Szegedi Napló, 1911. május (34. évfolyam, 105-127. szám)
1911-05-09 / 110. szám
Szeged, kedd SZEGEDI NAPLÓ, 1911. május 9. 110. sz. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. A földmivelésügyi költségvetés vitájában ma három ellenzéki szónok vett részt: a függetlenségi Kossuth-pártról Reök Iván és Horváth Mihály, a Justh-pártról Bikády Antal. A tárcához még többen vannak föliratkozva s még egyszer fölszólal Serényi Béla földmivelésügyi miniszter is. Kabos Ferenc alelnök negyed tizenkét órakor megnyitja az ülést. Hitelesítik a mai ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja Lévay Lajos báró és Széchenyi Emil gróf levelét, amelyekben hoszszabb szabadságot kérnek. Bemutatja a miniszterelnökátiratát, hogy a király Lukács László pénzügyminisztert bízta meg a kereskedelmi tárca ideiglenes vezetésével. Felhatalmazást kér, hogy a pozsonyi kerületben elrendelhesse az új választást. Bemutatja a kérvényeket. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök beterjeszti jelentését az 1910. év negyedik negyedében előfordult túlkiadásokról Kiadatik a zárszámadási bizottságnak. Következik a földmivelésügyi költségvetés folytatólagos tárgyalása. Reök Iván konstatálja, hogy a földművelésügyi költségvetés körül támadt vita magas nívója volt. Bernáth Béla beszédéhez kapcsolva áttér azoknak az előnyöknek ismertetésére, amelyeket a boritaladó csökkentése vonna maga után. Különösen utal arra, hogy ez a pálinkafogyasztás csökkenését idézné elő. Behatóan foglalkozik a borértékesítés kérdésével és követeli, hogy azt a támogatást, amelyet a miniszter kihállásba helyezett a hegyi boroknak, terjeszszék ki a homoki borokra is. Rámutat arra a nagy közgazdasági és szociális jelentőségre, amelyet a homoki szőlőtermelés képvisel. Latinovics Pál: Nem engedjük a homoki borokat! (Helyeslés.) Reök Iván: Ezeket is el lehet tartani, mint a hegyi borokat. Pinceszövetkezeteket kell létesíteni, nemcsak Kecskeméten, amint a miniszter ígérte, hanem másut is. (Helyeslés.) Igaz, hogy a földmivelőnép konzervatív, de nálunk olyan csekély a fejlődés, hogy még a balkáni államok is utolérnek bennünket. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter: Hagyjuk ezt! Láttam én a balkáni gazdaságokat! Reök Iván: A földmivesnép számára háziipart követel. (Helyeslés.) Ezzel lehet megakadályozni a kivándorlást. (Úgy van!) Behatóan foglalkozik a kivándorlás kérdésével. A költségvetést politikai okokból nem fogadja el. Horváth Mihály a községi legelők helyzetét teszi szóvá A homoki borról tévesen állították, hogy nem való a nemzetközi forgalomba. A kecskeméti bor bebizonyította az ellenkezőt s ma már Amerikában is piacot talált. A bortermelés érdekében szintén óhajtja, hogy a tíz holdon aluli szőlőket is mentsék föl a boritaladó alól. Ez nem érintené a kincstár financiális érdekeit s Horvátországbon nem is fizetik ezt az adót a gazdák. Fölpanaszolja az államvasutakon tapasztalható szállítási hibákat, melyek sokszor kellemetlenségeket okoznak a kecskeméti gyümölcstermelőknek. A költségvetést nem fogadja el. Szünet után Bikády Antal a gazdasági szakoktatás hibáit s a felsőbb oktatás drágaságait fejtegette. A gazdaságiegyesületek sem alkalmasak mostani szervezetükben hivatásuk teljesítésére. A vándortanítók gyakran politikai tekintetek szerint látogatják a községeket s a függetlenségi helyeket elkerülik. Sürgeti még a kataszter kötelező kiigazítását. A költségvetést nem fogadja el. Elnök az ülést két órakor berekesztett a zizegve, illatozva hull a virágeső a zöld pázsitos gyepre. Minden olyan néma, olyan csendes, s mégis milyen elragadóan kedves ez a kép, milyen fenséges az ilyen májusi est. Teljes nyugalom uralja a tájat, csaka távolból hallatszik egy csalogány gyönyörű csattogása, egy vadgalamb altatgatja valahol csendesen kicsi, bugató párját. Lágyan turbékol egy elkésett gerincepár a közeli kalitok egyikében, élesen sivítva egy vércse riasztja meg a szerelmesen összebúvó madarakat. Majd a hold játszik buvócskát az opálszinű felhők között, kacéran kibukkan olykor fényes kerek tányérja, hogy ismét enyelegve elbuvjék, mit a ragyogó csillagok irigykedve néznek, erősen hunyorgatva apró tüzes szemeikkel. Megszámolok belőlük kilenceti a legfényesebbet és babonás, gyermeteg hittel úgy gondolom, azok az én szerencse csillagaim, azon találkoznak távol levő lelkeink, ott ölelkeznek szerető, féltő gondolataink . . . Békés jóleső nyugalom borul az egész vidékre, mi oly páratlan balzsamiként hat fáradt, túlzaklatott idegeinkre. Szeretném ilyenkor, ha végnélküli lenne ez az idillikus kép, hogy meg ne zavarná soha prózai nesz, hogy lelkem szabadon szállingózhasson, az ábrándvilágok titokzatos hazája felé. S az a jóleső, kellemes érzés, mi ilyenkor hatalmába ejt és lelkemet felülemeli a hétköznapiasság kezdetleges folyamain egy magasabb légkörbe, egy szebb, nemesebb álmok szövögetésébe ringatnak el. Pedig az álmok csak bis ábrándok maradnak sokra! És mégis nem magam vagyok a balga és botor, ki a lidércfény után futkos, nem magam vagyok egyedül, ki ily holdvillályos, virágterhes éjszaka ott kalandoz nyugtalan, röpködő lelkével a magasban, elérhetetlen vágyak után törekedve . . . Valahonnan a szomszédból szomorú hegedűhangok ütik meg fülemet, egy mélító ábrándos ifjú, lelkének minden fájdalma visszhangzik a siró húrból. Bánatosan, esdeklően szól a száraz fa kezében, mintha egy mellőzött, elfelejtett szív keserve zokogna belőle, mintha régi fájó emlékek keltek volna életre a reszkető vonó alól. S akihez szól, könyörög hegedűje, talán nem is hallja a néma vallomása talán nem is érti az epedő ifjú lelki keservét?! Talán nem is viszonozza azt a mély bánatos érzést, melyből szívhez szólóan fakadnak azok az édes-bús szerelmi dalok, mik olyan sokat, végtelen sokat mondanak?! De talán mégis! Valami neszt hallok! . . . Vagy felcsigászott forrós agyamban tűnik csak úgy fel, hogy a közelből halk, elfojtott női zokogást hallok? "És ahogy hallgatom azt a bubánatos zenét, azt a reménytelen szerelemvergődést, egy rokonérzés kél bennem a rajongó ifjú iránt, egy nehéz sóhaj szakad fel keblemből s arcomon önkénytelenül lepereg egy nagy, nehéz könnycsepp, a haldokló akácvirágok fölé. A toronyóra egyhangú verése belekong a néma, zajtalan éjszakába. Utána ismét végnélküli csend következik. Behunyom egy percre szememet, s meglököm a hálót, hogy fejem szédülten hajtsam hátra, és leszakítok egy nagy, hófehér akácgalyat, hogy jobban magamba szivhassam annak részegítő, nehéz illatát. S akkor szeretnék meghalni a kéjes értől. S akkor szeretnék belefulladni az édes fűszeres levegőbe, szeretnék meghalni a kéjes érzéstől. Magamhoz ölelem a puha virágokat s megittasulva, őrülten csókolgatom kicsi, parányi szirmukat . . . Messze a távolból kutyaugatás hallik hozzám, mérges csaholásukkal felvernek merengésemből s fázékonyan összehuzódom a hűvös szél érintésére. Végig simítom kezemmel forró homlokomat, mintegy magamhoz térve kábult , álmatag helyzetemből, mintegy elhessegetve onnan a bolondos estélu csalogatásait. A zene is elhalt már, az ábrándos gyerek azóta álmában folytatja nagyratörő vágyait s talán ott elérte azt, mit ébren hiába remélt. Felkelek. A hinta nagyot ring utániam, s jóleső nyugalommal tartok szobám felé,künn hagyva mindent a fényes, csillagos éjszakába, mi megzavarhatnia a pihenést hozó álom jótékony hatását. De miközben még áthaladok a kis kert porondos útján, tekintetem még egyszer végig jártatom a mesébe illő szép tájon, a vén lomos akácok túlontúl terhelt virághalmazán és teli szívem tüdőmet friss, illatos levegővel, mitől szép, ragyogó tündérmeséket, csodás szerelmi regéket fogok álmodni — reggelig . . . A fogadalmi templom ügye, 1982-ik évben kezdik építeni. A fogadalmi templom-bizottság vasárnap délelőtt tizenegy órakor Gaál Endre dr. tanácsi nők elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a városi mérnökség beterjesztett és a helyi árviszonyoknak megfelelően átdolgozott terve- szetát és költségvetését tárgyalták. Elhatározta a bizottság, hogy az eredeti tervekhez tér vissza és így a fogadalmi templom 2 millió 520 ezer korona költséggel az eredetileg tervezett nagy méretekben épül. Kimondta továbbá a bizottság, hogy a közgyűlés elé olyan javaslatot terjeszszen a tanács, amely szerint a templom építését már az 1912. év őszén meg kell kezdeni. Ekkorra ugyanis együtt lesz az építkezés megkezdéséhez szükséges tőke. Az ülés a következőképen folyt le: Az elnök megnyitván az ülést, ismertette a város közgyűlésének határozatát, amely a fogadalmi templom három milliós költségvetésének a helyi viszonyok tekintetbe vételével való átszámítását rendelte el. Bemutatta a városi mérnökség által elkészített költségvetését. Eszerint 2 millió 520 ezer korona volna szükséges az eredeti nagy tervek keresztülvitelére. Jászai Géza apátplébános célszerűnek tartja az eredeti tervek szerint való építkezést. Kovács Jánosnak aggodalmai vannak a magassági és szélességi arányok tekintetében. Tóth Mihály főmérnök megnyugtatta a bizottságot, hogy az arányokra figyelmet fordítanak. Zombory Antal a redukált tervek keresztülvitelét tartja helyesebbnek. A templom belső berendezése is sok költséget emészt. Ha kisebb méretű lesz a templom, a berendezés is kevesebbe kerül. Sáry János az eredeti, nagyobb méretű terv mellett emel szót. Tóth Mihály főmérnök: A költségek reálisak. Kiszámításuk a helyi nagyvállalkozók és Schulek tanár képviselőjének bevonásával történt. A templombizottság elfogadta egyhangúlag az eredeti terveket, melyek szerint a fogadalmi templom 2 millió 520 ezer koronába kerül. Schulek tanár tiszteletdíját a nagyobb terveknek megfelelő költségvetés szerint százmizsizik. Az elnök indítványára elhatározta a bizottság, hogy a templom építését még a jövő év őszén megkezdik és ezirányban tesznek javaslatot a közgyűlésnek. 1912. év végén ugyanis 1 millió 350 ezer korona áll rendelkezésre és így az építkezést meg lehet kezdeni. Az ülés végén még Jászai Géza apátplébános felhívta a bizottság figyelmét a belvárosi templom és kápolna elhanyagolt állapotára. Sürgős rendezésüket kérte. A KÖLTSÉGVETÉS Budapesttől jelentik : A képvselőház pár nap alatt befejezi a földmivelési tárca tárgyalását , áttér a honvédelmi költségvetés tárgyalására. A földmivesi vita során még egyszer fölszólal Serényi Béla gróf miniszter, hogy az újabban tett észrevételekre válaszoljon. A honvédelmi tárca után a kereskedelmi, majd a kultuszköltségvetés, végül az igazságügyi tárca kerül tárgyalásra.