Székely Nemzet, 1891 (9. évfolyam, 1-201. szám)
1891-02-14 / 25. szám
25. szám. IX. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1891. február 14.■ Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Szentgyörgyön : Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: lokai-nyomda-részvény-tálrsulat, hová 02 dentelési pinzik is birdidisek bérmentesen küldendők. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előke.dési ár : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt 8 kr. _______________Negyedévre . 2 frt 50 kr._______________ Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. IP Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nag., Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csúkmegyéből a saj szellemi részit illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvarhely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő kéziem, küldendők. Tele)a Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ------------------------ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára : egész évre . . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa. A mi szomszédaink. — febr. 13. Nagy Románia büszke fiainak pezseg a római nemes vér az ereikben. Nagy Traján császár kologusainak utódai ugyancsak vetik magukat, hogy ők micsoda világtörténeti tényezők voltak annak idejében s abból a régi dicsőségből egy jottát sem akarnak engedni ma sem. Ligát ligára kötnek, egyesületeket, szent szövetségeket támasztanak Bukarestben, Ploiestiben, Karánsebesen és Balázsfalván és mindenütt, ahova csak elhal a jajszó, hogy a faj, a nemes vér veszedelemben vagyon „a hunu-kalmuk-mongol-czigány-magyar“ nép zsarnokoskodásainak miatta. Legújabban már csatasíkra is kelt néhány római réztoll a vitézebb fajtából és szórja a támadást a magyar nemzet ellen. Valamely bukaresti oláh tudós, aki Athanasiad névre hallgat, szintén nem bírt az érzelmeivel és kiröpirta magát 24 oldalon. A lapok bőséges közlésekben mutatták be a római tudós csodabogarait, amelyek mind igen érdekesek a megfigyelésre. Megtudjuk az Athanasiador fulminans czikkéből, hogy őket a „Kárpátokon túl levő testvéreinek borzasztó szenvedései“ bántják. Hogy a magyaroktól, akik között Hóra és Kloska vére oly ártatlanul ontatott ki, minden veszedelmes dolog kitelik a világon. Itt, a Traján császár utódai „a maguk ősi földjükön“ halálra üldöztetnek. A román népiskolák rapid módon megmagyarosittattak s most már a 3—6 éves gyermekek magyarosítására került a sor. S uram bocsá, még az egyetemek is magyarok. S miután a tudós római fölhívja az itteni zsarnokoskodásra a „műveit Európa figyelmét“, nagy tudományú apparátussal elmondja, kik a románok és kik a magyarok. Megtudjuk, hogy a románság „nem disznó nép“ (naţiune de porci), hanem a rómaiaknak, a világ urainak és diktátorainak ivadékai: nemes, előkelő faj, a milyenhez hasonló nem tapodja több a földgolyó hátát. S velök szemben kik a magyarok? A magyar nemzet barbár faj. A magyarok pusztítók, rombolók és zsarnokok. A magyarság a hunnoknak, a középkor legvadabb barbárainak utódai. A magyar nemzet huty-kalmuk-mongolczigány nép, mig az oláh előkelő, nobilis nemzedék. (Athanasiad ur is az.) Íme, ezek a föltételei annak az otromba röpiratnak, a mely most második kiadásban jelent meg Bukarestben s a melyet potom öt krajczárért, sőt még ingyen is terjesztenek az erdélyi román izgatók a mi kedves „honfitársaink.“ Nem igen érdemes ugyan komolyan foglalkozni vele, de mivel a velünk barátságos lábon álló szomszéd hatalom kebeléből jönnek a nyájas, barátságos szavak, tehát mégis illő dolog meghallgatni azokat. Vagy jobban mondva, nem igen illő dolog elhallgatni a szép szót. Talán mondanunk sem kell, hogy a tudós római innen veszi a maga jól értesültségét Brassóból és Nagy-Szebenből. A mi román újságaink szolgáltatják az adatokat az ilyen bolond förmedvényekre s hogy van feles számmal a ki felüljön az erdélyi román agitátoroknak, látszik azokból az együgyű mozgalmakból, melyek isten tudja miféle okból és minő czéllal, úgy nőnek különféle formákban, mint a laboda. Az erdélyi román „intelligenczia“ nem fér a bőrében és izgat , a bukaresti sajtó egyrésze pedig készpénznek veszi az izgatásokat és jajgat. Csinál nagy lármát oda át és csap akkora zajt a „méltatlanul szenvedő román testvérek sorsa miatt“, hogy azt alig birja a föld. S ezen közben a patriotikus őrjöngés annyira elkapja a nekivadult írókat, hogy már czirkalmot is vesznek elő s nem elégednek meg Erdélylyel, az ők Dácziájukkal, hanem egészen a Tiszáig húzzák meg Nagy Románia határvonalát. Mindezek az őrült cselekedetek csak arról tesznek tanúságot, hogy a magyar nemzet valóban türelmes egy nép. Hogy a magyar állam példátlanul lejális állam s a maga nagyságának, államiságának s ebből folyó hatalmának tudatában kicsinyes dolognak tartja az apró tűszurásokra szuronyával felelni. A román izgatók pedig itt minálunk már rég megértek a börtönőr szuronyainak támogatására. Mert ha ezek az izgatók csak itt minálunk végeznék a teendőjüket, nem szólna hozzá senki sem. A brassói és nagyszebeni oláh újságok papiros háborúja épen semmi veszedelemmel nem járna, lévén azoknak a mérges czikkeknek csak igen kevés olvasója. Hanem hát azok a lapok nem is az erdélyi románság számára vannak írva, azok Romániának, a román sajtónak vannak szánva s ott, amint látszik, termő talajra is lelnek. Az pedig baj. Mi semmi okot nem adtunk rá, hogy a román politikai világ, a mi barátságos szomszédunk ellenséges indulatokat tápláljon irántunk. De ha végre is inkább hiszen az itteni oláh izgatóknak, mint az államhatalom világos tényeinek , akkor az érzelmek kölcsönös megváltozásának kellemetlenségeit nem mi fogjuk elsősorban érezni. (hf) Erdélyi hadseregellátási szövetkezet. Erdély gabonaterméséből földrajzi és népességi viszonyainál fogva a piaczra kerülő mennyiség legnagyobb része belfogyasztásra jut. Épen itt azonban, igen nagyjelentőséggel nyomul előtérbe a hadsereg szükséglete Miként tudva van, a hadsereg terménybeli szükséglete vállalkozói után szereztetik be. A vállalkozó pedig a legolcsóbban szedi össze a gazda terménykészletét, hogy aztán a hadseregnek minél magasabban adja el. Az erdélyi gazdasági egyesület kebelében rövid időn megindul a mozgalom, az erdélyi gazdaközönség önálló hadseregellátási szövetkezet létesítésére Kolozsvár központtal rábírni. Csik megye közigazgatási bizottsága üléséből) Cs.-Szereda, február 9. Megyénk közigazgatási bizottsága rendes havi ülését mai nap megtartván, annak lefolyásáról a következőket jegyeztük föl : A gyűlés tagjai kevés kivétellel jelen voltak. A megye alispánja által a havi ügyforgalomról felolvasott jelentés szerint januárban alispáni iktatóra érkezett 727 ügydarab, miből 669 elintézést nyert Tüzeset két községből jelentetett be 95 frt kárral ; marhalevél-űrlap kiadatott egy hó alatt 11,400; fegyverszabadalom 7 ; utazási igazolvány 15 napra 5, egy éves útlevél 277. Árvaügy. Az árvaszéki elnök jelentése szerint oda mult hóban 655 ügydarab érkezett be s abból 634 drb intéztetett el. Gyámi számadás beadatott 92, gyámság alá került 30, hivatalból felszabadhatott 61, saját kérelmére felszabadittatott 9 árva. A gyámpénztárba befolyt 5119 frt 27 kr, ebből kiadatott az árváknak 1040 frt 47 kr, tőkésittetett 200 frt, maradt a hó végén pénzkészlet 3878 frt 50 kr. Közegészségügy. A megyei főorvos jelentése szerint a közegészségi viszonyok január havában kielégítők voltak. A kórnemző csúzos, hurutos jelleggel bírt, tájkóros betegségek aránylag kevés számmal fordultak elő Szórványosan mutatkozott a heveny fertőző kórok közül: hagymáz, kanyaró, vörheny és csuzos torokláb, de járványnyá egyik sem fejlődött s szelid lefolyással végződött. A csikszeredai közkórházban 47 beteg ápoltatott, kik közül gyógyult 22, javult 1, elhalt 2, s további ápolás alatt maradt 22 beteg. Orvosrendőri hulla szemle és bonczolás 5 esetben történt a megye területén, még pedig 1 erőszakos behatás általi halál, 1 fagyás, 1 elégés, 1 szekér általi agyonroncsolás és 1 véletlen bélrepedés által okozott halálozásnál. Adóügy. A kir. pénzügyigazgatóság jelentését Stratzinger igazgatóhelyettes olvasta fel, mely jelentés az adófizetés eredményét következőkben tüntette elő: 1. Egyenes adóban: a folyó év első negyedére előiratott 76942 frt 52 kr, miből január havában befizettetett 3879 frt 3 kr, mint túlfizetés a múlt évről leszámíttatott 833 frt 24 kr, összesen törlesztve lett 4712 frt 56 kr, maradt hátrálásban 72,229 frt 96 kr, mihez képest az idei eredmény a múlt év hasonló időszakában elért eredménynél 1011 frt 6 krral kedvezőbb. 2. Hadmentességi dijakban : a mult év végén 4947 frt 84 kr hátralék mutatkozott, mivel szemben a múlt hóban 258 frt 54 kr lefizettetett, 8 frt pedig töröltetett s igy 4681 frt 30 kr maradt január végén hátralékban. Itt is az idei eredmény 202 frt 54 krral kedvezőbb. 3. Italmérési adóban : januárban 9393 frt fizettetett le, tehát 6604 írttal több, mint a mult évi januárban. 4. Fogyasztási adóba fizettetett 5235 frt, 2904 írttal több mint a mult év első hónapjában. 5. Jogilleték és díjakban : befolyt 897 frt, 504 írttal kevesebb, mint a mult évi januárban. Közmunkaügy. Az építészeti hivatal jelentése szerint január havában úgy az állami, mint a törvényhatósági utakon a közlekedés akadálytalan volt. A kerületi felügyelői állomások új beosztást nyertek s azok szerint a brassói felügyelő székhelye Maros-Vásárhelyre helyeztetett át. Thieme Károly vállalkozó a csik-somlyói Szt.-Péter egyházmegyének Gyimesben lévő erdő területén egy 25 lóerejü gőzfürészt állított fel, mely gőzgép megvizsgáltatott s ideiglenes használati engedélylyel elláttatott. Tanügy. A kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy a csik Somlyói elemi fiúiskola . MUD-en a két szerzetes tanító vezetésére bízott igvelekkel az első félévi vizsga a mult hó végén stinított meg, meglátogatta s kielégítő eredményt tapasztalt. A csik-szeredai polgári leányiskola első félévi Lapunk múlt számára későn érkezett. A szerk. vizsgálatai mind a 4 osztásban, minden tantárgyból átalában a várakozásnak megfelelő eredménynyel tartattak meg; kedvező előmenetelt tapasztalt továbbá a csíkszeredai gazdasági felsőnépiskola mind a három osztályában megtartott félévi vizsgálatoknál is. Börtönügy. A kir. ügyész jelentése szerint a megye területén lévő bírósági fogházak mult havi személyforgalma 166 volt s ebből elitélt 150. Büntetésidejét kiállotta 66, maradt letartóztatva 84. Bűneset január havában 42 jelentetett be, melyek közül fontosabbnak egy gyujtogatási eset tekinthető. Rabtartási költség czimén 384 frt 99 kr adatott ki s ezzel szemben 25 frt 90 kr lett a felek által megtérítve ; a rabmunka jövedelem pedig 50 frt 65 krt tett. Folyó ügyek. Az e czimen előadott ügyek közül, mint a megyei lakosságot legközelebbről érdeklő ügyet, a megyei közgazdasági előadónak az állam által bérbeadott italmérési jog gyakorlása s a két fél között létrejött szerződési kötelezettségekkel szemben történő visszaélések lehető meggátlása tárgyában beadott előterjesztését említem fel. Nincs nap, mely a nélkül múlna el, hogy minden oldalról panaszt ne hallana az ember a bérlő társaság által áruba bocsátott rész, egészségtelen s mind a mellett méregdrága italokról s mégis sajnosan kellett ezideig tapasztalnunk, hogy sem az arra hivatott pénzügyőri közegek, sem pedig a községi elöljárók az ellenőrzést nem gyakorolták s a nagyközönség rovására és a társaság hasznára egyes visszaélések följelentését elmulasztották ; pedig minden órán lehet a bűnös üzelmekkel találkozni s a följelentésre anyagot szerezni. A legközelebb tartott törvényhatósági bizottság is egyik tagja által beadott indítványból sajnosan értesült azon visszaélésekről, melyek a rossz minőségű és drága italok árulásával a gazdaközönséget érzékenyen károsítják s bizottságot is küldött ki kebeléből eme visszaélések lehető meggátlása iránt készítendő javaslattételre ; addig is tehát, míg eme bizottság netán részletes javaslattal állhatna elő, igen szükséges volt a közigazgatási bizottság beavatkozása. A közgazdasági előadó javaslata, nem említve a helyes indokolást, következőleg szól: „Méltóztassék utasítani a pénzügyigazgató urat, miszerint az italmérés gyakorlása körül felhozott s a bizottság saját tapasztalataiból is tudott visszaéléseket szigorúan vizsgálja és vizsgáltassa meg, s azok meggátlására hivatalos hatáskörében mindent kövessen el s eljárásáról e bizottsághoz tegyen kimerítő jelentést. Ha a közigazgatási bizottság azt tapasztalná, hogy ezen eljárásnak sem mutatkozik eredménye, akkor az ügy azon felkéréssel lenne átteendő a megyei törvényhatósági bizottsághoz, hogy az 1888. évi XXXV. t. sz. 49. §-a értelmében járuljon előterjesztéssel pénzügyminiszter úr őnmgához a legmagasabb árak megállapítása iránt“. A bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta s annak értelmében való további eljárás foganatosítására a pénzügyigazgatót határozatiig utasította. A gyűlésnek egy másik fontos tárgyát a megye alispánja által a vasútépítési költségek mikénti biztosítása tárgyában az 1890. évi 1. t. sz. értelmében 1891 — 1892-re már elkészített s a kormányhoz is felterjesztett utmunka költségvetéshez beadott pótköltségvetés képezte. Szükségessé tette eme pótköltségvetés előterjesztését azon köztudomású körülmény, hogy az új útmunka törvény értelmében a közmunka szolgálmány más alapokra fektettetvén, most már azon 150,000 frt, mely az államúti vállalat nyereményére fektettetett s azon 200,000 írt, mely a közmunka váltságalap bevételeiből lett volna felhasználandó a vasútépítési czélra előirányzott összegből le kell hogy számíttassák s ezen hiány más után pótoltassák. Hogy mennyire szükséges és indokolt volt a pótköltségvetés előterjesztése, kitűnik az a megye alispánja által benyújtott következő indokolásból . Ugron Gábor és Dániel Gábor előmunkálati engedményesek kérésére még az 1886. évi junius 25-én tartott törvényhatósági közgyűlés 14. jkvi sz. a. hozott határozata szerint egy negyven tagból álló bizottság a végett volt kiküldve, hogy az „első székely vasút“ kérdésében egy terjedelmesebb javaslatot dolgozzon. E 40 tagú bizottság ugyanazon év augusztus 1-én összejővén, a vasút létesítését feltétlenül szükségesnek ismerte, annak kijelentésével, hogy elsősorban Gyimesen