Szegedi Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK dent ami meleg és télen jól használ­ható. Különösen gyapjú holmi, s szőrme az értékes, de a téliruha.­“ neműek sokféle változata itt föl sem­­ sorolható. Lehet régi és használt is az adomány. A Vöröskereszt ja­vító üzeme használhatóvá teszi, s újjáalakítja. Mindent és mindenki­től kér, mégpedig sürgősen. A tél Oroszországban korán beköszönt, s a küldeményeknek legkésőbb no­vember elején már kint kell lenniük. A javítás is időt vesz el, a gyűjtés­nek teh­át szeptember elejéig le kell zárulni, hogy a javítások kielégítő módon végrehajthatók legyenek. Ezért azonnal és mielőbb kéri a Vöröskereszt az adományokat. Min­den szegedi család nézzen körül ott­honában, vizsgálja át a ruharaktárt, s ami nélkülözhető, adja oda ál­dozatos szívvel az érte is küzdő honvédek javára.­­ A beküldés a Vöröskereszt sze­gedi Választmányához történik. Sze­ged, Korona­ utca 18. (Katolikus Nő­védő székháza.) Hivatalos idő egész napon át reggel nyolctól este hatig. A& áttae és a tíízé&as&íáítf doHÍacH támafyaiia elismert o­kivél a dunántúli fyélu­ttatású tüzéreknek (Honvéd haditudósító század közlése). Tüzérek között vagyunk. Gondosan rejtve táboroznak. A lövegek tüzelő­­állását csak a helyzettel ismerős tudja felfedezni. Rövid, halk parancsszóra történik minden. Nem kell semmit megismételni. Ennek a bámulatos fe­gyelemnek, és bajtársi szeretetnek kö­szönhető, hogy nehéz harcok, nagy fel­adatok­­ végrehajtása során egyetlen emberük sem esett el, sőt meg sem sebesült. Pedig véresen komoly hely­zetekbe került a nyugatdunántúli, gép­­vonta­tású nehéz tüzérosztály. A kiinduló támadást követő hajrában mindég elől jártak. Tüzelőállásaikat bámulatos gyorsasággal változtatták. Az ellenség csoportosulását, rendezke­­dését és felfejlődését, a szó legszoro­sabb értelmében tüzérségi rajtaütéssel akadályozták meg. Ezredes parancs­nokuk bajtársi elismeréssel szól embe­rei odaadásáról és teljesítményeiről. Hangoztatja: ma is alig tudja megér­teni, hogyan jutottak el a sokszor fe­neketlen cárban, rossz, kezdetleges hid­­rákolmányokon, helyenként süppedő, vizenyős, máshol futóhomokos terepen át a megparancsolt helyre. Szakadatlanul működtek a vontató •csörlők. Sokszor két-három vontató se­gített át egy-egy lövegtalpat, csövet, vagy lőszeres kocsit a kátyún, vagy fe­neketlen homokdombon ... Volt olyan na­p és éjszaka, amikor a gépvontatású osztály minden tagja, küllőkbe ka­paszkodva, gyalog, szinte emberfeletti erőfeszítéssel tette meg a parancsban meghatározott útvonalat. Csak­ ezzel a lelkes magyar katonát annyira jellem­ző, szinte emberfölötti munkával ér­ték el, hogy gránátjaik idejében, ke­gyetlenül süvítettek az ellenség nyaka közé... hímet elismerés a magyar, tunereknek Munkájukat a németek is elismer­ték. A harchelyzet nem egyszer azt kö­vetelte, hogy magyar egységek német, német alakulatok pedig magyar pa­rancsnokság alatt hajtsák vé­gre a leg­apróbb részleteiben kidolgozott közös tervet, így tüzéreink szorosan együtt­dolgoztak a szárnyukon haladó német hadtest tüzérségével. S a német tü­zérségi parancsnok tüzéreink teljesít­ményét gyönyörű kiállítású levélben ismerte el. Az okmány fején m­agyar és német színek között Sztarij-Ősziről látképét rajzolta meg a feladattal meg­bízott német haditudósító, majd ’ pa­rancsnoka megbízásából ezeket írta: „A m. kir. ... sz. gépvontatású tüzérosztályt a támadás megkezdése alkalmával a német hadtest tüzérségi parancsnokának rendelték alá. Az át­törés megindulásakor a tüzérosztály döntően támogatta a magyar és német gyalogságot. A támadás további folya­mán az ütegek előretolt felderítők útján vezetett tűzzel, lefogták azokat az orosz páncéltörő lövegeket, amelyek egy fo­­lyó átkelésn­él az erdőből saját páncélo­sainké: oldalazóan tüzeltek, így kiváló hatással járultak hozzá, hogy a táma­dósávba eső folyón az átkelés teljes si­kerrel járt és hogy a német gépesített gyaloghadosztály átkaroló műveletét a megjelölt helyen és időben pontosan végrehajthatta. A tüzérosztály magas kiképzési fokáról minden esetben azzal tett bizonyságot, hogy pontos és meg­semmisítő tüzével az orosz készenlét­­be helyezéseket szétzúzta," így a tüzér­osztály a gyors bevetésre való minden­kori készségével és harci kedvév­el tün­tette ki magát, s ismételten szép tanú­­jelét adta a német és magyar csapatok között rég fennálló és bevált, hagyo­mányos fegyverbarátságnak. Ennek a tüzérosztálynak teljes elismerésemet fejezem ki és neki további sikereket és katonaszerencsét kívánok.“ forsz­er­epekkel — wrsz pániék­sak ellen így nyilatkozik a német hadtest tü­zérségi parancsnoka. A megérdemelt elismerésről a harcoló honvéd hadsereg főparancsnoka is örömmel vett tudó-Szegedi Uj Nemzedék telefonszámai: kiadóhivatal és nyomda: 11-53, szerkesztőség: 21-53, most, s a saját elismerését is tolmá­­csoltatta az osztály tisztjeinek, tiszthe­lyetteseinek és legénységének. De a hadseregparancsnok nem egyszer közel­ről, az első vonalban, személyesen fi­gyelte meg és figyeli csapatai teljesít­ményeit. Most pillanatnyi szélcsend van, — gyakorol az osztály. Idegenszerű löve­gek körül forgolódnak a dunántúli fi­úk. A legújabb 7,65 cm-es átmérőjű orosz páncéltörő ágyuk szerkezetét ta­nulják. Már tökéletesen értik. Lőszer nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Legközelebb az orosz páncélosokat meglepetés éri: nem tudják majd el­képzelni, honnan és miért lövik őket a saját elhárító lövegeik ... Ferencz Gyárfás hadapród. őrm. 1942. augusztus 13., csütörtök. Kétszáz pangó a járásbíróság folyosóján Szeged, augusztus 12. Érdekes eset történt szerdán a já­rásbíróság folyosóján. Török Sándor, az egyik peres ügyekben ottjáró sze­gedi gazda a pénztárcáját nagy siet­­ő­ségében a járásbírósági folyosó egyik ablakpárkányán felejtette. Mire vis­­­szament érte, az erszényne­k nyoma veszett. Nagy izgalommal kereste Tö­rök Sándor az eltűnt erszényt, mikor pedig látta, hogy hamarosan nem ke­rül elő, feljelentést tett a rendőrségen. A kára igen komoly volt, mert több mint kétszáz pengője­ volt a tárcában. Mialatt ő a rendőrségen kereste az igazságát, »János bácsi«, a törvény­­széki épület ismert cukorkaárusa, je­lentést tett a járásbíróság elnöksé­gén, hogy egy pénztárcát talált a fo­lyosó ablakában, kétszázhúsz pengő­­nyi készpénzzel. Nyilvánvaló volt, hogy Török Sándor elveszett pénzét találta meg. Különösen figyelmet ér­demel az ügyben a becsületes meg­találó valóban becsületes eljárása, aki nehéz megélhetési viszonyai mellett is gondolkozás nélkül jelen­tést tett a tekintélyes összegű talált pénzről. Nagyteljesítményű és korszerű paprikaműszárítót kap Szeged Budapest, augusztus 12. A paprika központ működése kez­detétől arra törekedett, hogy e világ­híres termékünk feldolgozását tö­kéletesítse és ezzel a fűszerpaprika minőségét emelje. Ezt a célt kitű­nően szolgálják a paprikatermelő körzetekben felállított korszerű mű­­szárítók. Eddig már öt helyen mű­ködik műszárító, ez év őszétől kezdve pedig újabb két nagyteljesít­ményű korszerű műszárítóval bővül a létszám. Az egyik új műszárítót Szegeden, a másikat Kalocsán állít­ják fel. Ez a két nagy fűszerpaprika termelő körzet tehát egy-egy új műszárító berendezéssel gazdagodik.­ A­ műszárítók üzembehelyezése a tökéletes teljesítményen, a minőség javításán felül elősegíti azt is, h­ogyi a termelők, nyers paprikájukat jobb áron tudják értékesíteni, másrészről pedig kiküszöböli azt a romlási vesz­teséget, ami a régi, házi feldolgozás mellett elkerülhetetlen volt. Ez most, amikor a kereslet úgyszólván na­gyobb a rendelkezésre álló mennyi­ségnél, amikor tehát az anyag meg­óvása fontosabb, mint máskor, két­szeresen jelentős körülmény. A paprika központ további ifjú­­szárítók létesítését is munkába vette de egyes szerelési anyagok hiánya azok felállítását késleltetik. Remél­hető azonban, hogy a jövő gazda­sági évben ismét további műszárító telepet lehet használatba venni. ď Barátságos iszogatás után kirabolta háziasszonyát Tragikomikus rablási történet Ószentivánon Szeged, augusztus 12. Ószentiván lakosságát néhány na­p óta tragikomikus rablási esemény tartja izgalomban. Veres Imre, a rablás elkövetője, negyvenh­ét esztendős szőregi hentes­mester, augusztus 6-án, a délutáni órákban meglátogatta­ Kurusa Pálnét, egy ószentiváni hentesüzem tulajdono­sát s a látogatás végén, az esti órák­ban kirabolta. Veres Imre 6-án, déli egy óra táj­ban érkezett kerékpárján Ószentiván­­­ra, s régi ismerősükhöz, Kurusa Pálék­­hoz ment. Kurusáné egyedül tartózko­dott otthon, s­­ a vendég rövid beszélge­tés után éhségről panaszkodott, hangoz­tatva, hogy még ebéd előtt indult el. Kurusáné, — mint szíves háziasszony, — ebédet főzött, utána pedig Veres Imre azzal az indokolással, hogy kü­lönféle adóügyeket kell elintéznie, a községházára indult. A délután folya­mán még többször is megfordult Kuru­­sán­c házában, ószentiváni ügyeit in­tézve, közben bort hozott a házhoz, amelyet Kurusánéval közösen fogyasz­­­totta­k el. A borozgatás folyamán Ve­res Imre az esti órákra már erősen ita­los állapotba került. Kurusáné lakásán aludt is egyet, majd újra eltávozott. Az esti órákban különféle üzletekben járva, azt vette észre, hogy pénze hi­ányzik, s ittas állapotában háziasszo­nyát gyanúsította a pénz ellopásával. Nagy haraggal ment visza Kurusá­­néhoz, s szitkozódva vádolta, hogy a pénzét bizonyosan ellopta. Kurusáné nagy meglepődéssel hall­gatta a vádat, de még nagyobb volt csodálkozása, amikor a részeg Veres Imre szekrényéhez lépett, s kinyitva az ajtaját, kutatni kezdett a pénze után. Majd pedig megtalálva Kurusáné pénz­e­tárcáját, abból két pengő valahány fil­lért kivett. Nagyobb összeget is magá­hoz vett volna, de az asszony ekkor már komolyra fogta a dolgot, s birokra kelt a támadóval. A harc során Veres Imre felragadta a keze ügyében lévő nyujtófát, s azzal akart magának igaz­ságot szerezni. Kurusáné iár két karján, fején, hátán súlyos ütést, is kapott, de még így sem tudta megakadályozni, hogy Veres Imre a szekrényeiből a fehérneműjét ki ne szedje. Egész ha­lomra való ágy- és asztalneműt vett magához, amivel Kurusáné minden til­takozása ellenére kijutott a lakásból. Még az utcán is dulakodtak, s bár az asszony a kerékpár kerekébe ka­paszkodott, hogy visszatartsa látoga­tóját, Veres Imre mégis­­ felkapott gé­pére s elkalinkázott. A­­ szőregi csendőröknek feltűnt a ke­rékpáros idegen, s legiazoltatták. Mivel zavaros feleleteket adott, őrizetbe vet­ték, s közben megérkezett Kurusáné is, hogy a csendőrök előtt megtegye a feljelentését Veres ellen. Verest ki­hallgatása után a csendőrök szerdán délelőtt bekísérték az ügyészségre, ahol rablás és testi sértés miatt indul eljárás ellene. A cigányasszony és a pénztárca Szeged, augusztus 12. A szerdai nap folyamán a rendőrség egy Lakatos Mátyásné nevű cigány­asszonyt vett őrizetbe. Lakatos Má­tyásné azért került a törvény kezére, mert meglopta a Baross-étterem egyik alkalmazottját Apaczky Juliannát. A már többszörösen rovott múltú cigány­asszony besurranó tolvajként a leány szobájába jutott, s ott az ágy tetejére kitett pénztárcát magához vette. Két pengő és néhány fillér volt a tárcá­ban. A károsult feljelentésére Laka­tos Mátyásné a vádlottak padján fog számot adni tettéről. _____________•________rsrsr&Me-s

Next