csak pénteken utazik Budapestre. Az osztrák birodalmi gyűlés okt. 8-ikán nyittatott meg ő felsége által. A trónbeszéd nagy ünnepélyességgel olvastatott föl. Az összes páholyok és helyek szorultságig el voltak foglalva. A diplomácia nagy számmal volt képviselve. 12 óra előtt megjelentek a nagyteremben a reichsrath mindkét házának tagjai díszöltönyben, egyenruhában és frakkban. Pontban 12 órakor ő felsége jelent meg, a főhercegekkel, miniszterekkel, főszárnysegédekkel és az udvari főhivatalnokokkal. Ő felsége háromszoros, viharos „hoch“-kiáltással üdvözöltetett. A császár és király a trónbeszédet tisztán, érthetően olvasta. A beszéd egyes pontjait élénk