Székely Hirlap, 1870 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1870-05-28 / 43. szám
Il-ik évfolyam. 43. szám. Mai ÖS-Vásárhelyit. Szombat, május 28. 1870. SZÉKELT HÍRLAP politikai s vegyestartalmu közlöny. ^ KDAQe-WWATAb. : c Az ev. ref. főiskola nyomdájában. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: I ТЕЬЕК1-К01МГУЛГТАН. Hirdetési ár : Három hasábos garmond sorért, hagy annak helyéért először 7 kr., másodszor 6 kr., harmadszor 5 kr. és minden beiktatásért külön S0 kr. o. é. bélyegdij. — Három hasábos nyílttéri sorért 20 kr. o. é Hirdetéseket elfogad, helyben a kiadó hivatal. Pesten, Zeisler M. hirdetést közvetítő intézete, Király utcza 00-ik sz., és J. Hausenstein és Tagler Bécsben (Neu-Markt 14. sz.) . Megjelenik e lap , minden szerdán és szombaton reggel NAGY FÉLIVTEN, ELŐFIZETÉSI ÁRAЖт. Választás előtt. Úgy látszik, hogy a sors nem akar minket megkímélni a követválasztás kellemetlenségeitől. Városunkban példabeszéddé lett, hogy a mi országgyűlési képviselőinket vagy a gondviselés, vagy a kormány pártfogolja, az első a földi élet siralom völgyéből, a síron túli élet boldogabb virányaira promoválja, ez utóbbi valamely tekintélyes hivatalba ülteti őket. Midőn a jelen három éves országgyűlési ciklus elején képviselőinket a szenvedély rakétáinak pattogása, s a tanácsház beverdesett ablakainak csörömpölései közt megválasztottuk: azt hittük, hogy három évig nyugalomra hajthatjuk fejünket. S ime az első választás után most már másodszor vagyunk fölzavarva. A magyar példabeszéd azt tartja , hogy minden roszban van valami jó. Vajon mi jó van ebben, most a gondviselés által reánk mért roszban? Bármint törjük rajta elménket, nem tudunk benne egyéb jót találni, mint azt, hogy városunk választópolgárainak alkalom nyílik bemutatni: minő haladást tettek a politikai érettségben. Ezen megújuló választásokat mi megannyi cenzuráknak tekintjük, melyekben polgártársaink bemutatják : minő fontosságot helyeznek a legszebb polgári jogok egyikének : a választási jognak gyakorlásába. A kényelműség mindenben kárhozatos: e jog gyakorlásában követni el kényelműséget, valóságos bűn. Nemcsak az úr asztalánál fontos ez intés : próbáld meg magad, s úgy egyél ebből a kenyérből, úgy igyál e pohárból: sokkal fontosabb ez a választó urna előtt, mert nagyobb valamit és a hazát, mint önmagunkat juttatni kárhozatra. Kedves kötelességünknek tartandjuk, mérlegelni, hogy tettünk-e a politikai érettségben előhaladást. Ha polgártársainkat nem a pohár fölfelé törő gyöngyei vezérlendik elhatározásukban , ha a hangzatos, de üres dikcziókra többet mosolygunk, és kevesebbet, lelkesedünk, ha — mivel mindenki politikus nem lehet — polgártársaink azok nézetéhez csatlakoznak, kiket elhatározásukban nem az önérdek szenvedélye, vagy sértett ambrczió, hanem a józan belátás, körülményeinknek higgadt számbavétele és önérdek nélkül való hazafiság vezet, akkor a politikai érettségben előhaladást fogunk jelezhetni. Meglátjuk, hogy a jövő hó tizedikén tartandó cenzúránál polgártársaink eminencziára, vagy szekundára lesznek-e érdemesek ? ! Mentovich F. — Országgyűlés. A képviselőház 18-án tartott ülése, gyorsan átesett, a napirenden. A határőrvidéki quotáról szóló törvényjavaslat harmadik felolvasásában is elfogadtatott Ezután Iványi azon indítványa fogadtatott el, hogy a vasúti társaságok köteleztessenek, minden vasúti kocsi fűtésére. Végül Lányai minister felelt egy pár már előbb hozzá intézett interpelláczióra. A 20-iki ülésen, a tiszai koronás uradalom, s az uradalmi községek közt kötött váltságszerződés volt napirenden. Az uradalom és községek közt a per régóta folyt bizonyos tartozások iránt, melyeket a községek úrbérieknek és így megszűnteknek tartottak. Most a két fél úgy egyezett ki, hogy az alperes 10 község fizet az uradalomnak 6 évi részletben 1.300.000 frtot, s e szerződés törvénybe igtatása volt szóba, melyet a ház el is fogadott. Egy másik vasutat illető kérdés későbbre halasztatott. A képviselőház 21-én tartott ülésének főeseményét, Lónyai Menyhért volt pénzügyminiszter búcsúbeszéde tette, melyhez hasonló érdekű pénzügyi beszédet a magyar parlament még nem hallott. A mintegy két óráig tartott beszéd több tekintetben túlemelkedve, a közönséges parlamenti beszédek színvonalán történelmivé magasul. Birálatos áttekintés ez azon három év alatt lefolyt események fölött, melyek a magyar államháztartás biztosabb megalakíthatása körül folytak. A „P. L.“ így ír: „E beszédet erőteljes vonásokkal festett képhez hasonlítanék, mely midőn élőnkbe állítja egyfelől a magyar pénzügy múltját és jelenét, ugyanakkor a jövendőt is sejteni engedi, ha nem volna több képnél, ha nem lenne politikai tény, mely zárkövét képezi a magyar pénzügy három éves történelmének s egyszersmind a magyar politikának is, melylyel országunknak ismeretlen, ugyan de minden esetre új időszaka kezdődik meg.“ Az eredményeket, melyek e beszédből láthatók, aligha várta valaki a magyar államban, Lónyai legkevésbbé. Három évi kormányzás deficzit nélkül, növekedő szükségletek mellett, s oly kormány után, mely folytonos deficitben szenvedett ; 10 millió forint adóságtörlesztés; 9 milliónyi beruházás a vasútépítéseken kívül; kiszabadulás az osztrák financzia bonyodalmai közül ; ezek eredményei Lónyai miniszterségének. Ezek azon tények, melyek a távozó minisztert Európa legnevezetesebb pénzügyérei közé jogosan sorozzák. Ezen élénk tetszéssel fogadott beszéd után hosszú s unalmas vitát kezdettek azon belügyminiszteri beterjesztvény felett, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat, utasíttassék tárgyalás végett az osztályokhoz. Tisza K. októberig kívánta halasztani. Ebből tört ki aztán a zajos vita, melynek csak az ülés feloszlatása vetett véget. 20-ikán a főrendiháznak is volt rövid ülése, melyben a képviselőház által elfogadott 3 vasúti, és a határőrvidéki quótára vonatkozó javaslatok vezettek át a képviselőházi jegyzőtől, s az állandó bizottsághoz utasíttattak. Ezen.javaslatokat, a 21-iki ülésben el is fogadták. A magyar keleti-erdélyi vasút építéséről a vállalkozók következő értesítést tesznek közzé: a nagyvárad-kolozsvári vonal, (első szekció) munkálatai gyorsan haladnak, a földomlások miatt történt károk kijavíttattak, a sztanai nagy bevágás kiboltoztatván, nagy alagúttá változtatott sár szintén jól előre haladt, úgy, hogy nemsokára a megnyitásnak semmi sem lesz útjában. Majdnem az egész 20 mértföld hosszú vonalon járhatnak már mozdonyok , a Kőrös feletti vasúthíd, Révnél e napokban fog bizottságilag megvizsgáltatni. A kocsipark valamint egyéb készületek már mind helyben vannak, az állomási épületek nagy részében már laknak a hivatalnokok. A gyulafehérvár-tövisi második szekczió a bizottsági bejáráson szintén átesett a munka itt is halad, az alapnak 25°/0- ka kész, a sínek és erősítési eszközök 99n/0-ka, a talpfák s egyéb anyagok 5O°/0-ka be van szerezve, az őrházak, állomások, hidak építése is megkezdetett, a második szekczió hátralevő részének, úgyszintén a kapus-szebeni Ill-ik szekcziénak bejárása most történik; a IV-ik szekczié részletes tervei szintén elkészültek s az építéshez szükséges minden előkészületek befejeztettek. A marosi ev. ref. egyházmegye közgyűlése május 17. 18. és 19-kén. A gyűlés a reformátusok várbeli templomában tartott isteni tisztelet után megnyittatván, legelőbb az esperes adta elő jelentését az egyházmegye jelen állásáról, s egy évi belélete, gyarapodása nevezetesebb mozzanatairól. Ezen jelentés szerint: tanköteles, mindkét nemű gyerek volt 4615; ezek közül iskolába járt 2870; nem járt 1745. Az utolsó rovat nagyobb részét lánygyermekek teszik, kiknek taníttatását a szülők legnagyobb része nem csak haszontalan idővesztegetésnek, de káros foglalkozásnak tartja. Óhajtottak volna a jelentésből arról is értesülni, hogy azok közül hány tanult meg legalább némileg olvasni, és írni? Ezekre azonban nem terjedett ki ezúttal a jelentés. Ezután az egyházak részére tett különféle, s valóban számos adományozásokról értesültünk. Tetemesebb menynyiségek : Luka- Ilenczfalva adománya az iskola javára 860; Szeredáé toronyépítésre 1070; Márkodé iskolára 98; Bere-Keresztúré iskolára 136 frt. Egyesek hasonlókép többféle adományozásokat tettek. Tudjuk, hogy az özvegy asszony fillére ép oly becses