Szegedi Híradó, 1891. január-március (33. évfolyam, 7-88. szám)

1891-01-21 / 21. szám

6 létében. A tisztán szépirodalmi részből kieme­lendő Tolstoj-nak magyar nyelvre még eddig le nem fordított «Egy jó regényen czimű elbeszé­lése, mely a világirodalom egyik gyöngye. Meg­rázó hatásra nézve alig ismerünk hozzá hasonlót. Sebők Zsigmondtól «Farsangra» czimmel egy humoros kis jelenetet közöl és Justh Zsigmond­­tól, a beteges fiatal írótól, ki ezidőszerint a Sa­hara egyik pasisán keres gyógyulást: Capri le­írását. Versekből egész rajt foglal magában e füzet: Palágyi-tól, Vázsonyi Jenő­től, Ignotus-tól. Egy fényesen megirt Krónika és egy humoros Irodalmi tárcza adják meg e füzetnek savát-bor­­sát és egy csomó aktuális apróság fejezi be az egészet. Akik nemcsak olvasni, de kellemesen szórakoztatni akarnak, azoknak melegen ajánljuk «A Hét»-et. Előfizetési ára egész évre 10 frt, fél­évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Kiadóhivatal: V­III. József-körút 44. »Gyorsírók lapja.» Az Adorján Emil nagy­váradi főreáliskolai gyorsirás-tanár szerkeszté­sében megjelenő «Gyorsírók Lapja» az idén II. évfolyamába lépett. Első számában Fenyvessy Adolf országgyűlési gyorsiró-főnök arczképét és életrajzát hozza; «Stolze» ez. alatt Jelinek István­tól szakczikket, Endrédi Sándortól «Akkord» ez. igen szép költeményt közöl. A lap egyéb tar­talmát képező érdekes gyorsírás irodalmi, egy­leti és tanügyi közlemények, a kezdő és haladó gyorsírók részére adott tanulságos olvasmányok állandó rovatai stb. igazolják azon elterjedést, melyet az eredeti Stolze-Fenyves­sy rendszer ezen egyedüli orgánuma rövid idő alatt elért. A «Gyorsírók Lapja» csinosan autografálva, Nagy­váradon jelenik meg, előfizetési ára egész évre 1 frt 50 kr. T­áviratok. A vasárnapi munkaszünet. Budapest, január 20. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Az országgyűlési kormánypárt ma tárgyalta a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó javaslatot. Az ér­tekezlet elején báró Podmaniczky Frigyes pártelnök melegen emlékezett meg a párt halottjairól. Emi­eh előadó ismer­tette a javaslatot. H­a­g­a­r­a elfogadja, te­kintettel kíván azonban lenni az orthodox zsidók szombati szünetelésére. Tisza Ist­ván szintén elfogadja a javaslatot, de a munkások lakásviszonyainak javítására szin­tén akc­iót kíván. Baross keresk. minisz­ter kijelenti, hogy a segédek nélkül dol­gozó kisiparosok, kiskereskedők vasárnapi munkája szabad lesz, ahol pedig vasárnap tartatnak vásárok, ott kereskedők, iparosok aznap föl lesznek mentve a munkaszünet betartásának kötelezettségétől. György Fendre a korcsmákat legalább délután, istentisztelet végéig, bezáratná.­­ A törvényjavaslat általánosságban elfogad­tatván, a részleteknél Andrássy Tiva­dar gr. indítványára elhatároztatott, hogy István király napjára szintén kötelező munkaszünet legyen. Horváth Gyula indítványára a törvény nem két, hanem három hónap múlva lép életbe. Békebiztosítás, Budapest, január 20. (A «Szegedi Hír­adó» eredeti távirata.) Egy berlini táv­irat szerint Vilmos császár M­i­q­u­e­l pénz­ügyminiszter ebédjén úgy nyilatkozott, hogy a füst nélküli lőpor elodázza a háború ve­szélyét, mert senki sem meri a felelősséget elvállalni a jövendő háborújának borzasztó emberpusztításáért. A katholikus autonómia. Budapest, január 20. (A­­Szegedi Hír­adó] eredeti távirata.) Ellenzéki képviselői Közg­azdaság. Iparosok szövetkezete. Szeged, jan. 21. Bizonyára sokan vannak, akik csak egyszerűen elolvasták a «Szegedi Híradó» tegnapi számában a czikk czíme alatt köz­­lött, igazán fontos hírt s aztán nem gondol­koztak rajta. Pedig igazán érdemes fölötte gondolkozni. P2 hir azt jelentette, hogy a szegedi böriparosok szakosztál­­­y­­ gyűlése, Ivánkovits János országgyűlési képviselő elnöklete alatt elfogadta az elő­készítő bizottság javaslatát, mely szerint az alakítandó «hitel- és nyersanya­g-b­e­­szerző szövetkezet», hitelműveletek­kel és csak természetesen később kész áruk vételével és eladásával is fog foglalkozni. A szövetkezet ezer drb 25 frtos részjegyet szándékozik kibocsájtani, de 800 drb alá­írása esetén is megalakul. Ez eset sokkal inkább figyelemreméltó és örvendetes, mint azt sokan gondolják. Eltekintve azon kiszámíthatlan előny­től, mely e szövetkezet megalakulása ese­tén a bőriparral foglalkozó iparosokat éri, kik abban a helyzetben lesznek, hogy szük­ségleteiket helyben, olcsó áron sze­rezhetik be és később ugyancsak hely­ben készítményeiket el is adhatják, áldásos lesz e szövetkezet működése az egész iparos osztályra is. Egy-egy részjegy kibocsájtási ára oly csekély, hogy még a szegényebb sorsú iparos­osztály is aláírhat egy-kettőt. Az iparosok érdeklődésétől függ a szövetkezet megala­kulása, ami a sok, egymást kiegészítő, ked­vező körülmény folytán semmi esetre sem fog elmaradni. Előnyös még a megalakulandó szövet­kezetre az is, hogy működési körébe bele­vonta a hitelműveleteket is. Ennek azonban csak úgy lehet értelme és eredménye, ha a szövetkezet feladatul tűzi maga elé, a szegényebb sorsú iparosok kisegítését, akik csak cse­kélyebb összeget kívánnak kölcsön, amin a kis összegekhez Szegeden bizony ma nem juthatnak, mert nincs egy olyan pénzintéze­tünk sem, amely az ilyen csekélyebb for­galmú, de azért éppen oly haszonnal járó műveletekbe bocsátkoznék. Ismételjük, hogy csakis az iparosok és kiskereskedők érdeklődésétől függ ezen, mindenképpen áldásosnak ígérkező szövet­kezet megalakulása, mely, hogy jelen stá­diumáig is eljutott, Ivánkovits János or­szággyűlési képviselő érdeme, aki minden befolyásával igyekezett odahatni, hogy a szövetkezet tényleg megalakulhasson. Marha-export. A földművelésügyi mi­niszter a következő rendeletét intézte vala­mennyi törvényhatósághoz : «F. évi január hó 13-án 2000. sz. alatt kelt leiratommal kapcsolatosan, tudomásvétel és közhírrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a szarvasmarhák élő állapotban Ausztria- REGÉNY. M E 0 ír 5 M . E, — Angol regény. 27 — Írisz, egy imádódat halálo­san meg­sebezted — mondá lord Caledon. Tegnap találkoztam sir B­urkeval ; épen indult a vá­rosból, hogy egy tengeri utazást tevő tár­sasághoz csatlakozzék. Azt hiszi, hogy hosz­­szas ideig marad távol. Elmondta nekem,, hogy te visszautasítottad, és én sajnáltam Faiket. Bár tudtad volna szeretni, mert ő minden tekintetben elfogadható parti. — Az az hogy jószületésű, jónevelésü, szép és kellő műveltséggel bír. De papa ez nem elég nekem; csak egy hőst tudnék szeretni. —■ Remélem édesem, hogy találsz egyet. Én részemről azt hiszem, hogy kis­­sebb-nagyobb mértékben minden emberben van hősiesség, de az is igaz, hogy nem min­den férfi hős. Szerencsés leszel, ha találsz. — Papa, megpróbálom, — válaszolá Írisz mosolyogva. — Sajnálom­ Fülkét. —■ folytatá a gróf elgondolkozva. Édesem, azt kívánom, hogy bár szeretni tudtad volna őtet. Félek, hogy ezután nem fogod magadat lady Clifforddal olyan jól, olyan feszélytelenül találni. — De igen, papa, — mondá lady írisz nevetve. Tegnap hosszasan beszélgettünk e tárgyról, mert tudja papa, sir Fülke el volt egy kissé kényeztetve és mi ketten meg­egyeztünk __abban, hogy ez a kis kosár javára fog válni,­­ mindig kedvencze volt az asz­­szonyoknak s ő előtte nagyon természetes­nek látszott azt gondolni, hogy kívánsága törvény és hogy nincsen ez országban olyan leány, aki házassági ajánlatát visszautasítsa. Lady Clyfforde sírt és busult, hogy egy időre elveszítette őt. De elismerte, hogy ez a csalódás a fiának javára fog válni. Azok a Blakewel leányok nagyon elkényeztették. — Írisz, ám kövesd tetszésedet — mondá lord Caledon. — Évekkel ezelőtt el­határoztam, hogy választásodba soha se fo­gok beleavatkozni és én szavamat meg fo­gom tartani. Menj ahhoz, akihez akarsz, föl­téve azt, hogy szeressed azt a férfit, kivel házasságra lépsz. A leány átölelte karjaival­­atyja nya­kát s azt mondá : — Papa, nem hiszem, hogy találjak valaha férfit, akit papánál jobban szeressek és tiszteljek. Ez a beszélgetés néhány nappal az­előtt történt, hogy lord Caledon és leánya a fővárost elhagyták. Egy kis vitatkozás volt afölött, hogy hova menjenek, de lady Írisz azt mondta, hogy nincs olyan hely. SZEGEDI HÍRADÓ, Szerda, 1891. január 21. körökben mozgalom indul meg a katholi­kus autonómiának országos alapon leendő életbeléptetése érdekében széles körű agi­­tácziót szervezni. Polonyi legközelebb ez ügyben értekezletet hiv össze. Ebbéli mű­ködését azonban az ellenzéki képviselők nem helyeslik. Magyarországból Coblenz, Düsseldorf, El­berfeld, Essen, Remscheid, München-Glad­bach, Lennep, Bielefeld, Herford, Minden i/W., Darmstadt, Mainz, Offenbach, Worms, Weimar és Coburg városokba az 1890. évi deczember hó 18-án 76,634. sz. alatt kelt leiratomban közölt föltételek alatt szintén bevihetők. Kelt Budapesten, 1891. évi január hó 16-án. A minisiter megbizásából: Gróf T­e­l­e­k­i Ede, s. k. A budapesti gabonatőzsdéről. — Január 19. — Készbuza lanyhább.. Határidő üzlet. Déli tőzsdén Búza őszre : Búza tavaszra: Tengeri; Zab tavaszra : Repede : 7­73 8.08 6.18 6.90 13-25

Next