Székely Hirlap, 1870 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1870-09-17 / 75. szám
Il-ik évfolyam. 75. szám. Maros-Vásárhelyit. Szombat, September 17. 1870. SZÉKELY HIRLAP politikai s vegyestartalmu közlöny. KDROQ-NIVAVAL . ^ Az ev. ref. főiskola nyomdájában. . . SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: TELEKI-KÖNYVTÁR.^ Hirdetési ár . Három hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért először 7 kr., másodszor 6 kr., harmadszor 5 kr. és minden beigtatásért külön 30 kr. o. é. bélyegdij. — Három hasábos nyílttéri sorért 20 kr. o. é. Hirdetéseket elfogad, helyben a kiadóhivatal. Pesten, Zeisler M. hirdetést közvetítő intézete, Király utcza 6O-ik sz., és J. Hausenstein és Vogler Bécsben (Neu-Markt 14. sz.) Megjelenik e lap , minden szerdán és szombaton reggel NAGY FÉLÍVEN. ELŐFIZETÉSI ÁR Negyedévre ...................................... 1 frt.. . Félévre................................. 2 .* Előfizetési felhívás „SZÉKELY HÍRLAP“ politikai s vegyes tartalmú közlöny 1870. évi október-decemberi folyamára. Hivatkozva lapunk eddig követett, határozott irányára, melyre előfizetőink közvéleménye, a folyton fokozódó figyelem és érdekeltség által helyeslését adta, reménynyel tesszük meg előfizetési fölhívásunkat, ez év utolsó negyedére. Intézkedésünket, melylyel sikerült. előfizetőinket a háború esélyeiről pontosan és gyorsan értesíteni, továbbra is fentartjuk. Alaptalan hírekkel, ha kedvezők lennének, sem kívánjuk izgatni a kedélyeket. A valót, ha szomorú lenne sem dugjuk zsebre. Minden napra nem ígérhetünk, nem ígérünk sürgönyöket, de igen minden arra érdemes alkalommal. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt o. é. R H 2 '• » ^ V ’ V Negyed „ I „ v „ Az előfizetési pénzek akár a W i 11 i ch József czmű könyvkereskedésbe, akár főtanodai nyomdász Svarok Sándorhoz utasítandók. Az előfizetés legkényelmesebben és jutányosabbban postai utalványnyal történhetik. A „Székely Hírlap“ szerkesztősége. Sz.-Keresztur aug. 28. Mint e lapok hasábjain is annak idejében érintve volt, a hat heti képezdei tanfolyam nálunk julius 15-én megnyittatott. Jelenben azt akarom érinteni, hogy ama tanfolyam augusztus 25-én bezáratott. E tanfolyamról kissé részletesebben értesíteni a közönséget: czélja ezen czikkemnek. Ha nem csalódom már julius 5-én tudatta másod tanfelügyelőt. Sándor M. ur a tankerületében lévő nt. esperes urakkal, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ama leiratát, melynélfogva, más tankerületek példájára ebben a miénkben is— hogy a népnevelésnek halasztást nem tűrő nagy fontosságú ügye biztosabban nyerhessen lendületet — meg fog nyittatni, és mikor, az ideiglenes képezdei tanfolyam. Másodtan felügyelő úr körmönfont rövid beszédében föltüntetvén jelen intézkedés korszerűségét és nagy fontosságát, s szivökre kötvén a néptanítóknak, hogy ez alkalmat saját érdekükben minél jobban kizsákmányolni igyekezzenek: a tanfolyamot megnyitja, jelen lévén ez alkalommal a tanfolyam vezetésére kinevezett Kozma Ferencz és Sándor Domokos tanárokon, s udvarhelyi egyházközi unitárius esperes il. Árkosi uron kívül több ügybarát és 18 néptanító. A székelyudvarhelyi ideiglenes tanfolyam is ugyane napon nyittatott meg Paal F. és ref. tanár és Erősdi Dávid r. kath. lelkész urak vezetése alatt 24 néptanító jelenlétében. Résztvett a két tanfolyamban összesen 121 néptanító, és pedig 38 r. kath., 44 ev. ref. és 39 unitárius vallásu. E számból Sz.-Kereszurra esett: 4 r. k. 20 ev. ref. és 22 unitárius. Került a két tanfolyam 2600 és néhány o. é. forintba. Nagyon különösnek tűnt föl mindnyájunk előtt, hogy egész julius 22-éig, főként pedig 18-áig, mig ide az unitáriusok, Sz.-Udvarhelyen pedig a cath. néptanítók tömegesen jelennek meg, a reformátusok csak rarinante singurgi te vasta tünedeznek föl, azok közül t. i. kik a tanfolyami helyeknek majdnem közvetlen közelében voltak. — E késlekedésnek oka abban volt, hogy a ref. nt. esperes urak, ámbár elég korán voltak értesítve arról, hogy mi van készülőben, mégis halogatták azt hivatalosan tudtokra adni a néptanítóknak; annyit legalább positíve tudtunk, hogy a megnyitás napjáig egyetlen szál körlevél nem sok, annyi sem volt ily czélból, legalább itt a mi körünkben, útnak indítva. Talán attól tartott a nt. úr, hogy ha utólagos bejelentés mellett intézkedik e halasztást nem tűrő tárgyban, majd anathema száll fejére ? Lám nt. Álkos urat nem érte ilyen csapás, pedig ő nemcsak hogy azonnal intézkedet, mihelyt a tanfelügyelőségi értesítést vette, hanem daczára annak, hogy nem lakik itt, helyben, a megnyitáson is jelen volt s más alkalommal is megjelent az előadásokon. Talán azt gondolta az úr, hogy e jelen intézkedés előkészítő lépés akar lenni azokra az autonómia veszélyeztető közös iskolákra (apage satanas!), hogy csak simogatni akarják az embert, szép szerével szándékozván oda terelni s ahová akarják ? Talán attól, hogy azok a fiatal tanárok, kik mint szaktudománynyal foglalkoznak a nevelés-oktatástannal, olyan szabályokat adhatnak a tanítóknak, melyek a nt. ur által adtáktól elütnek, vagy azokkal épen ellenkeznek (mely félelem —mellékesen legyen mondva — nem volt talán épen alaptalan, meggondoltatván, hogy ama tanárok a folyamatban lévő idő gyermekei, nt. ur pedig a lefolyté; amazoknak professioja a népnevelés, oktatás tudománya, a nt. uré a sacrosancta theólogia, illetőleg confessio; a népnevelés és oktatás pedig csak mellékes , azoknak egyedüli törekvésük derék és saját lábán járni saját eszével gondolkodni tudó ember és polgár nevelésére, nt. uráknak pedig jámbor hallgatókabrichtolására irányul már állásuknál fogva). Ha már ilyen auctoritás vesztési lázban szenvedett a nt. ur, én részemről, az ő helyzetében megköveteltem volna azoktól a tanárocskáktól, hogy leírva nyújtsák be hozzám mindazt, mit az én néptanítóimnak elő akarnak adni, s ha láttam volna, hogy különösen a számtanban, physica-, növény-, ásvány-, állattanban stb. valami autoritásomat vagy confessiomat veszélyeztető tétel fordul elő, azt menthetlenül ki vereskrétáztam volna onnan s ezen felül még valami megbízható egyént a tanterem kémény nyílásába is beállítottam volna, hogy az folytonosan füllel kisérje az előadásokat, s nekem azokról minden óra végével pontosan rapportírozzon. Száz szónak is egy a vége ; csak azt bátorkodom kérdeni : mi szükség volt, vagy volt-e szükség harczászati tempózásra oly intézkedéssel szemben, melynek üdvös voltát csak a behunyás vagy végelgyengülés miatt látásra képtelen szemek nem látják. Hogy mily égbekiáltóan ellene mondott e viseletével a nt. ur saját elvének , megillustrálom egy pár vonással. A felekezetek kivétel nélkül ragaszkodnak iskoláikhoz. Jól teszik, csakhogy elég is legyen téve a, iskoláknál a szentesített alkotmányos törvényekben kimondott követelményeknek, ha meg nem felelnek: a törvény szigora alkalmaztatik ellenök. És ime, midőn a v. és k. miniszter úr módot ad az őt ellenségüknek tekintő felekezetek kezébe, arra, hogy kezdetleges iskoláikban a tanítás a törvény kívánalmainak megfelelő fokra emelkedhessek, s megmenthessék azokat a bezáratástól: akadnak egyének, kik e kedvező alkalmat megragadni késlekednek. — Hogy miért kellett e késlekedőknek épen a pro-