Székely Hírmondó, 1999. október-december (4. évfolyam, 39-52. szám)

1999-10-01 / 39. szám

Baráton? * Hétvégén ünnepelték a helybéliek a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Ez alkalommal emlékünnepsé­get tartottak a városi kórháznál, a közintézmény 85 éve áll a lakosság rendelkezésére. Kép­zőművészeti, helytörténeti kiál­lítások megtekintése mellett az érdeklődők különböző előadá­sokat tekinthettek meg. Bereckben? * A Luxemburgi Zsigmond által 1426-ban Brassóban aláírt szabadalomlevelében városi rangra emelt város, 175 éve, 1824 szeptemberében vált a lángok martalékává. A zsúpfe­­deles szalmatetők és a zsende­­lyes házak égését tehetetlenül nézték, mert a hatalmas szél épületről épületre hordta a lán­got. Ekkor 424 ház égett el.­­ Jóllehet megtiltották a szalma- és zsindelytetős épüle­tek építését, sőt büntették is, nem ez volt az utolsó tűzvész. 1842 július 22-én „borzasztó égés volt, melynek 297 épület és 18 emberi élet lett áldozata“ - írja a plébánián található fel­jegyzésekben. A Gubernium a tűzkárosultakat úgy segítette, hogy az egyház kötelességévé tette az eset kihirdetését. 1891- ben ötvenkét, 1901-ben har­mincöt berecki ház esett ál­dozatául a lángoknak. Munkanélküliek a közért Közintézményeket javítottak A A csernátoni önkormányzat a nyáron két pályázatot nyert a Megyei Szak­­­i­­mai Foglalkoztatási és Képzési ügynökségnél, melyet a Világbank finan-szoszíroz. A két pályázat 264 millió lej értékű, s összesen 20 munkanélkü­linek biztosít megélhetést 6 hónapig. Amint Kerekes Zoltán, a pályázatok elkészítője és könyvelő­je elmondta, egyelőre nincs lehetőség újabb pályázatokra, de jövőre talán már lesz. Az egyik program, mely 12 személyt foglalkoztat, májusban indult be, 170 millió lejt szántak rá. Ennek keretén belül két személyt a vízhálózat karbantartásával, javításá­val, bővítésével, vízórák felszerelésével bíztak meg, hárman középületek javításával (festés és tetőjavítás), öten legelő­takarítással, kettő szemétösszegyűjtéssel, elhordással, elégetés­sel, kaszálók, közterületek takarításával foglalkozik. A másik program június óta működik, nyolc személynek biztosít munkát, és 94 millió lej értékű. Mindannyian a középületek javításával foglalkoznak. Rendbetették a könyvtárat, kultúrotthont, el­végezték a két általános iskola belső javítását. Hátravan még a tanács tulajdonában lévő faluházak „szépítése“ és az iskolák külső javítása. Az Ügynökség biztosította a pénzt a kisértékű kincstári tár­gyak megvásárlására, az alkalmazottak fizetése s a kiadások az önkormányzat kasszájából fizetődnek. Az igazolt kifizetéseket a Munkaerőelosztó visszautalja a tanácsnak. Mivel augusztusban anyagiak hiányában,­­ ugyanis a világbanki támogatás még nem érkezett meg, s ennek következtében a Központ még nem utalta át a pénzt­­, az önkormányzat alkalmazottai még nem kaptak fizetést. Azt is megtudtuk, hogy Damoklész kardja vészesen inog a tanács feje fölött. Ha semmilyen anyagi segítséget nem kapnak, hamarosan fizetésképtelenné válik a csernátoni önkormányzat.­­m.­ Éppen ideje volt Rovarirtás a városban Az elmúlt havi tanácsülésen hangzott el a javaslat, hogy a város területén rágcsáló- és rovartirtó akciót kell(ene) szer­vezni. Végre megszületett a döntés, és szeptember 28-októ­­ber 2. között városszintű ak­cióra kerül sor. Az Adsan Kft. által elvállalt rovarirtásra a tömbházak körüli zónákban, valamint a köztel­keken kerül sor. A városban lakó magánszemélyek ebben az időszakban a lakfelületeknek megfelelő mennyiségű méreg átvételével kapcsolatos infor­mációkról a polgármesteri hi­vatalban érdeklődhetnek. 1999/39. KÖZÉRDEK­Ű ÖNKORMÁNYZAT Katasztrófa esetén 7 fokos földrengést kibírunk Jöző lapszámunkban írtunk arról, hogy a prefektúra pénz­bírsággal vagy akár börtön­­büntetéssel sújthatja azon önkormány­zatok felelős személyeit, ahol nem ké­szítik el határidőre a természeti csapá­sok megelőzését, ill. elhárítását előíró intézkedéseket tartalmazó iratcsomót." Ismeretes, hogy a tőlünk nem messze eső országokban egyre több földrengés szed áldozatot, s szintén tudunk olyan esetekről is, hogy árvíz okozott tetemes károkat és követelt emberi áldozatokat. Kézdivásárhely az elsők között adta le az árvízvédelmi tervet, ez egy országos tervtömb szerves része. Bármilyen természeti csa­pás esetén, pár percen belül bizottság ül össze a városházán. Ez az a városi bizottság, amely civilvédelemmel foglalkozik. Az árvizekkel foglalkozó bi­zottságot tavaly ősszel mozgó­sították, amikor Oroszfaluban kiöntött a Kászon pataka. A határidőre benyújtott terv magába foglalja, hogy külön­böző csapások esetén milyen csapatokat mozgósítanak (kü­lön csoport foglalkozik az ár­vizekkel, földrengésekkel, ké­miai balesetekkel, tűzvésszel stb.). A polgármester úrtól megtudtuk, hogy az állami költ­ségvetésből a civilvédelem semmilyen támogatást nem kap, tehát a patakmedrek tisz­títását, a martok erősítését helyi költségvetésből kell finanszí­rozni. Ilyen munkálatokat vé­geztek Szentlélek és Kézdi­vásárhely között, a Kászon pataka egyik oldalán. A polgár­­mester elégedetlen azok hozzá­állásával, akik nagyobb földte­rületeket bírnak az említett helyen. A helyi tanács a tavaly vá­sárolta meg a vízvédelmi riasz­tórendszer azon elemét, amely­nek segítségével tudnak kom­munikálni az országos civil­védelmi hálózattal. Kézdivá­sárhely az elsők közt tett eleget a törvény által előírtaknak, és szerezte meg a készüléket. A civilvédelmi hivatal min­den évben gyakorlatokat szer­vez, erre az idén október folya­mán kerül sor. Szekeres László, a civilvédelmi iroda vezetője arról tájékoztatott, melyek azok a városrészek, amelyek árvíz esetén veszélyeztetve vannak, így veszélyeztetettebb zóna a vasúti vashíd és a vízművek közötti terület, itt hosszan tartó esőzéskor általában kiönt a víz. A tavaly itt vízrendészeti mun­kálatot végeztek. Tőle tudtuk meg azt is, hogy elsősorban nem a folyóvizek veszélyez­tetik a várost, hanem egy eset­leges torrenciális eső, amikor pillanatok alatt annyi víz zúdul le, hogy a csatornarendszer nem tud megbirkózni vele. Ez bárhol megtörténhet, attól függetlenül, hogy a lefolyóknak nagy kapa­citásuk van, és karban is tartják. A városi vállalatoknak külön vízvédelmi tervük van. A kézdivásárhelyi tömbhá­zak a Richter skálán 7 fokos földrengéssel tudnak megbir­kózni. A régebbi épületekről, magánházakról nem készítettek felmérést. b. /. Rendkívüli tanácsülés Felleltározták a város vagyonát !­ szeptember 24. rendkívüli­­A­ tanácsülést Bokor Tibor 4/v.elnöklete alatt tartotta az ülésteremben megjelent 17 tanácsos. A 213-as törvény értelmében a város fel­leltározott javainak a tulajdonjogi helyzetéről volt szó. A város javainál két tulaj­donformát különböztetünk meg: köztulajdon és magántu­lajdon. Török Sándor a két tulajdonformával kapcsolatban egy példát hozott fel: az ember egyik zsebében van a magán­vagyon, a másikban a közva­gyon. A közvagyonnal úgy gazdálkodik, hogy mindenki által elérhető legyen, a má­sikkal (magánvagyon) úgy, hogy anyagi haszna származ­zon belőle. Mindkét listára fölkerült javak a város tulaj­donát képezik, a felhasználási formában van a különbség. Csiszár tanácsos megjegyzése volt, hogy a jegyzék összeál­lításakor ügyeljenek arra, hogy a magántulajdonba kerülő javak többségben legyenek. Ezzel kapcsolatban Szőts Csaba úgy vélte, a város magántulajdoná­ba került javakat a helyi tanács jobban tudja kezelni, mint a köztulajdonba került javakat, ezekkel ugyanis az állam ren­­­delkezik. Másik javaslata, hogy minden tétel, melynek"tulajdon­joga telekkönyvvel bizonyítha­tó, hogy a város magántulaj­donát képezi, ne kerüljön fel a köztulajdon listájára. Szeptem­ber 30. az utolsó határidő, hogy leadják a közvagyonlistát, amely parlamenti szavazat alá kerül. A város közvagyonát ké­pezik az utak (összesen 26,663 hektár), mezei utak (58 hektár), hidak (itt bővült a lista a Feketeügyön átívelő oroszfalvi Kecsene hídjával), piacok, par­kok, játszóterek, parkírozók. A Gosp-Com Kft. részéről érkezett listáról törölték a vá­rosi közvécét. A város magántulajdonait felsoroló jegyzékre felkerült javak: az 1-es ülepítőtelepnél lévő épület, a vízháznál levő javak, a 400-as, illetve az 500- as vízvezeték, 3 hőcserélő. A lista kiegészült a sportbázi­sokkal, a kartingpálya az oda­tartozó épületekkel, és a te­niszpályát kiszolgáló épület. A köztulajdon listájáról lekerült a Vigadó, a városi múzeum, a Vackor óvoda, a nyújtódi volt TSZ székháza (kultúrotthonná való átalakítását tervezik). A katolikus templom melletti épület jobb kéz felőli oldala a város magántulajdonába kerülő ingatlanok listájára kerül, a dal az egyház tulajdonát képezi, a Nagy Mózes Gimnázium épü­letével együtt. A régi kaszárnya épülete a város tulajdonát ké­pezi, itt kultúrközpont kialakí­tását tervezik. A Bod Péter Ta­nítóképző öt éven belül, a fő­iskola megindítása miatt átke­rülhet az állam tulajdonába, kongatta meg a vészharangot Deme László tanácsos.

Next