Székely Lapok, 1903. március (43. évfolyam, 49-73. szám)

1903-03-01 / 49. szám

XXXIII. évfolyam 49. Nyáry Maros-Vásárhely, 1993. márczius 1. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Bt. ref. koll. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesztőségi telefon szám 137. — Kiadóhivatal telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 6 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. Baczka-Madaras jövője. Említek vala, hogy dr. Sárkány Miklós gazdasági egyletünk minapi közgyűlésén azt az életre való tervet pendítette meg, hogy az egylet intézzen fölterjesztést a földmivelési miniszterhez a b. madarasi Sándor-féle birtok megvásárlása iránt s igy legelőhöz juttatván a kisgazdákat, vonja ezt állattenyésztési akcziója keretébe az állam. Alkalmunk van az alábbiakban szintén dr. Sárkány tollából eredő föliratot ismertetni, mely érdekes adatainál s annálfogva is méltó arra, mert egy nagy kiterjedésű székely vidék javát czélozza. A fölirat, melyet a miniszteren kívül a képviselőház, a székely kormánybiztosság, a székely szövetségi iroda és vármegyénk is megkapott, a szokásos udvarias s ellenzéki tollból szokatlan melegségül bevezetés után főbb vonalaiban ez: * * * Jól tudjuk, hogy a székelyföld siralmas helyzete mennyi gondot ad Nagyméltóságodnak; ismerjük azonban azt a nemes atyai szivet is, a mely minden panaszt meghallgat, orvosolni igyekszik és mindent elkövet, hogy ez a föld és ennek népe a hazának megtartassék és a végromlástól megmentessék. Ez jogosít fel bennünket is arra, hogy ezen felette sürgős kérésünkkel forduljunk Nagyméltóságodhoz egy nagy jelentőségű székelyföld érdekében. Özv. Sándor Lászlónének a b.-madarasi 1 418 hold kiterjedésű tagosított birtokáról van szó, amelyre a bíróság az árverést kitűzette. Gazdasági egyesületünk, amely éber figyelemmel kíséri a vármegye területén észlelhető gazdasági bajokat, mulaszthatatlan kötelességének ismeri ezen árverésnek a megakadályozását, mert a jelzett birtoknak idegen kézre jutásával egy nagyon tömött lakosságú székely vidék lenne pótolhatatlanul sújtva; egy olyan vidék, amelyen fekvő 20 községnek, név szerint: Lőrinczfalva, Lukafalva, Fintaháza, Ilenczfalva, Somosd, Cserefalva, Káposztás-Szt- Miklós, Csiba, Folyfalva, Nyárádkarácsonyfalva, Ákosfalva, Nyárád-Szent Benedek, Harasztkerék, Kisgörgény, Bős, Nyárád- Bálintfalva, Baczka-Madaras, Ny.-Gálfalva, Nyárád-Szent-László, Nyomátnak lakossága 10893 lelket és ezen lakosságnak összes birtoka 20749 k. holdat tesz ki, úgy azonban, hogy abban az összes urasági birtokok, továbbá az összes egyházi és községi vagyon, körülbelül 6000 hold, valamint, a belső telkek, erdők, kopár hegyek, vizek, árkok, temetők, mind bennfoglaltatnak. Ezen rideg számok azon szomorú állapotról tesznek tanúságot, hogy ezen szorgalmas, munkás és intelligens, földmíves székely népnek, lelkek szerint számítva, alig jut egy holdnyi föld, a mely e drága honhoz hozzá köti. A legnagyobb baj pedig abban fekszik, hogy ezen egész vidéken sehol egy talpalatnyi legelő sincs, a művelésre alkalmas föld pedig a népnek legkevésbbé sem elegendő s igy az állattenyésztés pang, a földr míverés pedig nem biztosíthatja sok embernek a mindennapi kenyerét sem. Ilyen körülmények között a birtok valóságos missiót teljesített azon a vidéken, mert olyan gazdasági rendszert folytatott, amely a vidék nyomorán mindig segített. Az ingatlanoknak eddigi tulajdonosai a birtok egy részét Baczka-Madaras és vidéke részére mindég legelőnek hagyták fenn, a másik részét pedig az érdekelt községek lakosai által müveltették meg s igy a megfelelő, legelőhöz és szántóhoz jutott a föld népe. E mellett létesítettek egy 22 hold kiterjedésű és a legnemesebb fajokkal beültetett szőlőterületet, továbbá egy 8—10 hold kiterjedésű gyümölcsöst. A jó példa hatott: a szőlőmivelés és gyümölcstenyésztés Baczka-Madarason és vidékén kiválóan fellendült és számtalan székely családnak képezte egyedüli kereset forrását. Sajnos azonban, a filoxéra ezen kitűnő szőlőtermő vidéket sem kímélte meg: a kisbirtokosoknak egykor virágzott szőlőhegyei most már kopár területekké váltak. A nagy kiterjedésű szőlőtelepek között a gondos és ahhoz értő művelés folytán egyedül a Sándorné szőlőhegyei maradtak épen, a nép azonban elveszítette legjövedelmezőbb keresetforrását. Ha a birtok elárvereztetnék, idegen kézre jutna és az eddigi gazdálkodási rendszer meg lenne változtatva, akkor e derék székely népnek állattenyésztése és mindennapi kenyere is a legnagyobb veszélynek nézne ebbe. Tekintve azt is, hogy ezen nagy értékű birtok megszerzése körül az „Albina“ pénzintézet, — amely az árverésnél szintén és pedig nagy mértékben él, ami a legnagyobb baj, a hitelezők között telekkönyvi rangsorban utolsó helyen érdekelve van , — már is nagyon érdeklődik s minden jel arra mutat, hogy az említett birtokot az Albina fogja megszerezni, ennélfogva elsőrendű hazafias kötelességnek tartjuk minden kitelhető eszközzel odabatni, hogy egy darab és a székely vidéket annyira érdeklő székelyföld ellenséges indulatu nemzetiségi intézet kezeibe ne jusson; figyelembe véve továbbá azt is, hogy a székelyföldön Nagyméltóságos mintalegelők létesítésével is atyailag foglalkozik, egy mintalegelő létesítésére pedig a kérdéses birtok kiválóan alkalmas; tekintve továbbá azt is, hogy egy legelőnek ezen birtokon való létesítése egy nagy jelentőségű székely vidéknek óriási baján is segíteni fog, s figyelmen kívül nem hagyva azt sem, hogy a kérdéses birtokon egy gyönyörűen berendezett szőlőtelep van és a szőlőmiveléshez szükséges épületek, pinczék, hordók,sajtolók és mindennemű berendezés is megvan és igy csekély áldozattal az állam egy minta szőlőtelepet, esetleg szőlőmivelési iskolát is létesíthetne s evvel azon szőlőmivelésre kiválóan alkalmas vidéken a szőlőmivelést újra fellendíthetné; tekintetbe véve azt is, hogy a birtokon máris beállítva levő nemes fajú gyümölcsészet a szőlőmiveléssel kapcsolatosan szintén tovább fejleszthető lenne, tekintve végül, hogy ritka helyen akadhatni olyan birtokra, amelynek megszerzésével az állam kevés áldozattal egyszerre egy helyen megoldhatná egy mintalegelő létesítésének, továbbá a szőlőmivelés és gyümölcstenyésztésnek is a fellendítését, itt pedig mindezeknek az előfeltételei megvannak és úgyszólván a már megkezdett után csak tovább kellene haladni, mindezekre való tekintettel kéri a felirat azt, hogy a birtok az állam által vásároltassák meg, s ekként biztosittassák a környék népének megélhetése. MI UJSÁG?! 1903. február 28. Az élet utján. Találkozott az élet utján. Egy szép leány, meg egy legény. — Gazdag vagyok! — szólott a lányka. Felel az ifjú: „Én szegény! Oher velem az élet utján!“ Mennék! szeretlek, szép legény! De nem szabad .... mért nem vagygazdag! Sóhajt az ifjú: — Te szegény!