Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1871-10-18 / 83. szám
Harmadik évfolyam. 83. sz. M.-Vásárhelytt, 1871. szerda, október 18. SZÉKELY HÍRLAP Politikai és társadalmi lap s a „Jogász-egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás : Kazinczi-utcza 811 sz. hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők. Kiadó—Ili Vatál : Wittich József könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek és reclamatiók küldendők. Hirdetési díj 1 Egy háromszor hasábozott garmond sor ára 6 kr . bélyegilleték minden hirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad, helyben a kiadóhivatal. Pesten: Zeisler M. (Király utcza 60. sz.) Bécsben: Hausenstein és Vogler (Neu-Markt 11. sz.). Vifi Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy egész íven. ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre . . . .......................4 „ Negyedévre............................2 „)Ча ?Előfizetési fölhívás a „Székely Hírlap“ polit. és társadalmi lapra s a „jogász-egylet“ közlönyére. Előfizetési ára: Október—decemberi évnegyedre 2 frt. A jogász-egylet tagjainak „ Rápolty Károly, szerkesztő. Az előfizetési pénzeket kérjük mielőbb beküldeni, hogy a lap küldésében évnegyed kezdetével tájékozva lehessünk s a kellemetlen reklamációkat megelőzhessük. Wittich J. könyvkereskedése, kiadó. Válságos jelenség. M.-Vásárhely, 1871. októb. 16-án. (r.) A magas politika nem mesterségünk, sőt szorosan véve nem is lehet tisztünk, miután mint szükebb körben hatni hivatott orgánum, vidékünk államtársadalmi és kultúrái érdekeinek előmozdítását tűztük ki és tartjuk fő feladatunknak, mely munkálkodásunk, amint egyfelől kielégíti honpolgári önérzetünket, úgy másfelől igénybe veszi lapunk kimért terjedelmét és figyelmünk legnagyobb részét. A legutóbbi napokban azonban a hazánk sorsát intéző összes tényezőket a legkomolyabban foglalkoztatja egy állampolitikai esemény, melyről megemlékezni, melyet ismertetni az ország minden részében, a sajtó minden képviselője útján, komolyan szükséges. A nagy és kisebb fővárosi politikai lapok egy hét óta alig írnak egyébről, mint a csehországi kiegyezkedési javaslatról, mely a prágai tartománygyűlésből e hó elején kelt, s immár a minisztertanácson át a bécsi reichsrath elé lesz terjesztendő, hogy ez által netalán elfogadva a felség szentesítése alá terjesztessék. Ha pedig e javaslat őfelsége sanctioját is megnyerné , úgy az osztrák birodalomrésznek eddigi államjogi alapformája merőben megváltoznék, aminek pedig múlhatlan következménye lenne egy államjogi változás Ausztria és Magyarország között is. Ezen bekövetkezhetés képezi pediglen a magyar törvényhozói és kormánykörökben, valamint az összes napi sajtóban, a megütődéssel határos komoly gondolkozás tárgyát, melyben igen jellemző az ellenzéki sajtónak*) alábbszállott hangulata... mintha meg lennének hatva annak egészségesebb elemei a hazára bekövetkezhető veszélynek elősejtelmétől... Oh, hogy csak a balsejtelmek bírnak hatni a nemes, de büszke és pártos magyar szívre ! Igen, meg vagyunk győződve arról egész lel*) De nem a kolozsvárit értjük. (r.) künkből, hahogy ide-hátrébb akár a germán, akár a szláv fajok által lakott területek politikai konformációja következtében az osztrák birodalomrésznek államisága többé nem lenne képes vagy alkalmas Magyarországnak jelenlegi államiságát kölcsönben biztosítani , hogy ily eventualitás előestvéjén még a tizenkettedik óra előtt, a mostani ellenzék a „kormánypárttal“ egy sorban fogna életével és vérével is védelmére szállani ugyanazon közjogi alapnak, melynek lerontásában törte meg saját és bénította meg a nemzet többségének tettszomjas erejét, megfosztván az elmaradott s elnyomatva volt hazát miliárdok értékével nem kárpótolható négy évi szabadröptű fejlődéstől, s ez által tán — isten óvjon ! — még sokkal többtől is.. . No, de nem czélunk itt a múltak fájdalmaival s a jövő homályaival nyugtalanítani magunkat. Ismertetni kívánjuk röviden — pesti lapok nyomán — olvasóink előtt is azon nagy horderejű államkérdést, mely a „cseh kiegyezkedés“ formája alatt fenni elmélkedésünk kutforrása volt. Az idézett tartománygyűlési javaslat lényege a következőkben foglaltatik : „Tekintve, hogy a cseh királyságnak elválaszthatatlan összeköttetése a dicsőségesen uralkodó dynastia uralma alatt álló egyesült királyságokkal és országokkal a pragmatica sanctia által államjogi jelleget nyert, továbbá a cs. kir. apostoli felség, a közös monarchának tartozó tisztelettel s végül a belső béke tartós megállapítása szempontjából a, egy birodalomban egyesült népek közt a cseh királyság tartott gyűlése elismerve határozza az ezen ország és a magyar királyság országai közt fennálló viszonyt úgy, a hogy azt ő felsége mint apostoli magyar király koronázási esküjében szentesítette s a mint ezen megállapodás a magyar országgyűlés által 1867-ben törvény erejére emeltetett , és határozza, hogy ezen elismerést törvényes alakban fejezi ki; e végből a cseh királyságnak a magyar korona országaihoz s a többi országokhoz való állását a következő sarkalatos czikkelyekben írja körül: I. A cseh királyság a közügyeket ismeri el közöseknek a monarchia minden királyságával és országával : a) a külügyeket, ide értve a diplomatiai és kereskedelmi képviseltetést a külfölddel szemben úgyszintén nemzetközi szerződések kötését; b) a hadügyet, ide értve a haditengerészetet, kivéve azonban az újonczmegajánlást, a törvényhozást, a katonai kötelezettség teljesítése felől, továbbá a hadsereg elhelyezése és élelmezése, úgyszintén a polgári viszonyoknak és a hadsereg tagjainak nem a katonai szolgálatra vonatkozó jogainak és kötelezettségeinek rendezése felől; c) a pénzügyet közösen viselendő költségekre, az erre vonatkozó költségvetésnek megállapítását s az ide tartozó számadások megvizsgálását. II. A közös ügyeket egy közös minisztérium kezeli, melynek azonban nem áll jogában a magyar királysággal kötött egyezmény értelmében más ügyekre kiterjeszkedni, mint amelyek közösek. Az összes hadsereg vezetésére s belső organisatiójára vonatkozó rendszabályok kizárólag a császár és király számára vannak föntartva. III. A cseh királyság elismeri, hogy a törvényhozásijog a közös ügyekre nézve a delegátiókat illeti és pedig a magyar királysággal megalkotott egyezkedés értelmében egy delegátiót küld a magyar királyság s egyet a többi királyságok és országok alkotmányos módon. IV. A cseh királyság landtagja ezen delegátióba saját kebeléből tizenöt rendes és nyolcz póttagot választ. A delegátusok és póttagok nem kapnak instructiót a landtagtól. Ők, mint delegátusok épen azon sérthetlenséget és felelőtlenséget élvezik, mint a landtag tagjai. V. A cseh királyság továbbá érvényeseknek ismeri el mindazon határozatokat, melyek a delegátiók szervezete, működési körére nézve a magyar királysággal egyetértve hozattak. (Következik 18 pontban a delegátiók szervezete, mely az illető magyar törvény határozatainak mindenben megfelel.) VI. A cseh királyság hozzájárul a magyar királysággal kötött azon egyezményhez, mely szerint a közös ügyek költségeinek fedezésére a magyar korona országai 30 százalékkal, a többi királyságok és országok 70 százalékkal járulnak. E költségből, a Magyarországgal utólagosan kötött egyezmény értelmében, legelől levonandó a határőrvidék fokonkénti polgárosításából egyedül Magyarországot terhelő, most 13/10 százalékra megállapított és 2 százalékig felmenő hányad. VII. A cseh királyság továbbá elismeri azon eseményt is, mely a magyar korona országainak járulékát az általános államadósság költségeinek fedezéséhez határozza meg, és mely e czikkelyhez hiteles másolatba mellékeltetik. VIII. A cseh királyság nem kevésbé elismeri a Magyarországgal kötött kereskedelmi szövetséget is, mely e czikkhez szintén hiteles másolatban mellékelve van, a megállapított idő tartamára. IX. Mindazon a cseh királyságot illető ügyek, melyek a monarchia valamennyi királyságai és országai közös ügyeinek nem nyilváníttattak (I. sz.) elvileg a cseh tartománygyűlés törvényhozásához, illetőleg a csehországi kormányzathoz tartoznak. X. Minthogy pedig az egész monarchiára nézve közösöknek kijelentett ügyeken kívül vannak még olyanok is, melyek közös elintézése a monarchia és a királyságok és országok érdekében igen tanácsos és kívánatos és különben is a cseh királyság részéről elfogadott, a magyar királysággal kötött egyezményben bizonyos tárgyak olyanoknak nyilváníttatnak, melyek, ha nem is közösen, de ugyanazon — időről időre megállapítandó alapelvek szerint elintézendők, — a tartománygyűlés szükségesnek tartja oly ügyek mikénti tárgyalására nézve előre gondoskodni. XI. Ily ügyek, a következők : 1. A kereskedelmi ügyek, különösen a vámtörvényhozás, a kereskedelmi jog, tengeri jog és váltójog, a súly és mérték, a találmányi szabadalmak, bélyeg és mintaoltalom, a szellemi tulajdon, pénzjegybankok iránti törvényhozás, amennyiben az azegész monarchiában hasonló alapelvek szerint vétetik foganatba. 2. Az iparral összeköttetésben álló közvetlen adók, egyedáruságok, regáliák, bélyegek és illetékek. A bélyeg és illetékek tekintetébeni törvényhozás azonban nem szoríthatja meg a tartománygyűlés igazságos törvényhozási jogait. 3. Az éremügy és a pénzláb megállapítása. 4. Az intézkedés oly közlekedési intézetek tekintetében, (vasutak, posta, távirda, hajózás), melyekről az e közös ügyek számára rendelendő képviselet részéről elismertetik, melyek az összes monarchia, vagy annak többi országai érdekét érintik, vagy több országos közigazgatási területet összekötnek. Továbbá a törvényhozás a távirda, posta, vasutak és hajózás tekintetében amennyiben az a fent érintett közös közlekedési intézetekre és azok igazgatására vonatkozik, azután amennyiben katonai, kereskedelmi és közrendészeti szempontból oly közlekedési intézetek egyenlő elvek szerinti igazgatása szükséges volna. 5. A védrendszer megállapítása, továbbá azon ügyek, melyek a katona kötelezettség módozataira, rendje és tartamára vonatkoznak, különösen az állandó hadseregbe besorozandó legénység számának engedélyezése és a póttartalék felosztása a népességi számarány megtartása mellett ; végül mindazon törvények, mely a hadsereg harczképességének fentartására szükségesek, mint: a tartalékosok és szabadságosok nyilvántartása, az altisztek ellátására, lovak összeírására vonatkozó törvények, a katonai büntető törvény stb. Ha a besorozandó legénység felosztásának arányában volnának módosítások eszközlendők, erre a landtag beleegyezése szükséges. Az országnak a honvédseregre vonatkozó mily törvényhozási vagy kormányzati ügyet tartassanak fen, azt későbbi határozatok fogják megállapítani. 6. A pénzügyre vonatkozólag: a) az államadósság név szerint fundált és függő adósság kezelése és ellenőrzése a Magyarországgal kötött szerződés mérve szerint, továbbá új kölcsön kötésére vonatkozó beleegyezés oly esetekben, midőn a Magyarországgal fennálló egyesség értelmében közös kölcsön felvételéről van szó a monarchia közös szükségleteinek fedezésére és oly esetekben midőn e szükségletek fedezésére Magyarországgal nem köttetik közös kölcsön annak elhatározásaiba váljon e szükséglet quotalis felosztás vagy közös pénzművelet által fedeztessék ; végül esetleg függő államadósság csinálása iránti beleegyezése a rendkívüli pénzszükséglet fedezésére , de az összeg nem haladhatja meg az illető év rendes kiadási budgetjének egy negyed részét; b) az ingatlan közös állam vagyon.