Székely Hírmondó, 2017. január (22. évfolyam, 1-19. szám)

2017-01-04 / 1. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. JANUÁR 4., SZERDA Higgyünk a Teremtő és a magunk erejében! Most, amikor 2016 immár múlttá foszlott, és a szilveszteri mámor utolsó cseppjei is felszí­vódtak a jelenné szelídült jövő­ben, az ünnepi ábrándok csú­csairól kénytelenek vagyunk le­ereszkedni a jégvirágos hétköz­napokba, és lépteinket ismét azok kátyús valóságához igazí­tani. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak boka, hanem tudatfi­camot is szenvedhetünk, már­pedig nekünk most az eddigi­eknél is nagyobb szükségünk van a józan eszünkre és ítélőké­pességünkre. Körülöttünk ugyanis egyre jobban dühöng a gonosz, és hatalmas hullámokat vet az általa felkorbácsolt gyű­lölet, melynek már a két év ha­tárán is ártatlan emberek soka­sága esett áldozatául Európá­ban és nem csak. A sátán tehát nem fecsérelte az időt sem pihenésre, sem mu­latásra, azonnal nekilátott aljas munkájának. Ne feledjük azon­ban, hogy a hiten, szereteten és jóakaraton nyugvó isteni aka­rattal ő sem szállhat szembe. És ha tetteinkkel, magatartásunk­kal, valamint életvitelünkkel ki­érdemeltük az Úr segítségét, és kérjük is azt - részesülni fogunk benne. A gonosz pedig tehetet­len dühében vinnyogva fog visszahúzódni a kertjeink alól, mert aki Istennel kötött szövet­séget, az csak próbatételeknek van kitéve, a bajok azonban el­kerülik. Éppen ezért mit is kí­vánhatnánk most mi, a világban szétszórt magyarok, magunk­nak, illetve egymásnak az új esztendőben, mint kőkemény, megingathatatlan és sziklaszi­lárd hitet? Hitet Istenben, vala­mint a tőle sugárzó szeretet és jóság védelmező hatalmában. A Teremtőbe és általa a ma­gunk erejébe vetett hit viszont nemcsak védőhálót nyújt szá­munkra, hanem állandó és kia­padhatatlan erő- és energiafor­rást is. Ennek jótékony hatása pedig a megmaradásunkon kí­vül a gyarapodásunkat és soka­sodásunkat is biztosítja, amint ezt egy Farkaslakáról frissen ér­kezett levél is igazolja. Ebben ugyanis a barátom óvónő fele­sége arról értesít, hogy „a csil­laggá énekelt szülőfaluban múlt évben 14 embert temet­tek, de 40 gyermeket keresztel­tek!" Kell-e, lehet-e ennél öröm­telibb hír székelyek és magya­rok számára az új esztendőben? Hiszen szülőföldünket, hazán­kat és nemzetünket csak úgy tudjuk megtartani, ha asszonya­ink a Kárpát-medencét teleszü­lik gőgicsélő csecsemőkkel! AKTUÁLIS 2 Háromszéken alkalmi az állatvásár Nem kifizetődő a barompiac? Háromszéken egyetlen­egy hivatalos, állandó ál­latvásár sem működik; ér­deklődés ugyan volt bod­zafordulói és kézdivásár­­helyi illetékesek részéről, de ez is már bő két-há­­rom éve történt. SzH-összeállítás V­ajon hibáztatható-e bárki is az érdektelenség miatt, amikor az állategészségügyi hatósá­gok is elismerik, hogy igencsak veszteséges egy-egy törvényes lé­tesítmény állandó fenntartása, és csak nehezíti a dolgokat, hogy a ro­mániai törvények szerint az önkor­mányzatok nem működtethetnek piacokat. A háromszéki viszonyo­kat mértük fel, vidéki polgármeste­rektől is érdeklődtünk. Dr. Sikó-Barabási Sándor me­gyei főállatorvos kérdéseinkre el­magyarázta, hogy Háromszéken csak alkalmi állatvásárokat tarta­nak, állandó piac nincs ezen a terü­leten, hiszen állategészségügyi en­gedélyeket csak bizonyos feltételek megteremtése, biztosítása mellett lehet kibocsájtani. Kiderült, hogy az eddigi érdeklő­dőket leggyakrabban az riasztotta vissza, hogy a piac mellett egy inter­nettel ellátott irodát is kell működ­tetni, itt pedig a piac napján egy ál­latorvosnak kell jelen lennie, ugyan­is a fülszámos állatokat ki-, és be kell vezetni az országos rendszerbe. Ha az infrastruktúrával kapcso­latos követelményekkel szemben­­ a terület körbekerítése, nagyállatok számára speciális korlátok felállítá­sa, illemhely, kanalizálás, iható víz, illetve trágyadombnak alkalmas hely biztosítása - nem is lett volna kifogás, az érdeklődők többsége az irodahelyiség, no meg az állandó állatorvosi jelenlét hallatán már fe­jét vakarta.­­ A jogszabályok értelmében az önkormányzatok - a bevételek mi­att - csak cégen keresztül, netán er­re engedélyezett vállalkozók meg­bízásával működtethetnek piaco­kat. A legtöbben ezt is teszik, pél­dául a megyeszékhelyi vásárokat is cég létrehozása után kivitelezték - magyarázta dr. Sikó. Kiderült az is, hogy a régi idők tapasztalatai szerint Háromszék­­szerte (Bodzaforduló kivételével, ahol nagyobb a forgalom) kevesen keresik fel a barompiacokat, a gaz­dák inkább egymás között „leren­dezik” a vásárokat. Az is gondot jelent, hogy sok kupec sajnálja kifizetni a belépőt, így portékájukat a vásár idején a mellékutcákban kínálják (az em­berek pedig felelőtlenül vásárolnak tőlük), egyszóval mifelénk a jelen­legi mentalitás tükrében egyelőre veszteséges lenne egy baromfipiac működtetése. Baróton néhány évvel ezelőttig még működött az állatpiac, ahol he­tente mindenki szabadon árulhatta jószágait, illetve vásárolhatott ked­ve szerint. Ma már egyetlen rend­szeresen működő állatpiac sincs Er­dővidéken. Kivételként említhető­­ek a nagyajtai állatvásárok, nemrég rendezték épp az Aprószentek-na­pit, de a szeptember eleji, Kisbol­­dogasszony-napi hagyományos ál­latvásár is megemlíthető. Úgy tudjuk, hogy az országnak az Európai Unióba való belépésé­vel egyidejűleg az állatpiacok mű­ködési feltételein szigorítottak, az új követelményeknek pedig nehéz eleget tenni, ezért hagyták fel az önkormányzatok az állatpiacokat. Azonban a Miklós-, József-, Or­bán- és Anna-naphoz kötődik az ál­latvásár szokása, de mivel egyre ke­vesebb az eladó és a vásárló is, biztos, hogy ezek megrendezésébe a továb­biakban nem fektet be a polgármes­teri hivatal sem emberi, sem anyagi erőforrást. Eddig is ingyenesen biz­tosították a helyet a vásárhoz, ha most a jogi hátteret kezdené valaki firtatni, akkor a szervezést kiadják a szarvasmarhatartók egyesületének - mondta Ráduly István polgármester. Bölöni Dávid csernátoni polgármes­ter megkeresésünkre elmondta: a községben sincs állatvásár, sem más piac, noha voltak erre vonatkozó ter­vek. Orbaiszéken sincs barompiac.­ Az archív felvételen is látható, egyre elterjedtebb „erőpróbákat" elnézve szükséges is volt valamiképp szabályozni a vásárok menetét Pénz még csak kerül, de más is szükséges... Uzoni évértékelő Jól sikerült Uzon község 2016-os éve, legalábbis dr. Ráduly István polgármester évértékelőjében a megvalósítások tételszáma na­gyobb, mint a kudarcoké. Nem mindegyik hétmérföldes lépés a településtörténetben, de a hét­köznapokat élhetőbbé, rendezet­tebbé tevőknek is értékük van, hiszen a munkanapokból van több. Tervek is bőven vannak, s azoknak az eddigiek szerint nem annyira a pénzhiány, inkább a bürokrácia a kerékkötője. Bodor Tünde A községi könyvtár teljes körű átépítése, felújítása, a lisznyói és uzoni világháborús emlékművek körüli rendezés, a lisznyói kultúr­otthon alapjának megerősítése, il­letve a bikfalvi és lisznyói szenny­vízhálózatra való egyéni csatlakoz­tatások mellett még számos nagy horderejű pályázat dokumentáció­ja is várja, hogy újabb kiírások je­lenjenek meg, mert ami pénz volt, az messzemenően kevés volt az igényekhez képest, Így tehát a köz­ségi ivóvízhálózat bővítése, a Pün­­kösti-kúria felújítása, a bikfalvi ut­cák aszfaltozása még várat magára, mint ahogy a napközi építése is. A bürokrácia, a nagyszámú ha­tósági jóváhagyás beszerzése miatt „elhasalt” az uzoni ravatalozó épí­tése, amire több év után áldását ad­ta a református egyház is a terület­átadás aláírásával, illetve a szent­­ivánlaborfalvi járdák 2016-ban va­ló megépítése, utóbbinak azonban idén már nincs akadálya, az 1,2 mil­lió lejes beruházást három év alatt kivitelezik a községi költségvetési forrásokból. A bikfalvi kultúrotthon teljes átépítése még sok időt vesz igénybe, és az idei tervekben szere­pel a lisznyói kultúrotthon hason­lóan jó sorsa, de ezt a Progressio helyi akciócsoport keretén belül szeretnék megvalósítani. Minden fejlesztés, sőt a min­dennapi megélhetés alapja viszont az ingatlan, különösen a földügyek tiszta jogi helyzete. A Megyei Ka­taszteri Hivatallal való tavaszi szer­ződéskötés nyomán 240 ingyenes telekkönyvet bocsátottak ki azon tulajdonosoknak, akik 2016-ban kapták meg birtokleveleiket. Hogy nem többeknek, annak csupán az az oka, hogy a polgármesteri hiva­tal dűlőnként az összes tulajdonos iratait egyszerre kell, hogy továb­bítsa a kataszteri hivatalnak, a lel­kiismeretesség és hatékony cselek­vés ezért nagyon megkönnyítené az önkormányzat dolgát, bár első­sorban nem az ő javukat szolgálja. Azon község polgármesteri hiva­talának legújabb megvalósítása, hogy a túraútvonalait is felfestette egy térképre, amelyen háromnyelvű leírásokkal adják az érdeklődő tud­tára, hol találja a látnivalókat, s azért milyen szintkülönbséget kell leküz­­denie, de azt is, merre vannak a (he­gyi) bicikliutak, vagy hol szállhat meg, ezek a térképek majd a turiszti­kai irodákban lesznek elérhetők. Azon honlapján pedig még e hónap folyamán pontos koordinátákkal is megjelennek ezek a túrautak. Hol araszolva, hol megugorva, de a haladás folyamatos, ez kétség­bevonhatatlan az alkalmi látogató­nak, szemlélődőnek is, és vannak határozott célok, remélhetőleg mi­nél többet ki lehet majd pipálni a polgármester jövő decemberi be­számolójában. « ___________ sfekual. TBS 1 «— "• mg m A volt orvosi rendelőből a teljes felújítás után községi könyvtár lett

Next