Székely Hírmondó, 2005. október-december (10. évfolyam, 40-51. szám)

2005-10-14 / 41. szám

SZÉKELY 2. Hírmondó 2005/41 Megyei hírkavalkád Székelyek a világhálón A Székely Nemzeti Tanács egy budapesti székhelyű médiaköz­ponttal fog együttműködni, hogy autonómia-törekvéseiket eljuttat­hassa a világ különböző tájain élő magyar közösségekhez. Az SZNT Állandó Bizottsága egy közlemény­ben kifejti, hogy az Árpád Média­­központ a székelység érdekeit is szolgálja, mivel az internetes tévé- és rádióadás lehetőséget teremt Székelyföld őshonos lakossága jog­követeléseinek bemutatására és ki­­terjedtebb képviseletére. 30% védettség Megérkeztek Háromszékre a grippe elleni védőoltások. Igaz, egyelőre a kért adagnak csupán 30%-a, de Dem­e Judit, a Közegész­­ségügyi Igazgatóság vezetője bízik abban, hogy hamarosan a többit is megkapják. Jelenleg a szétosztás fo­lyik, a jövő héten már a családorvo­soknál lehet igényelni az ingyenes oltóanyagot. A begyűjtött adatok alapján 13 ezer darab oltóanyagot rendeltek, kétezerrel többet, mint tavaly Dem­e Judit szerint ez elég a veszélyeztetett csoportok, azaz az idősek, a krónikus betegek és az egészségügyben dolgozók számára. Csókafarmerek Míg az elmúlt télen közel 15 e­­zer csókát jegyeztek Sepsiszent­­györgy területén és környékén, idén már 20 ezerre is lehet számítani. Kelemen László ornitológus, a Rara Avis Egyesület elnöke lapunknak el­mondta, 2000 óta folyamatosan nö­vekedik a csókák száma a környé­ken. Kovászna megyében 13 éve nem szerveztek semmiféle akciót a csókalétszám csökkentésére, ugya­nis a vadásztársaságok drágállják a lőszert, egy minisztériumi rendelet miatt mérgezni nem szabad őket. Csendes nép, csak zaklat A Kovászna megyei rendőrség 2005 első kilenc hónapjára szóló kimutatásából kiderül, hogy Há­romszéken folyamatosan csökken a nemi erőszakok száma. Míg tavaly ugyanezen időszakban három ilyen esettel találkoztak a rendőrök, idén csak egy esetben kellett kivizsgálást folytatniuk. Szexuális zaklatás vád­jával négy esetben tettek panaszt a rendőrségen. Pazarló patikusok? A Háromszéken működő 34 gyógyszertár közül 15 ad ki ártámo­gatott gyógyszert, négy­ Sepsiszent­­györgyön, egy-egy Kézdivásárhelyen és Kovásznál­, kilenc pedig vidéken. 19 patika esetében az idénre kiutalt összeg már júniusban elfogyott, a nyári költségvetés kiegészítésből szeptemberig futotta. Dr. Mitrea Ion, az Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója elmondta,­­leosztva havonta 14,2 milliárd lejt költhet­nek el a gyógyszertárak. A gyógy­szerészek szerint ennek a kétsz­eresére lenne szükség, de Mitrea úgy véli, ez az összeg fedezi a szük­ségleteket, csak a patikusok nem tudnak jól gazdálkodni. Háromszéken is felütheti fejét a madárinfluenza Ne lődd a vad vécét! Á­llapokban egyre többet hallani a madárinfluenza-vírusról, ami világméretű járvánnyá nőheti ki magát, a becslések szerint akár 150 millió ember halálát is o­­kozhatja. Mostantól már a három­székiek sem érezhetik magukat biz­tonságban, miután az azóta karan­tén alá helyezett Tulcea megyében (sőt, talán már Konstanca, Galac és Ialomiţa megyékben is) felütötte fe­jét a kór, ezrével égetik el a házi szár­nyasokat. Megkezdték a lakosság be­oltását, és felkérték: ne engedjék, hogy a házi állatok vadállatokkal lép­jenek közvetlen kapcsolatba. Kelemen László, a sepsiszent­györgyi Rara Avis Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület elnöke sze­rint nincs okunk aggodalomra, hi­szen megyénkén még nem vonulnak át madárinfluenza-vírust hordozó madarak. Úgy tudja, „a vadmadarak közül csak a vízimadaraknál és azon belül is csak a réceféléknél találhatók meg a vírus altípusai, ám arra még nem volt példa, hogy a fertőzött te­rületekről erre vonultak volna”. A szakember azonban rámuta­tott arra, hogy a Duna-delta poten­ciális fertőzőgócnak számít Romá­niában, ugyanis ez pihenő-, ma­dárvárta- vagy telelőterület a vándor vízimadarak számára. Elképzelhető, hogy pár vírushordozó vízimadár ott letelepedett. Nyomatékosította: nem szárazföldi vándormadarakról van szó, hanem kizárólag a vízi­madarakról, amelyek tünetmente­sek, de vírushordozók, ezért képesek messzire vinni a vírust. A fertőzött területekről, Délke­­let-Ázsiából a vonuló madarak In­donézia felé veszik útjukat, így a fertőzés közvetlen módon nem ve­szélyezteti megyénket. Különben is a szárazföldi vándormadarakat a vírus annyira legyengíti, hogy nem tudnak ilyen messzire eljutni. Ke­lemen szerint megyénk akkor kerül­het veszélybe, amikor a madarak visszafele vonulnak, ugyanis akkor a vírus által már érintett Törökország felől tartanak Lengyelország felé, s áthaladnak Háromszék fölött. Válságstáb az állategészségügynél A Kovászna Megyei Állategész­­ségügyi Igazgatóság már nem ennyi­re optimista, szerintük a potenciális veszély áll fenn. Dr. Sikó Barabási Sándor igazgató lapunknak el­mondta, a rétyi és besenyői tavaknál már láttak vadrécéket, vadlibákat. Kelemen viszont úgy tudja, ezek ha­zai fajok, tehát nem áll fenn annak a veszélye, hogy vírust hordozzanak. Mindenesetre, az igazgatóság ké­szenléti állapotban van, válságstábot hoztak létre, amely komolyan foglal­kozik ezzel a kérdéssel. A madárin­fluenza tüneteiről, veszélyeiről már összeállították a doku­mentációt, és ezt min­den polgármesteri hiva­talnak eljuttatták, továb­bá a megyei tanácsnak, a prefektúrának, a vadász­­területek gondnokainak. Felkérték őket, főként a vadászokat, hogy az első gyanús jelnél értesítsék az igazgatóságot. A me­gyében betiltották az élő szárnyasok forgalmazá­sát a piacokon. Azt Kelemen László is elis­meri: nem ajánlatos, hogy a házi szárnyasaink kontaktusba kerül­jenek a vadon élő madarakkal, főként a libákat, récéket ne enged­jük a vizekre, tavakra. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ne kerüljön a fertőzött területekről származó, fagyasztott baromfi az üzletekbe, ám a vízi madarak „gyérítését" nem tartja indokolt­nak, mivel a lelőtt madár tete­mével más állatok érintkezhetnek, ami potenciálisan növeli a fertőzés veszélyét. K­iss Edit A fiatalok korábban kezdik... - folytatás az első oldalról­­A fel­nőtt korosztálynál sem ró­zsás a helyzet. Romániában a nők jelentős része a fogamzás­­gátló módszerek helyett az abortuszt választja, 2003-ban minden újszü­löttre 1,6 művi vetélés esett. A rend­szerváltás előtti időszakból hivatalos adat a művi vetélésekre nincs, hiszen börtönnel büntették azt a nőt, illetve az orvost, aki ilyent tett. Fogamzás­­gátlók hiányában­ a nem kívánt ter­hességtől titokban, legtöbbször szak­képzetlen személy segítségé­vel sz­abadultak meg.­­ Háromszéken 1990-ben 7500 abortuszt végeztek a megye kórhá­zaiban. Ezt követően csökkenés volt tapasztalható, de a 2001-2002-es időszakban újra nőni kezdett a bea­vatkozást igénylők száma, az idén mintegy 3000-re tehető - mondja Dem­e Judit.­­ Ez a szám azonban nem tartalmazza a magánrendelők­ben végzett abortuszokat. Az adatok tükrében kijelenthetjük, hogy a nők többsége, annak ellenére, hogy több­féle fogamzásgátló módszer közül választhat, nem védekezik, a nem kí­vánt terhességtől abortusz útján sza­badul meg. Dr. Antal Álmos nőgyógyász hi­bának tartja, hogy míg Európa más országaiban gondolkodási időt hagy­nak, próbálják rábeszélni az anyát, hogy tartsa meg a magzatot. Romá­niában az abortuszra vonatkozó ké­résnek szinte azonnal eleget tesznek. A törvény értelmében az orvos csak akkor tagadhatja meg a beavatkozás elvégzését, ha a magzat több mint három hónapos. Az abortuszt elsősorban a vidéki és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők igénylik leginkább. A tájékoz­tatásra, a terhesség-megelőzésre kel­lene hangsúlyt fektetni, mert a művi vetélést kérők nagy része azt sem tudja, hogyan lehet hozzájutni a fo­gamzásgátlókhoz, vagy milyen mód­szerek léteznek. A megye városaiban már több éve működnek a családter­vezési rendelők, itt a gyógyszertárak­nál olcsóbban lehet megvenni a ké­szítményeket. Az Egészségügyi Mi­nisztérium most indult felvilágosító programjának keretében a diákok, munkanélküliek, a szociális segély­ben részesülők, a vidékiek, az alac­sony jövedelműek ingyen juthatnak hozzá a fogamzásgátlókhoz, akár a családorvosi rendelőkben is. Különösen a kiskorúak esetében fontos, hogy tájékozódjanak, vagy tájékoztatást kapjanak a sz­erelmeskedés velejáróiról - lehetőleg már az első­ randevú előtt. Ez ter­mészetesen a szülők felelőssége is. Aktuális Madárinfluenza és spanyolnátha A kellemetlen tünetekkel, lázzal és súlyos szövődményekkel járó in­fluenzajárványok egészen az ókortól kezdve végigkísérték az­ em­beriséget, veszélyességére mégis csak az 1918-19-es, világviszony­latban 40 millió ember halálát követelő spanyolnátha-hullám után fi­gyeltek fel. Amerikai kutatók legújabb bejelentése szerint a mostani madárinfluenza és a múlt század elején tomboló vírustörzs genetikai felépítése számos hasonlóságot mutat. A Távol-Keletről három hullámban érkező járvány becslések szerint a Föld akkori lakosságának felét, összesen egymilliárd embert fertőzött meg, több áldozatot szedve, mint a történelem bármely, járványa,­­beleértve a középkor pestisjárványait, valamint az I. világháborút. A betegség hasonló tünetekkel kezdődött, mint az influenza, magas láz és izomfájdalom lépett fel, majd a tüdőgyulladáséhoz hasonló tünetek kínozták a betegeket, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. B­rit kutatók felvetették, hogy a spanyolnáthát okozó vírus vélhetően madarakról terjedt át az emberre. A jelenlegi vizsgálatok arra is rámu­tattak, hogy a pusztító hatásért felelős gének egy része már a mostani madárinfluenzát okozó H5N1 vírusban is megtalálható. Utóbbi annak kockázatát jelzi, hogy napjaink p­adárinfluenza-vírusa az 1918/19-es spanyolnátha kórokozójához hasonlóan gyors és vészjósló módon ter­jedhet majd át az emberekre. A Délkelet-Ázsiában 2003 decemberében kezdődött, majd nap­jainkban már a Duna-deltáig húzódó madárinfluenza-járványban az emberi megbetegedések halálozási aránya igen magas, azonban a madárinfluenza vírus emberről emberre terjedő változatát eddig még nem igazolták. A csááhóóó­ direktíva hatása Nem tudom máshol hogyan topognak, de néhány világbajnok-jelölt Háromszékről fog kikerülni, az biztos. A Pareto-törvény szigorított előírásainak megfelelően dolgozik itt az az öt százalék, a kilencvenöt meg éhen halni is lusta vagy tunya, semmi sem kell, de azt is lassan. Az öt százalék megoszlásáról még beszélünk, addig is érdemes szemügyre venni azt a 40-50 résztvevőt, akik október 6-án az Erzsébet­­parkban megjelentek. (Tudom, tudom, hogy­ jóindulatú újságírók százról beszéltek, írtak, a mesékben is szebb a száz, de nem volt ott annyi érdeklődő, még a Megyei Könyvtár előtt lefele nézelődő zsarukat beleszámítva sem). Nem vevő a háromszéki magyar a szabadságharcra, nem érdekli a történelme, nem tiszteli a hőseit? Saját hőseiről illene talán alaj­os ok­tatást kapnia, a szemerjai, a kökösi, a nyergestetői csatáról, közelibb történelem-oktatás kell, amiről otthon is lehet érdeklődni. Vajon van-e, amit beleilleszteni a szabadságharc nagy történetébe? A dolgozásra visszatérve, aki arra hajlandó és elég elszánt, megállja a helyét itthon és a külhonban is, tehát nem az ügyefogyot­­tak keltetője Háromszék, csak több itt a látott szájú, langyos népség. Aki akar, annak kerül a hombárba is, s vagyonos emberünk is van elég, beleférnek a statisztikai szórásba. Egyelőre még húzódoznak, nem álltak elő azzal, amijük van, mert az előállással vállalniuk kellene a kötelező tulajdon elvét, adni is kell a köznek. Nem tiszteli ez a nép a sajátját, nem is kíméli, és az olcsó jelen kedvéért nem is gondol a jövőjére. Az ifjabbja a tanulásba menekül, két-három diplomát, nyelvvizsgákat gyűjtöget szép ifjúkori emlékek helyett, hogyha pénzmagra akad, a külországot megkeresse. Félelem, gyávaság, szűklátókörűség, vagy egyszerűen ostobaság az oka, hogy nem mer senki itt nagyobb fába fejszét vágni? Miféle langyos teán nevelkedett ez a nép? Egyelőre a kulisszák mögött keresik, ki lenne hajlandó a topogók élére állni a politikában, s a „civilek” is kivárnak, mert nincs idő, kedv és élet itt. A topogással meg csak a puliszkazabálás fér össze, azt is óvatosan. Willmann Walter

Next