Szegedi Híradó, 1893. január-március (35. évfolyam, 1-77. szám)
1893-03-29 / 75. szám
felmentem és Vojnits István országgyűlési képviselőt Baja és Szabadka városok főispánjává kinevezem Kelt Bécsben, 1893. évi márc. 17-én. Ferencz József, s. k. Hieronymi Károly, k.« Ezzel az uralkodói aktussal tehát Kállay Albert főispán megszűnt Szabadka főispánja lenni, ami nekünk azért is jó, mert így még inkább a miénk lesz. Kétségtelen, hogy a szomszéd város ama körei részéről, amelyek az ő munkásságának értékét becsülni tudták, épp oly őszintén és melegen fogják sajnálni távozását, amenynyire örvendenek majd az utód Vojnits István székfoglalásának, aki sokkalta tisztultabb helyzetet vesz át, mint aminő Kállay Albertnek adatott, akinek a szabadkaiak végre is igen sok jót köszönhetnek. Kossuth a polgári házasság mellett. Kossuth Lajos a nála járt sepsi-szt.-györgyi deputáció által azt üzente a parlamentnek, közvéleménynek s az ellenzéki pártoknak, hogy : „Magyarország a kötelező polgári házasság s az ezen felépülő családjog által jövőjének egyik alapját rakja le; Így tehát nem jogosult az, hogy ha valaki a kötelező polgári házassággal szemben, ellenzéki szempontból állást foglal. Bármily nézetben van valaki, folytatás a jelenlegi kormány felől, mindenkinek kötelessége Wekerle Sándort és kabinetét a polgári házasság keresztülvitelében támogatni s köteles volna bárkit (szó szerint ezt mondta: Pityi Palkót is) segíteni abban, hogy az egyházpolitikai programmá mgvalósuljon. “ Werréről s különösen ennek pénzügyi képességeiről Kossuth a legnagyobb elismeréssel szólt. Az állami anyakönyvek és a király. A király a legapróbb részletekig menő érdeklődést tanúsít az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat iránt. Az első eredeti letsztázott fogalmazványt maga olvasta végig és különösen az iránt érdeklődött, váljon a katonakötelezettség szempontjából, az állami anyakönyvek teljesen megbízhatók lesznek-e utant. Merem remélni, hogy nagyon sokaknak, akik most a spleent magukra szedték, megérezve annak nak kellemetlenségeit, le fogják magukról vedleni; mindazonáltal hirdetnem kell, hogy valami hibának a mi nevelési rendszerünkben is kell lenni, hogy a mi tudománybeli pasivitásunk nagyon sokszor a koraérett specieseket teremti meg, akiknek lelkét ideálok helyett a tagadás szelleme szállja meg s akik erkölcsi mivoltukban megrendülve, az érzékiség sülyesztőjén végtelenül, a megdöbbenésig degeneráltatnak. Ki vezesse ki a tévelygőket az elfásulás, az erkölcsi elzüllés e sötétjéből ? Bizonynyal csak olyan, akinek szive van. A természetes jog az anyáé, akinek hatalma oly végtelen, hogy még a felbőszült Coriolánt is letántorította vad, erős célja előtt. Az anya szive utat talál még az olyan elfásult szívhez is. De ezeket a szellemi nihilistákat meggyógyítha-jt egy kis, gyanútlan leányszív is. Aminthogy rendesen egy kellőleg nem vértezett pillanatban — még ott a csillár alatt is — tüzet fog ez a kialudtnak hitt kráter s a spleenes, szerelmet tagadó szivben föllángol a szerelemnek dicső lobogványa. És bár minden esetben ilyen hirtelen gyógyítással gyénttetnék azok száma, kiket most «holt tőkét nem kell látnunk társadalmi, politikai és irodalmi küzdelmeink közepette . . . Vernez Liszló. SZEGEDI híradó Szerda, 1893. márc. 29. Harmadszor. A bodajki országgyűlési képviselőválasztás, most már harmadszor, április 6-ára van kitűzve. Kétféle igazság. Tegnap volt Hódságon az országgyűlési képviselőválasztás, melyen Lelbach László szabadelvű párti nyert többséget. A választásnál oly incidens játszódott le, mely igen hasonlitott volna a tápéi esethez. Az ellenzék jelöltje Lázár Jenő gróf volt, kinek bizalmi férfiai azt kivánták a választási elnöktől, hogy Lelbach mutassa be választói jogosultsági igazolványát. Azaz hogy miután Lelbach nincs fölvéve egy választói lisztában sem, Lázár kiáltassék ki egyhangúlag képviselőnek. A választási elnök persze, okulván a tápéi eseten, ezt nem volt hajlandó megcselekedni, ami miatt most épp olyan haragra adott okot, mint a hasonló kívánság teljesítése. Szép az az igazság, de csak ha nem kétféle. Szeged egy hónapja. (A közigazgatási bizottság ülése.) — A »Szegedi Hiradó» eredeti tudósítása. — Szeged, 1893. márc. 29. A közigazgatási bizottság tegnap délután, Kállay Albert főispán elnöklete mellett, a városháza bizottsági termében tartotta havi ülését. A havi rendes előterjesztéseken s kisebb fontosságú ügyeken kívül, hosszabb vitára a Prtch Kálmán által az adóösszeirás körüli visszaélésekre vonatkozó panasza nyújtott anyagot. Ivánkovits Sándor dr. tiszti főügyésznek véleményezésre adta át a tanács ezen ügyet, s a főügyész véleménye a lapunkban bőven ismertetett panaszra az volt, hogy a pénzügyigazgatóság előleges vizsgálatot indítson, mielőtt a visszaéléssel vádolt Szép, és Glazovit', valamint a névtelen összeíró közeg ellen fegyelmi eljárás foganatosíttatnék. Kállay Albert főispán, elnök, a tanácsi aktákból kitűnni teljesen nem látja, hogy tulajdonképen kik volnának vádolhatók. Szép és Glazovitának keresztevei nincsenek az aktákban, az összeírást teljesítő közeg neve pedig ismeretlen. Óhajtja, hogy ez irányban kiegészítessék a véleményezés. Perces Kálmán pénzügyigazgató-helyettes az összeírási eljárás védelmezésére azt hozza fel, hogy a jóhiszeműleg összeírt adóadatok miatt fegyelmi eljárás alá nem volnának vonhatók az összeírást teljesítő közegek, mert ott van az adókivető bizottság, melynek két tagját a város nevezi ki, a város érdekeinek ellenőrzésére. A bizottság abban állapodott meg, hogy a tiszti főügyész véleményezése kiegészítést nyerjen a nevek közlésével. Közegészségügy: Dr. Faragó Ödön, a február havi közegészségügyi viszonyokról tesz jelentést. A múlt hó egészségügyi állapota javult; a roncsoló torokleberetei 22-vel csökkentek; a születések a halálozást 22-vel múlták felül. A városi kórházban 131 beteget vettek fel, mely az előbb maradt 250 beteggel együtt 381, gyógyultan távozott 150, javultan 5, meghalt 16, visszamaradt 210. Élve született 158 fiú, 133 leány, összesen 291. Halva született 2 fiú, 4 leány, összesen 6. Meghalt: 219. Szaporulat 72. Az öt éven alul elhaltak 50®/o. Orvos-rendőri hulla vizsgálat I. orvos-törvényszéki boncolás I. A külterületi orvosoknál maradt kezelés alatt 2478 trachomás. Tanügy. Tergina Gyula dr. kir. tanfelügyelő a népoktatásról terjesztette elő jelentését. Járványos betegség miatt az elmúlt hónapban csak a madarásztói iskolában szünetelt az előadás, a tanítás menete egyébként zavartalan volt. A kir. tanfelügyelőhöz beérkezett ügydarabok megfelelő elintézést nyertek. A szegedi tanítóképezdét az országos közoktatási tanács titkára, Ferenczi József látogatta meg, ki ez alkalomból több szegedi népoktatási tanintézetnél is tett látogatást. A tanfelügyelő ezen jelentését tudomásul vette a közigazgatási bizottság. Adóügy. A pénzügyi igazgatóság február havi állapotáról Perczel Kálmán h. pénzügyigazgató terjesztette elő a rendes jelentését. E szerint beérkezett a pénzügyigazgatósághoz februárban 4951 ügydarab, az előző hóról elintézetlenül maradt 2357 darab. Elintéztetett ezekből 4881, hátralékban maradt 2427. Befolyt egyenes adóban 35,561 frt 24 kr., hadmentességi dij 1489 frt 16 kr., bélyeg és jogilleték 97,755 frt 76 kr., fogyasztási adóban 16,386 frt 91 kr., dohányjövedék 56,564 frt 33 kr., italmérési illeték és adó 11,624 frt 16 kr., Szegedsövényházi srmentesítő társulati költség 1982 frt 43 kr., szegedi államkölcsön 14,959 frt 30 és fél kr. Börtönügy. A szegedi kir. ügyészség felügyelete alatt álló törvényszéki fogházak állapotáról Schmidt Imre kir. ügyész terjesztette elő jelentését. E szerint volt ezen fogházakban jogerejűleg elitélt férfi 126, nő 16, felebbezés alatt álló vizsgálati fogoly: férfi 9, nő, elitéletien vizsgálati fogoly 23 férfi, 3 nő ; az összes letartóztatottak száma 158 férfi, 20 nő. A múlt hónaptól beteg maradt 6 férfi, 3 nő; februárban beteggé lett 4 férfi, így betegen kezeltetett 10 férfi, 3 nő. Gyógyulva ment ki 8 férfi, 1 nő, javulva 1 férfi, beteg maradt 1 férfi, 2 nő; járólag kezeltek 41 trachomás férfit, 8 nőt. A közigazgatási bizottság tagjai közül jelen voltak: Babarczy József, Endrényi Antal árvaszéki elnök, Fodor Károly dr. adóügyi tanácsnok, Faragó Ödön dr., főorvos, Kovács Albert iskolaszéki elnök, László Gyula tanácsnok, Magyar János dr., Nagy Gyula kir. erdőfelügyelő, Obláth Lipót, Perczel Kálmán pénzügyigazgató helyettes, Polczner Jenő, Pillich Kálmán, Rósa Izsó dr., Sehmidt Imre kir. főügyész, Sebők Gyula megyei főmérnök, Szendrey Pál, Torgina Gyula kir. tanfelügyelő, Várady Ignác, Wagner Károly. Az utolsó szegedi basa palotája. (A »Szegedi Hiradó« saját tudósítása.) Szeged, márc. 29. Odavezet ez a szegedi speciális történet, ahol még néhány év előtt is a szüretelő lányok dala hangzott fel a szülőtáblákban, a Sz i 11 ére. Ahol mosolygó fürtölt kand haltak ki az öt csücskéjű terebélyes szőlőlevelek alól. Ahol az édes nektár oly bőven termett valamikor, mint mellette a Tiszában a hal. De megfordult azóta az idők sora. A virágzó szőlőtáblákat filloxéra pusztította el, a gazdák nagy keserűségére, a szüretelő lányok nagy bánatára, mert azóta a felsővárosi leányok már csak a dohánygyárban vagy a kenderfonógyárban énekelhetik a helyzethez nem illő nótát : a csipkés a szőlő levelet. A gazda meg ásót fogott, rendre vetette ki a szőlőtökéjét, közbe-közbe egy-egy cseppet törülvén ki szemével megkérgesült tenyerével. Nem tudni, a könyv épp a régi jó világnak, vagy a régi jó nedűnek szólt-e? Talán mind a kettőnek. Az egykori szőlőtáblákból szántóföldek lettek. De az átalakítás munkájában egyes gazdák sajátságos leletekre bukkantak. Idomtalan kövekbe, mészkövekbe, minek azon a vidéken sehol sem fordultak elő, — ütközött az ásó. S a kövek formás nyomokra, egy épület-csoport alap-