Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)

1884-11-08 / 171. szám

II. évfolyam. -------------------------(LVXi* 5 ) Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgy­ön: Csíki-utéza Malüeovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: lók­ai­nyomda-részvény-társulat hová az tlőszttéxi pénzek is Afrdtliszk (£ bérmentesen küldendők. VSfc»«)--------------------3 Előli­­etési Ar helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 írt — kr. Félévre . . 5 írt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1884. november 8. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. 171. szám. Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társ­­szerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csik megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések kármentesen küldendők. Nyilttéri sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a S­Z­K­ K 15 L V N15 M115 T“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik heten­ként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség ese­tén melléklettel. Klőfizetési áru: egész évre . 10 frt. félévre ... l­ frt. negyedévre . 2 frt. 6O kr. Az előfizetéseket legczélszerübb postai utal­ványokkal küldeni. Mutatványszára kivonatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldány­­nyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket m­inél előbb meg­tenni, mivel felesleges példányokat nem nyomat­­tathatunk. A JÓKAI NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet" kiadó tulajdonosa. A Hóra-ünnep. nov. 7. Csütörtököt mondott. Nagy lármával, roppant előkészületekkel ment neki a román ultra-elem. Fel akarta törni a százesztendős emlékek sírját és mar­­tyr-koszorút akart tenni a kóbor oláh kalan­dorok fejére, csakhogy szerencsére nem sikerült. Az egész hul­a letörpült a maga megérdem­­lett kicsinységére: bepálinkázott cső­cselék utczai orditozásainál nem volt egyéb a Hóra­­ünnepély. Az erdélyi részekben maguk a műveltebb román polgárok a tartózkodás bizonyos ne­mével nézték végig a készülődéseket. Romá­niában a hivatalos körök befolyása megsem­misített minden magyar­ellenes demonstrá­­cziót, a­mi közbe legyen mondva, nem is ártott, mert a román kormány barátságos érzülete iránt a mi monarchiánkkal szemben az utóbbi időkben igen sok kételkedés me­rült fel. Jó volt a román kormánynak eré­lyes és korrekt magatartással legalább egy részét ezeknek a fölmerült kételyeknek el­oszlatni. Egyáltalában érthetetlen volt ez az államellenes mozgalom. Érthetetlen volt itt benn minálunk, hol azok megindítását és fel­színre kerülését eltűrte a magyar kormány és kimagyarázhatatlan volt ott künn Romá­niában, hol a szomszéd állam politikai ál­láspontjának nagyon is kézzelfogható magya­rázatát adta volna a Horn-mozgalom h­iva­­los istápolása. Szerencsére, úgy benn, mint künn, semmi komolyabb aggodalomra méltó eset nem tör­tént. Bukarestben — mint az ottani tudó­sítások mondják — a rendőrség kijátszása mellett vasárnap folyt le az ünnepély egé­szen zug-jelleggel. A „Societatea Carpatii“, mely a bankett kezdeményezője volt, először az „Union“ szálló termét fogadta ki. A ren­dőrség azonban megtiltotta a tulajdonosnak, hogy befogadja a zenebona csinálókat. A társaság most a „Cocsetatea Concordia“ he­lyiségét kérte ki, melyet meg is kapott. A meghívók esti 6 órára ide czímezve, szét is küldettek, de a rendőrség felkérésére kevés­sel az ünnep előtt a „Concordia“ felmondta a vendégjogot. A rendezők erre egész titok­ban összegyűltek a „Carpatii“ egyesületben s megbeszélés után a tagok kettesével szál­lingózva bizonyos Cosma-féle korcsmában hozakodtak össze. E korcsmában étkező né­met munkásokat vehemencziával kiszorították az asztalokról s igy sikerült fél 9 órakor inni kezdeniük. A rendőrség ide is behatolt, de nem lévén a dáridónak más, mint korcs­mái jellege, természetesen várakozó állásban kellett maradni. A Szent­ Ivó nappá változott Hóra-nap hősei közül Ciurcu, a L’Indépendance Jou­­m­aine“ szerkesztője emelt poharat, kijelent­vén, mikép e nap nem emlékezés napja, hanem tanács a magyarok számá­ra, hogy ne hívják ki egy máso­dik Hóra eljövetelét. Aztán kifakadásokat tettek Bratescu, Jan­­covescu, Frunzescu és Bacalbasa urak, bá­torítva az ifjúságot, hogy harczoljanak „az embernek az ember rabságából“ való meg­szabadításáért. Bizonyos Inotescu az orvos növendékek nevében, Sacaseanu pedig az iránt kiabált, hogy R­ománia fővárosában megengedtetett egy Kossuth-ünnep tartása, ellenben Hóra czentennáriumát betiltják. A lapok közül képviselve voltak a „Ro­­manulu“, „Romania“, „L’Indépendance rou­­maine“, „Telegraful“, „Opinca“, „Spitalul“, és „Națiunea“. Beszéltek még Dobrescu ta­nár a Szent-Száva gymnasiumtól, Ciurilovu, Popovici, Ocaseanu és Chica. És ha meggondoljuk, hogy a kukullárium 1 órakor véget ért, elképzelhetjük ennyi szónok után a zsibvásári lefolyást. A meghí­vott előkelőbb vendégek — Adriaim tábor­nok, Maniu, Misail, Bibicercu stb. — mint­egy 50 számban, be se mentek, hanem látva a hangulatot, még a küszöb átlépése előtt haza távoztak. Galaczon az ünnep szintén zug-jelleggel folyt le. Ressu­ur ivott a mult század er­délyi románjainak egészségére, aztán Jovani, Scribanu, Cereheru, Arghiru, Chiriacu, Pacu, Nicolescu és Pitis beszéltek. Az utolsó szó­nok neve ominosus záradéka a faufaronad­­nak, a Pitis alattomban. Megemlítjük, hogy a galaczi ficsorok táv­iratot akarván meneszteni a bukaresti lako­­mázókhoz, a tavirda hivatal a távirat fölvé­telét megtagadta, így ünnepeltek a kiment erdélyiek. Mert tudni kell, hogy a „Soc. Carp.“ erdélyi ro­mánok egyesülete, tagjai nagy részben még máig is a Szent István koronájának alatt­valói. Az ünnepély emilyen balsikerén már most kesereghet a Gazeta hasábokon át hónapo­kon keresztül, hanem azt a tanulságot mégis le fogja ebből vonni, hogy államellenes iz­gatásokra a mai napok nem kedvezők s a­ki úgy viseli magát, mint a brassói ultra-román újság, annak már kifelé áll a szekere rúdja. 9. Mikó-Ujfalu, 10. Málnás, 11. Oltszem, 12. Zalán, 13. Bodok, 14. Zoltán, 15. Étfalva, 16. Fotos, 17. Martonos, 18. Angyalos, 19. Bessenyei, 20. Ereszte­­vény, 21. Kálnok, 22. Árkos, 23. Kö­rüspatak, 24. Gidófalva. b) A második szavazatszedő­ küldöttségnél sza­vaznak : 1. Uzon, 2. Bikfalva, 3. Dobolló, 4. Réty, 5. Komolló, 6. Laborfalva, 7. S.­Szentivány, 8. Ma­gyaros, 9. Egerpatak, 10. Márkos, 11. Nyén, 12. Bodola, 13. Bodzavám, 14. Bodzaforduló, 15. Szi­tabodza, 16. Fel-Doboly, 17. Kis-Borosnyó, 18. Nagy-Borosnyó, 19. Szacsva, 20. Lisznyó községi választók, 4-szer. A választási eljárás a már idézett tör­­vényczikk 69. §-a értelmében a fent jelzett napon reggel 8 órakor a választási elnök által nyittatik meg. H­áromszékmegye központi választmányától. Kelt S.-Szentgyörgyön, 1884. évi október hó 30-án. Br. Apor Gábor, Dalnoki Károly, alispán és bp. vál. elnök. bp. vál. jegyző.­­ Az ilyefalvi választókerületben — mint már jelentettük — az orsz. gyűl. képviselőválasztás f. hó 13-án lesz. A választást illetőleg a közp. választ­mány a következő hirdetményt bocsátotta ki: Há­­romszék megye központi választmányának f. hó 30-án tartott gyűlésében kelt határozatnál fogva, miután Jókai Mór az ilyfalvi választókerületnek országgyűlési kép­viselője, képviselői állásáról lemondván, az 1884— 1887-ik évre új országgyűlési képviselő megválasz­tása czéljából, ezennel közhírré tétetik : 1- szer. A képviselő választás napja, az 1874. évi XXXIII. törvényczikk 59, 60 és 61. §§-sai ér­telmében, az ilyefalvi választókerületben, ennek szék­helyén, Ilyefalván a f. 1884-ik év november hó 13-ik napjára tűzetik ki, 2- szer. Miután ezen választó-kerületbe­n a vá­lasztók száma az 1500-at meghaladja, két szavazat­szedő küldöttség alakittatik. E czélból a választás vezetésére megválasz­tattak : a) Választási és első szavazatszedő küldöttségi elnöknek Szentiványi Miklós, helyettes elnöknek Vass István, jegyzőnek Vajna Miklós, helyettes jegyzőnek Szentiványi Zsigmond, b) Második szavazatszedő küldöttségi elnöknek Gál István, helyettes elnöknek Kiss Albert, jegyző­nek Simon Sámuel, helyettes jegyzőnek Rápolti Mózes, 3- szor A szavazás sorrendje az elől említett t. sz. 61. §-a rendeletéhez képest következőkép álla­píttatott meg : a) Az első szavazatszedő küldötségnél szavaznak : 1. Ilyefalva, 2. Aldoboly, 3. Szentkirály, 4. Sze­­merja, 5. Kökös, 6. Szotyor, 7. Kilyén, 8. Bukszád, 6., ifj. Gocsmány János, Paraluka György, Hunya Nicu­laj, llankó Lajos, Juon Iriiie, Keresztes Antal, Kosolár János, Kulsafan Kostánde, Kulsafan György, Dávid Mol­­dován, Oltyán György, Popa György, Preda Mihály, Ben­­cze Imre János fia, Salka Kostánde, Salka János, Sztem­­csek Dregan, Vasile Csorba, Sofroni János, Lázár Péter, Zákó Boldizsár János, Vanarcz György, Dusán György Vaszi fia, Jenáki József, Varány Ferencz, Éles Henrik jelölése. Lapunkban már értesítettük olvasóinkat, hogy a bereczki választó­kerület szabadelvű­­pártja Éles Henriket kérte föl a jelöltség elfo­gadására. A felszólító­ levél, melyet a párt kül­dött a kitűnő parlamenti vezérférfiuhoz, így hangzik: „Nagyságos ur! Alatt irtak Bereczk város választó-közönségének választójoggal bíró pol­gárai és lakosai, kik a folyó év november hó 13-án városunkban megtartandó országgyűlési képviselői választáson az országos szabadelvű­­ párt érdekében tevékeny — azon pártot mél­tán megillető — hazafias akcziót szándékoztunk megindítani és pártunk érdekében kifejteni, mél­tányolván nagyságodnak többszörös országgyű­léseken kifejtett munkálkodásait és üdvös, haza­fias­ tevékenységét és mert tudjuk és érdemesít­jük, mikép nagyságodnak a törvényhozásban mél­tán megillető helye van. Ezennel és ünnepélyesen felkérjük nagysá­godat, hogy miután méltóságos gróf Horváth Toldy Lajos volt képviselőnk, azon súlyos csa­ládi csapás folytán, melyet az isteni gondviselés legutóbbi időben reája mért , a közpályáról visszavonul és városunkban többé képviselőnek fellépni nem óhajt. Kegyeskedjék városunk országos szabadelvű pártjának képviselői jelöltségét elfogadni s elfo­gadván, körünkben mielőbb megjelenni. Biztosítván nagyságodat arról, hogy pár­tunk és nagyságod érdekében megválasztatásáért minden törvényes eszközt fel fogunk használni, mindent elkövetni és elveinket diadalra juttatni.“ Kelt Bereczk városában, 1884. november hó 1-én. Gábor Imre polgármester, Finta János főjegyző, Finta György tanácsos, ifj. Farkas Ignácz vár. kapitány, Merza Kristóf jegyző, Lőrincz Beniám, Pénzes Lázár pénztárnok, Holbach János, Mikó János, ifj. Tréfás György, Tréfás Ferencz, Tatrangi József, Balázs József, Pánczél Jánes, Benke János, Körtefán Demeter, Gyulay Gergely, Lukács Márton, Kerekes Antal, Kovács Mózes, llankó András, Lupány József, Páskó Antal, Irtok Bálint, Darvas András, Bono Mózes, Horváth Sándor, Kovács Antal, Deák Fe­rencz, Fábián András, Bara Lajos (Gáspáré), Fülöp Antal, Bara Lajos (Jakabé), Finta János (pinti), id. Farkas Ignácz, Fejér Ferencz, Bara Lajos, Dimian György, ifj. Fenichi Vaszi, Jenáki Ignácz, Orbán József, Német Mihály, Pénzes István, Vatáng Ferencz, Veres Dénes, Brulai Antal, Gábor József, ifj. Sütő János, Mátyás Mihály, Veress György, Mátyás András, Hosszú Tóth János, Pén­zes János sánta, Kornyán János, Vrentián György, Veress Gyárfás, Andorka János, Pál Antal, Német János, Pap Mihály, György István, Borda Ignácz, Bardon Lajos, Páskó György, Magdó I’éter, Medvés András, Orbán János, Lukács József, id. Iztag András, Sós Antal, Klára Albert Farkas, Jenáki Mihály, Bardotz Pál, Bardotz Antal hu­szár, Bardotz János huszár, Bardotz János, Német József, Íztag János, Szaniszló János, Biró Gyárfás, Vatáng György, Gábor János, Birkán Miron, Demény Imre, Esztán Mihály, Lukács János, Istók Antal, Tamás Gergely, Ta­más János, Bara András, Paizs József, Bardocz Ferencz, Deák Ferencz, Deák István, Kovács Ferencz, Szabó István, Magdó Mihály, Lázár Mihály, Petri György, Tréfás István, Keresztes József, Jakab András, Lukács Mózes, Lukács Ferencz, Dimény József, Bara Mihály, Orbán Mihály, Lukács József Ferencz, Tréfás György, Pánczél Mihály, Sorbán Nutz, Vastag János, Erős István, Nagy Gábor, Magda Antal, llankó Ignácz, Pénzes György, Anos Ta­más, Pénzes József, Bata Lajos Gáspár, Varány Mózes, Varány Sándor, ifj. Gábor Imre, id. Gábor József, Gábor Mózes, id. Gábor János, Andorkó János, Lukács József (rákosi), Lupány József, Jenáki József, Horváth János, Bara Antal (alsó), Baráth Antal (hosszú), Balog András, Benő József, Berta György, Boros Csanga Imre, Boros Mika, Boros Stojka, Bratki Nicuj, Budelán József, Bude­­lán Vaszi, Jerla Demeter, id. Nujsi Csanga, ifj. Nujsi Csanga, Csánga Niculaj, Csimpoja János, ifj. Csobán György­, Juon Csobán Boocsa, Csobán Nicuj István, Cso­bán Nicuj, Csura Pavel, Csobán János Spun, Csimpoja H., Domán György Dregan, Domán György Stojka, Domán Stojka, Doman Spiridon lelkész, Doman Stojka János, Doman János pap fia, Doman K. lelkész, ifj. Jovis Ferencz, Fenig György (belső), Feniig Demoter, Fenig György, Juon Fenig V­aszi, fenig János, id. Fenig Demoter, idj. Fenig Demeter, id. Fenig Vaszi, Gesando San­drucz, Stoján Az erdők rendezéséről és keze­léséről. Erdő­rendezés alatt ezúttal azon rend­szeres erdőgazdasági üzemtervek készítését ért­jük, melyek az 1879. évi erdőtörvény 17. §-a értelmében készítendők és jóváhagyás végett be­­terjesztendők a megyei közig. erdészeti bizott­ság utján a földmiv.-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. m­inisterhez, és a melyek — törvény sza­vaival élve — „akként készítendők, hogy az er­dők jókarban tartása s használatuk tartamos­sága biztosittassék s a fatenyésztésen kívül az erdei melléktermények használata is szabályoz­­tassék." Erdőkezelés alatt pedig azt értjük, mit az idézett erdőtörvény 21.§-a következő sza­vakkal ír elő: „A 17. §-ban megnevezett erdő­­birtokosok a gazdasági terv szerinti erdőkeze­lés biztosítása végett kötelesek szakértő erdő­tiszteket tartani." Szó lévén közelebbről mindkét dologról Há­­romszék megye közig, bizottsága és törvényha­tósági gyűlésein, alkalomszerűnek és szükséges­nek véljük ezúttal mind­kettőről, illetőleg mind­kettőnek költségeiről némi tájékozó adatokat közölni. Az erdőgazdasági üzemtervek készí­téséért adható munkadíjak ügyében követ­kező körrendelet létezik: Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, 47,806 sz. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Körrendelet. (Az erdőgazdasági üzemtervek készítéséért ad­ható munkadíjak ügyében.) Kérdés merülvén föl az iránt, hogy az er­dőbirtokosok a törvényszerű rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítésének vállalatba való adásá­nál mily munkadíjakat állapítsanak meg, czélsze­­rűnek találtam tájékozás végett a következőket közölni. A rendszeres gazdasági üzemtervek összeál­lításához szükséges munka minőségére és tarta­mára mérvadó erdőgazdasági viszonyok hazánk­ban oly sokfélék, hogy lehetetlen megállapítani oly díjszabályzatot, melyben minden erdőbirtokos minden erdejére nézve megtalálhatná azon díjté­telt, mely az üzemterv összeállításáért fize­tendő munkadíj megállapításánál mértékül hasz­nálható. Hogy azonban ennek daczára is az erdőbirtokosok legalább némileg tájékozva le­gyenek a megállapítandó munkadíj nagysága iránt, mindenekelőtt megjelölöm azon főbb ténye­zőket, melyektől a munka terjedelme, nehézsége és időtartama s ennek megfelelőleg a munkadíj nagysága is függ. A rendszeres gazdasági ütemtervek készíté­sénél a következő munkák teljesitendők. 1. Részletes erdő felmérés: az erdőknek a tényleges erdőállapot megismerésé­hez szükséges talaj állatminőség szerint kisebb részletekbe (osztagokba) történt elkülönítése (osztagozás) folytán fölveendő osztagvonalak, to­vábbá a fekvés s általában a helyszíni viszonyok kitüntetéséhez szükséges völgyek és h­egygerin­­czek, utak, nyiladékok stb. felmérése. 2. Erdőbecslési felvételek: az erdők részletenkinti bejárása, osztagozása, a ter­mőhelynek és állatnak osztagonkinti tüzetes le­írása, a termőképességi osztálynak, álló fakész­letnek és növedéknek megbecslése és osztagon­kinti följegyzése. 3. Térképezés és térszámítás: az alaptérkép kisebbítése vagy lemásolása, a rész­letes fölmérésnél fölvett vonalak felhordása, ki­igazítása és a térképre való átrakása, a térkép kirajzolása, a területek részletenkinti kiszámítása, az összterülettel való összehasonlítása és helyes­bítése, a térképek 3 példányban való elké­szítése. 4. Erdőrendezési munka: a fel­vett erdőbecslési adatok feldolgozása, a tértáb­lázat, részletes állatleírás, korosztálytáblázat összeállítása, az erdőgazdasági külső és belső viszonyoknak összeírása, az erdőgazdaság czél­­jának megállapítása, az erdőgazdasági beosztás tervezése, üzem- és hozamszabályozás az általá­nos üzemterv, részletes torlasztási terv, előhasz­­nálati, mellékhasználati, felújítási terv s az általános erdő leírásnak összeállítása és aa

Next