Székely Hírmondó, 2005. október-december (10. évfolyam, 40-51. szám)
2005-10-14 / 41. szám
SZÉKELY 2. Hírmondó 2005/41 Megyei hírkavalkád Székelyek a világhálón A Székely Nemzeti Tanács egy budapesti székhelyű médiaközponttal fog együttműködni, hogy autonómia-törekvéseiket eljuttathassa a világ különböző tájain élő magyar közösségekhez. Az SZNT Állandó Bizottsága egy közleményben kifejti, hogy az Árpád Médiaközpont a székelység érdekeit is szolgálja, mivel az internetes tévé- és rádióadás lehetőséget teremt Székelyföld őshonos lakossága jogköveteléseinek bemutatására és kiterjedtebb képviseletére. 30% védettség Megérkeztek Háromszékre a grippe elleni védőoltások. Igaz, egyelőre a kért adagnak csupán 30%-a, de Deme Judit, a Közegészségügyi Igazgatóság vezetője bízik abban, hogy hamarosan a többit is megkapják. Jelenleg a szétosztás folyik, a jövő héten már a családorvosoknál lehet igényelni az ingyenes oltóanyagot. A begyűjtött adatok alapján 13 ezer darab oltóanyagot rendeltek, kétezerrel többet, mint tavaly Deme Judit szerint ez elég a veszélyeztetett csoportok, azaz az idősek, a krónikus betegek és az egészségügyben dolgozók számára. Csókafarmerek Míg az elmúlt télen közel 15 ezer csókát jegyeztek Sepsiszentgyörgy területén és környékén, idén már 20 ezerre is lehet számítani. Kelemen László ornitológus, a Rara Avis Egyesület elnöke lapunknak elmondta, 2000 óta folyamatosan növekedik a csókák száma a környéken. Kovászna megyében 13 éve nem szerveztek semmiféle akciót a csókalétszám csökkentésére, ugyanis a vadásztársaságok drágállják a lőszert, egy minisztériumi rendelet miatt mérgezni nem szabad őket. Csendes nép, csak zaklat A Kovászna megyei rendőrség 2005 első kilenc hónapjára szóló kimutatásából kiderül, hogy Háromszéken folyamatosan csökken a nemi erőszakok száma. Míg tavaly ugyanezen időszakban három ilyen esettel találkoztak a rendőrök, idén csak egy esetben kellett kivizsgálást folytatniuk. Szexuális zaklatás vádjával négy esetben tettek panaszt a rendőrségen. Pazarló patikusok? A Háromszéken működő 34 gyógyszertár közül 15 ad ki ártámogatott gyógyszert, négy Sepsiszentgyörgyön, egy-egy Kézdivásárhelyen és Kovásznál, kilenc pedig vidéken. 19 patika esetében az idénre kiutalt összeg már júniusban elfogyott, a nyári költségvetés kiegészítésből szeptemberig futotta. Dr. Mitrea Ion, az Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója elmondta,leosztva havonta 14,2 milliárd lejt költhetnek el a gyógyszertárak. A gyógyszerészek szerint ennek a kétszeresére lenne szükség, de Mitrea úgy véli, ez az összeg fedezi a szükségleteket, csak a patikusok nem tudnak jól gazdálkodni. Háromszéken is felütheti fejét a madárinfluenza Ne lődd a vad vécét! Állapokban egyre többet hallani a madárinfluenza-vírusról, ami világméretű járvánnyá nőheti ki magát, a becslések szerint akár 150 millió ember halálát is okozhatja. Mostantól már a háromszékiek sem érezhetik magukat biztonságban, miután az azóta karantén alá helyezett Tulcea megyében (sőt, talán már Konstanca, Galac és Ialomiţa megyékben is) felütötte fejét a kór, ezrével égetik el a házi szárnyasokat. Megkezdték a lakosság beoltását, és felkérték: ne engedjék, hogy a házi állatok vadállatokkal lépjenek közvetlen kapcsolatba. Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke szerint nincs okunk aggodalomra, hiszen megyénkén még nem vonulnak át madárinfluenza-vírust hordozó madarak. Úgy tudja, „a vadmadarak közül csak a vízimadaraknál és azon belül is csak a réceféléknél találhatók meg a vírus altípusai, ám arra még nem volt példa, hogy a fertőzött területekről erre vonultak volna”. A szakember azonban rámutatott arra, hogy a Duna-delta potenciális fertőzőgócnak számít Romániában, ugyanis ez pihenő-, madárvárta- vagy telelőterület a vándor vízimadarak számára. Elképzelhető, hogy pár vírushordozó vízimadár ott letelepedett. Nyomatékosította: nem szárazföldi vándormadarakról van szó, hanem kizárólag a vízimadarakról, amelyek tünetmentesek, de vírushordozók, ezért képesek messzire vinni a vírust. A fertőzött területekről, Délkelet-Ázsiából a vonuló madarak Indonézia felé veszik útjukat, így a fertőzés közvetlen módon nem veszélyezteti megyénket. Különben is a szárazföldi vándormadarakat a vírus annyira legyengíti, hogy nem tudnak ilyen messzire eljutni. Kelemen szerint megyénk akkor kerülhet veszélybe, amikor a madarak visszafele vonulnak, ugyanis akkor a vírus által már érintett Törökország felől tartanak Lengyelország felé, s áthaladnak Háromszék fölött. Válságstáb az állategészségügynél A Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság már nem ennyire optimista, szerintük a potenciális veszély áll fenn. Dr. Sikó Barabási Sándor igazgató lapunknak elmondta, a rétyi és besenyői tavaknál már láttak vadrécéket, vadlibákat. Kelemen viszont úgy tudja, ezek hazai fajok, tehát nem áll fenn annak a veszélye, hogy vírust hordozzanak. Mindenesetre, az igazgatóság készenléti állapotban van, válságstábot hoztak létre, amely komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel. A madárinfluenza tüneteiről, veszélyeiről már összeállították a dokumentációt, és ezt minden polgármesteri hivatalnak eljuttatták, továbbá a megyei tanácsnak, a prefektúrának, a vadászterületek gondnokainak. Felkérték őket, főként a vadászokat, hogy az első gyanús jelnél értesítsék az igazgatóságot. A megyében betiltották az élő szárnyasok forgalmazását a piacokon. Azt Kelemen László is elismeri: nem ajánlatos, hogy a házi szárnyasaink kontaktusba kerüljenek a vadon élő madarakkal, főként a libákat, récéket ne engedjük a vizekre, tavakra. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ne kerüljön a fertőzött területekről származó, fagyasztott baromfi az üzletekbe, ám a vízi madarak „gyérítését" nem tartja indokoltnak, mivel a lelőtt madár tetemével más állatok érintkezhetnek, ami potenciálisan növeli a fertőzés veszélyét. Kiss Edit A fiatalok korábban kezdik... - folytatás az első oldalrólA felnőtt korosztálynál sem rózsás a helyzet. Romániában a nők jelentős része a fogamzásgátló módszerek helyett az abortuszt választja, 2003-ban minden újszülöttre 1,6 művi vetélés esett. A rendszerváltás előtti időszakból hivatalos adat a művi vetélésekre nincs, hiszen börtönnel büntették azt a nőt, illetve az orvost, aki ilyent tett. Fogamzásgátlók hiányában a nem kívánt terhességtől titokban, legtöbbször szakképzetlen személy segítségével szabadultak meg. Háromszéken 1990-ben 7500 abortuszt végeztek a megye kórházaiban. Ezt követően csökkenés volt tapasztalható, de a 2001-2002-es időszakban újra nőni kezdett a beavatkozást igénylők száma, az idén mintegy 3000-re tehető - mondja Deme Judit. Ez a szám azonban nem tartalmazza a magánrendelőkben végzett abortuszokat. Az adatok tükrében kijelenthetjük, hogy a nők többsége, annak ellenére, hogy többféle fogamzásgátló módszer közül választhat, nem védekezik, a nem kívánt terhességtől abortusz útján szabadul meg. Dr. Antal Álmos nőgyógyász hibának tartja, hogy míg Európa más országaiban gondolkodási időt hagynak, próbálják rábeszélni az anyát, hogy tartsa meg a magzatot. Romániában az abortuszra vonatkozó kérésnek szinte azonnal eleget tesznek. A törvény értelmében az orvos csak akkor tagadhatja meg a beavatkozás elvégzését, ha a magzat több mint három hónapos. Az abortuszt elsősorban a vidéki és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők igénylik leginkább. A tájékoztatásra, a terhesség-megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, mert a művi vetélést kérők nagy része azt sem tudja, hogyan lehet hozzájutni a fogamzásgátlókhoz, vagy milyen módszerek léteznek. A megye városaiban már több éve működnek a családtervezési rendelők, itt a gyógyszertáraknál olcsóbban lehet megvenni a készítményeket. Az Egészségügyi Minisztérium most indult felvilágosító programjának keretében a diákok, munkanélküliek, a szociális segélyben részesülők, a vidékiek, az alacsony jövedelműek ingyen juthatnak hozzá a fogamzásgátlókhoz, akár a családorvosi rendelőkben is. Különösen a kiskorúak esetében fontos, hogy tájékozódjanak, vagy tájékoztatást kapjanak a szerelmeskedés velejáróiról - lehetőleg már az első randevú előtt. Ez természetesen a szülők felelőssége is. Aktuális Madárinfluenza és spanyolnátha A kellemetlen tünetekkel, lázzal és súlyos szövődményekkel járó influenzajárványok egészen az ókortól kezdve végigkísérték az emberiséget, veszélyességére mégis csak az 1918-19-es, világviszonylatban 40 millió ember halálát követelő spanyolnátha-hullám után figyeltek fel. Amerikai kutatók legújabb bejelentése szerint a mostani madárinfluenza és a múlt század elején tomboló vírustörzs genetikai felépítése számos hasonlóságot mutat. A Távol-Keletről három hullámban érkező járvány becslések szerint a Föld akkori lakosságának felét, összesen egymilliárd embert fertőzött meg, több áldozatot szedve, mint a történelem bármely, járványa,beleértve a középkor pestisjárványait, valamint az I. világháborút. A betegség hasonló tünetekkel kezdődött, mint az influenza, magas láz és izomfájdalom lépett fel, majd a tüdőgyulladáséhoz hasonló tünetek kínozták a betegeket, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Brit kutatók felvetették, hogy a spanyolnáthát okozó vírus vélhetően madarakról terjedt át az emberre. A jelenlegi vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a pusztító hatásért felelős gének egy része már a mostani madárinfluenzát okozó H5N1 vírusban is megtalálható. Utóbbi annak kockázatát jelzi, hogy napjaink padárinfluenza-vírusa az 1918/19-es spanyolnátha kórokozójához hasonlóan gyors és vészjósló módon terjedhet majd át az emberekre. A Délkelet-Ázsiában 2003 decemberében kezdődött, majd napjainkban már a Duna-deltáig húzódó madárinfluenza-járványban az emberi megbetegedések halálozási aránya igen magas, azonban a madárinfluenza vírus emberről emberre terjedő változatát eddig még nem igazolták. A csááhóóó direktíva hatása Nem tudom máshol hogyan topognak, de néhány világbajnok-jelölt Háromszékről fog kikerülni, az biztos. A Pareto-törvény szigorított előírásainak megfelelően dolgozik itt az az öt százalék, a kilencvenöt meg éhen halni is lusta vagy tunya, semmi sem kell, de azt is lassan. Az öt százalék megoszlásáról még beszélünk, addig is érdemes szemügyre venni azt a 40-50 résztvevőt, akik október 6-án az Erzsébetparkban megjelentek. (Tudom, tudom, hogy jóindulatú újságírók százról beszéltek, írtak, a mesékben is szebb a száz, de nem volt ott annyi érdeklődő, még a Megyei Könyvtár előtt lefele nézelődő zsarukat beleszámítva sem). Nem vevő a háromszéki magyar a szabadságharcra, nem érdekli a történelme, nem tiszteli a hőseit? Saját hőseiről illene talán alajos oktatást kapnia, a szemerjai, a kökösi, a nyergestetői csatáról, közelibb történelem-oktatás kell, amiről otthon is lehet érdeklődni. Vajon van-e, amit beleilleszteni a szabadságharc nagy történetébe? A dolgozásra visszatérve, aki arra hajlandó és elég elszánt, megállja a helyét itthon és a külhonban is, tehát nem az ügyefogyottak keltetője Háromszék, csak több itt a látott szájú, langyos népség. Aki akar, annak kerül a hombárba is, s vagyonos emberünk is van elég, beleférnek a statisztikai szórásba. Egyelőre még húzódoznak, nem álltak elő azzal, amijük van, mert az előállással vállalniuk kellene a kötelező tulajdon elvét, adni is kell a köznek. Nem tiszteli ez a nép a sajátját, nem is kíméli, és az olcsó jelen kedvéért nem is gondol a jövőjére. Az ifjabbja a tanulásba menekül, két-három diplomát, nyelvvizsgákat gyűjtöget szép ifjúkori emlékek helyett, hogyha pénzmagra akad, a külországot megkeresse. Félelem, gyávaság, szűklátókörűség, vagy egyszerűen ostobaság az oka, hogy nem mer senki itt nagyobb fába fejszét vágni? Miféle langyos teán nevelkedett ez a nép? Egyelőre a kulisszák mögött keresik, ki lenne hajlandó a topogók élére állni a politikában, s a „civilek” is kivárnak, mert nincs idő, kedv és élet itt. A topogással meg csak a puliszkazabálás fér össze, azt is óvatosan. Willmann Walter