Székely Nép, 1915 (33. évfolyam, 1-144. szám)

1915-03-11 / 27. szám

27. szám. Champagnéban a harcok még nem jutottak befejezéshez. Deresuiltől észak­nyugatra az előretörésre kész ellensé­get tüzelésünk a támadásban m­egaka­dályozta. A Vogézekben a köd és ha megnehezí­tették a harci tevékenységet. Münstertől nyugatra és Sennheimtől északra még folyik a harc. Keleti hadszíntér. Augoszovtól keletre az oro­szoknak ellenünk intézett támadásai az ellenség súlyos veszteségei mellett meg­hiúsultak. L­o­m­z­á­t­ó­l északkeletre az ellenség egy sikertelen támadása után 800 hadifoglyot hagyott kezeink között. O­s­z­t­r­o­j­e­n­k­á­t­ó­l északnyu­­gatra harc fejlődött ki, a­mely még nem ért véget.­­ A Prasznisztól északnyugatra és nyugatra vívott harcban, a­mely reánk nézve kedvezően folyt le, 3000 oroszt elfogtunk. Ravától északra és Novo­­mi­asz­tól északnyugatra az oroszok­nak ellenünk intézett támadásai ered­ménytelenek voltak. Itt 1750 oroszt ej­tettünk foglyul. " Mi.valaminrt a Victoria gőzösre több torpedó­­­lövés történt, a­melyek azonban nem találtak. A szénnel megrakott Bel­gr­a­ve gőzös a vasárnap­i franconica tájékán robbanás kö­vetkeztében elsülyedt Valószínűnek tartják, hogy a gőzös tengeralatti hajó torpedójától­­ pusztult el. Az eset a szemtanuk ezreinek szeme a­­áttára történt. A legénységet megmentették, miután a Belggrave közelében 21 hajó tartóz­kodott. (M T. I.) A Dardanellák ostroma. — Angol csapatok veresége. — Konstantinápoly, március 10. Főhadiszállás közli. Tegnap három ellen­séges páncélos három óra hosszat nagy távolságból hosszú időközben eredmény­telenül bombázta Smyrna erődítési műveit és azután visszavonult. Ma dél­előtt a hatástalan tüzeléseket ismét egy órán át folytatták. A bombázások nekünk sem veszteséget, sem kárt nem okoztak. Ma délután négy angol hadihajó idő­közönként ágyúinak hordképességénél nagyobb távolságból bombázta a Darda­­nella erődítéseket, de eredménytelenül, azután pedig visszavonult. A Tenedosban, a sarosi öbölben egy ellenséges cirkálót, mely Harad Bulak­ környékét lövöldözte, két gránátunk a hajóhídon ért. Az angolok, kik megkí­sérelték a Karúm folyó mentén Irakba előnyomulni itt, ismét vereséget szen­vedtek. Három zászlóalj angol gyalogság, 2 gyorstüzelő ágyúval, 2 hegyiüteggel és 1 gépfegyverosztaggal, valamint 1 szá­zad lovassággal március harmadikán tá­madást próbált Ahivaz környékén levő állásaink ellen. Csapataink ellentámadá­sára az ellenség 200 halott és sok száz sebesült visszahagyásával, részint a Karúm folyóba szorult, rászint nagyszámú fo­goly visszahagyásával rendetlenül mene­kült Bender Nassrietől délre horgonyzó hajóira. Az elesettek közt van egy őrnagy és négy más angol tiszt. Mi 3 ágyút 500 puskát, 200 lovat és nagymennyiségű muníciót és más hadianyagot zsákmá­nyoltunk. Veszteségeink jelentéktelenek. (Miniszterelnöki sajtóosztály) | A görög válság.­­ Budapest, március 10. (M. T. 1) (Aj, sajtóbizottság engedélyével.) Athénból jelentik :­­ Zaimis nem vállalta a kabinetalakitást, Joe­it­a Veniaelosz, a­ki a kamara többségével rendel- J kezik, vonakodott őt támogatni. Erre a király Ounariszt megbízta a misszióval, a­ki ma dél-­­ Után közli elhatározását. Több lap hangsúlyozza,­­ hogy Venizelosz nemcsak a királyijai, hanem­­ a néppel is ellentétben volt, mert a nép nem­­ kívánt habárul főleg miután Görögország nem­­ kapott határozott ígéreteket és garanciákat.­­ A bécsi görög követség hivatalosan megcáfolja­­ azokat a híreket, mintha merényletet terveztek­­ volna Konstantin király ellen. Csupán egy gy­a­­­­nús embert fogtak el, a­ki sokat ólálkodott a ki­­i­rályi palota körül. Ez a kihallgatásnál és ala­­­posabb megvizsgálásnál őrültnek bizonyult.­­ Szintúgy valótlan, hogy bűntársai vannak. I Az olasz Corriera Sera Írja: Görögország­­ döntése nincs befolyással Olaszországra, ám-U bár Olaszország elismeri, hogy a közeli kelet­i sorsa is nem a Dardanelláknál, hanem a nagy európai csatatereken dől el. I­­ Támadások a tengeren. |­ Budapest, március 10. Londonban hi­­­­vatalos jelentés közli: a Jerseyből Southamp­­c­tonba haladó Lydia személyszállító gőzösre." - SZÉKELYNÉP A rablótt réz sorsa. Budapest, márcus 10. (M. T. I.) A londoni zsákmánybiróság azon ezer tonna réz dolgában, a­melyet az admiralitás, mint hadi­sugárút öt Svédország felé haladt hajón le­foglalt és az államkincstár terhére határozott, a bíróság elrendelte, hogy a rezet, a­melynek egy részét már el­őállították a woolwichi ar- Szenálba, ismét a bíróság rendelkezésére bo­csássák. Az orosz réz Romániában.­­ _ Egy könyv jelent meg Kolozsvárott, a­­­melynek címe: „Az orosz kéz Romániában*. -|A könyv szerzője Moldovan Gergely dr. , egyetemi tanár, a romániai és a magyarországi románság politikai és kulturális kérdéseinek egyik legalaposabb ismerője. Hogy mi tárgyal a könyv, — azt már a címe is mutatja. Hangja az első oldaltól az utolsóig higgadt, megfontolt, átgondolt. Minden mondata történelemben gyökerezik és a törté­­­nelem alapján bizonyít. Ezt a könyvet el kel olvasni minden románnak. Érdemes munka volt a megírása és érdemes munkát végezne az is, a­ki a művet lefordíta­ná román nyelvre. Egyaránt okulhatnának belőle a hazai és a román királysági románok. Az orosz kéz Romániában mindenkor átkos, író munkát végzett. Károly román király, a független rom­án á­lom megteremtője szóval és ira­b-n is mindenkor hirdette, hogy a füg­getlen román királyságnak csak egy veszedelme van, és ez az orosz ideál az, mely Romániá­ban annyi bajt idézett fel és nem egyszer vég­­pusztulás elé állította ezt a dunai államot. A­mióta Nagy Péter elt kimondta, hogy Oroszországnak hatalma öregbítéséhez szük­sége van Konstantinápoly birtokára, azóta ez a veszedelem egyre ott kereng Románia ege felett. Mert Oroszországnak célja eléréséhez szük­sége van Romániára. A cárizmus mindenkor elég szemérmetlen volt, hogy ezt pillanatig sem ta­gadja. Ámde hogy könnyebb legyen célját elérni, Romániát úgy akarta magának meg­szerezni, hogy felszabadítást, az idegen ura­lomtól való függetlenítást ígért neki, termé­szetesen orosz védelem­ alatt és arra számított, hogy ha majd Rom­ánia a szárnyai alá került, akkor aztán karmaival is belecsap és soha többé nem ereszti el. Katalin cárnő volt az első, a­ki Románia ellen megtette a kezdeményező lépést, Kon­stantinápoly elfoglalása ugyan a törökökkel szemben való hódítás de az ut a Boszporusz­­hoz Romanián át vezet.­­ Azért tehát a cariz­­musnak az volt elsősorban a célja, hogy a román fejedelemségekre tehesse rá a kezét. Külö­­böző időszakokban hatszor szállották meg az oroszok a fejedelemségeket , erre mindig külömböző ürügyeket találtak. És mint a je­lenben, úgy a múltban is mindenkor akadtak Romániában muszkavezetők, bojárok és poli­tikusok a­kik készek voltak a cárok szekeret tonni. Igaz, hogy ezt nem merő idealitromból­­ tettek ; igaz, hogy nem lehet őket önzetleneknek n­­evezni, mert mindig megkapták érte a jutái- o­m­ukat és mindig hasznot húztak belőle. Az oroszok soha sem vonultak ki önként a román területről. Mindig valamely rajtuk kívül­­ álló körülmény kényszerítette őket arra. Azonban­­ soha sem mondtak le végcéljukról és minden­­ kivonulás után lesték az alkalmat, hogy minél­­ előbb újból betörhessenek. A hat megszállás­­ után megkiséreltek még egy hetediket is és ez már a legújabb időben történt meg, mikor a Cuza fejedelem megbuktatása után Romániában , a Hohen ellern­ Sigmaringen-házból származó­­ Károly lett az oro­zok akaratának ellenére­­ Románia fejedelme, személyében az oroszok­­ nagy akadágát látták terveiknek. Azonban­­ sem csüggedtek és 1877-ben azzal az ür üggyel kezdtek neki munkájuknak, hogy fel kell szaba­­dítaniok a balkáni hitsorsosokat, a tulajdon­­képpeni cél ellenben az volt, hogy a felszaba­dandó népek felett uralmukat megalapítsák.­­ "Nem törődtek a párisi szerződéssel, mely az e­­gyesült román fejedelemségeket az európai á­­llamok védnöksége alá helyezte. Károly fejed I­­elcinnek azonban nem volt kedve az oroszok­­ szolgálatába állani és a törökkel háborúskodni, s az orosz cár azonban az őt Lividiában meg­l­átogató Károly fejedelemnek kijelentette, hogy­­ Oroszországnak nincsen szándékában Románia­i semlegességét respektálni és a román fejedel­­­emnek hadseregével a törökök ellen kell von­­­tulnia.­­ Az orosz hadak egy nap beözönlöttek Bukarestbe, mielőtt dönthettek volna arról, h hogy az ország részt vegyen-e a habomban ? s az ország orosz katonai diktatúra alá került. . A fejedelem pedig nem mint önálló román feje­­delem, hanem mint orosz generális küzdött az o­­rosz cár seregében — bár saját csapatai élén i­s a törökök ellen.­­ A háború alatt nagy volt a román nép megaláztatása. Az orosz kozákok kényükre kedvükre jártak az országban rekviráltak lop­tak. Mikor vége lett a háborúnak, az orosz hadak hosszabb ideig pihenőt tartottak Romá­niában és mikor a békepontokra vonatkozólag nézeteltérések támadtak — különösen Bessza­­rábiát illetőleg — nagyon kevésbé múlt, hogy az oroszok nem fegyverrel fordultak házigaz­dáik ellen, hogy igazi orosz módon fizessenek. Azonban a román állam Károly bölcs vezetése mellett ezt a csapást is kibírta. Az oroszok kitakarodtak és Románia a Monarkia és Németország segítségével elérte azt, hogy valóban önálló és királyság lehetett. Károly királynak nagyon keserű tapasztalatai voltak az orosz jóakaratra vonatkozólag és azért for­dult el teljesen az oroszbarát politikától. Halá­láig hű maradt magatartásához és ezt a poli­­kaját követendő példaképpen hagyta utódjára, Ferdinánd királyra. Károly halála után az orosz kéz újból felvette a küzdelmet hatalmának érvényesí­téséért. Ez a pokoli munka pedig volt: kímé­letlenül összerombolni a nagy király politikai hagyományait, belenyúlni a román állam bék­és külügyeibe, megsérteni az ország független­ségét és abbeli szabadságát, hogy ügyeit ön­maga, minden külső befolyástól mentesen önállóan intézhesse. És a cárizmus ismét meg tudta találó a románok között a maga szekerének előre­­tolóit. Egyszerre nagy szerephez és fontos szóhoz jutottak a Mille, Filipeszku, Jonesku Honigman, Fagure, Fermo, Piranis, valamin­t velük egyivású politikusok és újságírók. Hogy ezek kik és hogy hány próbás férfiak, azt viselkedésükből úgyszólván minden újságolvasó eléggé tudja, tudhatja. Szereplésüket Moldovác Gergely azonban olyan részletesen, olyan tisztán világítja meg könyvében, hogy valamennyien leleplezve állanak mindenki előtt VÁROS és VÁRMEGYE. I __ Kártyaadó a városokban. A városok kongresszusa legutóbb foglalko­zott azzal a kérdéssel is: mi módon lehetne a városok jövedelmét szaporítani, hogy az egyre nagyobb mértékben emelkedő kiadá­soknak meg tudnának felelni Erre vonatko­zóan Lukáts Ödön, Nagyvárad főjegyzője elő­terjesztett egy régi indítványt a kártyaadóról. A kártyát a városok adóztatnák meg a maguk céljaira, tehát speciálisan, mint városi adó sze­repelne. A kongresszus természetesen pártolja az indítványt, bár tisztában van azzal, hogy egyedül a kártyaadó nem oldja meg azokat a problémákat, a­melyek a városok egyre nö­vekedő kiadásaival kapcsolatosan felmerültek. Az indítvány mindenesetre olyan, a­mit köny­­nyen meg lehet valósítani s nem is valószínű, hogy a kormánynak kifogásai lehetnének ez ellen az adó ellen. A mellett a kártyaadó igazságos adó volna s talán akkor lenne a leg­nagyobb hasznunk belőle, ha a publikum — egyetlen fillért se fizetne kártyaadó cimén. IRODALOM és MŰVÉSZET. O­R .Darwin* március 1-i száma a követ­kező érdekes tartalommal jelent meg: ősembertan és nyelvtudomány. — Háborúskodás az állatvilág­ban. — A hideg és az élet. — Az arzén, mint szépítő- és gyógyszer. — Levágott kézfej összefor­­radása. — Légi járművek teherbírása — Különfé­lék. — A szerkesztőség postája. — A népszerű természettudományi folyóirat, melyet dr. Fülöp Zsigmond szerkeszt, kellő gonddal és szakértelemmel, havonkint kétszer jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 10 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatala Buda­pest, VI. Andrássy­ út 60. sz. Mire várnak Bruzáln­a? Beszélgetés egy sassyi kereskedővel. Brassó, március 10. A háború kitörése óta Brassó valósággal a nemzetközi forgalom középpontjába került. Oroszországból és a Bal­kánról minden forgalomnak lett az útja. A ke­leti tengertől egészen Romániáig egyetlen harc­vonal vonul végig és hasonlóképpen zárva az út a háborús Szerbián át is. A sok érdekes utas között, a­kik Brassóban nap-nap után megfordulnak, egy sassyi kereskedővel volt alkalmunk ma beszélgetni. Természetesen a Korona kávéházban ismerkedtünk meg vele. Ott lüktet ma Brassóban a legerősebben a nemzetközi élet. Inescu Demeter a neve a mi új ismerő­sünknek. Üzleti ügyeikben érkezett ide Néhány száz vagyon kukoricája volt eladnivaló. El is adta. Már el is utazott. Inescunak a felesége kisenevi román szár­mazásu nő. Ott élnek a felesége családja ma is és így késően informálva van a besszarábiai hangulatró.. 1915. március 11. — Besszarábiában — meséli —­­most a várakozások óráit élik. Senki se tudja, hogy mit hoz a holnap. A nép azonban csak látszólag nyugodt. Az orosz terror, a deportálástól való féle­lem, a meghallgatás nélküli halálosztás lenyűgözte a szárnyakat és lehetetlenné teszi, hogy az emberek elfojtott vágyai megnyilatkozhassanak. Nagyon rosszul számítanak azok egyáltalában, a­kik azt hiszik, hogy valamelyik orosz pro­vinciában, Lengyelországban, Ukrajná­ban, úgy Besszarábiában forradalom törhet ki. Sokkal erősebb és kegyet­lenebb a szigor, a­mellyel fegyelmet tar­tanak az orosz hatóságok, semhogy erről beszélni lehetne. A lavinának az anyaországban, vagy a kulturáltabb és földrajzilag is kedve­zőbb Finnországban kell megindulnia. A leghatásosabb módszer a lakosság felbátorítására azonban az volna, ha a monarchia, vagy Románia hadserege megszállná Besszarábiát. Kijenthetem, hogy ennek hite ma fanatikusan él min­den besszarábiai román lelkében. Ha a besszarábiai románokon múlna a dolog, ez már régen megtörtént volna. A­hány besszarábiai román emberrel csak beszéltem, mind azt kérdezte tőlem, hogy mikor vonul be Románia Bessza­­rábiába ? Hogy pedig ezzel a hangulattal Orosz­ország is tisztában van, igazolják a Besszarábiában állandóan lefolyó nagy csapatmozdulatok. Olyan rendeltetésű csapatesteket is koncentrálnak itt időről­­időre, melyek például a galíciai harc­térre vannak szánva. Különben bizonyára olvasta romániai lapokban, hogy hány letartóztatás történik Beszarábiában. A letartóztatottak valamennyien románok. A legnagyobb részük ugyan ártatlan, vagy csak egészen lényegtelen cselekmény miatt kerül hosszabb, rövidebb időre börtönbe, esetleg akasztófára, ez a kö­rülmény azonban mindenesetre igazolja az oroszok bizalmatlanságát a besszará­biai románok iránt. Egyebet igazán nem tudok mondani Hisz velem együtt ön is jól tudja, hogy az európai harctereken most Besszarábia sorsáért is folyik az élet halál harc. A városi férfi az elszámolása. I. Bevételek december hóban: 1. Házi szükségletekre: Mult havi maradvány 96 fii. Kórház pénztárába a városi pénz­tárból kiutalva 20 kor. Mozielőadásból a) jegyek árából 290 kor 70 fii , b) felülfizetésekből 22 kor. 20 fillér. Összesen 333 kor. 86 fil. 2. Karácsonyi ajándékokra: Szabó Ilonka, özv. Kovács Dénesné, József Lajos unit. esperes, Révész Ign­ácné, dr. Bogdán Andor 2—2 kor., Kamenyitzky Etelka, dr. Kiss Ferencné 1 — 1 kor., özv. Kökössy Árpádné, Vajna Jánosné, Tusa Eszti, Kónya Antal, Monság Imréné, Ütő András 5—5 kor., Gracsányi Gyula, Benedek Juci 10—10 kor., Bodor Ida, Hajnyi Arturné 3—3 kor., Borezéky Ákos bucsuvacsoráján gyűjtés 8 kor., Winternitz Jolán gyűjtése karácsonyfára 122 kor. 20 ill., Ütő Áronné, Óváry Erzsébet és Róza 6 — 5 kor., Istvánfy Jánosné, Kuli Gyula 3 — 3 kor., Móritz Margit gyűj­tése 22 kor. 30 fil., Szabó Ilonka gyűjtése 56 kor. 10 fil., özv. Göncz Mihályné 10 korona. Összesen 302 kor. 60 fillér. 3. Újévi üdvözletek megváltására: Bikfalvi István, dr. László Ferenc 3 — 3 kor., Cseh Izsák és neje 12 kor., Fábos Ödön és neje 8 kor., Mihály J. Gyula, Sübek Ede rendőrkapitány, Bara­bás Mária, Szamosi László, Málik Loránd, özv. Szé­kely Jánosné, Székely Málvin, Serester Emma 2 — 2 kor., Schmiedt Richárd szövőgyári igazgató 10 kor., Benkő Mór, özv. Sorbán Jánosné, Ötvös Pál és neje 4-4 kor., dr. Zentai Leó, Berkovics Herman 5—5 kor. Összesen 74 korona. A) December havi bevételek összesítése: Házi szükségletekre 333 kor. 86 fil. Karácsonyi ajándékokra 302 kor. 60 fil. Újévi üdvözletek megváltásából 74 kor. Összesen 710 kor. 46 fillér. II. Eladások december hóban: 1. Felszerelésre: 15 drb pohár á 16 fii. 2 kor. 40 fii., 1 üvegtölcsér 50 fii., 1 sótartó 24 fii., 1 zománcos kancsó 2 kor. 80 fii., 2 drb lábos á 50 és 90 fii. 1 kor. 40 fii., 1 fazék 2. kor. 50 fii., 2 mosdótál á 1­50 és 2­70 4 kor. 20 fii., 1 tucat evőeszköz 2 kor. 75 fii., 1 fedő 75 fii. Csomagelhozásáért 10 fii. Egy doboz rajz­szeg 60 fii. Sodronyszeg 8 fii. Szekrénypapirok 32 fii., 5 drb porcellán sajka á 1­20 6 kor., 6 drb tejes csésze á 36 2 kor. 16 fii., 1 tálca 2 kor. 80 ül. Fedőjavítás 20 fii., 30 drb zsebkendő á 26 fii. 7 kor. 80 fii., 2 gomolya­spárga (ruhaszárító)1­1 kor. 44 fii. Irodai papír és tintatartó 2 kor. 84 fii. Jegyzéktartó (egy doboz) 40 fii. Papír és boríték 56 fil., 2 drb villanykörte 2 kor. 80 fil.,

Next