Székely Hírmondó, 1999. október-december (4. évfolyam, 39-52. szám)
1999-10-01 / 39. szám
Baráton? * Hétvégén ünnepelték a helybéliek a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Ez alkalommal emlékünnepséget tartottak a városi kórháznál, a közintézmény 85 éve áll a lakosság rendelkezésére. Képzőművészeti, helytörténeti kiállítások megtekintése mellett az érdeklődők különböző előadásokat tekinthettek meg. Bereckben? * A Luxemburgi Zsigmond által 1426-ban Brassóban aláírt szabadalomlevelében városi rangra emelt város, 175 éve, 1824 szeptemberében vált a lángok martalékává. A zsúpfedeles szalmatetők és a zsendelyes házak égését tehetetlenül nézték, mert a hatalmas szél épületről épületre hordta a lángot. Ekkor 424 ház égett el. Jóllehet megtiltották a szalma- és zsindelytetős épületek építését, sőt büntették is, nem ez volt az utolsó tűzvész. 1842 július 22-én „borzasztó égés volt, melynek 297 épület és 18 emberi élet lett áldozata“ - írja a plébánián található feljegyzésekben. A Gubernium a tűzkárosultakat úgy segítette, hogy az egyház kötelességévé tette az eset kihirdetését. 1891- ben ötvenkét, 1901-ben harmincöt berecki ház esett áldozatául a lángoknak. Munkanélküliek a közért Közintézményeket javítottak A A csernátoni önkormányzat a nyáron két pályázatot nyert a Megyei Szakimai Foglalkoztatási és Képzési ügynökségnél, melyet a Világbank finan-szoszíroz. A két pályázat 264 millió lej értékű, s összesen 20 munkanélkülinek biztosít megélhetést 6 hónapig. Amint Kerekes Zoltán, a pályázatok elkészítője és könyvelője elmondta, egyelőre nincs lehetőség újabb pályázatokra, de jövőre talán már lesz. Az egyik program, mely 12 személyt foglalkoztat, májusban indult be, 170 millió lejt szántak rá. Ennek keretén belül két személyt a vízhálózat karbantartásával, javításával, bővítésével, vízórák felszerelésével bíztak meg, hárman középületek javításával (festés és tetőjavítás), öten legelőtakarítással, kettő szemétösszegyűjtéssel, elhordással, elégetéssel, kaszálók, közterületek takarításával foglalkozik. A másik program június óta működik, nyolc személynek biztosít munkát, és 94 millió lej értékű. Mindannyian a középületek javításával foglalkoznak. Rendbetették a könyvtárat, kultúrotthont, elvégezték a két általános iskola belső javítását. Hátravan még a tanács tulajdonában lévő faluházak „szépítése“ és az iskolák külső javítása. Az Ügynökség biztosította a pénzt a kisértékű kincstári tárgyak megvásárlására, az alkalmazottak fizetése s a kiadások az önkormányzat kasszájából fizetődnek. Az igazolt kifizetéseket a Munkaerőelosztó visszautalja a tanácsnak. Mivel augusztusban anyagiak hiányában, ugyanis a világbanki támogatás még nem érkezett meg, s ennek következtében a Központ még nem utalta át a pénzt, az önkormányzat alkalmazottai még nem kaptak fizetést. Azt is megtudtuk, hogy Damoklész kardja vészesen inog a tanács feje fölött. Ha semmilyen anyagi segítséget nem kapnak, hamarosan fizetésképtelenné válik a csernátoni önkormányzat.m. Éppen ideje volt Rovarirtás a városban Az elmúlt havi tanácsülésen hangzott el a javaslat, hogy a város területén rágcsáló- és rovartirtó akciót kell(ene) szervezni. Végre megszületett a döntés, és szeptember 28-október 2. között városszintű akcióra kerül sor. Az Adsan Kft. által elvállalt rovarirtásra a tömbházak körüli zónákban, valamint a köztelkeken kerül sor. A városban lakó magánszemélyek ebben az időszakban a lakfelületeknek megfelelő mennyiségű méreg átvételével kapcsolatos információkról a polgármesteri hivatalban érdeklődhetnek. 1999/39. KÖZÉRDEKŰ ÖNKORMÁNYZAT Katasztrófa esetén 7 fokos földrengést kibírunk Jöző lapszámunkban írtunk arról, hogy a prefektúra pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel sújthatja azon önkormányzatok felelős személyeit, ahol nem készítik el határidőre a természeti csapások megelőzését, ill. elhárítását előíró intézkedéseket tartalmazó iratcsomót." Ismeretes, hogy a tőlünk nem messze eső országokban egyre több földrengés szed áldozatot, s szintén tudunk olyan esetekről is, hogy árvíz okozott tetemes károkat és követelt emberi áldozatokat. Kézdivásárhely az elsők között adta le az árvízvédelmi tervet, ez egy országos tervtömb szerves része. Bármilyen természeti csapás esetén, pár percen belül bizottság ül össze a városházán. Ez az a városi bizottság, amely civilvédelemmel foglalkozik. Az árvizekkel foglalkozó bizottságot tavaly ősszel mozgósították, amikor Oroszfaluban kiöntött a Kászon pataka. A határidőre benyújtott terv magába foglalja, hogy különböző csapások esetén milyen csapatokat mozgósítanak (külön csoport foglalkozik az árvizekkel, földrengésekkel, kémiai balesetekkel, tűzvésszel stb.). A polgármester úrtól megtudtuk, hogy az állami költségvetésből a civilvédelem semmilyen támogatást nem kap, tehát a patakmedrek tisztítását, a martok erősítését helyi költségvetésből kell finanszírozni. Ilyen munkálatokat végeztek Szentlélek és Kézdivásárhely között, a Kászon pataka egyik oldalán. A polgármester elégedetlen azok hozzáállásával, akik nagyobb földterületeket bírnak az említett helyen. A helyi tanács a tavaly vásárolta meg a vízvédelmi riasztórendszer azon elemét, amelynek segítségével tudnak kommunikálni az országos civilvédelmi hálózattal. Kézdivásárhely az elsők közt tett eleget a törvény által előírtaknak, és szerezte meg a készüléket. A civilvédelmi hivatal minden évben gyakorlatokat szervez, erre az idén október folyamán kerül sor. Szekeres László, a civilvédelmi iroda vezetője arról tájékoztatott, melyek azok a városrészek, amelyek árvíz esetén veszélyeztetve vannak, így veszélyeztetettebb zóna a vasúti vashíd és a vízművek közötti terület, itt hosszan tartó esőzéskor általában kiönt a víz. A tavaly itt vízrendészeti munkálatot végeztek. Tőle tudtuk meg azt is, hogy elsősorban nem a folyóvizek veszélyeztetik a várost, hanem egy esetleges torrenciális eső, amikor pillanatok alatt annyi víz zúdul le, hogy a csatornarendszer nem tud megbirkózni vele. Ez bárhol megtörténhet, attól függetlenül, hogy a lefolyóknak nagy kapacitásuk van, és karban is tartják. A városi vállalatoknak külön vízvédelmi tervük van. A kézdivásárhelyi tömbházak a Richter skálán 7 fokos földrengéssel tudnak megbirkózni. A régebbi épületekről, magánházakról nem készítettek felmérést. b. /. Rendkívüli tanácsülés Felleltározták a város vagyonát ! szeptember 24. rendkívüliA tanácsülést Bokor Tibor 4/v.elnöklete alatt tartotta az ülésteremben megjelent 17 tanácsos. A 213-as törvény értelmében a város felleltározott javainak a tulajdonjogi helyzetéről volt szó. A város javainál két tulajdonformát különböztetünk meg: köztulajdon és magántulajdon. Török Sándor a két tulajdonformával kapcsolatban egy példát hozott fel: az ember egyik zsebében van a magánvagyon, a másikban a közvagyon. A közvagyonnal úgy gazdálkodik, hogy mindenki által elérhető legyen, a másikkal (magánvagyon) úgy, hogy anyagi haszna származzon belőle. Mindkét listára fölkerült javak a város tulajdonát képezik, a felhasználási formában van a különbség. Csiszár tanácsos megjegyzése volt, hogy a jegyzék összeállításakor ügyeljenek arra, hogy a magántulajdonba kerülő javak többségben legyenek. Ezzel kapcsolatban Szőts Csaba úgy vélte, a város magántulajdonába került javakat a helyi tanács jobban tudja kezelni, mint a köztulajdonba került javakat, ezekkel ugyanis az állam rendelkezik. Másik javaslata, hogy minden tétel, melynek"tulajdonjoga telekkönyvvel bizonyítható, hogy a város magántulajdonát képezi, ne kerüljön fel a köztulajdon listájára. Szeptember 30. az utolsó határidő, hogy leadják a közvagyonlistát, amely parlamenti szavazat alá kerül. A város közvagyonát képezik az utak (összesen 26,663 hektár), mezei utak (58 hektár), hidak (itt bővült a lista a Feketeügyön átívelő oroszfalvi Kecsene hídjával), piacok, parkok, játszóterek, parkírozók. A Gosp-Com Kft. részéről érkezett listáról törölték a városi közvécét. A város magántulajdonait felsoroló jegyzékre felkerült javak: az 1-es ülepítőtelepnél lévő épület, a vízháznál levő javak, a 400-as, illetve az 500- as vízvezeték, 3 hőcserélő. A lista kiegészült a sportbázisokkal, a kartingpálya az odatartozó épületekkel, és a teniszpályát kiszolgáló épület. A köztulajdon listájáról lekerült a Vigadó, a városi múzeum, a Vackor óvoda, a nyújtódi volt TSZ székháza (kultúrotthonná való átalakítását tervezik). A katolikus templom melletti épület jobb kéz felőli oldala a város magántulajdonába kerülő ingatlanok listájára kerül, a dal az egyház tulajdonát képezi, a Nagy Mózes Gimnázium épületével együtt. A régi kaszárnya épülete a város tulajdonát képezi, itt kultúrközpont kialakítását tervezik. A Bod Péter Tanítóképző öt éven belül, a főiskola megindítása miatt átkerülhet az állam tulajdonába, kongatta meg a vészharangot Deme László tanácsos.