Szegedi Napló, 1895. december (18. évfolyam, 287-309. szám)

1895-12-13 / 297. szám

297. BZ. Szeged, péntek Szegedi Napló, 1895. deczember 13. tutána a végehidnak és a kis­ hid utczának, feltöltsék és burkolják. Pálfy polgármaester megígérte, hogy foglalkozni fog az ügy­gyel és rajta lesz, hogy ez a fontos vonal is a feltöltött és burkolt utczák köz­é sora­­kozzál­". — A leánykereskedő. A belügyminisz­térium leiratban hívja föl a hatóság figyel­mét egy Schwarcz Lázár nevű egyénre, aki azzal foglalkozik, hogy szegény leányokat csábító ígéretekkel rávesz kivándorlásra s a leányokat aztán Délamerikában pénzért eladja. A belügyminiszter arra hivja föl a várost, ha Schwarcz Lázár a területére jönne, utasítsa ki. A lőtér kijelölése. A katonai lőtér ügye sok hányattatás után lassan kint mégis meg­oldódik. A katonai és polgári kiküldöttekből álló vegyes bizottság ma délelőtt helyszíni szemlét tart Újszegeden, a hatóság ugyanis ott jelölt ki helyet a lőtér számára. — Férjhezadó hivatal. Ma délelőtt egy izgatott kis vendége volt az anyakönyvvezetői hivatalnak. Egy alacsony, piros arc­ú fiatal hölgy, nem a legutolsó divat szerint öltözve és ég felé meredő tollakkal a kalapján. Alig hogy belépett, már a küszöbnél pattogott a nyelve. — Itt adják férjhez a leányokat, kérem szépen . Megkérdezték tőle : — Nagysád akar férjhez menni ? A kis hölgy még vörösebb lett és föl­sóhajtott : — Nem én, hanem a mamám. Én soha­sem megyek férjhez. Azért jöttem kérem, hogy a mamámat akarom elj­egyeztetni . . . És egy csomó okmányt adott át az anya­­könyvvezetőnek, miközben ismét fölsóhajtott : — Csak túlvolnék már a mamám la­kodalmán. — Az akarnok. Az éjjel a városháza földszinti helyiségeiben nagy tülekedés folyt le. Éjfél tájban valaki az ajtót megzörgette, amit kinyitott neki az őr. — Mit akar ? — kérdezte tőle. — Igazságot — mondta az ember s belépett. Ekkor látták csak, hogy nem igazság kellene ennek, hanem úgy, mert igen boros állapotban van az istenadta. Egy czipénz ez, aki az italosságáról is­meretes. Küldték aztán szép szóval, hogy menjen haza, de nem ment, mert minden­áron igazságot akart. Nagy hangon tartott előadását azzal fűszerezte, hogy beütött egy vastagüvegű ajtóablakot, amely aztán elvágta az ereit. A sebből erősen ömlött a vér s a rendőrségnél nem is tudták elálli­­lítani, hanem a közkórházba vitették kocsin az embert. Ott aztán bekötötték a sebeit s most nyugszik babérjain. — Vadászat. A szegedi Diana vadász­társaság a kellemetlen idő miatt elhalasz­tott közvadászatát folyó hó 15 év, azaz vasárnap tartja meg, amiről ezúton is érte­­siti tagjait a társaság igazgatósága. — 63 év után. A felsővárosi retek­­utczában meghalt tegnap egy öreg polgár embernek, Bárkányi Istvánnak a felesége 84 éves korában. Maga az öreg 93 éves. 1802-ben született s teljes 63 évig élt együtt a feleségével, kinek a halála rend­kívül leverte az agyot. Sör és jajveszékel. Hatvanhárom éven át hű élettársát ma dél­után temették el. — Letartóztatott pénzhamisító. Kikin­­dáról jelentik nekünk : Terszep Ádám hely­beli lakost, ki pénzhamisítás, hamis pénz forgalomba hozása és hamis kártya játék miatt már több ízben volt letartóztatva az ország külömböző helyein, legtöbbször Sze­geden, vasárnap délelőtt a rendőrség, a makói kir. c rendőrség távirati megkeresése folytán letartóztatta és Makóra kísérte. A Terszep állítólag több makói embert meg­csalt nagyobb összegek erejéig azon ígéret­tel, hogy a kapott összegért tízszeres hamis pénzt ad. Egy makói embert ezer forint erejéig csapott be, ki miután hasztalan vá­rakozott a hamis pénz után, megtette az ottani csendőrségnél a följelentést_ — Vallomás A gróf úr némileg túl van a legszebb férfikoron, de ez alig látszik meg rajta; különösen hátulról ha nézik, nem vennék észre. A gróf úr még hódit, és a feltűnően jó húsban levő bárónő imádja. A gróf azonban nem fizet a hűsé­gért hűséggel és különösen keddi napokon egy tánczosnőhöz jár, a ballet egyik leg­­szilfidi termetűbb hölgyéhez. A báróné ennek neszét vette és ké­­nyezve vetette szemére a csapodárságot. A gróf mindent tagadott. — Én csalnám meg, én ? ! Nem sze­retek mást csak önt! És magához vonva a kövér bárónét, megcsókolta a homlokát, igy szólva : — Ez a reggelim ! Aztán megcsókolta a szemét, és igy szólt : — Ez az ebédem ! Majd az ajkát csókolta, és fölkiáltott : — Ez a vacsorám ! A báróné tiltakozott : — Hazug ! És mi az ön vézna tán­­czosnője ? A gróf meghökkent, aztán hirtelen rá­felelt : — Ah, az ... az a fogpiszkálóm. — Körözések. A szegedi törvényszék országszerte körözteti Kurta Ferencz nyitrai embert, aki lopással és sikkasztással, to­vábbá a szabadkai Németh Vilmát és Ur­­bán Szabó Istvánt, akik lopással vannak vádolva. A Sziszka önkéntes ügye. (A kerületi parancsnokság nyilatkozata.) Szeged, decz. 12. Az őszszel nagy szenzácziót okozott az országban az az Aradról származott hír, hogy ott S­z­i­s­z­k­a Imre kiszolgált honvéd önkéntest, mikor már polgári ruhában s katonai könyvével ellátva volt, katonai őr­járattal elfogatták s vizsgálati fogságba be-Később kitűnt, hogy a katonai parancs­nokság jogos alapon állott, midőn ezt tette, mert Sziazka Imrének nem egy, hanem két évet kellett szolgálnia , miután ő a lakta­nyából az egy év letelte után megszökött, befogatta. Az önkéntes most is katona, most szolgálja a második évét. Erre, az azon időben általunk is közölt hírre vonatkozólag ma a honvéd kerületi parancsnokságtól kaptunk helyreigazító le­velet, amit azzal közlünk, hogy mi az emlí­tett hirt egyik aradi újságból vettük át. A kerületi parancsnokság levele a kö­vetkező : A „Szegedi Napló“ tekintetes szerkesztő­ségének, Szegeden, Szegeden, 1895. deczember 9-én. Becses lapjának folyó évi október hó 30-án 259. szám alatt Sziszka Imre honvéd önkéntesről megjelent és téves informáczión alapuló czikknek helyreigazításakép van szerencsém a valódi tényállást röviden a következőkben közölni s egyúttal megke­resni, miszerint azt a nyilvánosság tudomá­sára is hozni sziveskedjék. Sziszka Imrének a honvédséghez két évi szolgálati kötelezettséggel való belép­­hetése saját kérelmére lett a Nagyméltós­­ga honvédelmi miniszter urnak 1894-ik évi 15.233/VIII. számú rendeletével a védtör­­vény 23. § utolsó bekezdése értelmében megengedve, miből kifolyólag nevezett egyén Az öngyilkos írásai. A szomorú hőse annak a tragikus eset­nek, mely tegnap a kórház temetőjében történt — Írásokat készített a tragédiájá­ról. Az érzékeny lágy szivü mészáros, S­z­e­n­t­e­s Károly, aki édes­anyja sírján az elviselhetlen lelkibánat súlya alatt meg­lőtte magát, még haldoklik a kórházban, írásai arról szólnak, hogy nagyon bele sze­retett a halálba és ezzel foglalkozott prózá­ban és versben a szegény lágy szivü mé­száros. Versben is, melyet németül szerkesz­tett és melynek szövege próza szerint a következő : ,Jézus vérét és sebeit látom minden órán, látom végezetül, hogy meg kell hal­nom. A halandónak legjobb ha meghal. Én is az égbe akarok költözni, ahol az égi rózsák virulnak. Jézus küld engem, hogy rózsát vigyek neki, habár a tövisei szúrnak is. Jár Jézus és szabadíts meg engem, ve­zess az égi házba, vezess az örökkévaló boldogságba. Ámen.* Ezt a verses imádságot a zsebében ta­lálták. Czeruzával még a következő prózai munkáit hagyta a szegény lágy szivü mé­száros : „Kérem, temessenek engem megbol­dogult kedves anyám Szentes Kozm­a mellé. Fia Károly Szentes.“ „Kérem, a tárczámban van pénzem, 10 frt 65 króm, melyet temetésemre kérek fordítani. A kabátzsebemben van a pénz.“ Egy levelező­lap is volt a kabátjában és ennek a rendeltetéséről írta egy szelet papirosra : „Kérem azt a kártyát, mely a tár­­czámban van, a postára adni.“ A szegény gyönge szivü mészáros egészen jól talált a fegyverével. Nehéz kínokat szenved, bár sebe súlyos, de kihe­verheti s igy nem teljesül leghőbb óhaj­tása : az égi házba nem vihet rózsát a jó Jézusnak. 1894. évi október hó 1-én tényleges szol­gálatra lépett.­­ A folyó évi október hó végével Szegeden megtartott tartalékos tiszti vizsga alkalmával Sziszka Imre kijelentette, hogy a vizsgától visszalép. Csapatjához Aradra visszatérve Sziszka azon téves hiszemben, hogy tovább szolgálni nem köteles, polgári ruhába öltözködött és polgári állás után nézett, — elöljáró pa­rancsnoksága által nyert többszöri utasítás és azon határozott értesítés daczára, hogy elvállalt kötelezettség­e értelmében két évig köteles szolgálni — bevonulni és a katonai egyenruhát újólag felvenni vonakodott, mi­ért is — különösen midőn a laktanyából megszökött — járőr általi letartóztatása és bekisértetése vált szükségessé. Sziszka Imre tehát midőn letartóztatva és bekisérve lett mint tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló egyén — a katonai és nem a polgári hatóság illetékessége alá tartozván, az ellene követett eljárás jogos volt. — Nevezett egyén elvállalt szolgálati kötelezettségénél fogva jelenleg is tényleges szolgálatban áll. Janky, _____________ altábornagy. Színház. A két champignol. Egy rossz operett-szöveg ez a két Champignol. Két franczia író tokolta : Fey­deau és Desvallieres és a két úr egyetlen jó ötletet nem ad a három felvonásban. De azt alaposan és csodálatosan megmutat.

Next