Székely Nemzet, 1895 (13. évfolyam, 1-196. szám)

1895-01-01 / 1. szám

Január 1. váb­ta el magától ezúttal is, mint a­ki érzi, hogy a több ízben megújítult kitüntetés elfogadása m­egkissebbíteni látszhatna egész életére kiterjedő munkássága önzetlenségét. Érdemrendek nélkül is az élő honfiak legérdemesebbje Pulszky. Ilyenné emelte őt lelki erélye, sokoldalú hivatottsága és hazafias áldozatkészsége. Pulszky élete szakadatlan lánczolata a ha­zafias érdemeknek. És ezért nézünk meghatott­sággal pályafutásának ez emlékezetes órái elé, midőn formailag búcsút veszén azon munkakö­röktől, a melynek alapját ő vetette meg, a mely­nek irányát ő szabta meg, s a melynek jövőjét­ az általa nevelt írói nemzedék lelkébe oltott szel­lem biztosítja. Neve minden tudományos és jótékony intéz­ményünk évlapjába be van írva és pedig úgy is, mint alapítóé, úgy is mint fenntartóé. Ő semmit nem nézett a körötte lévő anyagi és szellemi javak közül magáénak — írja a „Pester Correspondenz“ — de ő maga egészen és osztatlanul a nemzeté és a magyar szellem üdvét szolgáló intézményeké volt. Életereje s munkássága javát a nemzeti tu­domány dicsőségére, a budapesti nemzeti múzeum felvirágozására fordítá. Valóságos koldulást vég­zett a parlamentben s közéletben, ha ar­ól volt szó, hogy a nemzeti múzeum valamely osztályát kiemelhesse ínséges állapotából. S ha nem sike­rült a közönséget és az illetékes köröket segélyre bírni, hogy elfödje az általa vezetett intézet hiá­nyait, odaajándékozta magángyűjteményét s ma­­gánvagyonát. Egy műintézet felvirágoztatásához más nem­zetek a nagy férfiak egész légióit bírták : nálunk a nemzeti múzeum felvirágoztatását s az évszá­zadok óta fenálló európai gyűjteményekkel való­­ versenyképességét Pulszky Ferencz egyesegyedül s­­ mindössze huszonöt év alatt teremtette m­eg ! Érdeme annál nagyobb, mert ő nem egy osztályt, nem egy tudománynemet, de egy egész tudománycsoportot alapított s nevelt nagggyá nálunk. Ezért marad neve nemcsak addig, a­míg a magyar magyar lesz, de a­mig műveit nemzetek a szellemi óriások nevét ünneplésre méltatják . Pulszky Ferencz neve ünnepelt és áldott. B E L F O L D. — decz. 31. A pártonkivüliek klubja. A pártonkivüliek pártjának köre tudvalevőleg még e hónap 15 én elhatározta, h­ogy állandó klubbot fog fentartani, a­mely­be kültagokat szívesen fogad be. A klubba eddig kültagokat fölvétettek : Antunovics Mátyás­­ kir. közjegyző, Batthyány Károly gróf nagybirto­­­­kos, Batthyány Miksa gróf nagybirtokos, Blasko­­vits Ernő nagybirtokos, Csemeghi Károly nyug. kúriai tanácselnök, Gosztony Géza nagybirtokos, Luczenbacher Miklós nagybirtokos, Máriássy Ján J nos báró főrendiházi tag, nyug. altábornagy, Pe­­j­jacsevich János gróf id., nagybirtokos, Révay I Gyula báró főrendiházi tag, Révay Simon báró I főrendh­ázi tag, Szapáry Géza gróf, kir. főudvar­mester, Timon Ákos dr. egyetemi tanár, Török­­ Albert, volt főispán, Zichy Ferencz gróf kir. tár­s ,.okmester, Zichy Gábor gróf főrendiházi tag,­ Zichy József gróf, volt n­. kir kereskedelmi mi­­­­niszter, Velics Antal dr. birtokos és Ybl Felix dr. nagybirtokos. A SZEKl.n NikMZin '1AKSZAJA. „Boldog újéve­t.“ Nem képzelek boldogabb embert, mint azt, kinek senki sem kíván „boldog ú­j é­v­e­t“, és nem képzelek szerencsétlenebbet, mint a­kinek azt sokan kívánják. Az első nem kap ugyan semmit, de nem is ad ki semmit, míg a másik ha semmit nem kap is, de annál többet kell hogy kiadjon. Aláhúztam a „kell“ szót, mert ma már annyira haladtunk, hogy a gratulánsok nagy tömege nem várja, hanem megköveteli a maga borravalóját. És ez az adó — mert egyébnek nem nevez­hetem — veszedelmesebb az eddig feltalált ösz­­szes adónemeknél. Az adókirovás ellen lehet fe­­lebbezni jobbra-balra, hátralékban lehet vele ma­radni huzamos ideig, jönne­k „adófizetés iránti megin­tések“, felszólítások, azután jön a végrehajtó s csak mindezek után következik a fizetés. Az újévi gratulácziókért járó díj megfizetése ellen azonban nincsen felebbezésnek helye, nincsen idő­­haladék, ott fizetni kell nyomban. A­kinek idegei teljesen rendben vannak, az év első napján még az is sok kint szenved át. Sylvester estéjén majdnem minden embeer fenn virraszt éjfél utánig ; én részemről nem em­lékszem, hogy valaha 2 óra előtt ágyba jutottam volna. El lehet képzelni, mily jól esik az ember­nek, mikor hajnalban első álmából valamelyik zenekar működése felriasztja! A szoba hideg, még nem sűtöttek be, de azért föl kell kelni, hogy legalább egy forintot (ke­vsebbet adni ma már nem sikkes dolog) ki­nyújtson az ember a barna fiúknak, kik az el­múlt évben különféle alkalmakkor gyakran ki­­muzsikálták zsebéből az utolsó fillért is. Mikor az első tisztelgésen átesett az ember, egész nyugodt lelkiismerettel felöltözhetik, mert pihenésről s pláne alvásról tovább szó sem lehet. Az első banda még jóformán be sem tette maga után a kaput, már ott van a második, ezt kö­veti a harmadik, negyedik s csak az Isten tudja hányadik. A nagy zeneszó miatt talpra áll az egész város és megindul a gratulálók serege. Az egyik cseléd bejön tüzet rakni. Addig hozzá sem kezd, mig boldog uj évet nem kiván s be nem zsebeli a maga borravalóját, a másik a czipőt hozza be, — soha még ilyen fényes nem volt. No, ez rászolgált a borravalóra, gyak­ran meggyűlt baja a sáros csizmákkal. Ilyenformán mire felöltözöm, már néhány forintból kivetkezem. Reggeli után én is az Íróasztal mellé ülök és irom egy halom névjegyre, hogy „B. U. E. K.“ Mert kérem alázatosan, a dolog úgy áll, hogy hasztalan írunk alá váltságdíjul a kitett ívekre különböző jótékony czélokra bárminő összegeket, azért még­sem bújtunk ki a kötelezettség alól , haladnunk kell a korral, jobban mondva úsznunk kell az árral. Nekem ugyan — hála istennek — nem sok olyan ismerősöm van, ki múlhatlan­ul elvárja a gr­atulácziót, de igen sok van olyan, kiknek csupa politikából nem mulasztom el boldog újévet kí­vánni. Úgy okoskodtam, hogy ha én szépszámú hitelezőimet megtisztelem névjegyemmel, lesz bennük annyi emberség, hogy egy ideig nem zaklatnak számláikkal. Számításom hitelezőim 10 százalékánál nem csalt meg. Ezeknek elég eszük volt belátni, hogy ha fizetőképes állapotban és kedvben volnék, akkor pénzt küldenék, nem pedig egy névjegyet a sablonszerű „B. U. E. K.“-val. Hitelezőimnek 90 százaléka azonban nem bir ennyi meggondo­lás­­képességgel ; úgy 10 óra tájban egymásnak adták a kilincset a suszterinasok, szabóinasok, boltosinasok s ki tudná még mi mindenféle ina­sok ? Mindenik kivonta a „boldog újéve “ és markomba nyomta a gazdája számláját. Ezek a hitelező urak a körben aligha össze nem beszél­ek, — minden számla hátára ez volt írva: „Kérem kiegyenlíteni, mert sürgős fizetni valóim vannak , különben B. U. E. K.“ Jaj uraim, nekem sür­ősebb fizetni valóim vannak ; még rengeteg sok gratulácziót kell ma honorálnom. Azonban hogy a fiuk fáradsága ingyenben ne lett légyen, meg hogy fi­etőképességem gya­núba hozható ne legyen, ellátom őket úri módon borravalóval. Jön a levélhordó, lerak asztalomra egy ha­lom levelet; már kivülről ismerem, hogy melyik­ben van számla s melyikben „B. U. E. K.“ Most táskájába nyúl. . . . Aká! pénz érkezett, azért kotorászsza a kézbesítő könyvet. Szivem nagyot dobbant. . . . . vájjon mek­kora összeggel lepett meg az öregem ? Hej de elhalványodtam, mikor a levélhordó utalvány helyett egy utánvételéé­tgomtagot adott át. Pedig ki kellett váltanom, mert egy gyűrű volt benne, a­mit Mariskának újévi ajándékul ígértem. Mikor ezen ügyletet rendbe hoztuk, újólag táskájába nyúlt. Újabb remény . . . újabb csalódás. A „Posta könyv“-et, az ő újévi gratuláczió­­ját nyújtotta át. Hát ennek csakugyan szívesen adok borra­valót. Elég mostohán van fizetve, télen, nyáron, esőben, hóban, olvasztó melegben, csikorgó hi­degben egyformán kell teljesítenie szolgálatát. Még aztán hány kedves levelet s még kedvesebb utalványt hozott egy éven át! — Mindezeket el­gondolva, annyira elérzékenyedtem, hogy majd­nem bocsánatot kértem, a­miért csak 2 forintot adok. Mikor eltávozott, akkor jutott eszembe, hogy talán 1 forint is elég lett volna, — hisz nem csupán kedves leveleket, de rossz híreket és számlákat is hordogatott! — No, de hát ennek sem ő az oka. Jött azután lapkihordó, kéményseprő — pedig nem vagyok házas ember, — hordár borbély inas, frakkeres stb. stb. hasonló foglal­kozású ember. Fülemben már úgy zúgott a sok „Boldog újévet kívánok“, hogy menekülnöm kel­lett, ki a szabad levegőre. Vederből cseberbe! Az után már az ismerősök is e szavakkal köszöntöttek, s mire a vendéglőig értem, tökéle­tesen el voltam szédülve. Benn a vendéglőben sem volt jobb dolgom. Asztaltársak, ismerősök, vendéglős, vendég­­lő­né, kasszk­os kisasszony, főpinczér, ételhordó pinczér, borfiu unisono harsogták felém, hogy „boldog újévet kivánok.“ Istenem ! azzal a sok boldogsággal, melyet ma az én nyakamba kívántak, hány boldogtalan embert tudnék egész életére boldoggá tenni. Ebéd közben az a mentő gondolatom tá­madt, hogy a további jókivánatok elől a kaszi­nóba menekülök. Ott is jut ugyan belőle, de annyit még elbírok, s fizetni sem kell érette. Alig léntett be a kaszinó helyiségébe, jött felém nagy hajlongva a szolga. — Tudom már, tudom már, — kiáltottam rá, — ne is szóljon egyet se. Boldog újévet ki­ván ugy­e ? Ne fogja, itt van ! Utolsó forintomat adtam oda. A kötnivaló egész éven át rám se nézett, — most pedig mily előzékenyen segíti le a téli ka­bátomat, veszi el botomat és kalapomat! A játszó szobában már sokan voltak. SZÉKE­LYN­E­M Z ETT. Irodalom és művészid. Uj divatlap. Lapunk előfizetőinek melegen ajánl­juk „Az Évszak“ czimü divat és kézimunka folyó­iratot, szépirodalmi melléklettel, melynek első száma Fáylné-N­entaller Mária szerkesztésében és Grill Ká­roly cs. és kir. udvari könyvkereskedő kiadó, most jelent meg. A páratlanul szép kiállítású lap a legújabb divat- és kézimunka újdonságokon kív. mulattató olvasmányokat, háztartás, kertészet körébe vágó czikkeket, állandó könyvszemlét tart fenn, mely rovatában kiválóan a nőket és anyákat érdeklő köny­veket ismerteti, érdekes közleményeket nyújt a mű­vészet, társasélet köréből, továbbá különös figyelmet fordít a nők világában előforduló eseményekre. Vi­déki előfizetőinek minden kérdésére legszívesebben válaszol és esetleges jó tanácsokkal szolgál. „Az Évszak“ megjelenik minden hó 1-én és 16-án színes borítékban és színezett divatkép-, vala­mint szabás-iv melléklettel. Előfizetési ára a sárga kiadásnak (évenként 28 színes divatképpel) 1 évre 6 frt, negyed évre 1 frt 60 kr. A zöld kiadás (évenként 12 színes divatkép­pel) ára : 1 évre 4 frt, negyed évre 1 frt. Mutatványszámok ingyen bármely hazai könyv­­kereskedés vagy a kiadó Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedésében. Budapest, V. Dorottya­ utcza 2. sz. kaphatók. KÜL­F­Ö­L­D. — decz 31 Crispi menni készül. Róma, dec­.. 28. A Dirittó jelenti, hogy Crispi el van szánva a le­mondásra ; politikai barátaival ezt már tudatta is. Kétes azonban, hogy végleg akar-e visszavo­nulni, vagy csak ideiglenesen, a­míg az okirat­­kérdés el lesz intézve. Cavalotti kijelentette, hogy a­mit eddig el­­mondott, csak harmadrésze annak, a­mit tud és ezért ne kényszerítsék arra, hogy még többet is beszéljen. Róma, decz. 28. Cavalotti levele sem volt képes megtörni az ország közönyét, melylyel ez­­ parlamenti zavarokat nézte. Sehol semmi rend­­zavarás, vagy csak a legcsekélyebb manifesztá­­­zió. A mozgalom úgy mint eddig, most is vál­­ozatlanul csak a politikai körökre szorítkozik. Azok a társadalmi körök, melyek az udvarral kriitkezésben állanak, meglehetősen osztatlanul frispi ellen hangolják, a korona azonban szilárd­sul ragaszkodik abbeli nézetéhez, hogy Crispi, ti az­ országot a lehető legrövidebb idő alatt megmentette a politikai és pénzügyi összeomlás­ól, joggal tarthat igényt a korona és a nép hálására és hogy talán ő is az egyetlen államférfi, ti a jelenlegi viszonyok közepette Olaszország szükségeinek eleget tenni képes. A koronával több oldalról megértetni igye­keztek, hogy nem kellene ép az ellenzéknek Crispi örökébe lépni, hanem hogy talán Saracco­zenátor, közmunkaminiszter lehetne utóda. Bár­­mint áll is a dolog, annyi tény, hogy Crispi ma­r teljes mértékben birja a korona bizalmát. A korona e nyugodt és szilárd magatartását az­pari és kereskedelmi körökben is dicsérik és lágyon üdvösnek találják. VÁRMEGYÉK. Országgyűlési képviselő-választók Három­­székvármegyében. — Háromszék vármegyének az 1895-ik évre összeirt kép­viselő választói száma kerületenként — — decz. 31. I. S­e­p­s­i-Szen­tgy­őr­g­y város­i V­á­lasztókerüle­t, 1894. 1895. 1. Régi jogon..................... 104. 91. 2. Földbirtok után .... 110. 108. 3. Házbirtok „ . . . . 76. 74. 4. Jövedelem „ .... 154. 169. 5. Értelmiség „ . . . . 79. 74. Összesen 523. 516. II. Kéz­divásár­hely v A­rosi kerü­l­e­t: 1894. 1895. 1. Régi jogon...................... 279. 273. 2. Házbirtok után .... 12. 14. 3. Jövedelem „ .... 252. 249. 4. Értelmiség „ .... 26. 31. összesen 569. 567. III. Bereczk városi kerület: 1894. 1895. 1. Régi jogon...................... 158 150. 2. 5-ik­k szerint .... 1. 1. 3. Jövedelem után .... 25. 29. 4. Értelmiség........................ 15. 15. Összesen 199. 195. IV. Kézdivásár­helyvidéki kerül­e­t: 1894. 1895. 1. Régi jogon..................... 1956. 1795. 2. Földbirtok után .... 100. 110. 3. Házbirtok „ . . . . --._­4. 5. §. szerint...................... 43. 51. 5. Jövedelem után .... 30. 45. 6. Értelmiség „ .... 110. 100. 7. Füstök után...................... 26­60. Összesen 2265. 2325. V. Kovásznál választ­ó­k­e­r­ü­e­t : 1894. 1895. 1. Régi jogon...................... 1042. 1099. 2. Földbirtok után .... 7. 4-3. Házbirtok . .... --. 4. 5. §. szerint ...................... 66. 51. 5. Jövedelem után .... 113. no. 6. Értelmiség után .... 81. 84. 7. Füstök után . . . . . 19. 22. Összesen 1328. 1270 VI. Ilyefalvi választókerüle­t: 1894. 1895. 1. Régi jogon...................... 1158 1124. 2. Földbirtok után .... 99. 90. 3. Házbirtok „ ... . .. 2- 1­4. 5. §. szerint...................... 69. 90.­­ 5. Jövedelem után . 135. 146. 5. Értelmiség „ .... 144. 139. s 7. Füstök után...................... 75. 77.­­ Összesen 1680. 1668.­­ 4. 5. §. szerint...................... 5. Jövedelem után .... 6. Értelmiség „ .... 7. Füstök „ ■ • • • ________________ Összesen 7691. 7529. 1. szám. mi 1894-hez hasonlítva 162 választóval keve­sebbet mutat az 1895-ik évre. Kelt­e-Szék­tgyörgyön, 1894. decz. 31 án Potsa József, főispán. VII. N­a­g­y-a­j­t­ai választókeszü­l­e­t, 1894. 1895. 1. Régi jogon . . . . . 788. 745. 2. Földbirtok után . ... 49. 51. 3. Házbirtok után .X. 1­3. 5. 4. 5. §. szerint . ... 3. ---. 5. Jövedelem után . ... 91. ■98. 6. Értelmiség . ... 67. 64. 7. Füstök „ ... 26. 25. összesen 1027 988. összesen a két választókerületben van vá­lasztó : 1894. 1895. 1. Régi jogon . . . . . 5485. 5341. 2. Földbirtok után . . . . 365. 363. . 3. Házbirtok „ ... 91. 95. ■ 182. 800. 522. 146. 193. 846. 507. 184. VIDÉK. Iskola és egészségügy. Árkos, decz. 29. A „Székely Nemzetiben (191. sz.) egy közle­­t jelent meg, mely Árkosnak az egészségi ügyé­vel foglalkozik. Tudva azt, hogy becses lapja az igazság számára mindig nyitva áll, bátorkodom a közönség tájékozása végett, a nevezett közlemény­hez egy pár megjegyzést fűzni. Előre bocsátom azt, hogy nem akarok vitát kezdeni, hanem való és szá­raz tényt mondani s e tényekkel szemben legfeljebb szofizmákkal lehetne harczolni. A nevezett czikk súly­pontja az, hogy Árkosnak az egészségügyi állapota megváltozott azóta, mióta az árkosi leány­gyermekek egy része Kőröspatakra jár át a leányiskolába. (?) Ily dolgot józan gondolkodású és igazán érző ember sem nem állít, sem el nem hisz, még úgy elolvasásra sem. Még inkább nem hiszi el, ha tudja, hogy ez a leányiskola csak két éve múlt, hogy fennáll, teh­ét ily rövid idő alatt nem változtathatta meg a világot, aztán a fennállása előtti járványokat, (a­mely nem is gyermekek között volt) sem lehet neki tulajdoní­tani. Jó lesz észre­venni azt is, hogy a nevezett közlemény maga mondja, hogy a tavaly is megkap­ták a gyermekek a járványt a szünidőben. Tehát akkor, mikor a gyermekek nem is jártak iskolába. Ezek az állítások tehát már magukban hordják hamisságukat és logikai tarthatatlanságukat, de kitetszik belőle az, hogy a czikk semmivel igen nagyot akart mondani. — Lássuk most azt, a­mire felhívja a hatóságot. Hogy mibe és miért szóljon és lépjen közbe a hatóság, nem érthetjük meg, ha tud­juk a következőket. A népiskolai törvény (1868. 38. t. sz.) m­egengedi, hogy a gyermekek más hely­ségbe járjanak iskolába (6. §.) még akkor is, ha a távolság egy fél mértföldet tesz ki (46. §.) ennyi pedig a két helység közt, a gyermekek által járt nézet után nincs. Ha az iskola piszkos, egészségtelen.

Next