Székely Hírmondó, 2019. február (24. évfolyam, 21-40. szám)

2019-02-01 / 21. szám

SZÉKELY Hírmondó Év eleji mozgolódások relíd ember vagyok, de egy bizonyos ingerküszöb fölött nem nyughatom. Ennyit örö­költem édesapámtól, akinek sza­­vajárása volt:„Bármit megbocsá­tok EZEKNEK, kivéve, hogy hü­lyének tartanak minket". Lássuk az igazságszolgáltatást, nyugati körök rögeszméjét - független­ség, emberi jogok, súlyok-ellen­­súlyok, blablabla. Nos, egy ukrán bíróság tizenhárom évet sózott a megpuccsolt Janukovics elnökre - sikkaszott, elárulta a hazát, gyil­kolta népét, behívta az oroszo­kat. A tízéves korában elkövetett meggylopást nagylelkűen elen­gedte a független, tárgyilagos ukrán igazságszolgáltatás. Valaki nyugaton utánanézett, jogszerű volt-e az eljárás. Ugyan, Ukrajna mintaállam, maholnap felajánlja a területét a Nato-rakétáknak, van-e ennél ékesebben csilinge­lő súly és egyensúly! Belgiumban szabadlábra he­lyeztek 182 terrorizmussal vá­dolt egyént: bombagyártókat, véresszájú hitszónokokat. Szaba­don járhatnak-kelhetnek, majd felügyelik őket. Hiszi a piszi - majd ha valahol robbantanak, ki­vizsgálják az ügyet. Őket is megil­letik az emberi jogok, szól az in­doklás. Száz százalékban egyetér­tek. Csak azt tartom furcsának, hogy ugyanakkor Romániát ké­szülnek (emlékezzünk Magyaror­szág lejáratására) szégyenpadra ültetni egy még meg sem szüle­tett rendelet miatt, ami lényegé­ben ugyanazt mondja: egy meg­vádolt embernek is lehetnek jogai. A Fülöp-szigeteken iszlamis­­ták robbantottak egy keresztény templomban. Vadállatok - nem csak egyszer, hanem a mentés alatt is. Huszonhat halott, hívek, katonák, civil mentők. És a nagy­hatalmak, ahelyett, hogy össze­fognának a normális élet meg­mentéséért, embargóznak, raké­tákkal fenyegetik, no nem a civili­zációt felrúgó barmokat, hanem egymást! Bákóban végre engedélyezték a csángóknak az anyanyelvű mi­sét. A politikai, nacionalista mo­­csokságoktól eltekintve arra gon­dolok, egy egyház nem hallott Pál apostolról, aki bárkiért bármi­vé vált, hogy némelyeket meg­mentsen? Önfeláldozó hittérítők egzotikus nyelvekre fordították az Evangéliumot, hogy vad né­pek is anyanyelvükön hallhassák. És akkor a jászvárosi püspök úr harminc évig gondolkodik, ki­nek, évente-havonta hányszor van joga egy templomban ősei nyelvén megszólalni? Nem gon­dolja, hogy egy napon Isten előtt fog számot adni? S Zubreczky Antal 2019. FEBRUÁR 1., PÉNTEKAKTUÁLIS Megmutatni a közösségek sokszínűségét Navracsics Szentgyörgyön - Bár 20­0­8 volt a kulturá­lis örökség európai éve, folytatni szeretnénk az el­kezdett projekteket azért, hogy megmutassuk regi­onális közösségeink sok­színűségét - mondta teg­nap a Székely Nemzeti Múzeumban tartott saj­tóbeszélgetésen Navra­csics Tibor. A találkozó előtt az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjú­ságpolitikai és sportügyi biztosa érdeklődve tekin­tett meg Vargha Mihály igazgató avatott vezeté­sével néhány kiállított tárgyat. Erdély András találkozó, amelyen részt vett Tamás Sándor megyeta­nácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, Hegedűs Csilla, az RMDSZ kul­túráért felelős ügyvezető alelnöké­­nek kezdeményezésére jött létre. A 2019-es Európai Parlamenti választásokon is induló alelnök el­mondta: azért hívták meg Erdély­be a kulturális biztost, hogy meg­mutassák, mennyi pénzt pályáztak, és abból mit sikerült megvalósíta­niuk.­­ Nem baj az, hogyha a biztos tájékozódik a gondokról, látja Ro­mánia igazi arcát, hogy mi rejtőzik a mögött a kijelentés mögött, hogy „példaértékű a kisebbségvédelmi stratégia”, amikor húszezer euróba „kerül” a székely zászló, amikor visszaállamosítanak egyházi ingat­lanokat, leszedetnek községháza feliratokat, erőszakszervezetekkel fenyegetnek. Mindezekre közösen kell megoldásokat találni - mond­ta Hegedűs Csilla. A kulturális alelnök szerint az el­múlt tíz évben 168 millió eurót si­került pályázni az erdélyi épített örökség felújítására, ez több mint amennyit a román állam az elmúlt száz évben erre a célra fordított. Tamás Sándor rávilágított: sike­resen pályáztak 4,9 millió eurót a Székely Nemzeti Múzeum felújítá­sára és kibővítésére, de a „jogsza­bályok dzsungele” miatt immár 607 napja tart a közbeszerzés.­­ Háromszor írtuk ki, nem je­lentkezett senki. „A” kategóriás műemlék, kevesen vannak az or­szágban, akiknek engedélyük van ilyen szinten tervezni, azóta kétszer emelkedett a minimálbér, drágult az anyag. Arra kérjük a biztos urat, hogy a jelentésében emelje ki, hogy azért akadozik az uniós pén­zek lehívása, mert a hiányos belső jogszabályok kötik a kereket, ne­hezítik a munkákat - mondta Ta­­más Sándor. Navracsics Tibor elmondta: biztosként először jár Székelyföl­dön, bár szokása, hogy ne csak a fő­városokba, hanem vidékre is ellá­togasson. - Bár 2018 volt a kulturális örökség európai éve, folytatni sze­retnénk az elkezdett projekteket azért, hogy kontinentális szinten megmutassuk Európa regionális közösségeinek sokszínűségét, hogy ez nem a gyengesége, hanem az ereje a földrésznek. Székelyföld markáns regionális identitással rendelkező térség, ahol nagy szere­pe van a múzeumnak, amely okta­tási és ifjúsági intézmény is - mondta a biztos, aki hozzátette: az üzenetet „továbbítja” Brüsszelbe. Antal Árpád kifejtette: azt sze­retnénk, hogy az Európai Unió a klímaváltozás és sok fontos kér­désen túlmenően foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyeivel is, és erre csak akkor van lehetőség, ha sikerül megváltoztatni a szabá­lyozásokat, hisz látni kell: az Eu­rópai Uniónak nincs alternatívá­ja.­­ A Székelyföld markáns regionális identitással rendelkező térség, ahol nagy szerepe van a múzeumnak, mondta Navracsics Tibor Javára módosult a családbarát támogatás Miről döntött az alkotmánybíróság? Még többen igénybe vehetik Nem a parlament feladata A megyeszékhelyi tanács tegnapi ülésén módosították a „szent­­györgyikumnak” számító, há­romgyermekeseket támogató ta­nácshatározatot, melyet a múlt év decemberének rendes ülésén fogadott el a képviselő testület. Bodor Tünde A legkevesebb három gyermekkel rendelkező nagycsaládok életminő­ségének javítására irányuló és a köz­szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő program, illetve a 2018/415-ös tanácshatározat, mely ingyenes parkolást és a város által fenntartott szabadidős és kulturális létesítményekbe (sugási kalandpark, sípálya, korcsolyapálya, uszoda, Kó­nya Ádám Művelődési Ház, Tamási Áron és Andrei Mureșanu színház) való belépéskor 75%-os kedvez­ményt biztosít az egész családnak, az igénylők javára módosult - Ez még alakulni fog, ahogy a gyakorlatban kitűnik majd, milyen korrekciókra van szükség - jelezte már a beterjesztésekor Antal Ár­pád polgármester. A támogatást a megszabott határidőig, azaz e hó­nap végéig 113 család igényelte, eleget téve a feltételeknek: mind­két szülő szentgyörgyi illetőségű, munkahellyel rendelkezik, nincs adóssága a város felé, gyermekeik­nek pedig nincs több mint 20 iga­zolatlan hiányzása. A gyakorlatban kiderült, olyan családok is igényelnék a támoga­tást, ahol az anyuka a három vagy több gyermek mellett háztartásbe­li munkát végez. Egy népes család­ban ez is méltányolandó, ezért a feltételeket úgy módosították, hogy csak egy dolgozó szülő esetén is jár a kedvezmény. A további javasolt (és elfoga­dott) változtatások értelmében a feltételeknek egyidejűleg kell ele­get tenni, a bérletek kiváltásakor fel kell mutatni a város által adott iga­zolást, annak elvesztését 5 napon belül jelenteni kell a hivatalnak, de a legfontosabb, hogy ezentúl azo­kat folyamatosan, egész évben le­het igényelni, és azokat rövid időn belül ki is bocsátják. « Nem a parlament, hanem a vég­rehajtó hatalom feladata az ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közötti protokol­­lum titkosságának feloldása - er­ről és nem más egyébről döntött a román alkotmánybíróság - hív­ja fel a figyelmet Puskás Bálint. A volt alkotmánybíró arra reagált, hogy a sajtóban többfelé hibásan jelent meg az erről szóló tudósí­tás. Puskás Bálint felidézte: számos napilapban az jelent meg, hogy „el­bukta az előzetes alkotmányossági kontrollt a lehallgatásokra alapo­zott perek újratárgyalásáról elfoga­dott törvénytervezet”, amely jog­alapot teremtett volna minden olyan ítélet megkérdőjelezésére, amelyeknél titkosszolgálati lehall­gatásokból származó bizonyítéko­kat használtak fel.­­ A perújrafelvétel szóba sem került, nem szerepelt napirenden, nem tárgyaltak róla. Az alkot­mánybíróság csupán arról döntött, hogy alaptörvénybe ütköző a SRI és az ügyészség közötti protokollu­­mok titkosságának feloldását el­rendelő törvény, mégpedig azért, mert erről a törvényhozás nem rendelkezhet, ez nem a parlament, hanem a végrehajtó hatalom fel­adata - magyarázta Puskás Bálint. A jogszabályt Klaus Iohannis ál­lamfő, az ellenzéki pártok és a leg­felsőbb bíróság támadta meg az al­kotmánybíróságon. « (ea) Nem a parlament, hanem a végrehajtó hatalom feladata az ügyészség és a SRI közötti pro­­tokollum titkosságának feloldá­sa

Next