Szegedi Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1929-06-09 / 129. szám

Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 2’80 P Postán küldve . . 2 96 P Közalkalmi kedvezmény: Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON : Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 1—53 Bated, 1929 június 9., vasá­rap­ol-ik évfolyam, 129. szám. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Főmunkatárs: pillich_andrás A Baross-Szövetsz szegedi fiókjának, a MANSz, a Madar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz. Sz­v. szegedi üzletvezetőségi ke­rülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. A spanyol udvar előkelőségei és a politi­kusok részt vettek Bethlen madridi vacsoráján Primo de Rivera és Miranda herceg is ott volt az előkelőségek között A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától. Madrid, június 8. Matuska Péter madridi magyar követ és felesége péntek este gróf Bet­hll­­­en István miniszterelnök tiszteletére dinert adott. Az estély a legfényesebb külsőségek között folyt le. A házias­­­­szony jobbján Primo­­de Rovera spanyol minni­szterelnök, balján pedig gróf Bethlen István min­isztereln­ök fog­lalt helyet. Az estélyen megjelent Miranda herceg első főudvarmester vezetésével a királyi udvartartás több tagja, a dip­lomáciai kar, élén a belga nagykövet, a német és francia nagykövet a madridi társadalmi élet és sajtó kiválóságai. A megjelentek a követség kertjében zene mellett a késő éjszakai órákig élénk társalgásban és kitűnő hangulat­ban maradtak együtt. Primo de Rivera tábornok csoportról­­ csoportra járt és a késő éjjeli órák­ig elbeszélgetett a jdenvodakkal. A népszövetséget kötelezettség fogja terhelni a kisebbségek megvédésére A népszövetségi tanács Scsialoja elnöklete alatt zárt biizottság)­ értekez­letet tartott. Az értekezleten elfogadták azokat a végső konkrét­ következtetése­­ket, amelyeket a kisebbség!! kérdés elő­adói a kisebbségi kérdés ügyéber­ ké­­szített jelentésükhöz hozzákapcsoltak. Ezek az indítványok hír szerint arra vonatkoztak, hogy a kisebbség­i kér­vények megvizsgálása tekintetében je­lenleg követett eljárást némi módosu­­­tásnak vessék alá. Az ind­­tványok semmiben sem érint­ik az érvényben lévő kisebbségi ezerzől­­déseket. Hátra van még a jelentés in­­­doklás megvitatása. Az indoklás a leg­fontosabb része a hármas bizottság munkálatának. Ez az indoklás elvesli azt a felfogást, mely szerint a népi szö­­­vetséget semmiféle kötelezettség nem terheli az Irányban, hogy a kisebbségek állandó védelmét szolgáló rendszert építsen ki. A jelentésnek ez a része kedden délelőtt kerül­ tárgyalásra. A kultuszminiszter terve Szeged nagyvárossá fejlesztése érdekében A volt Leszámoló hivatal épületének láthatóvá tétele a Petőfi Sándor-sugárúton A Szegedi Új Nemzedék munkatársától -Szeged, jú­nius 8. Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter Szeged város ország­gyűlési képviselője az alábbi nagyje­lentőségű leiratot intézte a város ta­nácsához: Ismeretes a t. Tanács ellőtt a törek­vésem, hogy a Ferenc József­ Tudo­­mányegyetem végleges elhelyezzését akként oldjam meg, hogy az egy­úttal Szeged város­képének nagy vá­rosi irányban való tová­bbfejleszté­­sét előbbre vigye. .Az orvostudomá­nyi, természettudo­mányi intézetek és klinikáknak a fogadalmi templom környékén való elhelyezése ezt a célt nagy mértékben szolgálja és az Eövvös Loránd kollégium és a ter­vezett női kollégiumnak a Tisza La­jos körút és a Honvéd­ tér sarkán való elhelyezése a célt szintén el fogja mozdítani. A böl­cselettudomá­­nyi karnak és a természettudományi kar egy részének az úgynevezett Le­számoló palotában való elhelyezése kívánatossá teszi annak a városren­dezési problémának a mego­ldását is, hogy a Leszámoló palota, amely két­ségtelenül Szeged monumentális épületei közé tartozik, mai ked­vezőtlen helyzetéből kiszabadíttas­­sék, akként, hogy a Petőfi Sándor-sugár­­ut és a Baross Gábor-utca közti házsornak legalább középső csoport­ja kisajátítás útján lebontassék ésigy a Petőfi Sándor-sugárrútról a Leszá­moló palotának legalább középső ré­szére rálátás biztosíttassék. Ezáltal a Petőfi Sándor-sugárút, valamint a Leszámoló épület egy­aránt sokat nyernének és egy­úttal megnyílna a lehetőség arra is, hogy a Leszámoló palota mű­vészi igényekkel számoló hozzá­építéssel bővíthető legyen. Mind e szempontoknak mérlegelése indít arra, hogy a t. Tanácsot arra kérjem, tegye ezt a kérdést jóindulatú megértés tárgyává és vállalja meg azt az aránylag nem nagy költséget, amit a szóban forgó telkek kisajátí­tása okoz és ezáltal az egyetem el­helyezésének megoldásával kapcsolat­ban a város képének nagyjelentőségű tökéletesítését oldja meg. Viszont ezzel szemben lemondanék a ter­mészettudományi intézetek részé­re a Tisza-parton megszerzett, u. n. Onozóné-féle teleknek az egyetem céljaira való igénybevé­teléről, Budappest, 1929. június 4. Klebelsberg. A kultuszminiszter e városszépé­szeti­­szempontból nagyfontosságú kezdemé­nyezéséhez megjegyezzük, hogy körülbelül 3—4 ház megszerzé­séről van szó. A szóbanforgó telek­tömbön van egy ház a Petőfi Sán­dor-sugárút 26. szám al­att, mely a város tulajdona. Ennek pénzért való megszerzése tehát nem szükséges, mert a város azt felajánlhatja. A miniszter leiratával a város ta­nácsa előreláthatóan hétfőn foglalko­zik. A végleges döntés természetesen­­ a közgyűlésre tartozik. • Még az ősszel megkezdik működésüket az új klinikák Az egyetemi építési bizottság a klinikák ipari munkáit megrendelte — A munkálatok 80 százalékát szegediek kapták — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, június 8. Az e­gyetemi építési bizottság szom­­baton délel­őtt 11 órai kezdettel az egyetem központi épületében M­a­­gyary Zoltán dr. miniszteri taná­csos elnöklésével ülést tartott. Ez alkalommal a bőrgyógyászati, bel­­gyógyászati, sebészeti és női klini­kák bútor- és egyéb felszerelési tár­gyaira beadott árajánlatok ügyével foglalkoztak. A bizottság behatóan felülvizsgálta és letárgyallta az ösz­­­szes ajánlatokat arra törekedve, hogy a megrendeléseket elsősorban szegedi cégeknél eszközölje. Ettől a bizott­ság csak olyan esetekben tért el, ha bizonyos dolgokra szegedi cég nem nyújtott be ajánlatot. Olyan iparágak­nál pedig, melyekkel Szegeden csak kevesen foglalkoznak, a bizottság a lehetőség szerint szegedi céget is részesített me­grendelésben. A megrendelések túlnyomó részét,­­mintegy 90 százalékát szegediek kap­ták. Így az összes bútorfelszerelések­­re három szegedi cég kapott meg­bízást. De kapott me­grendelést Sze­gedről üvegkereskedő, bádogárus stb. is. Az ipari tárgyakat a megbízást ka­pó cé­geknek még ez év őszéig le kell szállítaniok és a klinikáikat be kell rendezniük. A négy klinika, a bőr­­gyógyászati, belgyógyászati, sebé­szeti és női klinika ezek szerint még az ősz folyamán megnyílik az új épületekben. A belügyminiszter újra állást foglalt a névmagyarosítás ellen Roham a luxussal berendezett miniszteri díszterem ellen — Elfo­gadták a belügyi tárca költségvetését Budapest, június 8. A képviselőház szombati ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta me­g A­l­m­á­s­s­y László elnök. Folytatták a belü­gyi tárca költségvetésén­ek a tárgyalását. Fábián Béla statisztikai adatokat kért arra vonatkozála­g, hogy meny­nyi a községek terhe ma Magyar­­országon. Csák Károly: A kormánypárt és a mai kormányzat is érzi, hogy sok baj van az orszá­gban és keresi a m­odot az orvoslásra. A politikának első­rendű feladata az, hogy olyan kor­mányzati rendszert teremtsen, amely a rendet az országban biztosítani tudja. Ez az alapelv magyarázza meg azt ,hogy a belügyminiszternek és a belügyi kormányzatnak az ország minden kérdéséhez köze van. Amíg a kormányzatot bírálják, igen sokan el­felejtik, ho­gy mi volt itt még néhány évvel ezelőtt is.­­Az egész ország egy romhalmaz. Természetes, hogy ez nem ment radikális eszközök nél­kül. Limonádéval nem lehet vérmér­gezést gyógyítani, de fel kell vetni a kérdést, ho­gy az élet minden vo­natkozásában lévő megrendszabályo­­zása meddig jogosult, s hol van en­nek a határa. Újabban az iskolai kiadások veszik túlságosan igénybe a községeket. Magyar ember mért nem viselhet magyar nevet? A névmagyarosítást engedje meg a belügyminiszter mindenkinek, aki nem tette magát méltatlanná a ma­gyar névre. Emellett a történelmi ma­gyar nevek védelmét meg lehet tar­tani. A költségvetést elfogadja. Bródi Ernő szintén a névmagya­rosítás mellett foglalt állást. A ma­gyar név még nem bizonyítja a jó magyarságot, de legalább mutatja azt a szándékot, hogy az illető a magyar közösség tagja akar lenni. Ezután ál­talános politikai kérdésekkel foglal­­­kozott és felvetette a kérdést, hogy mi van a titkos szavazati joggal. Meskó: Titkos betegségben szen­ved. (Derültség.) A nyílt szavazásoss rendszert nem lehet fenntartani, az élet követelmé­nye az, hogy a pártok között ver­seny legyen. Kodifikálni kell a gyü­lekezési és agyenisülési jogokat. A költségvetést nem fogadja el. Madarász Elemér az auton­ómia kérdésével foglalkozott és rámuta­tott arra, hogy az önkormányzati köz­­igazgatásban beosztott állami tiszt­viselők nem mindig tudnak beleil­leszkedni az autonómiákba. Esztergályos: A költs­é­gve­­tést nem fogadja el. Homonnay Tivadar szerint a belügyminisztérium és a belügymi­niszter hivatásának magaslatán áll és így kibír minden kritikát. A belügy­miniszternek mindent el kell követni a nehéz munkával megteremtett köz­rend biztosítására. Elismeréssel szól a rendőrség és a csendőrség mun­­kájáról, majd részletesen foglalkozott a rendőri alkalmazottak fizetési viszo­nyaival és kérte a minisztert, hogy megfelelő illetményekről gondoskod­jék számukra. Meskó Zoltán a névmagyarosítá­­tása mellett foglalt állást, hangoz­tatta, hogy a közvélemény is ezt kí­vánja és felolvasta az egységespárti képviselők hosszú névsorát, akik szintén a névmagyarosítás megenge­dését kívánják. Társadalmi akciót kell indítani ennek érdekében. Minden be­csületes embernek jussa van a ma­gyar névhez. A költségvetést elfo­gadja.

Next