Székely Hírmondó, 2011. április (16. évfolyam, 64-82. szám)

2011-04-18 / 75. szám

„A múlt bölcs nyelvét megértve, a jelen kihívásait vállalva, az eljövendőről mindig gondoskodva tehetjük meg emberként Környezetünk Szerkeszti: Vetési Júlia Kidolgozták a madárvédelmi terület rendszabályzatát A Homoródi-dombság kü­lönleges madárvédelmi térség: összterülete 36 881 hektár, melyből 10 160 Ko­­vászna megyében találha­tó. Az övezet a védettségét elsősorban a kis békászó­ sas (Aquila pomarina) mi­ att érdemelte ki, melyből körülbelül kétezer pár fész­kel Románia-szerte. Böjte Ferenc A terület felügyelői - a baróti magánerdészet, a baróti Elve­szett Világ Egyesület és az al­­sórákosi Geopark Egyesület - ezúttal ismét találkozót hívtak össze Ok­­lándra, hogy bemutassák az elkészült rendszabályzatot az érdekelteknek, a polgármesteri hivatalok és a közbir­tokosságok képviselőinek. A rendszabályzat többek között kimondja, hogy a térségben találha­tó erdei vagy mezei utakon motoros járművel csak az itt található parcel­­lák tulajdonosai közlekedhetnek, az erdészeti munkálatokat, valamint a halászatot és a vadászatot is szigorú feltételekhez kötik. Ezeket az ér­vényben levő törvényes rendelkezé­sek szabályozzák, a terület felügyelő­inek engedélyével, helyspecifikus kü­lön szabályok betartásával. A dombságon élő, veszélyeztetett fajok Vörös Listáján szereplő állatok különleges védelemben részesülnek, élőhelyeik tönkretétele vagy nyugal­muk zavarása is komoly büntetést vonhat maga után. A kaszálókon ti­los a körkasza használata, rendelke­zés, melyet többen is kifogásoltak. Elvben megegyezés született arról, hogy a gépek elé szerelt riasztóké­szülékkel elejét lehet venni annak, hogy a gazdák kárt tegyenek a fűben lapuló állatokban. A rendszabályzat egy teljes feje­zetben foglalkozik a turizmussal, kü­lön figyelmet fordítva a nyári tábo­­rozókra. Mint ismeretes, a Homoró­­di-dombságon kívül a Natura 2000 program része a Vargyas-szoros ter­mészetvédelmi terület is a maga 830 hektárjával, melyből 205 hektár ta­lálható Kovászna megyében. Dénes Ildikó felügyelő elmondta, hogy a Vargyas-szorosban továbbra is a Kőalja nevű helyen lehet tábo­rozni, a turistákat a szorosban elhe­lyezett információs táblák vagy a helyszínen tartózkodó felügyelők tá­jékoztatják a betartandó szabályok­ról, amelyek lényegesen nem változ­tak az elmúlt évekhez képest. A táborozóhely jelenleg a szoros szigorúan védett övezetének szom­szédságában található, ezen változ­tatni akarnak a jövőben úgy, hogy távolabb költöztetik, az úgynevezett fenntartható fejlesztési területre. Elmondása szerint a Vargyas­­szorosban a legnagyobb gondot az illegálisan építkezők, a fát kiterme­lők jelentik, akik az új rendszabály­zat érvénybelépésével az eddigiek­nél sokkal szigorúbb elbírálásra szá­míthatnak. « Szemétgyűjtés Kézdin Az önkéntesség évében újabb szemétszedési akció ke­retén belül szeretnék felhívni a figyelmet az önkéntes tevé­kenység és a környezettudatos viselkedés fontosságára. A Föld napja alkalmából a kézdivásár­­helyi Petőfi Sándor Általános Iskola a Nők Egyesületével és a Zöld Nap Egyesülettel közösen szemétszedést szervez április 20-án 11 órától. Az akció a kéz­­divásárhelyi sportcsarnok elől indul, a tervek szerint a Rózsa negyedet szeretnék kitakarítani. Ha kellő számú jelentkező akad, a város több lakónegyedét is megtisztítanák - mondta el Ráduly Attila, a Zöld Nap Egye­sület elnöke. Szemeteszsákok­ról a Nők Egyesületének akti­vistái gondoskodnak." A karalábélapi védelmében A karalábéval való viszonya az em­bereknek különböző: erős íze miatt van, aki imádja, és van, akit kiráz tőle a hideg. Egy ideig az utóbbiak táborát gyarapítottam, a zöldségle­vesből kockácskáit egyenként ha­lásztam ki, csak hogy ne kelljen szembesülni az akkor még borzal­masnak gondolt ízzel. Amióta meg­kóstoltam a világ legfinomabb kara­lábélevesét, azóta imádattal szemlé­lem a piacon, hál’ istennek most már télen-nyáron beszerezhető. Vetési Júlia A karalábé az egyik legrövidebb tenyészidejű zöldségfélénk, bár nem a legigénytelenebb növény. A táp­anyagban dús, egyenletesen nedves talajt szereti, ezért fontos, hogy rend­szeresen öntözzük. Fényigényes, ezért napsütötte helyre kell ültetni, ellenkező esetben nem fejlődik ter­metes gumója. Annak, aki karalábé­termesztésre adja a fejét, nem árt tudni, hogy a hüvelyesek, illetve a fe­jes saláta, a retek, a cékla, a paradi­csom vagy a spenót társaságában job­ban fejlődik. Nem kell feltétlenül nagyméretű karalábékat vásároljunk, mert ha so­káig hagyják a földben, akkor túlnö­vés esetén fás lesz. Hogy friss-e a ka­ralábé, könnyen megállapíthatjuk, ha körmünket óvatosan belenyomjuk, vagy megnézzük a leveleit, hogy fonnyadtak-e. Vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a gumók felszíne ép le­gyen. A megrepedt karalábék gyor­san fásak lesznek belül. Bár a fehéres, halványzöld gumók üdébb, frissebb hatást keltenek, ezek hajlamosabbak az elfásodásra. A karalábélevesnek elengedhetet­len tartozéka a zöldség levele. Semmi­képp ne hagyjuk, hogy a sokszor meg­­győzhetetlen eladók letépjék zöldjét. Az összes piaci árus meg van győződ­ve róla, hogy a lapi teljesen fölösleges dolog, amit haza kell cipelnünk. A le­ves sokkal ízletesebbé tehető sok ka­­ralábélapival. Épp csak meglobbant­­juk a leveleket, de mindenképp csak a végén kell hozzávágni. A karalábé hámozva, nyersen és főre egyaránt fogyasztható, nagy a víztartalma (92%), minimális zsír és fehérje (2%) található benne. Ener­giatartalma is csekély. Levelei sokkal gazdagabbak tápanyagban: három­szor annyi vitamin és karotinoid-ve­­gyület van bennük.­ A legjobb légtisztító A NASA kutatói kiderítették, hogy a csüngő csokrosinda 96%-kal csökkenti egy nap alatt a szoba szén-monoxid tartalmát, míg a nit­­rogéndioxid-szint 99 százalékkal lett kevesebb! A növények előnyös hatást fejte­nek ki lelki és fizikai állapotunkra egyaránt. Kiválóan szűrik és tisztítják a levegőt. A fotoszintézisük során megkötik a szén-monoxidot és nitro­­gén-dioxidot. Ezen túlmenően a szo­banövények - mint tudjuk - oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg és vizet párologtatnak. Belváro­si lakásokban is mindenképp érde­mes növényeket tartanunk, mert itt a szennyezettség még magasabb. Iro­dákba egyaránt szükségesek, mert semlegesítik a képernyők káros kisu­gárzását. A csüngő, esetenként üstökösnek vagy zöldikének is nevezett csokros­inda - tudományos nevén Chlo­­rophytum comosum - keskeny, fű­zöld leveleinek középvonalában fe­hér- vagy krémszínű csík fut végig. Indaszerű virágzati tengelyén gyak­ran nem csak virágok, hanem apró, cserépbe ültethető fióka­növények is fejlődnek. Ezeket a friss hajtásokat mindenképp érdemes idővel eltávo­lítani, mert túl sok energiát és táplá­lékot vonnak el az anyanövénytől, ami ezáltal elveszíti szépségét. A le­vélalap alatt levágjuk a hajtást, és szo­bahőmérsékletű, tiszta vízzel félig fel­­töltött edénybe tesszük. A hajtásnak elegendő, ha az alja lóg a vízbe, és pár héten belül gyöke­ret ereszt. A növény szereti a magas páratartalmat, ezért nyáron érdemes naponta permetezni. Szereti a fényt, de a tűző napfénytől óvni kell, aho­gyan a huzattól is. A levelek tarkasá­gának csökkenése, zöldülése leg­többször főképpen a fényhiánytól eredhet. Legjobb felfüggesztve tárol­ni, hiszen nevéhez híven szereti, ha levelei szabadon csünghetnek! Kevés fényben és túl meleg helyen nagyon megnyúlik, levelei is pusztu­lásnak indulnak. A levélcsúcsok bar­­nulása pedig a túl kevés, még gyak­rabban a túl sok víztől adódik, és az utóbbi esetben gyökérrothadás is be­következhet. Egy 25 négyzetméteres, átlag ma­gasságú szoba levegőjének megtisz­tításához körülbelül három csokros­­indára van szükség.«

Next