Székely Hírmondó, 2001. április-június (6. évfolyam, 14-26. szám)
2001-04-06 / 14. szám
Emberközelben Szabó Erzsébet Gsuhéba mintázza életünket Mindenki Bimbiként ismeri. tudok olyan esetről, hogy valaki Szabó Erzsébetként érdeklődött utána, s nem tudták, kiről van szó. Végzettségét tekintve kirakatrendező, hosszú ideig a csavargyárban reklámgrafikus volt. Két éve azonban titkárnő. A nagyérdemű ismeri a festményeit, láthattuk fémdomborításait, a Székely Hírmondó olvasói pedig hetente nevethetnek karikatúráin. Másfél éve, hogy mesterien mintázza, formázza a csuhét, a szakma állítása szerint egyedi e téren az országban. Most a Népművészet Mestere című oklevelet szeretné megszerezni. A fent felsoroltak közül melyik tevékenység áll Hozzád a legközelebb? - Tulajdonképpen mindenik: nagyon szeretek festeni, szívesen készítek karikatúrát, s kedvemetelem a csuhébabák készítésében is. S éppen azon dolgozom, amire úgymond szükség van, vagy amihez éppen kedvem van. A Székely Hírmondó olvasói karikatúráid révén ismernek. Híven egy jó karikatúra? - Az a jó karikatúra, amely Matt a szerzőre meg is haragsnak. Ért-e valaha valamilyen kellemetlenség a rajzaid miatt? - Igen, nem is egyszer fordult elő, hogy börtönnel is megfenyegettek egy-egy karikatúrám miatt. Elismerem, első alkalommal, amikor a román nyelvű megyei napilap első oldalán fenyegetett meg hosszú börtönévekkel, megijedtem. Mondhatom, ez volt a vízkereszt. Az ezután következő rémisztgetések nem igazán tudtak hatni rám. Szülővárosodban bemutattad már pasztelljeidet is... - A festészetet amatőr szinten művelem, csak kedvtelésből, szeretetből festek, önmagam szórakoztatására, kikapcsolódásból. Témáim Felső-Háromszék tájai, melyeket ugyanúgy imádok, mint azok megfestését. Városunkban nem létezik amatőrmozgalom, talán nagyon sokan össze is tévesztik ezt a giccsfestéssel, ami egy egészen más fogalom. Sohasem a pénzkeresés lehetősége vezérel a festmények elkészítésében. Nekem nagy élmény, hogy kint lehetek a természetben, hogy festhetek, és ha ezzel örömet szerezhetek valakinek, szívesen elajándékozom. Eladni viszont fájó szívvel adom el, úgy érzem, ha pénzt kaptam érte, megszűnt a művel minden kapcsolatom. Pasztelljeimet állítottam ki a Vigadóban, de miután onnan kitiltott az akkori polgármester, a Román Kereskedelmi Bank tanácstermébe fogadott be Katona Levente, az intézmény akkori igazgatója. Kirakatrendezőnek tanultál, reklámokkal dolgoztál. Hogyan alakult e téren a pályafutásod? - Kolozsváron végeztem ilyen technikumot. Igaz, merészebb álmaim is voltak, szerettem volna elvégezni a képzőművészeti főiskolát, de nem sikerült, a kudarcok után a technikummal kellett beérnem. 1990 után nem sokkal volt lehetőségem, hogy négy munkatársammal műhelyt nyissak, de az akkori konjunktúra és városvezetés lesöpört a piacról. Mi kézi munkával kezdtük, ecsettel, festékkel. Azóta a számítógép uralja a szakmát, ezzel szemben ugye, nyugaton, sokkal jobban értékelik a kézzel készített ilyen jellegű munkákat is. A cégtáblafestés és a kirakatrendezés nem csak szakma, ennél sokkal több, de ha látva- Névjegykártya 1953. február 3-án született Kézdivásárhelyen. Szülővárosában érettségizett, 1972-ben, majd a kirakatrendezői technikumra felvételizett. Első alkalmazása a csavargyárban volt, azóta is ott dolgozik, korábban, mint reklámgrafikus, két éve pedig mint titkárnő. 1976-ban ment férjhez, férje Ernő, a Romtelecom alkalmazottja. Fiúk, Ede 24 éves. Első egyéni kiállítása Hatvanban volt, akkor karikatúrákkal jelentkezett. nyosak is a matricális táblák, a kirakatok szinte teljesen eltűntek a városképből. Hogyan kerültél kapcsolatba a csuhával, illetve a babák készítésével? - Két évvel ezelőtt az Őszi Sokadalom alkalmával láttam először, hogy milyen könnyen dolgozható a csuha. Mondhatom, véletlenül kerültem a népművészet vonzáskörébe. Adott időben jó helyen voltam. Az említett rendezvényen ismertem meg Bálint Júliát, s általa a kukoricaháncsot. Plasztikus, idomuló, meleg anyag. Szinte kínálta a formát. Első pillanattól falusi életképekben gondolkodom. Babáimat, ahogy azokat nevezem, bemutattam Kézdivásárhelyen is, de első bemutatkozásom után nem sokkal Székelyudvarhelyre hívtak, ahol elnyerve a közönség díját, lehetőségem nyílt Budapestre utazni. Tavaly augusztus 20-án a Várban állítottam ki a babákat. Aki látta, vagy ezután fogja megnézni a babáidat, azt fogja mondani, amit én: szinte megmozdulnak, élet van bennük. Milyen technikával készíted? - A klasszikus népi baba elkészítésével találkozva, alig vártam, hogy kipróbálhassam. Csuhégyűjtés céljából a környék minden települését körbejártuk, s mert betakarítás után voltunk, nem kaptunk háncsot. Kökösnél aztán találtunk egy táblát, ahol a tulajdonos éppen ott volt. Valószínű, adóellenőröknek hitt bennünket, mert már rohant volna, amikor odaértünk. Hallván, hogy csak a háncsra van szükség, azonnal adta az összest. Kipróbálva tehát a Júliától látott technikát, tudtam, hogy nekem valami egyedit kell elkészítenem. Itt vált nagy segítségemre a karikaturista-tapasztalatom. A babák mozdulataikban megelevenednek, s az általam kitalált szegfűszeg-tekintet visszanéz a babát figyelőre. Tudomásom szerint most arra készülsz, hogy megszerezd a Népművészet Mestere című oklevelet. Mi szükséges ahhoz? - Részt kell vennem a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség által szervezett kiállításokon, ahol pontoznak, egy alkalommal legtöbb 30 pontot lehet elérni. Eddig három ilyen kiállításon voltam. Az oklevél megszerzéséhez 300 pont szükséges. Ha megkapom ezt az oklevelet, amellett, hogy egy elégtételt fog az jelenteni számomra, taníthatom is a népművészetet. Mit fogsz bemutatni április 6-án? - Életképeket, pontosabban népszokásokat mintáztam meg. Att lesz a Szentléleki betlehemes. Pasztelljeit két-két alkalommal állította ki Hatvanban, illetve Kézdivásárhelyen. Az egyedi módon formázott csuhébabáit szülővárosán kívül Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Budapesten is bemutatta, az ifjabb olvasók láthatták azok fotóját a Kincskereső című folyóirat egyik számának hátsó borítóján is. Soron következő tárlatát 2001. április 6-án, pénteken 18 órakor nyitják meg a Vigadóban. Ez alkalommal népszokásokat megelevenítő babáit láthatjuk, a Szörcsei locsolkodás, a Születés, a Húsvéti szánhúzás, az Aprószentek, de lesznek életképek is, mint az Erdőlés, A kútnál, a Pletyka. Van-e igényünk a népművészetre? -" Rikító színű, műanyag bóvlis világunkban egyre jobban igényeljük a természetes anyagok közelségét. Az általuk kibocsátott pozitív energia csillapítóan hat stresszes mindennapjainkra. Látványuk melegséggel tölt el már csak azért is, mert népművészetünk gyökereinkig nyúl vissza, akárcsak anyanyelvünk. Rózsa Mária Ismét melegvíz nélkül Fizetés nélkül nincs gáz A fűtésről, ill. melegvízről már egyaránt unalom - írni is, olvasni is. A téma örökzöld, s a lakosság nagy részét érinti. A Kézdivásárhelyen (és másutt is) levő központi fűtésrendszer vagy azért nem működik, mert hibás, vagy azért, mert a lakosság nem fizet, vagy a csavargyár nem fizet a gázműveknek. Vagy... Múlt pénteken a csavargyár kazánháza leállt, mert a gázművek lezárta a csapot. Az, hogy mikor lesz ismét melegvíz, nem tudni. Egy biztos, fűtésre e tavaszon már nem kell számítani.h- Parkírozókat létesítenek A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal azon fáradozik, hogy megoldja az autóval rendelkező polgárok parkírozási gondjait. Múlt héten az Ojtoz utcában dolgozó markológép végezte el az ott kialakítandó három parkírozó előmunkálatait. Ferencz Attila alpolgármestertől megtudtuk, hogy a hivatal az idén több parkírozó létesítését tervezi, az Ojtoz utca után a municípiumi kórház bejáratával szemben alakítanak ki megállóhelyet. -lob- Műhelytevékenység Négy alapelvről tárgyaltak Helyi Munkaügyi és fejlesztési Egyesület székhelyén március 29- én tartották a Helyi Gazdasági fejlesztési Program (DEL) B műhelytevékenységét. E szeminárium témája a Gazdasági fellendítés elveinek elemzése. Ennek során a résztvevők négy alapelv (veszteségek megállítása, létező vállalkozások támogatása, új vállalkozások létrehozásának bátorítása és új vállakozások közösségbe vonzása) gyakorlatba ültetésének lehetőségéről tárgyaltak. A most megtartott műhelygyakorlat a harmadik egy öt szemináriumból álló sorozatból, melyek során egy életképes, hosszútávú gazdasági fejlesztési koncepciót dolgoznak ki. Ezt az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 30 ezer USD- vel támogatja. A következő szemináriumra április végén kerül sor, amikor pályázati ötletekről lesz szó. Bővebb információkért forduljanak a Helyi Munkaügyi és Fejlesztési Egyesülethez, de olvashatnak erről a www.apsdl.ro/del honlapon. A