Székely Lapok, 1903. március (43. évfolyam, 49-73. szám)

1903-03-01 / 49. szám

XXXIII. évfolyam 49. Nyáry Maros-Vásárhely, 1993. márczius 1. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Bt. ref. koll. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesztőségi telefon szám 137. — Kiadóhivatal­ telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 6 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. Baczka-Madaras jövője. Említek vala, hogy dr. Sárk­ány Miklós gazdasági egyletünk minapi közgyűlésén azt az életre való tervet pendítette meg, hogy az egylet intézzen fölterjesztést a földmivelési miniszterhez a b. madarasi Sándor-féle birtok megvásárlása iránt s igy legelőhöz juttatván a kisgazdákat, vonja ezt állattenyésztési akcziója keretébe az állam. Alkalmunk van az alábbiakban szintén dr. Sárk­ány tollából eredő föliratot ismer­tetni, mely érdekes adatainál s annálfogva is méltó arra, mert egy nagy kiterjedésű székely vidék javát czélozza. A fölirat, melyet a miniszteren kívül a képviselőház, a székely kormánybiztosság, a székely szövetségi iroda és vármegyénk is megkapott, a szokásos udvarias s ellen­zéki tollból szokatlan melegségül bevezetés után főbb vonalaiban ez: * * * Jól tudjuk, hogy a székelyföld siralmas helyzete mennyi gondot ad Nagyméltósá­­godnak; ismerjük azonban azt a nemes atyai szivet is, a mely minden panaszt meghallgat, orvosolni igyekszik és min­dent elkövet, hogy ez a föld és ennek népe a hazának megtartassék és a végrom­lástól megmentessék. Ez jogosít fel bennünket is arra, hogy ezen felette sürgős kérésünkkel forduljunk Nagyméltóságodhoz egy nagy jelentőségű székelyföld érdekében. Özv. Sándor Lászlónének a b.-madarasi 1 418 hold kiterjedésű tagosított birtokáról­­ van szó, a­melyre a bíróság az árverést­­ kitűzette. Gazdasági egyesületünk, a­mely éber figyelemmel kíséri a vármegye területén észlelhető gazdasági bajokat, mulasztha­­tatlan kötelességének ismeri ezen árverés­nek a megakadályozását, mert a jelzett birtoknak idegen kézre jutásával egy na­gyon tömött lakosságú székely vidék lenne­­ pótolhatatlanul sújtva; egy olyan vidék, a­melyen fekvő 20 községnek, név szerint: Lőrinczfalva, Lukafalva, Fintaháza, Ilencz­­falva, Somosd, Cserefalva, Káposztás-Szt- Miklós, Csiba, Folyfalva, Nyárádkarácsony­­falva, Ákosfalva, Nyárád-Szent Benedek, Harasztkerék, Kisgörgény, Bős, Nyárád- Bálintfalva, Baczka-Madaras, Ny.-Gálf­alva, Nyárád-Szent-László, Nyomátnak lakossága 10893 lelket és ezen lakosságnak összes birtoka 20749 k. holdat tesz ki, úgy azon­ban, hogy abban az összes urasági birto­kok, továbbá az összes egyházi és községi vagyon, körülbelül 6000 hold, valamint, a belső telkek, erdők, kopár hegyek, vizek, árkok, temetők, mind bennfoglaltatnak. Ezen rideg számok azon szomorú álla­potról tesznek tanúságot, hogy ezen szor­galmas, munkás és intelligens, földmíves székely népnek, lelkek szerint számítva, alig jut egy holdnyi föld, a mely e drága­­ honhoz hozzá köti.­­ A legnagyobb baj pedig abban fekszik,­­ hogy ezen egész vidéken sehol egy talp­alatnyi legelő sincs, a művelésre alkalmas föld pedig a népnek legkevésbbé sem elegendő s igy az állattenyésztés pang, a földr míve­­rés pedig nem biztosíthatja sok embernek a mindennapi kenyerét sem. Ilyen körülmények között a birtok való­ságos missiót teljesített azon a vidéken, mert olyan gazdasági rendszert folytatott, a­mely a vidék nyomorán mindig segített. Az ingatlanoknak eddigi tulajdonosai a birtok egy részét Baczka-Madaras és vidéke részére mindég legelőnek hagyták fenn, a másik részét pedig az érdekelt községek lakosai által müveltették meg s igy a megfelelő, legelőhöz és szántóhoz jutott a föld népe. E mellett létesítettek egy 22 hold kiter­jedésű és a legnemesebb fajokkal beülte­tett szőlő­területet, továbbá egy 8—10 hold kiterjedésű gyümölcsöst. A jó példa hatott: a szőlőmivelés és gyümölcstenyésztés Baczka-Madarason és vidékén kiválóan fellendült és számtalan székely családnak képezte egyedüli kereset forrását. Sajnos azonban, a filoxéra ezen kitűnő szőlőtermő vidéket sem kímélte meg: a kisbirtokosoknak egykor virágzott szőlő­hegyei most már kopár területekké váltak. A nagy kiterjedésű szőlőtelepek között a gondos és ahhoz értő művelés folytán egyedül a Sándorné szőlőhegyei maradtak épen, a nép azonban elveszítette legjöve­delmezőbb keresetforrását. Ha a birtok elárvereztetnék, idegen kézre jutna és az eddigi gazdálkodási rendszer meg lenne változtatva, akkor e derék székely népnek állattenyésztése és mindennapi kenyere is a legnagyobb ve­szélynek nézne ebbe. Tekintve azt is, hogy ezen nagy értékű birtok megszerzése körül az „Albina“ pénz­intézet, — a­mely az árverésnél szintén és pedig nagy mértékben él, a­mi a legna­gyobb baj, a hitelezők között telekkönyvi rangsorban utolsó helyen érdekelve van , — már is nagyon érdeklődik s minden jel arra mutat, hogy az említett birtokot az Albina fogja megszerezni, ennélfogva első­rendű hazafias kötelességnek tartjuk minden kitelhető eszközzel odabatni, hogy egy darab és a székely vidéket annyira érdeklő székelyföld ellenséges indulatu nemzetiségi intézet kezeibe ne jusson; figyelembe véve továbbá azt is, hogy a székelyföldön Nagy­méltóságos mintalegelők létesítésével is atyailag foglalkozik, egy mintalegelő léte­sítésére pedig a kérdéses birtok kiválóan alkalmas; tekintve továbbá azt is, hogy egy legelőnek ezen birtokon való létesí­tése egy nagy jelentőségű székely vidék­nek óriási baján is segíteni fog, s figyelmen kívül nem hagyva azt sem, hogy a kérdé­ses birtokon egy gyönyörűen berendezett szőlőtelep van és a szőlőmiveléshez szük­séges épületek, pinczék, hordók,sajtolók és mindennemű berendezés is megvan és igy csekély áldozattal az állam egy minta szőlőtelepet, esetleg szőlő­mivelési iskolát is létesíthetne s evvel azon szőlőmivelésre kiválóan alkalmas vidéken a szőlőmivelést újra fellendíthetné; tekintetbe véve azt is, hogy a birtokon már­is beállítva levő ne­mes fajú gyümölcsészet a szőlőmiveléssel kapcsolatosan szintén tovább fejleszthető lenne, tekintve végül, hogy ritka helyen akadhatni olyan birtokra, a­melynek meg­szerzésével az állam kevés áldozattal egy­szerre egy helyen megoldhatná egy minta­legelő létesítésének, továbbá a szőlőmivelés és gyümölcstenyésztésnek is a fellendíté­sét, itt pedig mindezeknek az előfeltételei megvannak és úgyszólván a már megkez­dett után csak tovább kellene haladni, mindezekre való tekintettel kéri a felirat azt, hogy a birtok az állam által vásárol­tassák meg, s ekként biztosittassák a kör­nyék népének megélhetése. MI UJSÁG?! 1903. február 28. Az élet utján. Találkozott az élet utján. Egy szép leány, meg egy legény. — Gazdag vagyok! — szólott a lányka. Felel az ifjú: „Én szegény! Oh­­er velem az élet utján!“ Mennék! szeretlek, szép legény! De nem szabad .... mért nem vagy­­gazdag! Sóhajt az ifjú: — Te szegény!

Next