Szegedi Napló, 1921. július (44. évfolyam, 291-343. szám)
1921-07-19 / 321. szám
, ILJÁ . Ara 2 korona. Pályaudvaron 250 korona. Kedd, 1921 Julius 19 . ILIY. évf. 321. szám ELÖFIZETÉSI AL: Ilécz évii 790.— Fii 360.— Argytd „ 180.— kora 60.Megjelenik reggel és délben. Szerkesztés kiadóhir Dugonics-tér 12. sz. Telefon : szerk. 340 kiadóhir. 94 POLITIKAI, ÉS IRODALMI NAPILAP 11 Magyarországnak nem kell azonnal fizetni a 35 milliárd arany frankot. Álhírek a jóvátételről. Olaszország és a szomszédállamok súlyos követelései Budapest, Július 18. Bécsi politikai körökben feltűnést keltett egy parlamenti kőnyomatosnak az a híre, amely szerint Magyarország 35 milliárd arany frankot azonnal köteles fizetni az ántántnak. Ezt a hírt a déli lapok megcáfolják és azt mondják, hogy börzemanőverről van szó, amelynek célja a magyar korona árfolyamának leszorítása. Már napok óta dolgozik a kontromin ebben az irányban. Illetékes ántánt körök a magyar jóvátétel kérdésében a következő fölvilágosítást adták: — A magyar békeszerződés végrehajtását célzó előkészületek már hosszabb idő óta folyamatban vannak. Most megvizsgáljuk a rendelkezésre álló anyagot és így még nem lehet konkrét határozatokról beszélni és még kevésbé számokról. Bizonyos államok, különösen Olaszország és a tele intim szövetségben levő cseh, jugoszláv és román állam olyan követeléseket támasztanak, amelyek súlyos terhet jelentenének a magyar gazdasági élet számára. Ezek a követelések arra is vonatkoznak, hogy Magyarország széntermeléséből adjon bizonyos részt le minden évben. Franciaország és Anglia, amelyek a magántőke jelentős befektetésével Magyarország békés gazdasági meghódítására törekszenek, természetesen nem kívánják Magyarország pénzügyi konszolidációját szigorú jóvátételi követelésekkel megakasztani, a leszerelés kérdésében azonban a szövetségesek és Budapest, Július 18. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után Ereki Károly kérte a Ház tanácskozóképességének megállapítását. Az elnök a Ház tanácskozóképtelenségét állapítja meg. Az ülést 10 percre fölfüggeszti. Elnök negyed 12 órakor az ülést újból megnyitja. Ereki Károly a házszabályokhoz kér szót. Tekintettel arra, — mondja — hogy fontos határozatokat kell hozni, kérem a Ház határozatképességének megállapítását. Elnök fölolvastatja a képviselők névsorát. Tekintettel ara, hogy csak 38 képviselő van jelén, a Ház nem határozatképes. Az ülést fél órára fölfüggesztik. Rakovszky István elnök 12 órakor a monarchia utódállamainak fölfogása nagyjában egyezik. Hegedűs pénzügyminiszter nyilatkozata, Budapest, június 18. A közönség körében különböző hitek jelentek meg a jóvátételi bizottságról. Ezeket a faireket célzatosan terjesztik egyes körök, amelyek külső, különösen osztrák befolyás alatt állanak. Megkérdeztük erre a hírre vonatkozólag Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert, aki a MTI munkatársa előtt a következőket mondotta: — A legközönségesebb osztrák lapok azzal a célzattal, hogy a magyar koronát lenyomják, már tizenkettedszer azt az álhírt terjesztik, mintha a jóvátételi bizottság valamit követelne tőlünk, holott világosan megmondotta az angol parlamentben lord Curson, hogy először majd kiküldjük a bizottságot, hogy megállapítsa, lehet e egyáltalán jóvátételről beszélni. Ezek a hírek tehát tisztán a korona lenyomására találtattak ki. Engem az osztrák sajtónak ez az álhír terjesztése nem fog visszatartani attól, hogy programomhoz szigorúan ragaszkodva haladjak előre és miután holnap az indemnitást tárgyaljuk, most már a vagyonváltságnál sem lesznek különösebb nehézségek, ennélfogva mi sem állja útját annak, hogy szeptember 20-án előterjesszem szociális irányú javaslataimat, amelyeket már június 20-án tartott expozémban előre jeleztem, nyitja meg újból az ülést. Bejelenti, hogy Schioppa Lőrinc pápai nuncius a hadifoglyok hazaszállításának ügyére vonatkozólag levelet kapott, amelyben a Szentszék támogatásáról biztosítja a magyar kormányt. Napirendre került az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat vitája. Az első szónok Ereki Károly. Könyves Lajos lényegtelen módosítást ajánl, majd újból Ereki, utána Kerekes Mihály szólalt föl. Igazságtalannak tartja a pénzügyminiszter által javasolt új adórendszert. Az egyes szakaszokat részben kisebb módosításokkal fogadták el. A 9. §-hoz Ereki kér szót. A cukorforgalmi adó a nevezett szakasz értelmében nem indokolt, nincsen financiális alapja, hogy a pénzügyminiszter akkor, amikor az állam részesedésénél minden mm. répánál a 400 korona helyett 230 koronát vesz be, ugyanakkor minden kg. cukornál még külön 140 koronát vegyen. Kéri ennek a szakasznak törlését. Ruprecht Olivér hasonlóan indokolatlannak találja a forgalmi adónak ezt a nemét. A gyárban 8060 koronába kerül egy kg. cukor, ebből a gazdák 750 koronát kapnak, akkor az államnak ötször nagyobb a bevétele a cukor után, mint a gazdának. Nem tartja igazságosnak, hogy ezt a termelési ágat még külön termelési adóval is sújtsák. Kéri a szakasz elejtését. Az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülést holnap tartják, amelyen az indemnitást és sürgős interpellációkat tárgyalnak. Ezután Kutkafalvy Miklós terjeszti elő sürgős interpellációját. A nemzet a trianoni béke lesújtó hatása alatt áll. Az utolsó pillanatokban a győztes hatalmakban fölébredt a lelkiismeret. Biztattak bennünket minden oldalról és mi bíztunk is biztatásukban, meg kell azonban győződnünk arról, hogy az ántántkormányok jóakaratú ígéreteiben is csalódtunk, még a jóakarat is hiányzik az antantnál. A francia miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy Magyarország, Románia és Csehország között már választottak és ez a választás nem Magyarország javára dőlt el. Azt hiszi, hogy a nemzetgyűlés érzelmének ad kifejezést akor, amikor azt javasolja, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak a szenátusi tagoknak azért, amiket Magyarország érdekében a francia szenátusban előterjesztettek. Mi a területi integritásunkról le nem mondhatunk. A trianoni szerződés végrehajtása közelről érdekli a ruthén népet, mert épen ez a nép az, amely soha sem nyilatkozott abban a tekintetben és úgy, hogy el akar szakadni Magyarországtól, sőt épen annak adta tanújelét, hogy Magyarországtól nem fog elszakadni. Éppen e néppel szemben a legkegyetlenebb nyomást folytatják a csehek. Milyen tárgyalások folytak a magyar és cseh kormányok között Bruckban ? A tárgyalásokról sem a magyar nemzetnek, sem a ruthén népnek semmi közelebbi tudomása nincs. Az a véleménye, hogy békés állapotokat nem létesíthet a magyar kormány a cseh kormánnyal, lényeges területi engedmények nélkül. A cseh nép és a cseh külügyminiszter voltak azok, akik nagyban hozzájárultak Magyarország földarabolásához. Most itt van az alkalom, hogy ezeket a bűnöket a folyamatban levő tárgyalások folyamán valamikép helyreigazítsuk. Kérdi a külügyminisztert, hogy hajlandó - e tárgyalásokról a nemzetgyűlést tájékoztatni? Bánffy Miklós gróf külügyminiszter : A magyar kormány mindig hangsúlyozta, hogy a békeszerződés kötelezettségeinek eleget tett és nem hagyhatja szem elől azokat az előnyöket sem,amelyeket a békeszerződés részére biztosít. Előzetes intézkedések már folyamatban vannak, amelyek a határmegállapító bizottság működésében nyilvánulnak meg, amint annak adatai az ő kezébe kerülnek, az eredményről aHáznak azonnal beszámol. Ezután áttér a marienbachi tanácskozásokra. Ez a tanácskozás természetes folyománya annak a politikának, amelyet a magyar kormány követ és amelynek fő célja a háború által bekövetkezett visszás állapotoknak megszüntetése és a békés fejlődés biztosítása. Ez a tanácskozás folytatása a brucki tárgyalásoknak és tárgyi részben a trianoni békeszerződés végrehajtása és a gazdasági tárgyalások a céljuk. A gazdasági szakosztály rövid lejáratú egyezményt kötött szén és koksz behozatalára, a hoszszabb lejáratú gazdasági szerződések még mindig nem köttettek. A többi kérdésekben a szakbizottságok nehezebben találták meg a közeledést, de remény van, hogy a további tárgyalások folyamán a nehézségek el fognak simulni. Hogy ez mind elérhető legyen, a cseheknek el kell fogadniok és be kell látniok, hogy a trianoni békeszerződés által ránk rótt terheket maximálisaknak tekintjük és súlyosbításokat, esetleges további emeléseket nem fogadhatunk el. Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés helyesli ezt az álláspontot. Újabban azzal a fölfogással találkozunk, hogy a marienbaci tárgyalások a kisántantnak Magyarországgal szemben érzett ellenszenvét nagyrészben letompították. Mi minden hátsó gondolat nélkül mentünk bele a tárgyalásokba. Kéri válaszának tudomásul vételét. Úgy az interpelláló, mint a Ház a választ tudomásul vették. Ülés vége 2 óra után. A külügyminiszter a magyar-cseh tárgyalásokról. Batkafalvy Miklós interpellációja. Az ántánt el akarja ismertetni Ausztria jogcímét Nyugatmagyarországra. Budapest, Július 18. Ma politikai körökben az a hír terjedt el, hogy az ántánt Nyugatmagyarország kiürítését követeli. Ebből mindössze annyi igaz, hogy a közeljövőben három ántánt tábornokot küldenek Nyugatmagyarországba, ellenben az antant újból azt az óhajtását fejezi hogy Ausztria és Magyarország közös megegyezéssel fogják ezt az ügyet elintézni. Hír szerint Magyarorzágtól egyelőre nem követelnek többet, minthogy ismerje el Ausztria jogcímét Nyugatmagyarország németlakta vidékeire. Hegedűs a korona javulását várja. Budapest, július 18. A Magyarország munkatársa ma Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterhez fordult és megkérdezte, hogy mi az oka a korona hirtelen elromlásának. A miniszter mindössze csak anynyit mondott, hogy a korona kurzusa holnapra már meg fog javulni. Olyan információi vannak, amelyek alapján ezt várja.