Székely Hírmondó, 2015. február (20. évfolyam, 21-40. szám)

2015-02-02 / 21. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Ki marad szabadon? Ami az utóbbi hetekben, na­pokban történik Romániában, az egy hetvenes-nyolcvanas években felkapott hazai politi­kai favicc poénját juttatja eszembe, miszerint a sokoldalú­an boldog Romániából mene­külők azt javasolgatják egymás­nak, hogy az utolsó szökevény ne feledje el leoltani a villanyt. Most nem menekülnek Románi­ából, csak elhagyják rendre, akik nem tudnak megélni sehogyan ebben az új és sajátos demokrá­ciában, a politikusok viszont egyáltalán nem menekülnek, hiszen nekik többnyire igen jól megy, s ha tolvajkodásaikért mégis hurokra kerülnek, hiába futnak Thaiföldig és Amerikáig, onnan rövid úton visszazsup­­polják őket. A híres „vasfüg­göny" lebontásának ennyi hasz­na mindenképpen volt: menni mehetsz, de vissza is zavarhat­nak... Járványos kór ütötte fel a fe­jét a hazai politikusok táborá­ban, nem is egy, de mindjárt kettő: a tolvajkodás olyan raga­dósan fertőzővé vált, hogy ab­ból nagyon kevesen maradtak ki, de megjelent egy vészes szö­vődmény is, a sűrű letartóztatá­soké. Ez utóbbi úgy kezdett aratni politikusaink körében, mint az afrikai négerek között az Ebola. Kíméletlenül, mond­hatni, s ha eddig sokan megúsz­ták, hát horogra kerülnek azok is, mert a vizsgálódó ügyészek kitalálták, hogy a vádalku a leg­hatásosabb fegyver lehet a nagy gazemberkedések szöve­vényes szálainak felfejtésében, s aki hajlandó„dalolni", az esetleg könnyebben megússza. Így lépett elő a nagy korrup­ciós ügyek főszereplőjévé az egykori távközlési miniszter, bi­zonyos Gabriel Sandu, aki most futószalagon szállítja az ügyész­ségnek a politikus és tolvajkodó cimborái elleni vádakat és bizo­nyítékokat. Hogy ezekben mennyi az igazság, és mennyi a költészet, azt most még nehéz megítélni, de azt már jól lehet látni, hogy alig marad valaki tal­pon a híres politikai osztályból. Ez pedig még egy dolgot bizo­nyít: politikusaink némelyike még a hivatásos rablóknál is hit­ványabb, mert még zsiványbe­­csület sincs bennük. Érdekes, hogy nem nagyon lepnek meg az újabb és újabb letartóztatások, legfennebb egy-két esetben. Ezek közé tar­tozik Elena Udrea ügye és Emil Boc meggyanúsítása. Előbbi - úgy tűnik! - nem vált el elég ko­rán maffiózó hitvesétől, s vele kell buknia, a volt miniszterel­nök pedig már azzal és azért is inkriminálható, hogy ennyi tol­vaj miniszternek volt a főnöke. Tizenhárom alkalmazott a sürgősségen Gáz volt az Autolivné Pénteken a sepsiszent­­györgyi Autoliv gyárból 13 alkalmazott (többnyi­re nők) került sürgősségre ismeretlen gáz általi mér­gezés gyanújával - mi­után hányingerre, rosz­­szulétre panaszkodtak - mi több, páran a gyár ki­ürítése után is elájultak. Négy megyei mentőszol­gálati, illetve két roham­mentős jármű ténykedett a helyszínen. Részletekről, a kivizsgálásról érdeklőd­tünk az illetékes hatósá­goktól. Tinea Teddy P­éntek délelőtt fél tizenegykor riasztották a 112-es hívószá­mon a Kovászna Megyei Ka­tasztrófa-elhárítási Felügyelőséget, miután a kormánygyárban több al­kalmazott rosszul lett - tájékozta­tott Tolvaj Marius, a felügyelőség szóvivője.­­ A helyszínről kilenc személyt szállítottak el a megyei kórház sür­gősségi osztályára. Időközben kö­zel 800 személyt evakuáltak, illet­ve buszokkal hazaszállították a vi­dékieket. Az incidens utáni órák­ban újabb mentőautókra volt szük­ség, mivel egy rétyi, illetve egy uzo­­ni alkalmazott útban hazafele, a bu­szon elájult. Ezen kívül utólag is ér­keztek a sürgősségre alkalmazot­tak, akiknek állapota hazaérkezé­sük után rosszabbodott - részle­tezte Tolvaj. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy az esettel kapcsolatosan több elmélet is felmerült: többek között a kanalizálás, illetőleg a lefolyócsö­vek tisztítására aznap reggel hasz­nált szert okolták. Nagy D. István kórházszóvivő elmondta, munkahelyi balesetként vették nyilvántartásba az eseteket: a páciensek rosszullétre panasz­kodtak, de az állapotuk nem volt súlyos, kórházi beutalásuk nem volt indokolt. A sürgősségen tar­tották megfigyelés alatt, és még az­nap hazaengedték őket. Ördög Lajos, a Kovászna me­gyei munkafelügyelőség igazgatója kifejtette, a törvény előírásai szerint csupán a több mint három napig kórházba beutalt betegek kapcsán lehetne munkabalesetről beszélni. - Mivel ez nem történt meg, csupán veszélyes incidensről be­szélhetünk, az ügy bekerül egy sta­tisztikába. Amúgy a veszélyes anya­gok használatát nálunk bejelentet­ték a cégvezetők, ám sajnos nincs megfelelő laborunk ahhoz, hogy kimutassuk, hogy valóban csak ezeket a szereket használták-e az­nap. A beszerzési iratok alapján le­het utólag ellenőrizni, hogy volt-e a listán fel nem tüntetett vegyszer használva - összegzett Ördög. A helyszínen környezetvédel­misek is megfordultak, ám mivel az incidens nem öltött „környezet­­szennyező méreteket”, ezért csu­pán a gyanúsított termékbiztonsá­gi leírását láttamozták. A Kovászna Megyei Közegészségügyi Hivatal technikai képességeit meghaladta a helyszínelés. Ágoston László hi­vatali vezető is megerősítette, Há­romszéken nincs megfelelő labor, amelynek segítségével kimutathat­nák az incidenst kiváltó vegyszert, ennek koncentrációját. - Ha volna is megfelelő felsze­relésünk, ezeknél az eseteknél a munkások biztonsága élvez el­sőbbséget, így ilyenkor gyorsan szellőztetnek. Mire kiérnek a szak­emberek, legtöbbször nincs, amit vizsgáljanak. Utólag már csak a be­szerzési folyamatot lehet ellenőriz­ni - mondta lapunknak. Tavaly szeptemberben Brassó megyében - a prázsmári Autoliv gyárban - hasonló incidens miatt 41 személy került a sürgősségre, közülük 16 beteget (közöttük egy terhes nőt is) utaltak kórházba. Egyes hírforrások szerint akkor el­sőre szénmonoxid-mérgezésre gyanakodtak az illetékesek.« Növelte állandó alapját a HKA 122 ezer lej a közösségnek Tavaly öt közösségi programot bonyolított le megyeszinten a Há­romszéki Közösségi Alapítvány (HKA), és a pénzügyi stabilitás megerősítése is cél volt 2014-ben, így egy év alatt a 9 ezer lejes saját alapját több mint 18 ezer lejre nö­velte az alapítvány. Lévai Barna Bereczki Kinga, a HKA vezetője szerint „változatos évet” zártak, programjaikba egyre többen kap­csolódnak be, az egyéni hozzájáru­lás erősödőben van a céges támoga­tások mellett. „Ez azt jelenti, hogy növekszik a civil felelősségvállalás a közösségi dolgok iránt” - mondta Bereczki. Tavaly helyi szinten 260 ezer lej gyűlt össze, ebből 190 ezer lej a közösségi kártya program révén folyt be a 16 ezer aktív kártyafel­használó révén. A legerősebb partner továbbra is a Bertis-üzletlánc, és annak ellené­re, hogy tavaly a Merkúr beszün­tette kártyaprogramját, 2013-hoz képest 21 százalékos növekedést jegyeztek, ez elsősorban az új Ber­­tis-üzeletek nyitásának és a Bann Market üzlethálózat belépésének köszönhető. A HKA 122 ezer lejt fordított vissza közvetlenül közös­ségi programokra, ebből 67 ezret ci­vil és közösségi projektek finanszí­rozására különítettek el, 17 ezer lejt tehetséges gyerekek és fiatalok ösz­töndíjaira fordítottak, 38 ezer lejt kültéri eszközökbe fektettek be. Ma 16 ezer aktív kártyafel­használót tar­tanak nyilván AKTUÁLIS 2 A kuvik a 2015-ös év madara Újrainduló T-fa projekt? Sepsiszentgyörgyi kezdeménye­zésre a 2015-ös év madara a kuvik - tájékoztatott Kelemen László, a megyeszékhelyi Rara Avis Madár­tani Egyesület elnöke. Érdekes egybeesés, hogy az év első - álta­luk megmentett - madara is egy bagoly. Beszélgetésünk során a T- fák megkontrázásáról is szó esett. T.T. A több évtizede elindított anya­országi kezdeményezés mintájára, tavaly Sepsiszentgyörgyön is öt szár­nyast neveztek a 2015-ös év madara címre (egerészölyv, tőkés réce, füsti fecske, fehér gólya, kuvik). Szavazás során a kuvik nyerte el a legnépsze­rűbb, az év madarának járó címet. Az országos szinten felkarolt helyi kezdeményezés Köllő Zsolt bioló­gia-kémia szakos tanár nevéhez fű­ződik.­­ Az idei első megmentett há­romszéki ragadozó madár ugyan­csak bagoly. Vojkui Csaba madár­barát talált rá a sérült uráli bagolyra, és értesített minket. Azóta felépült, szabadon engedtük, de egerészöly­vet és varjút is gondoztunk már - tá­jékoztatott Kelemen. A ragadozó madarak védelmét szorgalmazó programok apropóján a több éve elindított, nagy sikernek örvendő (néhány évvel ezelőtt még Tamás Sándor megyetanácselnök is személyesen népszerűsítette Oltsze­­men), majd hirtelen abbamaradt ak­ció, a T-fák kihelyezéséről is érdek­lődtünk.­­ Egyre fogyatkoznak az út és a mező menti fák, így T alakú leső­fákat helyeztünk volna ki a ragadozók szá­mára az utaktól, vasútvonalaktól meg­felelő távolságra. Ez egy hosszú távú proj­ekt lett volna, amit gondosan kel­lett előkészíteni. T­öbb mint öt éven át munkálkodtunk a logisztikán, elöljá­rókkal közösen népszerűsítettük a kezdeményezést, amikor tőlük füg­getlen, külső tényezők beavatkoztak, és kontárkodásukkal mindent elron­tottak - panaszolta a szakember, el­árulva, hogy nem zárja ki az újrakez­dés lehetőségét sem, ám ebben az esetben többéves munkát kell elölről kezdeniük.

Next