Székely Hírmondó, 2004. október-december (9. évfolyam, 39-50. szám)

2004-10-01 / 39. szám

SZÉKELY 2. Hírmondó 2004/39 Megyei hírkavalkád Pityókaszezon Teljes gőzzel halad Háromszéken a burgonya betakarítása. A 22 374 ha terület több mint feléről be­gyűjtötték a burgonyát, ami meg­közelítőleg 210 ezer tonnás össztermést jelent. Megkezdődött a búza vetése is a megyében. Jelen pillanatig mintegy 3500 ha földet vetettek be a háromszéki gazdák. A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint kukoricát 5434 hektárról, míg cukorrépát közel 1 700 hektár­ról kell betakarítani, de ezek be­gyűjtése még nem kezdődött el. Örömteli útavatás Kedden kerül átadásra a Zágon- Nagyborosnyó útszakasz. Mint is­meretes, a szakasz modernizálását a SAPARD-program által sikerült a helyi önkormányzatnak kivitelezni, és mint ahogy Demeter János, me­gyei tanácselnök lapunknak el­mondta, az építkezési munkálatok végre befejeződtek. A rehabilitálási munkálat értéke közel 800 ezer eu­ró. Románok az előválasztáson A románságnak is szavazni kellene az RMDSZ előválasztásain - véli Petre Străchinaru. A Demokrata Párt Kovászna megyei alelnöke ki­fejtette, pártja figyelemmel kíséri az előválasztásokat, főleg amiatt, hogy megújulás érződik az RMDSZ keretein belül. Szerinte engedélyezni kellene, hogy a ro­mánság is leadhassa a voksát, ugyanis szerinte fennáll annak a le­hetősége, hogy a román politikai pártoknak nem lesz képviselője Kovászna megyéből. Szégyenfolt a városon A sepsiszentgyörgyi posta épülete a város szégyenfoltja lett - véli Dan Telea, aki szerint a helyi tanácsnak átiratban kellene javasolnia a Ro­mán Postának egy új székhely vá­sárlását. „Egészségügyileg közve­szélyessé vált, ugyanis minden szolgáltatás pár négyzetméterre van összezsúfolva” - jelentette ki a Kovászna megyei Egészségbizto­sító adminisztrációs igazgatója. Tiltakozás Néhány önkormányzat elfogadja Horia Grama Kovászna megyei prefektus „érvelését”, és úgy érté­keli, hogy a népszavazás kiírása törvénybe ütközik - véli a Székely Nemzeti Tanács vezetősége. Szer­kesztőségünkbe eljutatott közle­ményében az SZNT vezetősége ezt határozottan visszautasítja. Rámu­tatnak arra, hogy Székelyföld auto­nóm közigazgatási régió létrehozá­sának igényét a székelységnek kell megfogalmaznia, és aki e törekvést törvényellenesnek minősíti, annak azt is meg kell indokolnia, miként lehet egy demokratikus jogállam­ban egy helyi őshonos közösség demokratikus akarat- és vélemény­­nyilvánítását megakadályozni. Németh Csaba szenátor kiküldte az újságírókat az irodájából Ismét lázadnak Erdély Ede ellen . K­özel négy hónapja már, hogy villany, víz és gáz nélkül „működik” a kézdivásárhelyi csavargyár. Sajnos, Erdély Edének az épü­letek lebontása jelenti a működtetés kizárólagos fogalmát. Hétfőn, lapzártakor a gyár jelenlegi al­kalmazottjai közül közel százan ismét az utcára vonultak, mások egyenesen a megyeszékhelyre utaztak, hogy a négyszáz aláírással ellátott petí­ciót átadják a prefektusnak, illetve a megyei munkaügynek. A csavargyári munkások ezúttal nem az el­maradt fizetéseket követelték, hanem a város elöljáróihoz kívántak fordulni panaszukkal: em­bertelen körülmények között dolgoznak, ugyan­akkor bizonytalan a munkahelyük jövője. Erdély Ede ugyanis már hetek óta nem teszi tiszteletét a gyárban, irodáját Brassóba költöztette.­­ Május óta nincs vizünk, erre milyen ötlettel jött a „stratégiai befektető”? Azzal, hogy hozzunk magunkkal kólás üvegben vizet. A vécék úgy néz­nek ki, hogy gázmaszkkal sem lehet oda bemen­ni, a szennyvíz folyik ki belőle, ami nem csoda, mert a kanalizálás is el van zárva, hiszen a köz­műveknek sem fizetett ki semmit - kiabál­ta diktafonunk irányába az egyik szószóló. A Gábor Áron­ térre kivonult „meló­sok”, miután a helyi munkaügynél nem találtak semmiféle választ kérdéseikre, a városháza felé vették útjukat. Tekintettel arra, hogy sem Török Sándor polgármes­ter, sem Tamás Sándor képviselő nem tar­tózkodott a városban, az Agromec, a Mac­­rocom és MTS részvénytársaságokhoz tar­tozó munkások képviselői Németh Csaba szenátorhoz fordultak problémájukkal. Legnagyobb döbbenetünkre a szenátor úr nem kívánta a sajtó nyilvánossága előtt megvi­tatni ezt a nagyon is közérdekű gondot, s az újságírókat nemes egyszerűséggel kitessékelte az ajtón, azt a kézenfekvő indokot hozva fel, hogy „ez még az én irodám”. Bátortalanul csak annyit jegyzünk meg, hogy az irodája változatlanul az adófizetők pénzén van fenntartva. A szenátorral folytatott megbeszélés után a munkások csalódottan tértek vissza a gyár udva­rára. - Csak hebegett-habogott a szenátor, úgy tett, mintha eddig semmit sem tudott volna a mi helyzetünkről, azt mondta, előbb a pol­gármesterhez és a helyi szervekhez forduljunk - nyilatkozta lapunknak D. L, az egyik hangadó. A munkások nagy részét az aggasztja, hogy a gyár esetleges bezárása után nem lesznek jogosul­tak munkanélküli segélyre, hiszen a tulajdonos évek óta nem fizeti az állam felé a járulékokat. Az elkeseredett alkalmazottak egyéb tiltakozási for­mákat is kilátásba helyeztek erre a hétre. (dimény) Másféle tiltakozást is terveznek a hétre Minőségi mustra csökkenő háromszéki részvétellel Két személy képviselte megyénket A­z idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásár (BNV) 17 ország összesen 790 kiállítóját vo­nultatta fel, akik 21 516 négyzet­­méteren kínálták termékeiket, szolgáltatásaikat. A Vásárvárost gazdagította a Magyar Világ - Ha­tárok nélkül jeligéjű rendezvény - egyfajta vásár a vásárban -, ame­lyen a Magyarországgal szomszé­dos államok (Románia, Horvátor­szág, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) kis- és középvállalkozói vettek részt. Kovászna megyéből az első években tíz-tizenketten jelentek meg a mustrán, ez a szám viszont folyamatosan csökkent, idén alig két személy ment el Budapestre (az ASIMCOV részéről), bár a vállalkozói szövetség egyik szer­vezője volt a Magyar Világnak. Gáspár Mária megyei ASIM­­COV-igazgató lapunknak elmond­ta, feltehetőleg a részvételi feltéte­lek miatt csökkent évről évre a há­romszékiek jelenléte, bár ha a kez­deti ingyenes részvétel ismét érvé­nyes volna, akkor sem hinné, hogy többen jelentkeznének, mert „a tíznapos ottlét, az anyagok szál­lítása eléggé költséges.” A Magyar Világ­i Határok Nélkül Vásár „kedvezményes részvételi díja” egyébként 430 euró plusz 25% ÁFÁ-ba azaz jó 20 millió lejbe került. A díjért egy ki­lenc négyzetméteres alapstandot kapott cserébe a kiállító cég, továbbá cégfeliratot, információs pultot, octanorm-típusú installá­ciót. A vásárra Romániából 18-an neveztek be, a szomszédos Hargita megyéből hatan. Szlovákiából 17- en, Szerbia-Montenegróból ugya­nennyien, Szlovéniából heten je­lentkeztek, Ukrajnából egy kiállító ment el Budapestre. Bokor Katalin Mózes Ibolya ötmillió lejt nyert Ön is huszonegyeik? A kézdivásárhelyi Mózes Ibolya lett a Huszonegyezzen a Hír­mondóval játékunk szeptem­beri nyertese. A 79 éves nyugdíjas óvónő a hír hallatán saját bevallása szerint olyan izgatottnak érezte ma­gát, mint a kisgyerek, aki először lépi át az iskola kapuját. Azóta veszi és olvassa lapunkat, mióta napvilágot látott­­ immár ki­lencedik éve, a könyv- és az újságol­vasás ugyanis mindennapi, elma­radhatatlan szokás családjában. Mózes Ibolya néni tehát régóta ját­szik velünk, igaz, még soha nem nyert. Most jött el az ideje... A szeptemberi sorsolás napján, 17-én nem is kapcsolta be a televí­ziót, de nézték a helyi adó műsorát ismerősei, rokonai, így hat óra után egyre-másra csengett a telefon. Hétfőn reggel barátnőjével karöltve kereste fel szerkesztőségünket. Egyedül nem is volt mersze eljönni, attól tartva, talán nem is igaz a hír... De a hír igaz: ezúttal Mózes Ibolya nénié lett az ötmillió lej. Ne­vét rekordmennyiségű, 4100 szel­vény közül sorsoltuk ki! „Igazán jól jön a nyugdíj mellé ez a pénz, nagy öröm számomra, hogy az idősek is játszhatnak” - tet­te hozzá búcsúzóul. Bokor Katalin A boldog nyertes. Izgatott volt, mint egy kisgyerek Aktuális ASIMCOV-napok A Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége ok­tóber 8-10. között rendezi meg az ASIMCOV Vállalkozói Napok rendezvénysorozat hatodik ki­adását. Ennek keretében kiállításra kerül sor, mely által lehetőséget biztosítanak a vállalkozóknak a be­mutatkozásra. Jelentkezni október 4-ig lehet, a részvétel ingyenes. Bővebb információkat az ASIM­­COV székhelyén, lehet igényelni. (Sepsiszentgyörgy, Martinovics utca 2., telefon: 352 425, 318 876). 6­0 év gesztusok nélkül A fundamentalizmus szele időnként meglobban a Balkánon, mi sem vagyunk kivételek, európaiabbak, jobbak. S mint vasárnap kiderült, h­a a románok sem azok, sőt, egyfajta együgyű logikával még csendő­röket is felvonultattak Szárazajtán, Erdővidéknek abban a gyönyörű, de eldugott zugában, ahol rég nem gyűlt össze ennyi emlékező ember. Kit veszélyeztetnek még azok a 70-80-90 éves, könnyező emberek, akik nem tudnak megbocsátani, és nem tudnak feledni? Mert az ostoba és elvakult civilgyilkolást senki nem tudja elfeledni, akit fegyverrel kény­szerítenek nézni azt. A felnövő nemzedékeknek sem szabad elfeledni azt, de emlékezni nem azt jelenti, hogy gyűlölni. Háborúban az elvakult, vérszagtól megőrült csőcselék bizony gyilkol, és felnőtt, érett nemzetnek kell lenni ahhoz, hogy ezt megbeszéld a másik, a sebzett nemzet hátramaradottaival, s annak gyerekeivel, unokáival. A civilek legyilkolását nem lehet jóvátenni, el­feledni, elkendőzni. Tisztázni kell, egyértelműen, mi történt, és levonni a konzekvenciát. Ez az értelmiség feladat lenne, és a kölcsönös eszmecserék után, közös megegyezéssel a sajtónak is el lehetne mondani, mi történt, és mi az a közös álláspont. Közös, írom, mert egyoldalúan ilyen ügyekben nem lehet megfogalmazni álláspontot. Sem az elkövető, sem a sértett oldaláról. Bármilyen egyoldalú tisztázása a történteknek újabb sérelmeket szül, tromfolást, kiabálást, újabb ostobaságokat, csendőrjárőrözést és keserű könnyeket, ami senkinek nem használ. Aki nem hiszi, kotorjon elő egy régi Nagy-Jugoszlávia térképet, a nagyszerb álom rajzolatát, mely lassan a Balkán legkisebb államává tombolja ki magát, no, nem az álom miatt, hanem a torzsalkodó, kötözködő, saját nagyszerű múltjukat mindenáron és mindenki ellenében érvényesíteni akaró szerbek miatt, akik imádják az egyenruhát, a fegy­verolaj szagát és képtelenek normálisan kommunikálni bárkivel is. Amikor ártatlan civileket gyilkolnak, 60 év távlatából nem is várható el, hogy mindenki egyfajta igazságra emlékezzen vissza, viszont ennyi idő már elég arra, hogy­ nevén nevezzük a bűnt, bármilyen náció tagja is az elkövető. Willmann Walter

Next