Székely Nép, 1915 (33. évfolyam, 1-144. szám)
1915-03-11 / 27. szám
27. szám. Champagnéban a harcok még nem jutottak befejezéshez. Deresuiltől északnyugatra az előretörésre kész ellenséget tüzelésünk a támadásban megakadályozta. A Vogézekben a köd és ha megnehezítették a harci tevékenységet. Münstertől nyugatra és Sennheimtől északra még folyik a harc. Keleti hadszíntér. Augoszovtól keletre az oroszoknak ellenünk intézett támadásai az ellenség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak. Lomzától északkeletre az ellenség egy sikertelen támadása után 800 hadifoglyot hagyott kezeink között. Osztrojenkától északnyugatra harc fejlődött ki, amely még nem ért véget. A Prasznisztól északnyugatra és nyugatra vívott harcban, amely reánk nézve kedvezően folyt le, 3000 oroszt elfogtunk. Ravától északra és Novomiasztól északnyugatra az oroszoknak ellenünk intézett támadásai eredménytelenek voltak. Itt 1750 oroszt ejtettünk foglyul. " Mi.valaminrt a Victoria gőzösre több torpedólövés történt, amelyek azonban nem találtak. A szénnel megrakott Belgrave gőzös a vasárnapi franconica tájékán robbanás következtében elsülyedt Valószínűnek tartják, hogy a gőzös tengeralatti hajó torpedójától pusztult el. Az eset a szemtanuk ezreinek szeme aáttára történt. A legénységet megmentették, miután a Belggrave közelében 21 hajó tartózkodott. (M T. I.) A Dardanellák ostroma. — Angol csapatok veresége. — Konstantinápoly, március 10. Főhadiszállás közli. Tegnap három ellenséges páncélos három óra hosszat nagy távolságból hosszú időközben eredménytelenül bombázta Smyrna erődítési műveit és azután visszavonult. Ma délelőtt a hatástalan tüzeléseket ismét egy órán át folytatták. A bombázások nekünk sem veszteséget, sem kárt nem okoztak. Ma délután négy angol hadihajó időközönként ágyúinak hordképességénél nagyobb távolságból bombázta a Dardanella erődítéseket, de eredménytelenül, azután pedig visszavonult. A Tenedosban, a sarosi öbölben egy ellenséges cirkálót, mely Harad Bulak környékét lövöldözte, két gránátunk a hajóhídon ért. Az angolok, kik megkísérelték a Karúm folyó mentén Irakba előnyomulni itt, ismét vereséget szenvedtek. Három zászlóalj angol gyalogság, 2 gyorstüzelő ágyúval, 2 hegyiüteggel és 1 gépfegyverosztaggal, valamint 1 század lovassággal március harmadikán támadást próbált Ahivaz környékén levő állásaink ellen. Csapataink ellentámadására az ellenség 200 halott és sok száz sebesült visszahagyásával, részint a Karúm folyóba szorult, rászint nagyszámú fogoly visszahagyásával rendetlenül menekült Bender Nassrietől délre horgonyzó hajóira. Az elesettek közt van egy őrnagy és négy más angol tiszt. Mi 3 ágyút 500 puskát, 200 lovat és nagymennyiségű muníciót és más hadianyagot zsákmányoltunk. Veszteségeink jelentéktelenek. (Miniszterelnöki sajtóosztály) | A görög válság. Budapest, március 10. (M. T. 1) (Aj, sajtóbizottság engedélyével.) Athénból jelentik : Zaimis nem vállalta a kabinetalakitást, Joeita Veniaelosz, aki a kamara többségével rendel- J kezik, vonakodott őt támogatni. Erre a király Ounariszt megbízta a misszióval, aki ma dél- Után közli elhatározását. Több lap hangsúlyozza, hogy Venizelosz nemcsak a királyijai, hanem a néppel is ellentétben volt, mert a nép nem kívánt habárul főleg miután Görögország nem kapott határozott ígéreteket és garanciákat. A bécsi görög követség hivatalosan megcáfolja azokat a híreket, mintha merényletet terveztek volna Konstantin király ellen. Csupán egy gyanús embert fogtak el, aki sokat ólálkodott a kiirályi palota körül. Ez a kihallgatásnál és alaposabb megvizsgálásnál őrültnek bizonyult. Szintúgy valótlan, hogy bűntársai vannak. I Az olasz Corriera Sera Írja: Görögország döntése nincs befolyással Olaszországra, ám-U bár Olaszország elismeri, hogy a közeli keleti sorsa is nem a Dardanelláknál, hanem a nagy európai csatatereken dől el. I Támadások a tengeren. | Budapest, március 10. Londonban hivatalos jelentés közli: a Jerseyből Southampctonba haladó Lydia személyszállító gőzösre." - SZÉKELYNÉP A rablótt réz sorsa. Budapest, márcus 10. (M. T. I.) A londoni zsákmánybiróság azon ezer tonna réz dolgában, amelyet az admiralitás, mint hadisugárút öt Svédország felé haladt hajón lefoglalt és az államkincstár terhére határozott, a bíróság elrendelte, hogy a rezet, amelynek egy részét már előállították a woolwichi ar- Szenálba, ismét a bíróság rendelkezésére bocsássák. Az orosz réz Romániában. _ Egy könyv jelent meg Kolozsvárott, amelynek címe: „Az orosz kéz Romániában*. -|A könyv szerzője Moldovan Gergely dr. , egyetemi tanár, a romániai és a magyarországi románság politikai és kulturális kérdéseinek egyik legalaposabb ismerője. Hogy mi tárgyal a könyv, — azt már a címe is mutatja. Hangja az első oldaltól az utolsóig higgadt, megfontolt, átgondolt. Minden mondata történelemben gyökerezik és a történelem alapján bizonyít. Ezt a könyvet el kel olvasni minden románnak. Érdemes munka volt a megírása és érdemes munkát végezne az is, aki a művet lefordítaná román nyelvre. Egyaránt okulhatnának belőle a hazai és a román királysági románok. Az orosz kéz Romániában mindenkor átkos, író munkát végzett. Károly román király, a független román álom megteremtője szóval és irab-n is mindenkor hirdette, hogy a független román királyságnak csak egy veszedelme van, és ez az orosz ideál az, mely Romániában annyi bajt idézett fel és nem egyszer végpusztulás elé állította ezt a dunai államot. Amióta Nagy Péter elt kimondta, hogy Oroszországnak hatalma öregbítéséhez szüksége van Konstantinápoly birtokára, azóta ez a veszedelem egyre ott kereng Románia ege felett. Mert Oroszországnak célja eléréséhez szüksége van Romániára. A cárizmus mindenkor elég szemérmetlen volt, hogy ezt pillanatig sem tagadja. Ámde hogy könnyebb legyen célját elérni, Romániát úgy akarta magának megszerezni, hogy felszabadítást, az idegen uralomtól való függetlenítást ígért neki, természetesen orosz védelem alatt és arra számított, hogy ha majd Románia a szárnyai alá került, akkor aztán karmaival is belecsap és soha többé nem ereszti el. Katalin cárnő volt az első, aki Románia ellen megtette a kezdeményező lépést, Konstantinápoly elfoglalása ugyan a törökökkel szemben való hódítás de az ut a Boszporuszhoz Romanián át vezet. Azért tehát a carizmusnak az volt elsősorban a célja, hogy a román fejedelemségekre tehesse rá a kezét. Külöböző időszakokban hatszor szállották meg az oroszok a fejedelemségeket , erre mindig külömböző ürügyeket találtak. És mint a jelenben, úgy a múltban is mindenkor akadtak Romániában muszkavezetők, bojárok és politikusok akik készek voltak a cárok szekeret tonni. Igaz, hogy ezt nem merő idealitromból tettek ; igaz, hogy nem lehet őket önzetleneknek nevezni, mert mindig megkapták érte a jutái- omukat és mindig hasznot húztak belőle. Az oroszok soha sem vonultak ki önként a román területről. Mindig valamely rajtuk kívül álló körülmény kényszerítette őket arra. Azonban soha sem mondtak le végcéljukról és minden kivonulás után lesték az alkalmat, hogy minél előbb újból betörhessenek. A hat megszállás után megkiséreltek még egy hetediket is és ez már a legújabb időben történt meg, mikor a Cuza fejedelem megbuktatása után Romániában , a Hohen ellern Sigmaringen-házból származó Károly lett az orozok akaratának ellenére Románia fejedelme, személyében az oroszok nagy akadágát látták terveiknek. Azonban sem csüggedtek és 1877-ben azzal az ür üggyel kezdtek neki munkájuknak, hogy fel kell szabadítaniok a balkáni hitsorsosokat, a tulajdonképpeni cél ellenben az volt, hogy a felszabadandó népek felett uralmukat megalapítsák. "Nem törődtek a párisi szerződéssel, mely az egyesült román fejedelemségeket az európai államok védnöksége alá helyezte. Károly fejed Ielcinnek azonban nem volt kedve az oroszok szolgálatába állani és a törökkel háborúskodni, s az orosz cár azonban az őt Lividiában meglátogató Károly fejedelemnek kijelentette, hogy Oroszországnak nincsen szándékában Romániai semlegességét respektálni és a román fejedelemnek hadseregével a törökök ellen kell vontulnia. Az orosz hadak egy nap beözönlöttek Bukarestbe, mielőtt dönthettek volna arról, h hogy az ország részt vegyen-e a habomban ? s az ország orosz katonai diktatúra alá került. . A fejedelem pedig nem mint önálló román fejedelem, hanem mint orosz generális küzdött az orosz cár seregében — bár saját csapatai élén is a törökök ellen. A háború alatt nagy volt a román nép megaláztatása. Az orosz kozákok kényükre kedvükre jártak az országban rekviráltak loptak. Mikor vége lett a háborúnak, az orosz hadak hosszabb ideig pihenőt tartottak Romániában és mikor a békepontokra vonatkozólag nézeteltérések támadtak — különösen Besszarábiát illetőleg — nagyon kevésbé múlt, hogy az oroszok nem fegyverrel fordultak házigazdáik ellen, hogy igazi orosz módon fizessenek. Azonban a román állam Károly bölcs vezetése mellett ezt a csapást is kibírta. Az oroszok kitakarodtak és Románia a Monarkia és Németország segítségével elérte azt, hogy valóban önálló és királyság lehetett. Károly királynak nagyon keserű tapasztalatai voltak az orosz jóakaratra vonatkozólag és azért fordult el teljesen az oroszbarát politikától. Haláláig hű maradt magatartásához és ezt a polikaját követendő példaképpen hagyta utódjára, Ferdinánd királyra. Károly halála után az orosz kéz újból felvette a küzdelmet hatalmának érvényesítéséért. Ez a pokoli munka pedig volt: kíméletlenül összerombolni a nagy király politikai hagyományait, belenyúlni a román állam békés külügyeibe, megsérteni az ország függetlenségét és abbeli szabadságát, hogy ügyeit önmaga, minden külső befolyástól mentesen önállóan intézhesse. És a cárizmus ismét meg tudta találó a románok között a maga szekerének előretolóit. Egyszerre nagy szerephez és fontos szóhoz jutottak a Mille, Filipeszku, Jonesku Honigman, Fagure, Fermo, Piranis, valamint velük egyivású politikusok és újságírók. Hogy ezek kik és hogy hány próbás férfiak, azt viselkedésükből úgyszólván minden újságolvasó eléggé tudja, tudhatja. Szereplésüket Moldovác Gergely azonban olyan részletesen, olyan tisztán világítja meg könyvében, hogy valamennyien leleplezve állanak mindenki előtt VÁROS és VÁRMEGYE. I __ Kártyaadó a városokban. A városok kongresszusa legutóbb foglalkozott azzal a kérdéssel is: mi módon lehetne a városok jövedelmét szaporítani, hogy az egyre nagyobb mértékben emelkedő kiadásoknak meg tudnának felelni Erre vonatkozóan Lukáts Ödön, Nagyvárad főjegyzője előterjesztett egy régi indítványt a kártyaadóról. A kártyát a városok adóztatnák meg a maguk céljaira, tehát speciálisan, mint városi adó szerepelne. A kongresszus természetesen pártolja az indítványt, bár tisztában van azzal, hogy egyedül a kártyaadó nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek a városok egyre növekedő kiadásaival kapcsolatosan felmerültek. Az indítvány mindenesetre olyan, amit könynyen meg lehet valósítani s nem is valószínű, hogy a kormánynak kifogásai lehetnének ez ellen az adó ellen. A mellett a kártyaadó igazságos adó volna s talán akkor lenne a legnagyobb hasznunk belőle, ha a publikum — egyetlen fillért se fizetne kártyaadó cimén. IRODALOM és MŰVÉSZET. OR .Darwin* március 1-i száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: ősembertan és nyelvtudomány. — Háborúskodás az állatvilágban. — A hideg és az élet. — Az arzén, mint szépítő- és gyógyszer. — Levágott kézfej összeforradása. — Légi járművek teherbírása — Különfélék. — A szerkesztőség postája. — A népszerű természettudományi folyóirat, melyet dr. Fülöp Zsigmond szerkeszt, kellő gonddal és szakértelemmel, havonkint kétszer jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 10 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatala Budapest, VI. Andrássy út 60. sz. Mire várnak Bruzálna? Beszélgetés egy sassyi kereskedővel. Brassó, március 10. A háború kitörése óta Brassó valósággal a nemzetközi forgalom középpontjába került. Oroszországból és a Balkánról minden forgalomnak lett az útja. A keleti tengertől egészen Romániáig egyetlen harcvonal vonul végig és hasonlóképpen zárva az út a háborús Szerbián át is. A sok érdekes utas között, akik Brassóban nap-nap után megfordulnak, egy sassyi kereskedővel volt alkalmunk ma beszélgetni. Természetesen a Korona kávéházban ismerkedtünk meg vele. Ott lüktet ma Brassóban a legerősebben a nemzetközi élet. Inescu Demeter a neve a mi új ismerősünknek. Üzleti ügyeikben érkezett ide Néhány száz vagyon kukoricája volt eladnivaló. El is adta. Már el is utazott. Inescunak a felesége kisenevi román származásu nő. Ott élnek a felesége családja ma is és így késően informálva van a besszarábiai hangulatró.. 1915. március 11. — Besszarábiában — meséli —most a várakozások óráit élik. Senki se tudja, hogy mit hoz a holnap. A nép azonban csak látszólag nyugodt. Az orosz terror, a deportálástól való félelem, a meghallgatás nélküli halálosztás lenyűgözte a szárnyakat és lehetetlenné teszi, hogy az emberek elfojtott vágyai megnyilatkozhassanak. Nagyon rosszul számítanak azok egyáltalában, akik azt hiszik, hogy valamelyik orosz provinciában, Lengyelországban, Ukrajnában, úgy Besszarábiában forradalom törhet ki. Sokkal erősebb és kegyetlenebb a szigor, amellyel fegyelmet tartanak az orosz hatóságok, semhogy erről beszélni lehetne. A lavinának az anyaországban, vagy a kulturáltabb és földrajzilag is kedvezőbb Finnországban kell megindulnia. A leghatásosabb módszer a lakosság felbátorítására azonban az volna, ha a monarchia, vagy Románia hadserege megszállná Besszarábiát. Kijenthetem, hogy ennek hite ma fanatikusan él minden besszarábiai román lelkében. Ha a besszarábiai románokon múlna a dolog, ez már régen megtörtént volna. Ahány besszarábiai román emberrel csak beszéltem, mind azt kérdezte tőlem, hogy mikor vonul be Románia Besszarábiába ? Hogy pedig ezzel a hangulattal Oroszország is tisztában van, igazolják a Besszarábiában állandóan lefolyó nagy csapatmozdulatok. Olyan rendeltetésű csapatesteket is koncentrálnak itt időrőlidőre, melyek például a galíciai harctérre vannak szánva. Különben bizonyára olvasta romániai lapokban, hogy hány letartóztatás történik Beszarábiában. A letartóztatottak valamennyien románok. A legnagyobb részük ugyan ártatlan, vagy csak egészen lényegtelen cselekmény miatt kerül hosszabb, rövidebb időre börtönbe, esetleg akasztófára, ez a körülmény azonban mindenesetre igazolja az oroszok bizalmatlanságát a besszarábiai románok iránt. Egyebet igazán nem tudok mondani Hisz velem együtt ön is jól tudja, hogy az európai harctereken most Besszarábia sorsáért is folyik az élet halál harc. A városi férfi az elszámolása. I. Bevételek december hóban: 1. Házi szükségletekre: Mult havi maradvány 96 fii. Kórház pénztárába a városi pénztárból kiutalva 20 kor. Mozielőadásból a) jegyek árából 290 kor 70 fii , b) felülfizetésekből 22 kor. 20 fillér. Összesen 333 kor. 86 fil. 2. Karácsonyi ajándékokra: Szabó Ilonka, özv. Kovács Dénesné, József Lajos unit. esperes, Révész Ignácné, dr. Bogdán Andor 2—2 kor., Kamenyitzky Etelka, dr. Kiss Ferencné 1 — 1 kor., özv. Kökössy Árpádné, Vajna Jánosné, Tusa Eszti, Kónya Antal, Monság Imréné, Ütő András 5—5 kor., Gracsányi Gyula, Benedek Juci 10—10 kor., Bodor Ida, Hajnyi Arturné 3—3 kor., Borezéky Ákos bucsuvacsoráján gyűjtés 8 kor., Winternitz Jolán gyűjtése karácsonyfára 122 kor. 20 ill., Ütő Áronné, Óváry Erzsébet és Róza 6 — 5 kor., Istvánfy Jánosné, Kuli Gyula 3 — 3 kor., Móritz Margit gyűjtése 22 kor. 30 fil., Szabó Ilonka gyűjtése 56 kor. 10 fil., özv. Göncz Mihályné 10 korona. Összesen 302 kor. 60 fillér. 3. Újévi üdvözletek megváltására: Bikfalvi István, dr. László Ferenc 3 — 3 kor., Cseh Izsák és neje 12 kor., Fábos Ödön és neje 8 kor., Mihály J. Gyula, Sübek Ede rendőrkapitány, Barabás Mária, Szamosi László, Málik Loránd, özv. Székely Jánosné, Székely Málvin, Serester Emma 2 — 2 kor., Schmiedt Richárd szövőgyári igazgató 10 kor., Benkő Mór, özv. Sorbán Jánosné, Ötvös Pál és neje 4-4 kor., dr. Zentai Leó, Berkovics Herman 5—5 kor. Összesen 74 korona. A) December havi bevételek összesítése: Házi szükségletekre 333 kor. 86 fil. Karácsonyi ajándékokra 302 kor. 60 fil. Újévi üdvözletek megváltásából 74 kor. Összesen 710 kor. 46 fillér. II. Eladások december hóban: 1. Felszerelésre: 15 drb pohár á 16 fii. 2 kor. 40 fii., 1 üvegtölcsér 50 fii., 1 sótartó 24 fii., 1 zománcos kancsó 2 kor. 80 fii., 2 drb lábos á 50 és 90 fii. 1 kor. 40 fii., 1 fazék 2. kor. 50 fii., 2 mosdótál á 150 és 270 4 kor. 20 fii., 1 tucat evőeszköz 2 kor. 75 fii., 1 fedő 75 fii. Csomagelhozásáért 10 fii. Egy doboz rajzszeg 60 fii. Sodronyszeg 8 fii. Szekrénypapirok 32 fii., 5 drb porcellán sajka á 120 6 kor., 6 drb tejes csésze á 36 2 kor. 16 fii., 1 tálca 2 kor. 80 ül. Fedőjavítás 20 fii., 30 drb zsebkendő á 26 fii. 7 kor. 80 fii., 2 gomolyaspárga (ruhaszárító)11 kor. 44 fii. Irodai papír és tintatartó 2 kor. 84 fii. Jegyzéktartó (egy doboz) 40 fii. Papír és boríték 56 fil., 2 drb villanykörte 2 kor. 80 fil.,