Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1871-10-18 / 83. szám

Harmadik évfolyam. 83. sz. M.-Vásárhelytt, 1871. szerda, október 18. SZÉKELY HÍRLAP Politikai és társadalmi lap s a „Jogász-egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás : Kazinczi-utcza 811 sz. hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők. Ki­adó—Ili V­a­tál : Wittich József könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek és reclamatiók küldendők. Hirdetési díj 1 Egy háromszor hasábozott garmond sor ára 6 kr . bélyegilleték minden hirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad, helyben a kiadó­hivatal. Pesten: Zeisler M. (Király­ utcza 60. sz.) Bécsben: Hausenstein és Vogler (Neu-Markt 11. sz.). V­i­­fi Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy egész íven. ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre . . . .......................4 „ Negyedévre............................2 „)­­Ча­ ­?­Előfizetési fölhívás a „Székely Hírlap“ polit. és társadalmi lapra s a „jogász-egylet“ köz­lönyére. Előfizetési ára: Október—decemberi évnegyedre 2 frt. A jogász-egylet tagjainak­­ „ Rápolty Károly, szerkesztő. Az előfizetési pénzeket kérjük mielőbb be­küldeni, hogy a lap küldésében évnegyed kezde­tével tájékozva lehessünk s a kellemetlen reklamá­ciókat megelőzhessük. Wittich J. könyvkereskedése, kiadó. Válságos jelenség. M.-Vásárhely, 1871. októb. 16-án. (r.) A magas politika nem mesterségünk, sőt szorosan véve nem is lehet tisztünk, miután mint szükebb körben hatni hivatott orgánum, vidékünk államtársadalmi és kultúrái érdekeinek előmozdítását tűztük ki és tartjuk fő feladatunk­nak, mely munkálkodásunk, a­mint egyfelől ki­elégíti honpolgári önérzetünket, úgy másfelől igénybe veszi lapunk kimért terjedelmét és fi­gyelmünk legnagyobb részét. A legutóbbi napokban azonban a hazánk sor­sát intéző összes tényezőket a legkomolyabban foglalkoztatja egy állampolitikai esemény, melyről megemlékezni, melyet ismertetni az ország min­den részében, a sajtó minden képviselője útján, komolyan szükséges. A nagy és kisebb fővárosi politikai lapok egy hét óta alig írnak egyébről, mint a csehor­szági kiegyezkedési javaslatról, mely a prágai tar­­tománygyűlésből e hó elején kelt, s immár a mi­nisztertanácson át a bécsi reichsrath elé lesz ter­jesztendő, hogy ez által netalán elfogadva a fel­ség szentesítése alá terjesztessék. Ha pedig e ja­vaslat ő­felsége sanctioját is megnyerné , úgy az osztrák birodalomrésznek eddigi államjogi alap­formája merőben megváltoznék, a­minek pedig múlhatlan következménye lenne egy államjogi vál­tozás Ausztria és Magyarország között is. Ezen bekövetkezhetés képezi pediglen a ma­gyar törvényhozói és kormány­körökben, vala­mint az összes napi sajtóban, a megütődéssel ha­táros komoly gondolkozás tárgyát, melyben igen jellemző az ellenzéki sajtónak*) alábbszállott hangulata... mintha meg lennének hatva annak egészségesebb elemei a ha­zára bekövetkezhető veszélynek elősejtelmétől... Oh, hogy csak a balsejtelmek bírnak hatni a ne­mes, de büszke és pártos magyar szívre ! Igen, meg vagyunk győződve arról egész lel­*) De nem a kolozsvárit értjük. (r.) künkből, hahogy ide-hátrébb akár a germán, akár a szláv fajok által lakott területek politikai kon­formációja következtében az osztrák birodalom­résznek államisága többé nem lenne képes vagy alkalmas Magyarországnak jelenlegi államisá­gát kölcsönben biztosítani , hogy ily eventualitás előestvéjén még a tizenkettedik óra elő­­tt, a mo­s­­tani ellenzék a „kormánypárttal“ egy sorban fogna életével és vérével is vé­delmére szállani ugyanazon közjo­gi alapnak, melynek lerontásában törte meg saját és bénította meg a nemzet többségének tettszom­jas erejét, megfosztván az elmaradott s elnyo­matva volt hazát miliárdok értékével nem kárpó­tolható négy évi szabadröptű fejlődéstől, s ez ál­tal tán — isten óvjon ! — m­ég sokkal több­től is.. . No, de nem czélunk itt a múltak fájdalmai­val s a jövő homályaival nyugtalanítani magun­kat. Ismertetni kívánjuk röviden — pesti lapok nyomán — olvasóink előtt is azon nagy hord­erejű államkérdést, mely a „cseh­ kiegyezkedés“ formája alatt fenni elmélkedésünk kutforrása volt. Az idézett tartomány­gyűlési javaslat lénye­ge a következőkben foglaltatik : „Tekintve, hogy a cseh királyságnak elválaszthatat­lan összeköttetése a dicsőségesen uralkodó dynastia uralma alatt álló egyesült királyságokkal és országokkal a prag­­matica sanctia által államjogi jelleget nyert, továbbá a cs. kir. apostoli felség, a közös monarchának tartozó tisz­telettel s végül a belső béke tartós megállapítása szem­pontjából a­, egy birodalomban egyesült népek közt a cseh királyság tartott gyűlése elism­erve határozza az ezen or­szág és a magyar királyság országai közt fennálló viszonyt úgy, a hogy azt ő felsége mint apostoli magyar király koronázási esküjében szentesítette s a mint ezen megál­lapodás a magyar országgyűlés által 1867-ben törvény erejére emeltetett , és határozza, hogy ezen elismerést tör­vényes alakban fejezi ki; e végből a cseh királyságnak a magyar korona országaihoz s a többi országokhoz való állását a következő sarkalatos czikkelyekben írja körül: I. A cseh királyság a köz­­ügyeket ismeri el kö­zöseknek a monarchia minden királyságával és orszá­gával : a) a külügyeket, ide értve a diplomatiai és keres­kedelmi képviseltetést a külfölddel szemben úgy­szintén nemzetközi szerződések kötését; b) a hadügyet, ide értve a hadi­tengerészetet, ki­véve azonban az újonczmegajánlást, a törvényhozást, a katonai kötelezettség teljesítése felől, továbbá a hadsereg elhelyezése és élelmezése, úgyszintén a polgári viszonyok­nak és a hadsereg tagjainak nem a katonai szolgálatra vonatkozó jogainak és kötelezettségeinek rendezése felől; c) a pénzügyet közösen viselendő költségekre, az erre vonatkozó költségvetésnek megállapítását s az ide tartozó számadások megvizsgálását. II. A közös ügyeket egy közös minisztérium kezeli, melynek azonban nem áll jogában a magyar királysággal kötött egyezmény értelmében más ügyekre kiterjeszkedni, mint a­melyek közösek. Az összes hadsereg vezetésére s belső organisatiójára vonatkozó rendszabályok kizárólag a császár és király szá­mára vannak föntartva. III. A cseh királyság elismeri, hogy a törvényhozási­jog a közös ügyekre nézve a delegátiókat illeti és pedig a magyar királysággal megalkotott egyezkedés értelmében egy delegátiót küld a magyar királyság s egyet a többi királyságok és országok alkotmányos módon. IV. A cseh királyság landtagja ezen delegátióba sa­ját kebeléből tizenöt rendes és nyolcz póttagot választ. A delegátusok és póttagok nem kapnak instructiót a landtagtól. Ők, mint delegátusok épen azon sérthetlen­­séget és felelőtlenséget élvezik, mint a landtag tagjai. V. A cseh királyság továbbá érvényeseknek ismeri el mindazon határozatokat, melyek a delegátiók szerve­zete, működési körére nézve a magyar királysággal egyet­értve hozattak. (Következik 18 pontban a delegátiók szervezete, mely az illető magyar törvény határozatainak mindenben meg­felel.) VI. A cseh királyság hozzájárul a magyar király­sággal kötött azon egyezményhez, mely szerint a közös ügyek költségeinek fedezésére a magyar korona országai 30 százalékkal, a többi királyságok és országok 70 szá­zalékkal járulnak. E költségből, a Magyarországgal utó­lagosan kötött egyezmény értelmében, legelől levonandó a határőrvidék fokonkénti polgárosításából egyedül Ma­gyarországot terhelő, most 13/10 százalékra megállapított és 2 százalékig felmenő hányad. VII. A cseh királyság továbbá elismeri azon ese­ményt is, mely a magyar korona országainak járulékát az általános államadósság költségeinek fedezéséhez hatá­rozza meg, és mely e czikkelyhez hiteles másolatba mel­lékeltetik. VIII. A cseh királyság nem kevésbé elismeri a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szövetséget is, mely e czikkhez szintén hiteles másolatban mellékelve van, a meg­állapított idő tartamára. IX. Mind­azon a cseh királyságot illető ügyek, me­lyek a monarchia valamennyi királyságai és országai kö­zös ügyeinek nem nyilváníttattak (I. sz.) elvileg a cseh tarto­mánygyűlés törvényhozásához, illetőleg a csehországi kormányzathoz tartoznak. X. Minthogy pedig az egész monarchiára nézve kö­zösöknek kijelentett ügyeken kívül vannak még olyanok is, melyek közös elintézése a monarchia és a királyságok és országok érdekében igen tanácsos és kívánatos és kü­lönben is a cseh királyság részéről elfogadott, a magyar királysággal kötött egyezményben bizonyos tárgyak olya­noknak nyilváníttatnak, melyek, ha nem is közösen, de ugyanazon — időről időre megállapítandó alapelvek sze­rint elintézendők, — a tartománygyűlés szükségesnek tartja oly ügyek mikénti tárgyalására nézve előre gon­doskodni. XI. Ily ügyek, a következők : 1. A kereskedelmi ügyek, különösen a vámtörvény­hozás, a kereskedelmi jog, tengeri jog és váltójog, a súly és mérték, a találmányi szabadalmak, bélyeg és minta­oltalom, a szellemi tulajdon, pénzjegybankok iránti tör­vényhozás, a­mennyiben az az­­egész monarchiában hasonló alapelvek szerint vétetik foganatba. 2. Az iparral összeköttetésben álló közvetlen adók, egyedáruságok, regáliák, bélyegek és illetékek. A bélyeg és illetékek tekintetébeni törvényhozás azonban nem szo­ríthatja meg a tartománygyűlés igazságos törvényhozási jogait. 3. Az éremügy és a pénzláb megállapítása. 4. Az intézkedés oly közlekedési intézetek tekin­tetében, (vasutak, posta, távirda, hajózás), melyekről az e közös ügyek számára rendelendő képviselet részéről elis­mertetik, melyek az összes monarchia, vagy annak többi országai érdekét érintik, vagy több országos közigazga­tási területet összekötnek. Továbbá a törvényhozás a távirda, posta, vasutak és hajózás tekintetében a­mennyiben az a fent érintett kö­zös közlekedési intézetekre és azok igazgatására vonat­kozik, azután a­mennyiben katonai, kereskedelmi és köz­rendészeti szempontból oly közlekedési intézetek egyenlő elvek szerinti igazgatása szükséges volna. 5. A védrendszer megállapítása, továbbá azon ügyek, melyek a katona kötelezettség módozataira, rendje és tar­tamára vonatkoznak, különösen az állandó hadseregbe be­sorozandó legénység számának engedélyezése és a póttar­talék felosztása a népességi számarány megtartása mellett ; végül mindazon törvények, mely a hadsereg harczképes­­ségének fentartására szükségesek, mint: a tartalékosok és szabadságosok nyilvántartása, az altisztek ellátására, lovak összeírására vonatkozó törvények, a katonai bün­tető törvény stb. Ha a besorozandó legénység felosztásának arányában volnának módosítások eszközlendők, erre a landtag bele­egyezése szükséges. Az országnak a honvédseregre vonatkozó mily tör­vényhozási vagy kormányzati ügyet tartassanak fen, azt későbbi határozatok fogják megállapítani. 6. A pénzügyre vonatkozólag: a) az államadósság név szerint fundált és függő adósság kezelése és ellenőr­zése a Magyarországgal kötött szerződés mérve szerint, továbbá új kölcsön kötésére vonatkozó beleegyezés oly ese­tekben, midőn a Magyarországgal fennálló egyesség ér­telmében közös kölcsön felvételéről van szó a monarchia közös szükségleteinek fedezésére és oly esetekben midőn e szükségletek fedezésére Magyarországgal nem köttetik közös kölcsön annak elhatározásaiba váljon e szükséglet quotalis felosztás vagy közös pénzművelet által fedeztessék ; végül esetleg függő államadósság csinálása iránti beleegyezése a rendkívüli pénzszükséglet fedezésére , de az összeg nem haladhatja meg az illető év rendes kiadási budgetjének egy negyed részét; b) az ingatlan közös állam vagyon.

Next