Székely Nemzet, 1897 (15. évfolyam, 1-194. szám)
1897-01-02 / 1. szám
Január 2.SZÉKELY NEMZET. alapján engedélyezett, magánosok általi használatnál ilyképen való ábrázolása végett ezennel közzéteszem, amint következik : Magyarország külön (kis) czimere. Hasított, vagyis egy függélyes vonnallal ketté osztott pajzs ; jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stilizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma magasságú, s középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — ágú koronából kiemelkedő román ízlésű úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben széleskednek. A pajzs felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimű műve: „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleirása, Budapest 1896. rajzaiban és mellékleteiben leirjék. Czimertartó: két lebegő angyal, Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül váltig ér és sö-tét-szőke vagy világos barna Typusuk: serdülő , ifjú és sohasem nő. . A magyar korona országainak , egyesített (közép) czímere. Áll egy nagyobb külső pajzsból, melynek , közepét egy kisebb belső pajzs fedi. J . A középpajzsot Magyarország külön czimere is foglalja el. Hasított vagyis egy függélyes vonallal , ketté osztott pajzs , jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló , nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüstkereszt. A hármas halom heraldikailag van c stilizálva, tehát nem a halom természetes alak- [ t] ját adja vissza. A három halom közül a két j e szélső egyforma magasságú, a középső kiemelkedő, d e hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három j0 nagyobb és két kisebb — ágú koronából kiemelt 1 j, kedő román ízlésű, úgynevezett talpas-kereszt ,e melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmej,netben szélesbednek. ! a A külső pajzs négy mezőre úsztatik. 1 j. Ezeknek elsejében Dalmáczia czimere : három koronás arany, tehát vörös száj és nyelv ij nélkül leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék , a mezőben. A másodikban Horvátországé: ezüsttel és y, vörössel huszonötször koczkázott pajzs, úgy, hogy y, az első koczka ezüst, a második vörös és igy y tovább öt-öt koczka egy sorban, míg az ötödik T sorban a huszonötödik ezüst koczkával végződik. A harmadikban Szlavónia czimere : a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes szinű nyest jobbra is fut; a felső kék mezőben hatágú arany csillag. A negyedikben Erdély czimere : vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas színe fekete, jobbra tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold, az alsó arany mezőben hét (fenn négy, alant három) vörös három orma vár. A várat ormós bástya és abból kiemelkedő, két lőréssel ellátott három ormu torony képezi; a váron nyílt kapu látszik. A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume czímere látható : vörös mezőben kék bélésű és szalagos herczegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel ; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a víz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. Az elősorolt részekből egyesített czimer felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak, a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimű műve : „A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1896. rajzaiban és mellékleteiben leírjuk. Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötétszőke vagy világos-barna. Típusuk : serdülő ifjú és sohasem nő. Budapesten, 1896. évi jan. hó 12-én. Báró Bánffy Dezsői, s. k. m. kir. miniszterelnök. A SZÉKELY NEMZET TÁHOZAJA. Az apa haragja. Messziről fehérült a Mokos Pál két czimeres ökre, amint a hajtásban nagy lomhán ballagnak a barna ugaron. Lágyan omlik a jó esőverte föld a fényes ekevasról, szép egyenes csíkban úgy borul egymásra a kövér hasítás kora reggel óta. Mokos Pál lehorgasztott fejjel jár az ekéje nyomában, mintha nem kormánykép fogná a két szarvát, hanem úgy pihenne a két keze rajta. Néha meg-megzördül a járomszög láncra, vagy összekoppan a két hatalmas állat szétálló czímere, ilyenkor fölveti bura hajtott fejét, mintha mély álmából verné föl valaki. A nyirkos lapályban, ahol apró káka verte föl a füvet, egy régi giz-gazos petrencze tetején tarka madár csetteg magát billegetve. Most hirtelen elszáll. Nincs már maradása; a haldokló berek elárulja fészkét s a lepergő levél kergeti a szegényt határról-határra. Bár vele mehetne Mokos uram erről a vidékről, ahol a szomorú ősz még szomorúbbá teszi, ahol úgy érzi magát, mint a hajléktalan vándor. Mert mit ér ez a föld, az a fehér tanya, ha üres a tűzhely, ha nincs kire hagyni, ha nincsen senkije, akiért fáradjon, ha a mindenható magához szólította azokat, akiket oly igazán szeretett. Ma két esztendeje, hogy eltűnt az egyetlen leánya, a gyönyörű Agnes , úgy írta meg útról a szörnyű szégyenét. Verje meg az Isten azt a Vida Ferkót, a szélmolnár fiát, aki hitegette, csalogatta, aki miatt elpusztult az a lány, tán éppen valami útszéli árokban. Az ő lelkén szárad, hogy a felesége, az áldott jó asszony, a lány gondos nevelője sírba szállt azóta tenger bánatában, hogy az ő élete azóta rosszabb a halálnál. Sajnálta is mindenki szegény Mokos Pált. Csak gonosz szomszédja, a ravasz Duzs Máté örült Mokos haján s siet is átkiáltani a buczka tetejéről: — Tán kincset keres kend az eke nyomában ? Épen fordulóhoz értek. Haragosan veti ki ekéjét. Nagyot villan a kopott ekevas az őszi verőfényben, úgy hagyja az ekét, ahogy kivetette, féloldalvást, a tézsfát is leveti ökrei nyakáról, aztán rágyújt a pipájára, s végig néz a szép darab földön : — Hej, Ágnes, Ágnes, te rád várt ez a szép gazdaság, ház, szőlő, töltött verem, tömött láda! Miért is mentél el, miért nem borultál apád, anyád elé bocsánatért, irgalomért könyörögni? Nem ! Jól van ez így, az Isten akarta. Tán megölte volna szörnyű haragjában, szégyenében. Hiszen még most is, csak a minap, mikor összezördült Duzs Mátéval a mesgyekérdés miatt, mikor az az ember azt vágta a fejéhez, hogy: Jobb lett volna, ha a leányára vigyáz kend, — kitört iszonyú haragja, s majd hogy agyon nem ütötte. Jól van ez igy. Elszökött a lány szörnyű szégyenével, a szegény jó anyja nem pirul miatta, ő pedig leéli azt a pár esztendőt, ami még hátra van, csak ne bántsa senki. S különösen Vida Ferkót, a szélmolnár fiát, azt ne lássa soha. Megüzente neki azon a szomorú napon, hogy kerülje, ahol csak kerülheti a Mokos Ágnes apját. Nem is látta azóta, csak a múltkor kezdett üzengetni ebadta bitangja, hogy bocsánatot kér, hogy szeretné ő a leányt halála perczéig, hogy el is venné ő, hogy utána menne a világ végére, de hát hol keresse ? Mokos Pálnak nincs vajból a szíve, elkergette a közvetítőjét. — Hírét sem akarom hallani annak a bitangnak ! Mégis néha-néha, mikor az alkonyat borul a határra, amikor befelé húzódik minden élő állat, — eszébe jut a kialudt tűzhely, az elhagyatottsága. Ilyenkor tán meg tudna bocsátani annak a leánynak, tán még a Ferkót is befogadná. — Nem ! Nem ! kiverné őket a — fatutyával együtt, így tépelődik Mokos gazda ott a fordulónál . . . Rá alkonyodott. A mucsi láposból hallatszik a bölény buffogása : eső lesz. Lassan készülődik. Egy keskeny nyíláson belátni a nádas közepébe. Oda tűz a lehanyatló nap sugárkévéje a zöld víz tükrére, hol azok a kis fekete pontok, a szárcsák úszkálnak, melyek most hirtelen lármás locsogással szinte futva, majd félig repülve nekizúdulnak a nádas sűrűjének. Valami megzavarta őket. A kacska Duzs gyerek volt. Hát ez mit akar — kérdi magától Mokos gazda — csak nem az apja küldi megint egyezkedni ?“ — Hé te hó ! össze ne törd magad a nagy sietségben ! — Pál bácsi, Pál bácsi, — lihegi a gyerek hazagyütt az Ágnes ! Mokos Pál beletántorodott a lágyszáz ugarba egész a czizmaszáráig, elbusul előtte az egész mindenség. Kiáltani akart, de torka összeszorult, hirtelen odakapott az ösztökenyélhez, kihúzta, megrázta, aztán lelkendezve, bukdácsolva futott keresztül-kasul a süppedő ugaron a tanya felé. A köcsögtartóvál, a pitvarajtóban az aszszonynép ácsorgott, s nagy ijedten álltak félre utjából, félve mutogatva : — Odabenn az Agnes. Mokos Pál berontott. Aki odabenn volt, egykét jó ismerős, kifutott előle. Az ajtó becsapódott a színéből kikelt ember után, hogy rengett a ház belé. Kívül az asszonyok egyre sopánkodtak, súgtak-bugtak, kezüket tördelték : — Jaj istenem mi lesz most ! Ott benn pedig csendes minden. (Óh mily iszonyú ez a nagy csendesség !) Az akol sarkánál valaki tart erre. Vida Ferkó ! Az asszonyok elé futnak s rimánkodnak : — Jaj ne menj be Ferkó, jaj megöl téged is. Vida Ferkó utat nyit magának s beront a pitvarba Egy pár bátor asszony besuhan utána. A pitvar üres. Ferkó hallgatódzik. Olyan csendes minden, hogy a legény szive dobogása is hallatszik amint odateszi a kezét a kilincsre. Egyszerre megnyomja, elszántan betoppan, s öklét felemelve ordítja : — A fiamért jöttem ! Az asszonynép sikolt, a merészebbje bekandikál az ajtón: várjon mit látnak? Mokos gazda ott ül a tulipános ládáján, ölében egy barna, gagyogó kis gyermek, mellette a leánya. Csókolgatja hol egyiket, hol másikat. Vida Ferkó keze lehanyatlik, amikor meglátja, úgy ellágyult akár csak egy gyermek, mikor Mokos Pál fölkelt, eléje ment, s kezét szorongatva egyre mondogatta : — Édes fiam kerülj beljebb nálunk, ne vidd el az én kis unokámat! Dayka Antal: BELFOLD — január 2. Mandics metropolita beiktatása. Fényes ünnepséggel ment végbe Maidics Miklós eddigi dolnja-tuzlai ortodox metropolita beigtatása az öreg Nikolajevics György elhunyta folytán megürült dobro-bosznai (szerajevói) metropolitai székbe. Mandics Miklósnak ez alkalommal tanúsított magatartása, valamint összes nyilatkozatai arra vallanak, hogy Kállay Béni államférfiús emberismeretéhez méltóan most is megtalálta a kellő férfiút a kényes pozíczióra. Az uralkodó, az egyház és a nép érdekeihez való hűséget proklamálta Mandics további működésének is alapelvéül, hogy uralkodójához, egyházához és hazájához hű népet neveljen. A szerajevói új ortodox metropolita következetes marad e képen önmaggához, mert már Dolnja-Tuzlában bizonyságot tett papi erényeiről, kifogástalan jelleméről üdvös és eredményes tevékenységével. Derék munkatársa Kállay Béni politikájának, amely arra törekszik, örvendetes eredménynyel, hogy kölcsönös szeretet és egyetértés uralkodjék a különböző vallásfelekezetek között, amelyek, hogy mindannyian zavartalanul gyakorolhassák hitüket, arra szigorúan felügyelt a bosnyák-herczegovinai országos kormány. Mandics Miklós mint egykoron a horvát országgyűlés által a magyar országgyűlésre küldött képviselő Budapesten is ismert egyéniség. Előkelő gondolkozás, ritka energia, nagy munkaerő jellemzik ; modern ember tetőtől-talpig, aki gyűlöli a klikk-politika alattomos cselszövényeit. Egyik testvére honvédhuszár ezredes. Tartalékos tisztek kinevezése. A karácsony 1331 közös hadseregbeli tartalékos tiszthelyettesnek, hadapródnak és altisztnek hozta meg a tiszti kardbojtot. Az 1331 új tiszt közül 1150 tartalékos tiszthelyettes és hadapród volt, 180 tartalékos altiszt. A kinevezett tisztek közül 637 a gyalogsághoz, 35 a tábori tüzérséghez, 45 a zártüzérséghez, 20 a hidászcsapathoz, 21 a vasúti- és táviróezredbe, 32 az egészségügyi csatáihoz, 216 a szekerészekhez tartozik. Nagyon mostohán bántak a tábori tüzérekkel ; 450 tartalékos tiszt és hadapród közül csak ötöt nevezek ki tartalékos hadnagygyá ; a többi 30 taralékos altiszt volt Most közli a hadsereg rendeleti lapja a legutóbbi évben végzett egyéves önkénteseknek tartalékos tiszthelyettessé és kalottá való kinevezését is. Tiszthelyettes lett 926 gyalogságbeli, 67 vadász, 10 a lovasságbeli, 107 ábori tüzér, 16 vártüzér, 5 hidász, 9 a vasúti is táviró ezredbeli, 11 az egészségügyi csapatbeli, 9 szekerész-hadapród. Tartalékos hadapród ett: 1279 gyalogsági, 123 vadász, 114 a lovasági, 222 tábori tüzér, negyvennyolcz vártüzér, hát hidász, 135 vasúti és távíró ezredbeli, huronnégy egészségügyi csapatbeli, 99 szekerestartalékos altiszt. Summa summarum az idén kieveztek 1332 tartalékos tistét a tavalyi 1187-es vemben, 1360 tartalékos tiszthelyettest a tavlyi 997-el szemben, 2770 tartalékos hadaprólat a tavalyi 1456-al szemben. Ennyi kinevezés , tartalékban még nem történt egyszer sem, azóta törvény az általános hadkötelezettség. Irodalom és művészet, víg elbeszélések. Közöltük, hogy Dézsi Mihály, a fiatal írósereg eme tehetséges ifjú tagja „Vig elbeszélések“ czímen egy könyvecskét fog kiadni. Az elbeszélésekből mutatványul egyet lapunk tárcsájában közre is adtunk volt. Most kezünkben van a csinos és a mai igényeket külső kiállításában is kielégítő könyv, özv. Harmath Józsefné tordai nyomdájának produktuma, melynek becsületére válik az ízléses kiállítás. A külső csínnak megfelelő a béltartalom is. Mert az a 13 elbeszélés, mit magában fogad, valóban élvezetet nyújt az olvasónak egészséges humorának kellemes derűjével. A mű szerzőjének dicséretére s előnyére válik, hogy az élet visszásságait s alakjainak ferdeségeit oly élénk megfigyeléssel állítja elénk. A társadalom egyik-másik problémáinak felfogásában egészen tisztult gondolkozásmódra vall a könyv. Irálya nem dagályos, de magyaros és élvezetes s még népiességében sem túlzó Szívesen elismerjük, hogy a mű nemcsak arra alkalmas, hogy azalatt a pár óra alatt, míg átolvassuk, kedélyünket a humor derűjében füröszsze, hanem komoly utasításokat és tanácsokat is tud adni a társadalmi érintkezés és eljárás külömböző alkalmaihoz. A ma megrendelhető 80 kvért szerzőnél F.Szováthon, utolsó posta Mocs. Kolozsmegye. Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben czimü nagy hon- és népismertető vállalatból közelebb a 266 füzet jelent meg. Ez „Magyarország“ V. kötetének a harmadik füzete s az egészet az „Építészeti emlékek Felső-Magyarországon“ czimü dolgozat tölti meg, amelyet e szak kiváló művelője, Pasteinek Gyula irt. A tanulmánynak ez a része a csúcsíves építészet emlékeinek van szentelve ; sorra veszi Felső-Magyarország e nemű nevezetességei közül főleg a kiválóan jellemzetes egyházi építményeket, templomokat, kolostorokat, melyeket alapos műtörténeti fejtegetésekkel ismertet. A tanulságos dolgozat valóságos kis monográfia, melyben a szerző legnagyobb részt a helyszínen személyes vizsgálódások alapján szerzett tapasztalatait és tanulmányozását foglalja össze, sok új részlettel gazdagítván hazai műrégészetünknek nem épen gazdag irodalmát. A befejezést még itt sem lévő érdekes dolgozatot kilenc sikerült rajz díszíti, melyeket Dörre Tivadar, Háry Gyula, Kimnach László és Rauscher Lajos ismert művészeink készítettek A vállalat a m. kir. államnyomda kiadásában jelenik meg minden hónap 1-én és 15-én. A színes borítékba foglalt, két évre terjedő és számos szép rajzzal ékesített füzetek bármely könyvárusnál megrendelhetők akár egyenként 30 krajczárjával, akár hosszabb vagy rövidebb időre szóló előfizetés útján. Előfizetési árak : egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr, félévre (12 füzet) 3 frt 60 kr, negyedévre (6 füzet) 1 frt 80 kr. A kiadvány Révai testvérek bizománya. KÜLFÖLD. — január 2. Az uj szerb minisztérium. Az uj szerb kabinet tagjairól a következő életrajzi adatokat jelentik. Sz imics, miniszterelnök, és külügyminiszter, eléggé ismeretes alak ; az a gyorsaság, melylyel az új mérsékelt radikális kabinetet megalkotta, bizonyság rá, hogy a kormányzásra hivatott emberi határozottságát mindenütt igen szimpatikusan fogadták. Miskovics tábornok hadügyminiszter, a királynak kiskorúsága alatt egyik tanítója és vezetője volt, most pedig igen bizalmas embere. Politikai pártállására nézve mérsékelt liberális. Vuics dr. pénzügyminiszter a radikális kormány alatt több ízben volt miniszter, pénzü gRMEGYÉK. Háromszékvármegyének 1897. évre megállapított országgyűlési képviselő választói kimutatása. I. A nagyajtai kerületben. IV. A kézdivásárhelyvidéki választókerület. 1897 1896 KtX.b' a) Régi jogon..............................691 716 — 25 b) Földbirtok után . . 68 61 —— 7 c) Házbirtok után .... 44 — d) Föld és házbirtok után együtt --- ---— e) Jövedelem után . . 99 96 + 3 f) Értelmiség . 69 69— g) Füstök után 1 26— 25 összegen 957 972— 15 II. Az i 1 y e f av i válaszókerületben. 1897 1896 Különbség a) Régi jogon. . . 1027 1069 — 42 b) Földbirtok után . 104 104— c) Házbirtok. 1 — d) Föld és házbirtok 119 104 + 14 e) Jövedelem . 133 131 + 2 f) Értelmiség . 150 141 + 9 g) Füstök után 78 76 + 2 összesen 1611 1626^^ 1á III. A kovásznai kerületben. 1897 1896 Külömbség a) Régi jogon . . . 950 961 — 11 b) Földbirtok . . . 49 15 + 34 c) Házbirtok— — — d) Föld és házbirtok 28 46 — 18 e) Jövedelem . 123 123 __ f) Értelmiség . . . 86 85 + 1 g) Füstök után . 22 21 + 1 Összesen 1258 1251 + 7 1897 1896 Különbség a) Régi jogon . . . 1829 1881 — 52 b) Földbirtok . . . 117 109 + 8 c) Házbirtok . . .11 d) Föld és házbirtok 70 55 + 15 e) Jövedelem . 42 48 — 6 f) Értelmiség . . . 110 107 + 3 g) Füstök után . . 60 60— Összesen 2229 2261 — 32 1. szám. gyekben kiváló szakember, a mérsékelt radikális párthoz tartozik. Gyorgyevics Mikó belügyminiszter, az eddigi radikális kormányok alatt többször volt pénzügyi, majd külügyminiszter ; midőn 1893-ban párisi követ volt, egy Lauthier nevű anarkista merényletet követett el ellene egy vendéglőben s késével mellébe szúrt. Sebéből csak igen nehezen gyógyult ki. Pártállására nézve a mérsékelt, úgynevezett udvari radikálisokhoz tartozik s a királynak teljes bizalmát birja. Velimirovics, a közmunkák minisztere, a radikális kormányok alatt többször ugyanezt a tárczát foglalta el; mérnök ember s kitűnő szakférfiú; a kabinet radikális tagjai közül ő az egyedüli erős színezetű radikális. Krerics kereskedelmi, illetőleg földmivelésügyi miniszter, azelőtt tanár volt a belgrádi egyetemen ; mérsékelt radikálispárti. Milovánovics Milán dr. igazságügyi miniszter szintén egyetemi tanár volt előbb. A bécsi osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződésben ő volt Szerbia egyik képviselője. Tudós, képzett ember, a mérsékelt radikális pártnak egyik legtevékenyebb tagja. Nikolics Andra vallás és közoktatásügyi miniszter a radikális kormány alatt külügyminiszter volt. Gyorgyevicscsal az udvari radikálisokhoz tartozik és Sándor király fő bizalmas embere.