Szegedi Napló, 1921. július (44. évfolyam, 291-343. szám)

1921-07-19 / 321. szám

, ILJÁ . Ara 2 korona. Pályaudvaron 2­50 korona. Kedd, 1921 Julius 19 . ILIY. évf. 321. szám ELÖFIZETÉSI AL: Ilécz évii 790.— Fii 360.— Argytd „ 180.— kora 60.­Megjelenik reggel és délben. Szerkesztés kiadóhir Dugonics-tér 12. sz. Telefon : szerk. 340 kiadóhir. 94 POLITIKAI, ÉS IRODALMI NAPILAP 11 Magyarországnak nem kell azonnal fizetni a 35 milliárd arany frankot. Álhírek a jóvátételről. Olaszország és a szomszédállamok súlyos követelései Budapest, Július 18. Bécsi politi­kai körökben feltűnést keltett egy parlamenti kőnyomatosnak az a híre, amely szerint Magyarország 35 milliárd arany frankot azonnal köteles fizetni az ántántnak. Ezt a hírt a déli lapok megcáfolják és azt mond­ják, hogy börzemanőverről van szó, amelynek célja a magyar korona árfolyamának leszorítása. Már napok óta dolgozik a kontromin ebben az irányban. Illetékes ántánt körök a magyar jóvátétel kérdésében a következő fölvilágosítást adták: — A magyar békeszerződés végre­hajtását célzó előkészületek már hosszabb idő óta folyamatban van­nak. Most megvizsgáljuk a rendel­kezésre álló anyagot és így még nem lehet konkrét határozatokról beszélni és még kevésbé számok­ról. Bizonyos államok, különösen Olaszország és a tele intim szövetség­ben levő cseh, jugoszláv és román állam olyan követeléseket támasztanak, amelyek súlyos terhet jelentenének a magyar gazdasági élet számára. Ezek a követelések arra is vonatkoznak, hogy Magyarország széntermelésé­ből adjon bizonyos részt le minden évben. Franciaország és Anglia, amelyek a magántőke jelentős be­fektetésével Magyarország békés gazdasági meghódítására töreksze­nek, természetesen nem kívánják Magyarország pénzügyi konszoli­dációját szigorú jóvátételi követe­lésekkel megakasztani, a leszerelés kérdésében azonban a szövetségesek és Budapest, Július 18. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. A jegyzőkönyv hitelesí­tése után Ereki Károly kérte a Ház tanácskozóképességének megállapí­tását. Az elnök a Ház tanácskozókép­telenségét állapítja meg. Az ülést 10 percre fölfüggeszti. Elnök negyed 12 órakor az ülést újból megnyitja. Ereki Károly a házszabályokhoz kér szót. Tekintettel arra, — mondja — hogy fontos határoza­tokat kell hozni, kérem a Ház határozatképességének megállapí­tását. Elnök fölolvastatja a képviselők névsorát. Tekintettel ara, hogy csak 38 képviselő van jelén, a Ház nem határozatképes. Az ülést fél órára fölfüggesztik. Rakovszky István elnök 12 órakor a monarchia utódállamainak fölfogása nagyjában egyezik. Hegedűs pénzügyminiszter nyilatkozata, Budapest, június 18. A közönség körében különböző hitek jelentek meg a jóvátételi bizottságról. Eze­ket a faireket célzatosan terjesztik egyes körök, amelyek külső, külö­nösen osztrák befolyás alatt állanak. Megkérdeztük erre a hírre vonat­kozólag Hegedűs Lóránt pénzügy­minisztert, aki a MTI­ munkatársa előtt a következőket mondotta: — A legközönségesebb osztrák lapok azzal a célzattal, hogy a magyar koronát lenyomják, már tizenkettedszer azt az álhírt ter­jesztik, mintha a jóvátételi bizott­ság valamit követelne tőlünk, ho­lott világosan megmondotta az an­gol parlamentben lord Curson, hogy először majd kiküldjük a bizottsá­got, hogy megállapítsa, lehet e egy­általán jóvátételről beszélni. Ezek a hírek tehát tisztán a korona lenyo­mására találtattak ki. Engem az osztrák sajtónak ez az álhír terjesz­tése nem fog visszatartani attól, hogy programomhoz szigorúan ra­gaszkodva haladjak előre és miután holnap az indemnitást tárgyaljuk, most már a vagyonváltságnál sem lesznek különösebb nehézségek, ennélfogva mi sem állja útját an­nak, hogy szeptember 20-án elő­terjesszem szociális irányú javasla­taimat, amelyeket már június 20-án tartott expozémban előre jeleztem, nyitja meg újból az ülést. Bejelenti, hogy Schioppa Lőrinc pápai nuncius a hadifoglyok hazaszállításának ügyére vonatkozólag levelet kapott, amelyben a Szentszék támogatásá­ról biztosítja a magyar kormányt. Napirendre került az őrlési és for­galmi adóról szóló törvényjavaslat vitája. Az első szónok Ereki Károly. Könyves Lajos lényegtelen módosí­tást ajánl, majd újból Ereki, utána Kerekes Mihály szólalt föl. Igazság­talannak tartja a pénzügyminiszter által javasolt új adórendszert. Az egyes szakaszokat részben kisebb módosításokkal fogadták el. A 9. §-hoz Ereki kér szót. A cukorforgalmi adó a nevezett sza­kasz értelmében nem indokolt, nincsen financiális alapja, hogy a pénzügyminiszter akkor, amikor az állam részesedésénél minden mm. répánál a 400 korona helyett 230 koronát vesz be, ugyanakkor min­den kg. cukornál még külön 1­40 koronát vegyen. Kéri ennek a sza­kasznak törlését. Ruprecht Olivér hasonlóan indo­kolatlannak találja a forgalmi adó­nak ezt a nemét. A gyárban 80­60 koronába kerül egy kg. cukor, eb­ből a gazdák 7­50 koronát kapnak, akkor az államnak ötször nagyobb a bevétele a cukor után, mint a gazdának. Nem tartja igazságosnak, hogy ezt a termelési ágat még külön termelési adóval is sújtsák. Kéri a szakasz elejtését. Az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülést holnap tartják, amelyen az indemnitást és sürgős interpellációkat tárgyalnak. Ezután Kutkafalvy Miklós terjeszti elő sürgős interpellációját. A nem­zet a trianoni béke lesújtó hatása alatt áll. Az utolsó pillanatokban a győztes hatalmakban fölébredt a lelkiismeret. Biztattak bennünket minden oldalról és mi bíztunk is biztatásukban, meg kell azonban győződnünk arról, hogy az ántánt­­kormányok jóakaratú ígéreteiben is csalódtunk, még a jóakarat is hiány­zik az antantnál. A francia minisz­terelnök nyíltan kijelentette, hogy Magyarország, Románia és Cseh­ország között már választottak és ez a választás nem Magyarország javár­a dőlt el. Azt hiszi, hogy a nemzetgyűlés érzelmének ad kife­jezést a­­kor, amikor azt javasolja, hogy köszönetet mondjunk mindazok­nak a szenátusi tagoknak azért, ami­ket Magyarország érdekében a francia szenátusban előterjesztettek. Mi a te­rületi integritásunkról le nem mond­hatunk. A trianoni szerződés végre­hajtása közelről érdekli a ruthén népet, mert épen ez a nép az, amely soha sem nyilatkozott abban a tekintetben és úgy, hogy el akar szakadni Magyarországtól,­ sőt épen annak adta tanújelét, hogy Magyar­­országtól nem fog elszakadni. Ép­pen e néppel szemben a legkegyet­lenebb nyomást folytatják a csehek. Milyen tárgyalások folytak a magyar és cseh kormányok között Bruckban ? A tárgyalásokról sem a magyar nem­zetnek, sem a ruthén népnek semmi közelebbi tudomása nincs. Az a véle­ménye, hogy békés állapotokat nem lé­tesíthet a magyar kormány a cseh kormánnyal, lényeges területi enged­mények nélkül. A cseh nép és a cseh külügyminiszter voltak azok, akik nagy­ban hozzájárultak Magyarország föl­darabolásához. Most itt van az al­kalom, hogy ezeket a bűnöket a fo­lyamatban levő tárgyalások folya­mán valamikép helyreigazítsuk. Kérdi a külügyminisztert, hogy hajlandó - e tárgyalásokról a nem­zetgyűlést tájékoztatni? Bánffy Miklós gróf külügyminisz­ter : A magyar kormány mindig hangsúlyozta, hogy a békeszerző­dés kötelezettségeinek eleget tett és nem hagyhatja szem elől azokat az előnyöket sem,­­amelyeket a békeszerződés részére biztosít. Elő­zetes intézkedések már folyamat­ban vannak, amelyek a határmeg­­állapító bizottság működésében nyilvánulnak meg, amint annak adatai az ő kezébe kerülnek, az eredményről a­­Háznak azonnal beszámol. Ezután áttér a marienbachi ta­nácskozásokra. Ez a tanácskozás természetes folyománya annak a politikának, amelyet a magyar kor­mány követ és amelynek fő célja a háború által bekövetkezett visszás állapotoknak megszüntetése és a békés fejlődés biztosítása. Ez a tanácskozás folytatása a brucki tárgyalásoknak és tárgyi részben a trianoni békeszerződés végrehaj­tása és a gazdasági tárgyalások a céljuk. A gazdasági szakosztály rövid lejáratú egyezményt kötött szén és koksz behozatalára, a hosz­­szabb lejáratú gazdasági szerződé­sek még mindig nem köttettek. A többi kérdésekben a szakbizottságok nehezebben találták meg a köze­ledést, de remény van, hogy a további tárgyalások folyamán a ne­hézségek el fognak simulni. Hogy ez mind elérhető legyen, a csehek­nek el kell fogadniok és be kell látniok, hogy a trianoni békeszer­ződés által ránk rótt terheket maxi­málisaknak tekintjük és súlyosbítá­sokat, esetleges további emeléseket nem fogadhatunk el. Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés helyesli ezt az álláspontot. Újabban azzal a fölfogással találkozunk, hogy a ma­rienbaci tárgyalások a kisántantnak Magyarországgal szemben érzett ellenszenvét nagyrészben letompí­­tották. Mi minden hátsó gondolat nélkül mentünk bele a tárgyalá­sokba. Kéri válaszának tudomásul vételét. Úgy az interpelláló, mint a Ház a választ tudomásul vették. Ülés vége 2 óra után. A külügyminiszter a magyar-cseh tárgyalásokról. Batkafalvy Miklós interpellációja. Az ántánt el akarja ismer­tetni Ausztria jogcímét Nyugatmagyarországra. Budapest, Július 18. Ma politikai körökben az a hír terjedt el, hogy az ántánt Nyugatmagyarország ki­ürítését követeli. Ebből mindössze annyi igaz, hogy a közeljövőben három ántánt tábornokot küldenek Nyugatmagyarországba, ellenben az antant újból azt az óhajtását fejezi hogy Ausztria és Magyarország közös megegyezéssel fogják ezt az ügyet elintézni. Hír szerint Magyar­­orzágtól egyelőre nem követelnek többet, minthogy ismerje el Ausz­tria jogcímét Nyugatmagyarország németlakta vidékeire. Hegedűs a korona javulását várja. Budapest, július 18. A Magyarország munkatársa ma Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszterhez fordult és megkér­dezte, hogy mi az oka a korona hirtelen elromlásának. A miniszter mindössze csak any­­nyit mondott, hogy a korona kurzusa holnapra már meg fog javulni. Olyan információi vannak, amelyek alap­ján ezt várja.

Next