Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Szegett, 1131 január 20. 10. évf. 20. ML Szerd* nőfizetési árak: Egy évre 3* kor. — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTféNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Kálvária-mi«* 10. T.ieton 153 szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! Meghiusult pártalakulások Szomorúan jellemzők a magyar politikai élet beteges állapotára az új pártalakulásokról, új zászló- bontásokról naponként fel-felbukkanó hírek. Kétségtelen, hogy minden magyar ember csak örülhet, ha mindazok, akik egykor a magyar köz-séletben szerepet vittek s akiknek nevelésük, politikai múltjuk, nevük, családi hagyományuk és — ami a legfőbb —■ feltétlen becsületességük és megbízhatóságuk teljes jogot ad arra, hogy szerepet játszanak a magyar közéletben — ha ezek a szemlélő szerepét a ténylegesen cselekvő és irányító szerepével cserélik fel. Nem győztük eléggé hangsúlyozni, hogy ma nem engedhetjük meg magunknak az egyéni neheztelések, vagyis egyéni törekvések fényűzését. Mikor a hajó süllyed , minden más gondolatnak háttérbe kell szorulnia a megmentéssel szemben. Azért csak örömmel üdvözölnék Andrássy grófot is ama elhatározása kapcsán, hogy szerepet akar játszani és bele akar szólani a magyar közügyekbe. Eszünkbe sem jut, hogy a destruktív zsidó sajtó konkoly hintésének felüljünk s most vezéreinket egymás után és egyenként járassuk le. Szó sincs róla. Éppen az ellenkezője a célünk. Tudjuk és erős hittel valljuk, hogy orszá- gunk megmentése csakis úgy sikerülhet, ha minden magyar ember részt követel magának e munkából, ami azonban nem jelenti azt, hogy a mentési munka új pártok, új zászlók cégére alatt történjék. Éppen ezért tölt el bennünket keserű fájdalommal az Andrássy Gyula féle pártalakulás és még jobban a meghiúsulása. Mert nézzük csak közelről a dolgot. Mikor Andrássy Gyula gróf ama elhatáro- zása, hogy a nyilvánosság porondjára lép, nyíl- vánosságra került, mindenki hozsannával üdvözölte a grófot is, az elhatározását is. Minden vélemény megegyezett abban,hogy Andrássyra szüksége van az országnak, valamint abban is, hogy soha jobban nem értékesíthető tudás és politikai tapasztalat, mint ma, amikor az ország ügyeinek szekere csak sehogy sem tud az egyéni érdekek kátyújából kiszabadulni. Több oldalról hangzott el a vélemény, hogy a magyarság feltétlen nyereségének mondható Andrássy elhatározása, valamint elhangzott az a nézet is, hogy magának a keresztény gondolatnak is nyeresége, ha Andrássy a maga szélsőségtől mentes álláspontjának a keresztény politikában érvényt tud szerezni. Szóval úgy volt beállítva a dolog, hogy minden oldalról biztosítottnak látszott a nyereség ss mind a nemzeti, mind a keresztény gondolatnak haszna lett volna Andrássy új vállalkozása. Már-már szinte örvendtünk is, hogy a sok csalódás és a sok tapogató kísérlet után valami módon bele tudunk kapcsolódni az élet rendes kerékvágásába s hogy valami módon a sok jel- szó és szólam-özönt a tettek, a hasznos cselek-vések sorozata váltja fel. De íme, a magyar sors itt sem hagy nyuga tton bennünket, ide is kisér, akárcsak árnyék ki-séri a fényességet. Egyszerre halljuk, hogy a zászlóbontás elmaradt Andrássy gyengélkedése miatt. A diplomácia nyelvén ezt úgy mondhatnánk : a pártok nem találtak közös „bázist“ az együtt operálás lehetőségére, ami pedig magyarra fordítva így szól: a magyar politikusok még mindig jobban szeretik a pártot, amelyben vannak, a zászlót, mely alatt egyéni érdekeik oly szépen meghúzódnak, mint magát a hazát, a fajt s a magyarság egyetemes érdekeit. Állítólag a királykérdésen bukott meg a vállalkozás s megint csak állítólag ez volt az egyetlen pont, melyben a politikusok megegyezni nem tudtak. A többiben mindben egyetértenek, de ez az egy, egyetlen pont, amelyben nézetük eltért — elég volt, hogy a helyzetet felborítsa s hogy a magyarok ismét szétváljanak, anélkül, hogy megértették volna egymást. Most már hirhát, vagy kacaghat ezen bárki tetszése és vérmérséklete "szerint, de megmagyarázni sosem tudja, hogyan és miként lehetséges az, hogy ma, amikor minden oldalról szuronyok veszik körül azt a kis maroknyi földet is, melyet Trianon kegyesen még meghagyott a magyarnak — ma száz egyező pont mellett egyetlen egy eltérő felfogás képes legyen meghiúsítani törekvéseket és jószándékokat. Halljuk, hogy Andrássy legitimista és Károly király érdekében akar dolgozni. Ez mind jogos, ezt megteheti. De ha Károly király érdekében nem dolgozhat, akkor az országért, a magyarság érdekéért már nem érdemes rezerváltságából kilépnie ? Ha már valaki királypárti hát nem feltétlenül szükséges, hogy országot is igyekezzék szerezni a királyhoz ? Vagy talán úgy tesznek, mint az egyszeri ember, aki gombhoz vásárolta a nadrágot? . . . Mindenesetre, akár hogyan van is , a dolog végtelenül elszomorító, mert az látszik belőle, hogy mi még mindig melléktekinteteknek áldozunk s ezért nem tudjuk megvalósítani a főcélt: hazánk és fajunk mentését. Zs. Ára 2 főosztsa. Apponyi a magyar probléma jelentőségéről A környező Államokat le kell fegyverezni. — A magyar nép nem akar veszélyes vállalkozásba fogni A „Revue de Geneve“ felkérte az egyes államok vezető férfiait, hogy tartsanak előadást államuk külpolitikai irányelveiről. Apponyi Albert gróf is kapott ilyen meghívást és tegnap tartotta meg előadását a hallgatóság óriási érdeklődése mellett. Az előadás a genfi egyetem aulájában hangzott el és a nagy magyar államférfiu szavainak meghallgatására igen nagyszámú és előkelő közönség gyülekezett egybe. Apponyi Albert gr. genfi előadásában a magyar problémának európai jelentőségét mutatta be, majd a következőket mondotta: — A nemzetek szövetségének, melyhez remélhetőleg nemsokára formailag is tartozni fogunk, közbelépését kívánjuk abban az irányban, hogy egymásra utalt területek gazdasági kapcsolatai az új határok dacára is érvényesíthetők legyenek és így a produktív munka megadásával összekötött kiszámíthatatlan szociális veszélyeknek is eleje vétessék. Kérjük továbbá a nemzetek szövetségének tevékenységét abban az irányban, hogy a nemzetiségi és vallási kisebbségek a szerződések által számukra biztosított jogokat élvezhessék. Kérjük a nemzetek szövetségét, hogy eddiginél behatóbban foglalkozzék az általános lefegyverzés kérdésével, mert csakugyan lehetetlen helyzet az, hogy Magyarország kénytelen legyen leszerelni, szomszédai pedig minden körülhatárolás nélkül szaporíthassák fegyveres erejüket. Apponyi Albert gróf Genfben fogadta a Matin tudósítóját, aki előtt kijelentette, hogy a magyar nép nem akar újabb veszélyes vállalkozásokba fogni és a trianoni szerződés alapjára helyezkedik, kihasználva azokat az előnyöket, amelyeket a szerződés neki nyújt. Károly király esetleges visszatéréséről Apponyi kijelentette, hogy a magyar nemzet mindig tudatában van annak, hogy a volt király Szent István koronáját hordta. A belügyi kérdésekre nézve Apponyi azt mondta, hogy a magyar kormány mindig hajlandó a szocialistákkal együttműködni, sőt ez kívánatos is volna. Magyarország külügyi összeköttetései állandóan javulnak és a bolsevizmus veszélye az országban el van hárítva. Szeged szab. kir. város közönségéhez Raffay Sándor ev. püspök és Bethlen Istvánné grófnő elnökök vezetése mellett egy országos bizottság alakult a hadiárvák országos felsegélyezésére és Hadiárvák Otthona intézménynek a létesitésére. Minthogy ez az országos bizottság nemes céljaira gyűjtéseket óhajt eszközölni, ezen mozgalomra felhívom a város közönségének szives figyelmét. Szeged, 1921. január 18. Dr. Somogyi Szilveszter s. k. polgármester. Láttam: Dr. Bottka Sándor főkapitány. Ezen segélyalapra az országos bizottság sorsjátékot rendez, amelynek tiszta jövedelmét a „Hadiárvák Otthona“ céljaira fordítja. Az értéktárgyak, amelyek kisorsolásra kerülnek, művészi kiállítású pályadíjak egy és egynegyed millió korona értékben. A sorsjegyek elárusításával Szegeden a Move főosztálya, és sajtóvállalat és a Házfelügyelők Szövetsége van megbízva. Bethlen-nap Szegeden. A protestáns keresztyén egyetemi és főiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köre a vidék nagy metropolisaiban időnkint propaganda-napokat rendez, hogy ezzel is bizonyságát adja a magyar protestantizmus szellemi és erkölcsi erejének s egyben kifejezésre juttassa, hogy mivel kíván a magyar protestantizmus hozzájárulni a nemzeti konszolidáció megteremtéséhez. E propaganda-napunk során február huszadikán, vasárnap érkezik el hozzánk a Kör, ahol a szegedi keresztyén társadalom megértő támogatásának reményében a magyar politikai, művészi és zenei élet kiváló protestáns vallású oszlopainak részvételével diákjóléti célokat szolgáló matinét rendez. Már eddig is igen sokan ígérték meg a két protestáns egyház vezérfiai közül a Szegedre való lejövetelt. A Széchenyi-moziban a legötletesebb magyar detektívfilm, a LITTLE FOX ma utoljára látható Borda Jucival, Rátkaival és Lukácscsal.