Szegedi Napló, 1921. augusztus (44. évfolyam, 344-392. szám)

1921-08-04 / 349. szám

Prónaynak bocsánatot kell kérni Rakovszkytól és a nemzetgyűléstől. Szigorú megtorlás Beniczky levélírói ellen. A mentelmi bizottság határozata. Budapest, augusztus 3- MTI. je­lenti : A nem­zetgyűlés m­entelmi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Kulkalaky Miklós elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Rakotszky­­ Ist­ván volt házelnök és Beniczky Ödön volt belügyminiszter, nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyeit tárgyal­ták. A nemzetgyűlés tudvalevőleg a mentelmi bizottságot arra utasí­­totta, hogy a két mentelmi ügyben a bizottság jelentését 34 óra alatt tegye meg. Miután Rakovszky men­telmi ügyének tárgyalása fél 1 óráig elnyúlt, Kutkafalvy elnök a Ház elnöke útján további 24 órai halasz­tást kért a bizottság jelentésének megtételére. A bizottság előtt sze­mélyesen megjelent Rakovszky volt házelnök és átadta a bizottság el­nökének Prónay báró alezredesnek hozzá intézett levelét, majd a bi­zottság Prónayt mint tanút hall­gatta ki. Prónay báró kijelenti, hogy a levelet ő fogalmazta és ő írta alá. A bizottság elnöke erre közölte az alezredessel, hogy a bizottságot más kérdés tulajdonképen nem is érdekli, de módot kíván adni Pró­naynak annak megindokolására, hogy mi késztette őt a levél megírására. Prónay Pál erre nézve tájékoztatta a bizottságot. Prónay kihallgatása után Ra­kovszky volt házelnök ismét megje­lent a mentelmi bizottság előtt és minthogy Prónay védekezésében többek között azt is előadta, hogy a levelet nem Rakovszky házelnök­höz címezte, mert Rakovszky azon időben már lemondott. Rakovszky közölte a bizottsággal, hogy egé­szen határozott tudomása szerint a Ház az ő lemondásának elfogadása fölött akkor még nem döntött, a lemondott elnöknek pedig elnöknek kell magát tekinteni mindaddig, amíg a Ház a lemondást tudomásul nem veszi és a lemondott elnököt föl nem menti. Prónay kihallgatása és Rakovszky meghallgatása után az ügy fölött széleskörű vita indult meg, amely­ben a majdnem teljes számban megjelent bizottságnak minden tagja részt vett. A bizottság ezután meghozta ha­tározatát, amely szerint javasolja a Háznak, mondassék ki úgy Rakovszky István volt nemzetgyűlési elnök, mint a nemzet­gyűlés mentelmi jogának Prónay Pál báró által való súlyos megsértése, — utasíttassék az össz­­kormány és különösen a honvédelmi miniszter a szigorú megtorló el­járás sürgős lefolytatására és záros határidőn belül való jelentéstételre. Egyben javasolja a mentelmi bizottság, hogy Prónay Pál báró fölöttes katonai hatósága által köte­­leztessék arra, hogy a nemzetgyűlés által meghatározott időben köteles legyen a Ház előtt meg­jelenni és az elkövetett mentelmi jogsértésért úgy a nemzetgyűléstől, mint Rakovszky István volt ház­­elnöktől bocsánatot kérni. A megkövetésre vonatkozó hatá­­rozattal szemben Csuká­s Endre bi­zottsági tag kisebbségi véleményt jelentett be. A Rakovszky-ügy letárgyalása után a bizottság tárgyalás alá vette Beniczky Ödön mentelmi ügyét. Beniczky megjelent a bizottság előtt és ő is átadta Kutkafalvy elnöknek az általa a nemzetgyűlé­sen fölolvasott levél eredetijét. Beniczky meghallgatása után a bizottság tanúként kihallgatta Ran­­zenberger és Makay századosokat és Molnár főhadnagyot. Mindhárman kijelentették, hogy a levelet közö­sen szövegezték, azt Molnár főhad­nagy sajátkezüleg irta és raindhá­­roman sajátkezüleg aláírták. Kutkafalvy a kihallgatott tisztek­kel is közölte, hogy a bizottságot a levél megírásának tényét illetőleg ezen tény konstatálásán kívül más nem érdekli. A nevezett tisztek röviden mégis előadták a levél megírásának és elküldésének in­dokait A bizottság ez ügyben is meg i­s hozta határozatát, mely szerint ja­vasolja a Háznak annak kimondá­sát, hogy Beniczky Ödön mentelmi joga a nevezett tisztek által súlyosan megsértetett, utasítsa a Ház a honvé­delmi minisztert a szigorú megtorló eljárásnak azonnali folyamatba té­telére. Mindkét ügy előadója Somogyi István úr, aki a holnapi ülésen fogja előadói javaslatát megtenni. Emelkedik a búza ára. A gabona szabad forgalma egyelőre hatalmas áremelkedést hozott Sze­geden. Szerdát, a Szent István-téri búzapiacon 1600 koronát fizettek már a kocsikon behozott búza méter­­mázsájáért. A terménykereskedők várakozása szerint a búza áremel­kedése egészen addig fog tartani amíg el nem éri a jugoszláv búza­ valutáris egyenértékét, amely 2000 koronának felel meg. A hatalmas árak azonban mégis irreálisak, mert hirtelen árcsökkenés állhat be, mi­helyt a fölszabaduló búzaimport éreztetni fogja hatását, vagy a szomszéd államok búzaára sülyed, pedig ez utóbbira teljes bizonyos­sággal számítani lehet. II' ] Ara 2 korona. Pályaudvaron 2*50 korona. Csütörtök, 1921 aposztus 4 * IllV. évf. 349. szám ELOFIZETÉSI ÁB. ém 720.— Tv 360.— 180.— 60.— I NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt. és kiadóhir Dugonics-tér 12. sz. Telefon, szerk. ,S 10 kiadóhiv. 94 0­T­I i'*r­r A hazaárulók vagyonának elkobzása A nemzetgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot. Budapest, augusztus 3. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. A bejegyzett interpellációk fölolvasása után Róbert Emil a föld­­mivelésügyi és pénzügyi bizottság jelentését terjeszti be az ingatlan vagyonváltságról. Hermann Miksa a közgazdasági és igazságügyi bizott­ság jelentését terjeszti be a mérnök­­rendtartásról. Ezután a Ház har­madszori olvasásban elfogadja a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitájára. Rokkantaknak jut az elkobzott hitbizomán­y fele Az első felszólaló Rassay Károly Polemizál az igazságügyminiszter­rel, aki azt állítja, hogy a hitbizo­­mány a család, vagy a nemzetség tulajdona, tehát nem vehető el az egyéntől, tehát a hazaárulótól sem. Ezzel szemben ő a régi magyar törvényekre, többek között Werbőczy hármas könyvére utalva, azt állítja, hogy a hitbizományosnak korlátolt tulajdonjoga van s igy elvehetők tőle. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint szüntesse meg a nemzetgyűlés a vagyon hitbizomá­nyi jellegét , így az egész vagyon a kincstár részére igényeltessék. Ezután Gaá­l Gaszton szólalt föl Rassay jogi fejtegetéseit csak rész­ben fogadja el, senkitől sem vehető el több, mint amennyije van. A hitbizományos csak haszonélvező. A tulajdonjog semmilyen kritériu­mával sem rendelkezik. Kéri az igazságügyminisztert, hogy módo­sítsa a jvaslatot akként, hogy Károlyi Mihály haláláig a hitbizo­­mányi jogosultságot az állam egy­szerűen foglalja le, halála után pedig a várományos vegye át a hitbizományt. Ez a rendelkezés a leghelyesebb j­ogi álláspontnak felel meg. A bűnös megbűnhődik, az ártatlan utóbb nem szenvedhet. Ezután Ereki hibáztatja, hogy az igazságügyminiszter a törvényjavas­latot a Ház elé hozta. A 3. § hoz Meskó Zoltán második bekezdést ajánl, amely szerint a hitbizománynak az a fele, amely a hitbizomány birtokában lévő haza­­árulótól elvétetik, az államra száll és ez a rész a hadirokkantak között egy év alatt fölosztandó. A Ház elfogadja a javaslatot. A 4. §-nak az igazságügyminiszter módosítása után való elfogadása után a Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta. mentelmi ügyek. Ezután a mentelmi bizottság elő­adója, Mikovényi Jenő jelentést tesz Pallavicini mentelmi ügyében, amely szerint a mentelmi bizottság meg­állapította, hogy Pallavicininek a bizottság elé utasítására ok fönn nem forogván, a bejelentés fölött napirendre tért. A Ház a javaslatot elfogadja. Ezután következik Beniczky Ödön mentelmi jogának fölfüggesztéséről a bizottság javaslata, amely a föl­­függesztést javasolja, amihez a Ház hozzájárul. Pákozdy András mentelmi ügyében a többség a mentelmi bizottság javaslatához, amely Pákozdy men­telmi jogának felfüggesztését kí­vánja, nem járul hozzá. Ezután a Ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát K. Pethes László mentelmi ügyében, amely szerint utasíttassék a belügyminisztérium, hogy Pethes mentelmi jogának meg­sértése ügyében szigorúan járjon el. Pallavicini ügyében a mentelmi bizottság javasolja, hogy a nem­­­et­­gyűlés a mentelmi jogot ne füg­gessze föl, de a Ház többsége a fölfüggesztést határozta el. Fábián István ügyében a mentelmi bizottság javaslatára a Ház hozzá­járul mentelmi jogának felfüggesz­­téséhez. Huszonnégy órai halasztás Rakovszky és Beniczky men­telmi ügyében. Ezután az elnök bejelenti, hogy Beniczky és Rakovszky mentelmi ügyében a határozat szerint utasí­totta a mentelmi bizottságot, hogy 24 óra alatt hozzon döntést, de a bizottság a döntést még nem tudja a Ház elé hozni, ezért kéri a nem­zetgyűlést, hogy újabb 24 órai ha­lasztást adjon. A Ház a kéréshez hozzájárul. Az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a Ház legköze­lebbi ülését holnap tartja és 5 perc szünetet rendelt el. Interpellációk. Egy órakor nyitotta meg újból a nemzetgyűlést Kettér Béla elnök, mire a Ház áttért az interpellá­ciókra. Tasnády Kocscs József Imre Sán­dor volt tanár, jelenlegi kultusz­­államtitkár könyvéről és a kommu­nizmus alatti viselkedéséről intéz interpellációt a vallás és köz­okta­­tásügyi miniszterhez. Ismerteti Imre Sándor működését és szemelvénye­ket olvas föl Imre könyvéből. Mun­kájában oda­ akar hatni, hogy az összes iskolákat államosítsák, de szociáldemokrata irányzattal. Erről többek között ezeket mondja: A szociáldemokrata párt kis füze­tei nagyobb hatást gyakorolnak a népre és nagyobb kultúrmunkát végeznek, mint jelenlegi iskoláink. Tasnády tovább ismerteti Imre munkásságát, akiről azt mondja, hogy új irányra akar áttérni, amely behódol a szociáldemokráciának. Az ő könyve és a hasonló könyvek azok, amelyek úgy a francia forra­dalmat, mint nálunk a kommuniz­must előidézték. Tasnády: Váljon lehetséges­­, hogy 24 hónap óta tartó irányzat

Next