Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-11-08 / 171. szám
II. évfolyam. -------------------------(LVXi* 5 ) Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Csíki-utéza Malüeovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: lókainyomda-részvény-társulat hová az tlőszttéxi pénzek is Afrdtliszk (£ bérmentesen küldendők. VSfc»«)--------------------3 Előlietési Ar helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 írt — kr. Félévre . . 5 írt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1884. november 8. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. 171. szám. Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csik megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések kármentesen küldendők. Nyilttéri sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a SZK K 15 L V N15 M115 T“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Klőfizetési áru: egész évre . 10 frt. félévre ... l frt. negyedévre . 2 frt. 6O kr. Az előfizetéseket legczélszerübb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszára kivonatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet" kiadó tulajdonosa. A Hóra-ünnep. nov. 7. Csütörtököt mondott. Nagy lármával, roppant előkészületekkel ment neki a román ultra-elem. Fel akarta törni a százesztendős emlékek sírját és martyr-koszorút akart tenni a kóbor oláh kalandorok fejére, csakhogy szerencsére nem sikerült. Az egész hula letörpült a maga megérdemlett kicsinységére: bepálinkázott csőcselék utczai orditozásainál nem volt egyéb a Hóraünnepély. Az erdélyi részekben maguk a műveltebb román polgárok a tartózkodás bizonyos nemével nézték végig a készülődéseket. Romániában a hivatalos körök befolyása megsemmisített minden magyarellenes demonstrácziót, ami közbe legyen mondva, nem is ártott, mert a román kormány barátságos érzülete iránt a mi monarchiánkkal szemben az utóbbi időkben igen sok kételkedés merült fel. Jó volt a román kormánynak erélyes és korrekt magatartással legalább egy részét ezeknek a fölmerült kételyeknek eloszlatni. Egyáltalában érthetetlen volt ez az államellenes mozgalom. Érthetetlen volt itt benn minálunk, hol azok megindítását és felszínre kerülését eltűrte a magyar kormány és kimagyarázhatatlan volt ott künn Romániában, hol a szomszéd állam politikai álláspontjának nagyon is kézzelfogható magyarázatát adta volna a Horn-mozgalom hivalos istápolása. Szerencsére, úgy benn, mint künn, semmi komolyabb aggodalomra méltó eset nem történt. Bukarestben — mint az ottani tudósítások mondják — a rendőrség kijátszása mellett vasárnap folyt le az ünnepély egészen zug-jelleggel. A „Societatea Carpatii“, mely a bankett kezdeményezője volt, először az „Union“ szálló termét fogadta ki. A rendőrség azonban megtiltotta a tulajdonosnak, hogy befogadja a zenebona csinálókat. A társaság most a „Cocsetatea Concordia“ helyiségét kérte ki, melyet meg is kapott. A meghívók esti 6 órára ide czímezve, szét is küldettek, de a rendőrség felkérésére kevéssel az ünnep előtt a „Concordia“ felmondta a vendégjogot. A rendezők erre egész titokban összegyűltek a „Carpatii“ egyesületben s megbeszélés után a tagok kettesével szállingózva bizonyos Cosma-féle korcsmában hozakodtak össze. E korcsmában étkező német munkásokat vehemencziával kiszorították az asztalokról s igy sikerült fél 9 órakor inni kezdeniük. A rendőrség ide is behatolt, de nem lévén a dáridónak más, mint korcsmái jellege, természetesen várakozó állásban kellett maradni. A Szent Ivó nappá változott Hóra-nap hősei közül Ciurcu, a L’Indépendance Joumaine“ szerkesztője emelt poharat, kijelentvén, mikép e nap nem emlékezés napja, hanem tanács a magyarok számára, hogy ne hívják ki egy második Hóra eljövetelét. Aztán kifakadásokat tettek Bratescu, Jancovescu, Frunzescu és Bacalbasa urak, bátorítva az ifjúságot, hogy harczoljanak „az embernek az ember rabságából“ való megszabadításáért. Bizonyos Inotescu az orvos növendékek nevében, Sacaseanu pedig az iránt kiabált, hogy Románia fővárosában megengedtetett egy Kossuth-ünnep tartása, ellenben Hóra czentennáriumát betiltják. A lapok közül képviselve voltak a „Romanulu“, „Romania“, „L’Indépendance roumaine“, „Telegraful“, „Opinca“, „Spitalul“, és „Națiunea“. Beszéltek még Dobrescu tanár a Szent-Száva gymnasiumtól, Ciurilovu, Popovici, Ocaseanu és Chica. És ha meggondoljuk, hogy a kukullárium 1 órakor véget ért, elképzelhetjük ennyi szónok után a zsibvásári lefolyást. A meghívott előkelőbb vendégek — Adriaim tábornok, Maniu, Misail, Bibicercu stb. — mintegy 50 számban, be se mentek, hanem látva a hangulatot, még a küszöb átlépése előtt haza távoztak. Galaczon az ünnep szintén zug-jelleggel folyt le. Ressuur ivott a mult század erdélyi románjainak egészségére, aztán Jovani, Scribanu, Cereheru, Arghiru, Chiriacu, Pacu, Nicolescu és Pitis beszéltek. Az utolsó szónok neve ominosus záradéka a faufaronadnak, a Pitis alattomban. Megemlítjük, hogy a galaczi ficsorok táviratot akarván meneszteni a bukaresti lakomázókhoz, a tavirda hivatal a távirat fölvételét megtagadta, így ünnepeltek a kiment erdélyiek. Mert tudni kell, hogy a „Soc. Carp.“ erdélyi románok egyesülete, tagjai nagy részben még máig is a Szent István koronájának alattvalói. Az ünnepély emilyen balsikerén már most kesereghet a Gazeta hasábokon át hónapokon keresztül, hanem azt a tanulságot mégis le fogja ebből vonni, hogy államellenes izgatásokra a mai napok nem kedvezők s aki úgy viseli magát, mint a brassói ultra-román újság, annak már kifelé áll a szekere rúdja. 9. Mikó-Ujfalu, 10. Málnás, 11. Oltszem, 12. Zalán, 13. Bodok, 14. Zoltán, 15. Étfalva, 16. Fotos, 17. Martonos, 18. Angyalos, 19. Bessenyei, 20. Eresztevény, 21. Kálnok, 22. Árkos, 23. Körüspatak, 24. Gidófalva. b) A második szavazatszedő küldöttségnél szavaznak : 1. Uzon, 2. Bikfalva, 3. Dobolló, 4. Réty, 5. Komolló, 6. Laborfalva, 7. S.Szentivány, 8. Magyaros, 9. Egerpatak, 10. Márkos, 11. Nyén, 12. Bodola, 13. Bodzavám, 14. Bodzaforduló, 15. Szitabodza, 16. Fel-Doboly, 17. Kis-Borosnyó, 18. Nagy-Borosnyó, 19. Szacsva, 20. Lisznyó községi választók, 4-szer. A választási eljárás a már idézett törvényczikk 69. §-a értelmében a fent jelzett napon reggel 8 órakor a választási elnök által nyittatik meg. Háromszékmegye központi választmányától. Kelt S.-Szentgyörgyön, 1884. évi október hó 30-án. Br. Apor Gábor, Dalnoki Károly, alispán és bp. vál. elnök. bp. vál. jegyző. Az ilyefalvi választókerületben — mint már jelentettük — az orsz. gyűl. képviselőválasztás f. hó 13-án lesz. A választást illetőleg a közp. választmány a következő hirdetményt bocsátotta ki: Háromszék megye központi választmányának f. hó 30-án tartott gyűlésében kelt határozatnál fogva, miután Jókai Mór az ilyfalvi választókerületnek országgyűlési képviselője, képviselői állásáról lemondván, az 1884— 1887-ik évre új országgyűlési képviselő megválasztása czéljából, ezennel közhírré tétetik : 1- szer. A képviselő választás napja, az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 59, 60 és 61. §§-sai értelmében, az ilyefalvi választókerületben, ennek székhelyén, Ilyefalván a f. 1884-ik év november hó 13-ik napjára tűzetik ki, 2- szer. Miután ezen választó-kerületben a választók száma az 1500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség alakittatik. E czélból a választás vezetésére megválasztattak : a) Választási és első szavazatszedő küldöttségi elnöknek Szentiványi Miklós, helyettes elnöknek Vass István, jegyzőnek Vajna Miklós, helyettes jegyzőnek Szentiványi Zsigmond, b) Második szavazatszedő küldöttségi elnöknek Gál István, helyettes elnöknek Kiss Albert, jegyzőnek Simon Sámuel, helyettes jegyzőnek Rápolti Mózes, 3- szor A szavazás sorrendje az elől említett t. sz. 61. §-a rendeletéhez képest következőkép állapíttatott meg : a) Az első szavazatszedő küldötségnél szavaznak : 1. Ilyefalva, 2. Aldoboly, 3. Szentkirály, 4. Szemerja, 5. Kökös, 6. Szotyor, 7. Kilyén, 8. Bukszád, 6., ifj. Gocsmány János, Paraluka György, Hunya Niculaj, llankó Lajos, Juon Iriiie, Keresztes Antal, Kosolár János, Kulsafan Kostánde, Kulsafan György, Dávid Moldován, Oltyán György, Popa György, Preda Mihály, Bencze Imre János fia, Salka Kostánde, Salka János, Sztemcsek Dregan, Vasile Csorba, Sofroni János, Lázár Péter, Zákó Boldizsár János, Vanarcz György, Dusán György Vaszi fia, Jenáki József, Varány Ferencz, Éles Henrik jelölése. Lapunkban már értesítettük olvasóinkat, hogy a bereczki választókerület szabadelvűpártja Éles Henriket kérte föl a jelöltség elfogadására. A felszólító levél, melyet a párt küldött a kitűnő parlamenti vezérférfiuhoz, így hangzik: „Nagyságos ur! Alatt irtak Bereczk város választó-közönségének választójoggal bíró polgárai és lakosai, kik a folyó év november hó 13-án városunkban megtartandó országgyűlési képviselői választáson az országos szabadelvű párt érdekében tevékeny — azon pártot méltán megillető — hazafias akcziót szándékoztunk megindítani és pártunk érdekében kifejteni, méltányolván nagyságodnak többszörös országgyűléseken kifejtett munkálkodásait és üdvös, hazafias tevékenységét és mert tudjuk és érdemesítjük, mikép nagyságodnak a törvényhozásban méltán megillető helye van. Ezennel és ünnepélyesen felkérjük nagyságodat, hogy miután méltóságos gróf Horváth Toldy Lajos volt képviselőnk, azon súlyos családi csapás folytán, melyet az isteni gondviselés legutóbbi időben reája mért , a közpályáról visszavonul és városunkban többé képviselőnek fellépni nem óhajt. Kegyeskedjék városunk országos szabadelvű pártjának képviselői jelöltségét elfogadni s elfogadván, körünkben mielőbb megjelenni. Biztosítván nagyságodat arról, hogy pártunk és nagyságod érdekében megválasztatásáért minden törvényes eszközt fel fogunk használni, mindent elkövetni és elveinket diadalra juttatni.“ Kelt Bereczk városában, 1884. november hó 1-én. Gábor Imre polgármester, Finta János főjegyző, Finta György tanácsos, ifj. Farkas Ignácz vár. kapitány, Merza Kristóf jegyző, Lőrincz Beniám, Pénzes Lázár pénztárnok, Holbach János, Mikó János, ifj. Tréfás György, Tréfás Ferencz, Tatrangi József, Balázs József, Pánczél Jánes, Benke János, Körtefán Demeter, Gyulay Gergely, Lukács Márton, Kerekes Antal, Kovács Mózes, llankó András, Lupány József, Páskó Antal, Irtok Bálint, Darvas András, Bono Mózes, Horváth Sándor, Kovács Antal, Deák Ferencz, Fábián András, Bara Lajos (Gáspáré), Fülöp Antal, Bara Lajos (Jakabé), Finta János (pinti), id. Farkas Ignácz, Fejér Ferencz, Bara Lajos, Dimian György, ifj. Fenichi Vaszi, Jenáki Ignácz, Orbán József, Német Mihály, Pénzes István, Vatáng Ferencz, Veres Dénes, Brulai Antal, Gábor József, ifj. Sütő János, Mátyás Mihály, Veress György, Mátyás András, Hosszú Tóth János, Pénzes János sánta, Kornyán János, Vrentián György, Veress Gyárfás, Andorka János, Pál Antal, Német János, Pap Mihály, György István, Borda Ignácz, Bardon Lajos, Páskó György, Magdó I’éter, Medvés András, Orbán János, Lukács József, id. Iztag András, Sós Antal, Klára Albert Farkas, Jenáki Mihály, Bardotz Pál, Bardotz Antal huszár, Bardotz János huszár, Bardotz János, Német József, Íztag János, Szaniszló János, Biró Gyárfás, Vatáng György, Gábor János, Birkán Miron, Demény Imre, Esztán Mihály, Lukács János, Istók Antal, Tamás Gergely, Tamás János, Bara András, Paizs József, Bardocz Ferencz, Deák Ferencz, Deák István, Kovács Ferencz, Szabó István, Magdó Mihály, Lázár Mihály, Petri György, Tréfás István, Keresztes József, Jakab András, Lukács Mózes, Lukács Ferencz, Dimény József, Bara Mihály, Orbán Mihály, Lukács József Ferencz, Tréfás György, Pánczél Mihály, Sorbán Nutz, Vastag János, Erős István, Nagy Gábor, Magda Antal, llankó Ignácz, Pénzes György, Anos Tamás, Pénzes József, Bata Lajos Gáspár, Varány Mózes, Varány Sándor, ifj. Gábor Imre, id. Gábor József, Gábor Mózes, id. Gábor János, Andorkó János, Lukács József (rákosi), Lupány József, Jenáki József, Horváth János, Bara Antal (alsó), Baráth Antal (hosszú), Balog András, Benő József, Berta György, Boros Csanga Imre, Boros Mika, Boros Stojka, Bratki Nicuj, Budelán József, Budelán Vaszi, Jerla Demeter, id. Nujsi Csanga, ifj. Nujsi Csanga, Csánga Niculaj, Csimpoja János, ifj. Csobán György, Juon Csobán Boocsa, Csobán Nicuj István, Csobán Nicuj, Csura Pavel, Csobán János Spun, Csimpoja H., Domán György Dregan, Domán György Stojka, Domán Stojka, Doman Spiridon lelkész, Doman Stojka János, Doman János pap fia, Doman K. lelkész, ifj. Jovis Ferencz, Fenig György (belső), Feniig Demoter, Fenig György, Juon Fenig Vaszi, fenig János, id. Fenig Demoter, idj. Fenig Demeter, id. Fenig Vaszi, Gesando Sandrucz, Stoján Az erdők rendezéséről és kezeléséről. Erdőrendezés alatt ezúttal azon rendszeres erdőgazdasági üzemtervek készítését értjük, melyek az 1879. évi erdőtörvény 17. §-a értelmében készítendők és jóváhagyás végett beterjesztendők a megyei közig. erdészeti bizottság utján a földmiv.-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerhez, és a melyek — törvény szavaival élve — „akként készítendők, hogy az erdők jókarban tartása s használatuk tartamossága biztosittassék s a fatenyésztésen kívül az erdei melléktermények használata is szabályoztassék." Erdőkezelés alatt pedig azt értjük, mit az idézett erdőtörvény 21.§-a következő szavakkal ír elő: „A 17. §-ban megnevezett erdőbirtokosok a gazdasági terv szerinti erdőkezelés biztosítása végett kötelesek szakértő erdőtiszteket tartani." Szó lévén közelebbről mindkét dologról Háromszék megye közig, bizottsága és törvényhatósági gyűlésein, alkalomszerűnek és szükségesnek véljük ezúttal mindkettőről, illetőleg mindkettőnek költségeiről némi tájékozó adatokat közölni. Az erdőgazdasági üzemtervek készítéséért adható munkadíjak ügyében következő körrendelet létezik: Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, 47,806 sz. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Körrendelet. (Az erdőgazdasági üzemtervek készítéséért adható munkadíjak ügyében.) Kérdés merülvén föl az iránt, hogy az erdőbirtokosok a törvényszerű rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítésének vállalatba való adásánál mily munkadíjakat állapítsanak meg, czélszerűnek találtam tájékozás végett a következőket közölni. A rendszeres gazdasági üzemtervek összeállításához szükséges munka minőségére és tartamára mérvadó erdőgazdasági viszonyok hazánkban oly sokfélék, hogy lehetetlen megállapítani oly díjszabályzatot, melyben minden erdőbirtokos minden erdejére nézve megtalálhatná azon díjtételt, mely az üzemterv összeállításáért fizetendő munkadíj megállapításánál mértékül használható. Hogy azonban ennek daczára is az erdőbirtokosok legalább némileg tájékozva legyenek a megállapítandó munkadíj nagysága iránt, mindenekelőtt megjelölöm azon főbb tényezőket, melyektől a munka terjedelme, nehézsége és időtartama s ennek megfelelőleg a munkadíj nagysága is függ. A rendszeres gazdasági ütemtervek készítésénél a következő munkák teljesitendők. 1. Részletes erdő felmérés: az erdőknek a tényleges erdőállapot megismeréséhez szükséges talaj állatminőség szerint kisebb részletekbe (osztagokba) történt elkülönítése (osztagozás) folytán fölveendő osztagvonalak, továbbá a fekvés s általában a helyszíni viszonyok kitüntetéséhez szükséges völgyek és hegygerinczek, utak, nyiladékok stb. felmérése. 2. Erdőbecslési felvételek: az erdők részletenkinti bejárása, osztagozása, a termőhelynek és állatnak osztagonkinti tüzetes leírása, a termőképességi osztálynak, álló fakészletnek és növedéknek megbecslése és osztagonkinti följegyzése. 3. Térképezés és térszámítás: az alaptérkép kisebbítése vagy lemásolása, a részletes fölmérésnél fölvett vonalak felhordása, kiigazítása és a térképre való átrakása, a térkép kirajzolása, a területek részletenkinti kiszámítása, az összterülettel való összehasonlítása és helyesbítése, a térképek 3 példányban való elkészítése. 4. Erdőrendezési munka: a felvett erdőbecslési adatok feldolgozása, a tértáblázat, részletes állatleírás, korosztálytáblázat összeállítása, az erdőgazdasági külső és belső viszonyoknak összeírása, az erdőgazdaság czéljának megállapítása, az erdőgazdasági beosztás tervezése, üzem- és hozamszabályozás az általános üzemterv, részletes torlasztási terv, előhasználati, mellékhasználati, felújítási terv s az általános erdő leírásnak összeállítása és aa