Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)
1921-08-04 / 349. szám
Prónaynak bocsánatot kell kérni Rakovszkytól és a nemzetgyűléstől. Szigorú megtorlás Beniczky levélírói ellen. A mentelmi bizottság határozata. Budapest, augusztus 3- MTI. jelenti : A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Kulkalaky Miklós elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Rakotszky István volt házelnök és Beniczky Ödön volt belügyminiszter, nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyeit tárgyalták. A nemzetgyűlés tudvalevőleg a mentelmi bizottságot arra utasította, hogy a két mentelmi ügyben a bizottság jelentését 34 óra alatt tegye meg. Miután Rakovszky mentelmi ügyének tárgyalása fél 1 óráig elnyúlt, Kutkafalvy elnök a Ház elnöke útján további 24 órai halasztást kért a bizottság jelentésének megtételére. A bizottság előtt személyesen megjelent Rakovszky volt házelnök és átadta a bizottság elnökének Prónay báró alezredesnek hozzá intézett levelét, majd a bizottság Prónayt mint tanút hallgatta ki. Prónay báró kijelenti, hogy a levelet ő fogalmazta és ő írta alá. A bizottság elnöke erre közölte az alezredessel, hogy a bizottságot más kérdés tulajdonképen nem is érdekli, de módot kíván adni Prónaynak annak megindokolására, hogy mi késztette őt a levél megírására. Prónay Pál erre nézve tájékoztatta a bizottságot. Prónay kihallgatása után Rakovszky volt házelnök ismét megjelent a mentelmi bizottság előtt és minthogy Prónay védekezésében többek között azt is előadta, hogy a levelet nem Rakovszky házelnökhöz címezte, mert Rakovszky azon időben már lemondott. Rakovszky közölte a bizottsággal, hogy egészen határozott tudomása szerint a Ház az ő lemondásának elfogadása fölött akkor még nem döntött, a lemondott elnöknek pedig elnöknek kell magát tekinteni mindaddig, amíg a Ház a lemondást tudomásul nem veszi és a lemondott elnököt föl nem menti. Prónay kihallgatása és Rakovszky meghallgatása után az ügy fölött széleskörű vita indult meg, amelyben a majdnem teljes számban megjelent bizottságnak minden tagja részt vett. A bizottság ezután meghozta határozatát, amely szerint javasolja a Háznak, mondassék ki úgy Rakovszky István volt nemzetgyűlési elnök, mint a nemzetgyűlés mentelmi jogának Prónay Pál báró által való súlyos megsértése, — utasíttassék az összkormány és különösen a honvédelmi miniszter a szigorú megtorló eljárás sürgős lefolytatására és záros határidőn belül való jelentéstételre. Egyben javasolja a mentelmi bizottság, hogy Prónay Pál báró fölöttes katonai hatósága által köteleztessék arra, hogy a nemzetgyűlés által meghatározott időben köteles legyen a Ház előtt megjelenni és az elkövetett mentelmi jogsértésért úgy a nemzetgyűléstől, mint Rakovszky István volt házelnöktől bocsánatot kérni. A megkövetésre vonatkozó határozattal szemben Csukás Endre bizottsági tag kisebbségi véleményt jelentett be. A Rakovszky-ügy letárgyalása után a bizottság tárgyalás alá vette Beniczky Ödön mentelmi ügyét. Beniczky megjelent a bizottság előtt és ő is átadta Kutkafalvy elnöknek az általa a nemzetgyűlésen fölolvasott levél eredetijét. Beniczky meghallgatása után a bizottság tanúként kihallgatta Ranzenberger és Makay századosokat és Molnár főhadnagyot. Mindhárman kijelentették, hogy a levelet közösen szövegezték, azt Molnár főhadnagy sajátkezüleg irta és raindhároman sajátkezüleg aláírták. Kutkafalvy a kihallgatott tisztekkel is közölte, hogy a bizottságot a levél megírásának tényét illetőleg ezen tény konstatálásán kívül más nem érdekli. A nevezett tisztek röviden mégis előadták a levél megírásának és elküldésének indokait A bizottság ez ügyben is meg is hozta határozatát, mely szerint javasolja a Háznak annak kimondását, hogy Beniczky Ödön mentelmi joga a nevezett tisztek által súlyosan megsértetett, utasítsa a Ház a honvédelmi minisztert a szigorú megtorló eljárásnak azonnali folyamatba tételére. Mindkét ügy előadója Somogyi István úr, aki a holnapi ülésen fogja előadói javaslatát megtenni. Emelkedik a búza ára. A gabona szabad forgalma egyelőre hatalmas áremelkedést hozott Szegeden. Szerdát, a Szent István-téri búzapiacon 1600 koronát fizettek már a kocsikon behozott búza métermázsájáért. A terménykereskedők várakozása szerint a búza áremelkedése egészen addig fog tartani amíg el nem éri a jugoszláv búza valutáris egyenértékét, amely 2000 koronának felel meg. A hatalmas árak azonban mégis irreálisak, mert hirtelen árcsökkenés állhat be, mihelyt a fölszabaduló búzaimport éreztetni fogja hatását, vagy a szomszéd államok búzaára sülyed, pedig ez utóbbira teljes bizonyossággal számítani lehet. II' ] Ara 2 korona. Pályaudvaron 2*50 korona. Csütörtök, 1921 aposztus 4 * IllV. évf. 349. szám ELOFIZETÉSI ÁB. ém 720.— Tv 360.— 180.— 60.— I NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiadóhir Dugonics-tér 12. sz. Telefon, szerk. ,S 10 kiadóhiv. 94 0TI i'*rr A hazaárulók vagyonának elkobzása A nemzetgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot. Budapest, augusztus 3. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. A bejegyzett interpellációk fölolvasása után Róbert Emil a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság jelentését terjeszti be az ingatlan vagyonváltságról. Hermann Miksa a közgazdasági és igazságügyi bizottság jelentését terjeszti be a mérnökrendtartásról. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadja a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitájára. Rokkantaknak jut az elkobzott hitbizomány fele Az első felszólaló Rassay Károly Polemizál az igazságügyminiszterrel, aki azt állítja, hogy a hitbizomány a család, vagy a nemzetség tulajdona, tehát nem vehető el az egyéntől, tehát a hazaárulótól sem. Ezzel szemben ő a régi magyar törvényekre, többek között Werbőczy hármas könyvére utalva, azt állítja, hogy a hitbizományosnak korlátolt tulajdonjoga van s igy elvehetők tőle. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint szüntesse meg a nemzetgyűlés a vagyon hitbizományi jellegét , így az egész vagyon a kincstár részére igényeltessék. Ezután Gaál Gaszton szólalt föl Rassay jogi fejtegetéseit csak részben fogadja el, senkitől sem vehető el több, mint amennyije van. A hitbizományos csak haszonélvező. A tulajdonjog semmilyen kritériumával sem rendelkezik. Kéri az igazságügyminisztert, hogy módosítsa a jvaslatot akként, hogy Károlyi Mihály haláláig a hitbizományi jogosultságot az állam egyszerűen foglalja le, halála után pedig a várományos vegye át a hitbizományt. Ez a rendelkezés a leghelyesebb jogi álláspontnak felel meg. A bűnös megbűnhődik, az ártatlan utóbb nem szenvedhet. Ezután Ereki hibáztatja, hogy az igazságügyminiszter a törvényjavaslatot a Ház elé hozta. A 3. § hoz Meskó Zoltán második bekezdést ajánl, amely szerint a hitbizománynak az a fele, amely a hitbizomány birtokában lévő hazaárulótól elvétetik, az államra száll és ez a rész a hadirokkantak között egy év alatt fölosztandó. A Ház elfogadja a javaslatot. A 4. §-nak az igazságügyminiszter módosítása után való elfogadása után a Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta. mentelmi ügyek. Ezután a mentelmi bizottság előadója, Mikovényi Jenő jelentést tesz Pallavicini mentelmi ügyében, amely szerint a mentelmi bizottság megállapította, hogy Pallavicininek a bizottság elé utasítására ok fönn nem forogván, a bejelentés fölött napirendre tért. A Ház a javaslatot elfogadja. Ezután következik Beniczky Ödön mentelmi jogának fölfüggesztéséről a bizottság javaslata, amely a fölfüggesztést javasolja, amihez a Ház hozzájárul. Pákozdy András mentelmi ügyében a többség a mentelmi bizottság javaslatához, amely Pákozdy mentelmi jogának felfüggesztését kívánja, nem járul hozzá. Ezután a Ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát K. Pethes László mentelmi ügyében, amely szerint utasíttassék a belügyminisztérium, hogy Pethes mentelmi jogának megsértése ügyében szigorúan járjon el. Pallavicini ügyében a mentelmi bizottság javasolja, hogy a nemetgyűlés a mentelmi jogot ne függessze föl, de a Ház többsége a fölfüggesztést határozta el. Fábián István ügyében a mentelmi bizottság javaslatára a Ház hozzájárul mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Huszonnégy órai halasztás Rakovszky és Beniczky mentelmi ügyében. Ezután az elnök bejelenti, hogy Beniczky és Rakovszky mentelmi ügyében a határozat szerint utasította a mentelmi bizottságot, hogy 24 óra alatt hozzon döntést, de a bizottság a döntést még nem tudja a Ház elé hozni, ezért kéri a nemzetgyűlést, hogy újabb 24 órai halasztást adjon. A Ház a kéréshez hozzájárul. Az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap tartja és 5 perc szünetet rendelt el. Interpellációk. Egy órakor nyitotta meg újból a nemzetgyűlést Kettér Béla elnök, mire a Ház áttért az interpellációkra. Tasnády Kocscs József Imre Sándor volt tanár, jelenlegi kultuszállamtitkár könyvéről és a kommunizmus alatti viselkedéséről intéz interpellációt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. Ismerteti Imre Sándor működését és szemelvényeket olvas föl Imre könyvéből. Munkájában oda akar hatni, hogy az összes iskolákat államosítsák, de szociáldemokrata irányzattal. Erről többek között ezeket mondja: A szociáldemokrata párt kis füzetei nagyobb hatást gyakorolnak a népre és nagyobb kultúrmunkát végeznek, mint jelenlegi iskoláink. Tasnády tovább ismerteti Imre munkásságát, akiről azt mondja, hogy új irányra akar áttérni, amely behódol a szociáldemokráciának. Az ő könyve és a hasonló könyvek azok, amelyek úgy a francia forradalmat, mint nálunk a kommunizmust előidézték. Tasnády: Váljon lehetséges, hogy 24 hónap óta tartó irányzat