Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)
1906-01-08 / 3. szám
Január 8. és az ellen való védekezés, a gyógykezelés hiányzik, nem engedélyez a jövőben. Rendkívüli jelentőséget látunk e kijelentésben, mert ahány olvasó könyvet átlapoztunk, abban minden csodabogarat felfedeztünk, de vajmi keveset abból, ami a népnek igazában hasznára van. Ki, mi fontosabb a tengeri kígyók életrajza, vagy a hazai embermentés feladata? A nemzet igazán nem él meg a tárgyi mellékmondatok szajkó módra való eldarálásából, de fontos államérdek, hogy a nemzeti erő nemzeti vagyont gyűjtsön, márpedig ezt csak akkor teheti, ha a kenyérszerzés szolgálatában egészséges emberek hasítják a barázdát, izmos karú iparosok ütik a vasat. A tanítókhoz intézett rendelet bőven ismerteti a védekezést, javarészben azokat, melyeket lapunk intelligens olvasói úgy is ismernek. Mi, amidőn megemlékezünk a rendeletről, tulajdonképpen a rendelet lényegét akartuk kiemelni, amely nem más, mint az, hogy a néppel kell megismertetni a bajt, a kárt, a gyógyítást és a védelmet. A sors rendelésébe csökönyösen megnyugvó nép hitét, a tanítóknak szívből jövő szava, a tanítás igazsága, az észszerűen bevezetett védekezés, a jól felfogott akció — anélkül, hogy a rémről elkeseredetten beszéljen a tanító— nagyban megváltoztatja és rövid időn belül érezhető lesz az eredmény. Kívánatos ez nagyon. Végre is bele kell nyúlni ebbe a darázsfészekbe: elég volt a baj konstatálásából. Ez az után csak egy lépés volt, haladnunk kell, mert soha sem érünk czélhoz. Márpedig nagy utat kell addig megtennünk, míg a nép felvilágosodottsága utunkat tisztára sepri és hazánk jövője reményében, örömeink rózsafáit beültethetjük. A tanítók bizonynyal tudni fogják teendőiket. Ebben nem kételkedünk, mert múltjuk a mellett szól, hogy hivatást teljesítő emberek lesznek ők a jövőben is. Bár igen nehéz szerepük lesz, de az embermentés fontos szolgálatában mellettük lesz a sajtó, a szép czélért dolgozó társadalom.. És ha a tanítóknak — ha hosszasan is — egyszer sikerül e fontos misszióban jelentős eredményeket elérni, ők döntik be igazán Bizáncz kapuját, melyen belül az ország jutalmat osztó népe tanítóit fogja tisztelni. Nyomban fel is olvasta előtte az indokolást s ezután Békásit átkisérték az ügyészség fogházába. Ugyancsak két órakor letartóztatták Révy Nándor dr. ügyvédet is, egyikét azoknak, akik a főispán érkezésekor bementek a kupéba. A helyzet. Budapest, január 6. Letartóztatások Debreczenben. Budapest, január 6. Tóth János rendőrfőkapitány ma délután két órakor letartóztatta Békási Jenő debreczeni lapszerkesztőt. Tizenegy órára idézte be a főkapitány a rendőrségre Békásit, de nem jelent meg. Erre Tóth csendőröket küldött érte, de nem találták odahaza a szerkesztőt. Délután két órakor Békási megjelent Tóth János szobájában és alig hogy belépett, a főkapitány így szólt hozzá: — A büntető törvénykönyv 141-ik szakasza alapján ezennel letartóztatom önt, tett törülközővel. Ellenben a fogait a legtöbb kínai nagyon gondozza. Az öltözködés után következik a reggeli ima, ami körülbelől anynyiból áll, hogy a kínai őseinek a szelleméhez intéz rövid fohászkodást. Ezután következik a reggeli, természetesen tea, amelyet néha hidegen isznak. A kínai sokkal kevesebbet eszik, mint a fehérember s inkább növényevő. Amit a különleges kínainyalánkságokról, a főtt békáról, mézbe mártogatott vak egerecskéről, stb.-ről imák az utazók, az mind túlzás. Azt is írják, hogy a kínai különösen szereti a patkány sültet. Ez sem igaz, a kínai sokkal többre becsüli a rizst, mint a patkányt, amelyet csak akkor eszik, ha a nagy árvizek idején éhínség tör ki. Ellenben igaz az, hogy a fekete kutyát és a macskát nagyon szeretik, különösen Dél- Kínában, ahol azonban ez a pecsenye csak a jómódúak asztalára jut, mert a kutya és a macska különösen nyár idején nagyon drága. A testedző szórakozásokat a kínai nem igen kedveli, a testmozgást, amelyben különben igen kevéssé alkalmatos ruhája is akadályozza, méltóságán alulinak tartja; egyedül a sárkányeregetést és czéllövést gyakorolják s a fiatal kínaiak az evezést. Nincsen olyan ország, a melyben a szerencsejáték olyan szokásos volna, mint Kínában. Minden városban száz meg száz játékbarlang van s minden utczasarkon játszanak a kínaiak. A kártya is nagyon divatos; a kínai kártya sokkal kisebb, mint az aurópai v 8 eredeti kínai játékokat játszanak velük. A kikötővárosokban azonban már nagyon kedvelt a ferbli, sőt pár év óta játszszák már az ,al8osa-t is. # Amerikai dohányháború. Newyorkból Írják: Az American Snuff Covelktoni (Kentucky) dohánygyárát dinamittal robbantották fel a napokban. Emberéletben nem esett kár, de a gyárépület csaknem hasznavehetetlenné vált. A robbanás erejét messzire lehetett érezni. Több ház, valamint a vasúti állomás épülete is megrongálódott. A pusztítás minden valószínűség szerint a „Dark Tobacco Growers Associationnal (Sötét dohánytermelők szövetsége) rokonszenvezők munkája, ámbár ezek tagadják. Néhány nap előtt az American Tobacco Co. kereskedelmi ügynöke figyelmeztetést kapott, hogy ne vásároljon dohányt azoktól a termelőktől, kik a dohánytrösztöt pártolják, mert baj lesz. Ez azonban nem méltatta sok figyelemre a fenyegetést. A Guthrie and Elkton vasúti vonatot éjjel lámpá-ival és zászlójelzéssel megállították Elktontól két faértföldnyire Bradshaws mellett. Mikor a vonat megállt, több revolveres álarezos ember ugrott fel a vonatra s az utasokat engedelmességre kényszeritették. Ezalatt 150 álarezos és fegyveres ember felkapaszkodott a vonatra, iRevolverekkel vizsgálták végig az utasokat, az Illarezos társaság vezetője tudtára adta az utasoknak, hogy ne ijedjenek meg, mert ők csak dohánykereskedőket keresnek a vonaton. Mikor a vizsgálatnak vége volt, a mozdonyvezetőnek intettek, hogy indítsa el a vonatot, ők pedig eltűntek a sötétben. Ezek valószínűleg a „Hil I Billies“ rablótársaság voltak, kik éjszakánként roppant megdézsmálták a sötét dohányföldeket. ■ A sötét dohány pedig nagyon értékes itt, mert az efajta dohány a föld legjobb sötét dohánya. IE rablásokra azután a Dark Tobacco Co. is fegyveres kirendeltséget küldött a rablók ellen, kik most bosszúból halálra keresik a sötét dohányárusokat. Azok viszont, akik a sötét dohányosok pártján állanak, az American Tobacco Co. ellenségei , most a kölcsönös rombolásban pusztítja az egyik párt a másik félnek a dohányát és birtokait. Néhány nappal ezelőtt a trentoni (Kentucky) dohánygyár égett le s ez is gyújtogatás műve. . . SZÉKELY NEMZET. Tahy lemondása. Budapest, január 6. Tahy István pestmegyei főspán levelet tett közzé, a melyben megírja, hogy már novemberben adta be lemondását a pestmegyei főispánságról és hogy lemondásának oka a bizalmatlanság volt, a melylyel Pest megye közönségének nagy részénél találkozott. Vállalkozási szándékának hazafiasságát és törvényességét hangoztatja, de de bizalom nélkül nem akart a megye élére állani. A folyó évi sorozás, Budapest, január 6. A Figyelő jelenti: Bihar honvédelmi miniszter ma leíratott intézett a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, amelyben elrendeli, hogy az állandó sorozóbizottságok a fősorozás czéljából legyenek állandó készenlétben és pedig 1906 márczius 5., április 3., május 21-22., junius 5., augusztus 6., október 12. és december 5-ik napján. Ha a politikai válság következtében a magyar honosságú katonakötelesek sorozását ezekben az időközökben nem lehetne megtartani, úgy a miniszteri rendelet szerint a bizottságok csakis osztrák honosságú hadköteleseket, azonkívül honvéd póttartalékosokat sorozhatnak. Katonai becsületügy politikából. Budapest, január 6. Az abaúj-tornamegyei főispánbeiktatáson két bizottsági tag segédkezett Pongrácz Ferencz grófnak, Schmidt Dezső és Sakrajda József. Sakrajdát a beiktatás után az utcza közönsége megverte. A mint Kassáról jelentik, Papszász József dr. vármegyei aljegyző Lakrajda József vármegyei bizottsági tag ellen, ki tartalékos tüzérfőhadnagy, a katonai becsületbirósághoz följelentést adott be, azért, mert az 1905. deczember negyediki főispáni installáczió alkalmával többen inzultálták és ő ezen inzultusokért nem kért lovagias elégtételt. Goluchowski lemondásának híre. Budapest, január 6. A külföldi sajtó nyomán a magyar lapokat is bejárta az a hír, hogy Goluchowski Agenor gróf külügyminiszter megválik állásától. Ehhez a hírhez sokféle kombinácziót is fűztek. A lapok hírét a M. T. I. következőképpen cáfolja meg: A magyar sajtó egyes orgánumaiban az utóbbi időben heves támadások láttak napvilágot a közös külügyminisztérium vezetőjeiben. Amennyiben támadások Goluchowski grófnak a magyar válságban tanúsított magatartására vonatkoznak, engedtessék meg, hogy ne reflektáljunk reájuk és ne is utaljunk részletesebben arra, hogy e magatartás megítélésénél a tények mily teljes félreismerése nyilatkozik meg. Talán nemsokára eljön az idő, a mikor teljes világossággal fog a magyar közvélemény előtt állani, hogy ama támadások Goluchowski gróf szerepét a most folyó válság egyes fázisaiban mily igazságtalanul bírálták. Másképp áll azonban a dolog a támadások ama részével, a melyek a közös külügyi minisztérium vezetőjének érdemlegesen külügyi politikája ellen irányulnak. Növekvő bámulattal látjuk, hogy külügyi politikánkat abban a pillanatban éri belföldről támadás, mikor a legnagyobb szükség van rá és amikor a legtöbb joggal számíthat rá, hogy az egész magyar közvélemény mint egy ember álljon mögötte. Ilyen percekben a külügyi politika vezetőjének személyétől eltekinteni hazafias kötelesség, mert minden támadás a külföld kezébe ad fegyvert. A magyar sajtó fetűnő politikai érzékéről és hazafiasságáról nehéz feltételezni azt, hogy szükségesnek tartaná a külügypolitika vezetőjének diszkreditálására való törekvést éppen akkor, mikor a speciális magyar érdekek megvélelmezésén fáradozik. Megelégedést e támadások csak ama balkán orgánumoknál fognak kelteni, melyek a magyar érdekekkel ellentétes törekvéseket szolgálnak és amelyek most bizonyára tőkét fognak kovácsolni egyes magyar lapok közleményeiből. Felvilágosításul megjegyezzük, hogy ami a mürzstegi program végrehajtását illeti, a török részről tapasztalt legnagyobb ellenállás, a bandák folytonos garázdálkodása és a legsúlyosabb helyi viszonyok sem voltak képesek az eredményes haladásban megakadályozni a békeszerzés eme művét, mely példátlan a történelemben. A rendszabályok sikerét az egész világ közvéleménye konstatálta, mert Törökország a hatalmak programját változatlanul fogadta ennek folytán el. Bennünket éppen helyzetünk kötelez arra, hogy Törökország status quojának Andrássy által megkezdett inteliorem való átalakítására törekedjünk és ez által az ottani keresztyéneknek emberibb megélhetést biztosítsunk. A czivilizáczió e munkájában külügyi politikánk ma is az Andrássy nevezetes novemberi jegyzékében lefektetett alapokon halad előre. Ami a szerb-bolgár uniót illeti, meg kell állapítanunk, hogy az egyezmény létrejötte éppen nem lepte meg külügyi hivatalunkat, mely kezdettől fogva tudomással bírt az egyezmény létrejöttét célzó tárgyalásokról, valamint az egyezmény teljes tartalmáról. Maga az egyezmény pedig éppenséggel nem ad okot nyugtalanságra, mert nem juttatott bennünket hátrányos helyzetbe Szerbiával szemben. Miután szerződést még nem kötöttünk,kezünk szabad és e szabadsággal élni fogunk akkor, amikor Magyarország és Ausztria megbízottai a legközelebbi napokban Szerbiával folytatni fogják a kereskedelmi szerződési tárgyalásokat. E tárgyalásokban főképpen Magyarország érdekeit kell szem előtt tartani. A magyar sajtónak hazafisága bizonyára meg fogja mutatni az utat arra, hogy e tárgyalásokban a magyar érdekeket mily uton és mily eszközökkel támogathatja a legczélszerűbben. A debreczeni brutalitás, Budapest, január 6. A debreczeni brutális vérengzés vizsgálata halad a maga törvényes útján Boda Dezső dr. kormánybiztos tapintatos vezetése mellett. Szívesen és örömest konstatáljuk, hogy Debreczen lakossága és hatóságai akadályokat nem gördítenek az amúgy sem könnyű feladat megoldása elé. A Budapesti Napló írja a következőket: A véres fogadtatás ügyének érdekes incidense az, hogy a debreczeni kaszinóban mozgalom indult meg abban az irányban, hogy bojkottálni akarják mindazokat, akik Kovács Gusztávot bántalmazták, vagy a bántalmazás előkészítésében részt vettek. Ennek a mozgalomnak az előzményéről a következőket beszélik. A véres fogadtatás napján, kedden este történt, hogy Butykay Tibor, a kaszinó tagja, előkelő debreczeni család sarja, aki vezető szerepet visz a város közéletében, magából kikelve rohant a színházba és diadalmasan jelentette : — Most jövök az állomásról, ahol a főispánt elverték. A kalapját kidobták a kocsiból, itt hozom magammal. A színházban jelen volt több katonatiszt megbotránkozva ezen a czinizmuson, nyomban kijelentette, hogy mindaddig be nem teszi a lábát a kaszinóba, amíg Butykay annak tagja. Ezt az álláspontot magáévá tette a kaszinónak sok előkelő polgári állású tagja is és már legközelebb ilyen értelemben indítványt is tesznek. Tegnap letartóztatták Debreczeni Ákos huszonnyolcz éves szobrászt, a leit azzal vádolnak, hogy amikor Kovács Gusztáv főispán kedden este a pályaudvarról kimenekült és sikerült már egy kocsiba is ugrania, előugrott a tömegből és revolvert szegezett a főispán mellének. El is akarta csettenteni a revolvert, de az le volt zárva, amit Debreczeni izgatottságában nem vett észre. Kihallgatása során Debreczeni Ákos azzal védekezett, hogy ugyanazzal a vonattal, amelyen a főispán utazott, vadászatról jött, véletlenül került bele a dologba és olyan részeg volt, hogy most már semmire sem emlékszik, ami vele akkor történt. Tanukat is megnevezett, akik bizonyíthatják, hogy vadászaton volt és hogy részeg volt. A védekezését nem vették számba. Az eddig kihallgatottak mind ellene vallottak, ezért Tóth János elrendelte a letartóztatását. A fiatal szobrászt már át is kísérték az ügyészség fogházába. Tegnap különben egészen elejétől kezdték a nyomozást. Helyszíni szemlét tartottak, kihallgatták a vasúti személyzetet és a rendőröket. A rendőrök mind azt vallják, hogy a tömeg egyszerűen félrelökte őket, egy rendőr pedig, akinek még most is be van kötözve a feje, akit Botos Andrásnak hívnak, azt vallotta, hogy ő meg akarta menteni a főispánt, de olyan ütést kapott a fejére, hogy rögtön elájult. A rendőrség kezéből minden funkciót kivett immár Boda Dezső kormánybiztos és Tóth János főkapitány. Még a kézbesítéseket is budapesti detektívek végzik. Beniczky felügyelő pedig hozzálátott az új rendőrség sürgős szervezéséhez. A város csöndes, de rendes képét még nem nyerte vissza. Az utczákon párosával és négyesével czirkálnak a lovas- és gyalogos rendőrök és mindenfelé csoportokba verődve tárgyalják még mindig a kedd esti eseményeket és azoknak esetleges következményeit. Boda Dezső dr. kormánybiztos jelentést tett Kristóffy belügyminiszternek aki érdeklődött a kormánybiztos eddigi működésének eredménye iránt. Boda azt mondja jelentésében, hogy annyira helyreállott a nyugalom, hogy erélyesebb intézkedésre szükség nincs. IRODALOM és MŰVÉSZET. Magyar Regényírók. Az egyszázados múltú magyar regényirodalomnak szinét-javát foglalja össze hatvan kötetben az a nagyszabású gyűjtemény, amelynek gondolatát és tervezetét Mikszáth Kálmán, a legnagyobb élő magyar regényíró, adta a kiadó Franklin Társulatnak, magára vállalván egyúttal a hatalmas gyűjtemény szerkesztését is. A nagy író gondolata immár testet öltött, s regényíróink maradandó emlékezetéül a díszes gyűjteményből megjelent most immár a harmadik sorozat, amely az eddig megjelent tíz kötetet, Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond, Csiky Gergely, Kemény Zsigmond, Pálffy Albert, Vadnai Károly és Herczeg Ferencz egy-egy regényét újabb öt kötettel gyarapította. Az új sorozat a vállalat programjának megfelelően különböző korszak íróit foglalta össze a múlt század harmincas éveitől kezdve a mai napig. A kötetek azonban szám szerint illeszkednek bele az egész gyűjteménybe, amely időrendben tartalmazza a regényeket. Gaál Józsefnek, a Peleskei Nótárius Írójának történeti regénye: Szirmay Ilona, a legrégibb az új sorozatban. Ez a regény együtt jelent meg 1836 ban Jósika Abafijával s ezzel együtt osztozik a magyar regényírás áttörésének a dicsőségében. A ma is érdekes munkát Wittich Eperjesi Károly illusztrálta A mai irodalmat Rákosi Viktornak fő műve ,az Elnémult harangok képviseli, ez az alig két esztendő előtt íródott gyönyörű regény, a mely egy csapásra a legnagyobb regényíróink sorába emelte Rákosi Viktort, s méltó kezdete regényirodalmunk új századának. Az Elnémult harangokat Grünwald Béla festőművészünk illusztrálta. A sorozat harmadik kötete Jókai Mór legszebb regénye:Az új földesúr. Természetes, hogy regényirodalmunknak ez a gyöngye nem maradhatott ki a gyűjteményből. A regényt Márk Lajos művészi illusztrácziói díszítik. Legérdekesebb két kötete az új sorozatnak A püspök atyafisága czímű két kötetes nagy regény, Iványi Ödönnek, a korán elhunyt kiváló írónak főmunkája, mely másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg, országos feltűnést keltve, de azután az író hirtelen halála folytán csaknem teljesen feledésbe merült. Ez a munka méltán került be most a klasszikusok közé, hogy Iványit végre hozzájuttassa a megérdemelt elismeréshez és népszerűséghez. A két kötetes regényt Gergely Imre festőművész számos szép eredeti rajza diszíti. Minden munka élén ott van az író arczképe, R. Hirsch Nelli finom rajzonjából. Teljessé teszik a munkák eszthétikai élvezetét Mikszáth Kálmán gyönyörű bevezetései, amelyek mesteri tömörséggel állítják be a regényeket az író korába, az olvasó elé varázsolva mintegy azt a közönséget, amely először gyönyörködött a munkában. Ezek a bevezetések együttvéve a magyar regényirodalomnak értékes történetét adják. A kötetek kiállítása méltó a kiadó intézet hírnevéhez és hagyományaihoz. Finom, famentes papíron, tiszta, éles metszésű, nagy betűs nyomás, pompásan reprodukált művészi értékű illusztrácziók és ízléses, tartós kötés: ez röviden az a külső, amelyben regényeink szinetjavát a kiadó intézet a magyar családi könyvtár maradandó díszéül felajánlja. A hatvan kötetes teljes gyűjtemény ára díszes vászonkötésben 300 korona. Megrendelhető részletfizetésre bármely hazai könyvkereskedés útján. A további kötetek félévenként öt kötetes sorozatokban jelennek meg. Egy 100 koronás ajándék. Kallós és Márkus nagynevű magyar művészek egy domborművet alkottak, mely valóban mesésnek mondható. Ezen domborművet kerettel együtt ingyen adja „Tolnai Világ Lapja“ minden előfizetőjének, ki a lapot 4 frt eredeti ár helyett fél évre 2 frt 48 krajczárral előfizeti, csupán a keretet számítjuk fel, ami 2 frt 50 kryezárba kerül. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a keret csaknem kétszer annyit ér, mint amenynyit érte kérünk. Azon előfizetőink, kik a „Tolnai Világ Lapját“ nem ismerik, forduljanak a „Magyar Kereskedelmi Közlöny“ kiadóhivatalához Budapest, VII., Dohány-utcza 16— 18, a hol mutatványt s egyéb felvilágosítást szívesen adnak díjtalanul. TAMÜGY. Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Kollégiumának jogakadémiáján az 1905 — 1906. tanév II ik felére a beiratások 1906. január 9-től 19-ikéig eszközlendők; az előadások január 23-ikán veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek január 20—22. napjain dékáni-, azután pedig tanári kari engedélylyel lehet helye, akik jogi tanulmányaikat csak most fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyítványt, akik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi lecskekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. A félévi tandíj 50 kor. Evangélikus lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A vizsgálatok határideje január 5-től 15-ikéig terjed. A jogakadémiai hallgatók 3. szám.