Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-07-01 / 25. szám

25. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXVIII. évfolyam. Csütörtök, 1920. julius 1. Előfizetési árak­: Egész évre ... 100 II. Félévre ......... 50 K. Negyed évre ... 25 K. Egy hóra ... 9 K. Egyes szám 1 korona. Szerkesztőség : Csib­i­ utca I. szám.SZÉKELY . Előfizetések­et és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Csíki­ utca 1. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: HÉTFŐN és CSÜTÖRTÖKÖN. Magyarország aláírta a ráerőszakolt béke­­szerződést s így az erdélyi magyarság is számol az adott helyzettel. A jelen óriási küz­delme s a jövő még óriásibb feladata foglalkoztatja, hogy magát az uj keretek között dicsőséges múltjához mél­tóan fenntarthassa. De bár­mennyire is elfoglal a jö­vendő munkája, bármennyire is igénybe veszi minden per­cünket az önfenntartás erő­feszítése, szemünket bekötni, fülünket bedugni még sem tudjuk. Látunk és hallunk. Látjuk, hogy a szeretet en­gesztelő szavát a gyűlölet szennyes indulata takarja; halljuk, hogy a „megértés“ útján lánc csörög. A­míg ezek megtörténhet­nek, addig hiába hívja bárki is a magyarságot együtt­működésre, hiába akarja bárki is a magyarságot a passzivitásból kiemelni, mert próbálkozása csupán haszon­talan erőpazarlás és idő­­fecsérlés lesz. Adjon a hata­lom alkalmat arra, hogy a magyar nép nyíltan feltárja sebeit, elmondja panaszát, a bebörtönözés rémének fenye­getése nélkül pontokba fog­lalhassa kívánalmait, akkor lehet szó együttműködésről, de addig soha. A­míg a ma­gyar népet akarata ellenére csendőrfedezet alatt kény­szerítik a képviselőválasztá­sokon való részvételre, a mig felelős egyének román ezredek rászabadítását ígér­getik a székelységnek, a mig a korona árfolyamának államilag engedélyezett le­rontása miatt D a m o k­­­e s kardja függ kincsekben gaz­dag Erdélyünk felett, a mig a tisztviselői kérdést becsü­letesen meg nem oldják, a­míg méltatlanul kapott tá­tongó sebeink gyógyítása félreismerhetetlen őszinte­séggel meg nem kezdődik, addig közös munkáról ábrán­dozni se lehet.­­ Gazdasági kapcsolat Fran­ciaország és Erdély között. Cer­­voni kapitány, Erdély új francia konzulja elfoglalta állását és egyik lap munkatársának a kon­zulátus hatásköréről a követke­zőket mondotta: Megbízatásunk, hogy Franciaország és Erdély kö­zött gazdasági kapcsolatot léte­sítsünk és tőkével és szakem­berekkel siessünk a vállalatok segítségére. Franciaországnak A bukaresti szenátusban pa­naszkodnak, hogy a kormány igen sok ígéretet tett nekünk magyaroknak. Hát ez igaz. Ígé­retet tett a kormány, sőt túlos túl tett. Mi is úgy vagyunk vele. Panaszkodhatunk az ígéretek miatt, a­melyek közül véletlenül sem teljesítettek egyet sem, s a­melyek csak arra voltak jók, hogy a passzív magyarságot kicsalják az aktivitás mezejére. Igen ámde a szenátusi pana­szokból a féltékeny irigység öltö­­geti nyelvét a még csak teljesí­teni mégse kísérelt ígéretek miatt. Mi lenne, ha a minket jogosan megillető jogok birtokába is jut­nánk ? Hiszen már­is hangzanak el felszólalások, melyek szerint szigorúan kell velünk bánni. Hát így is jó. Látott ez a nép különb viharokat is ! Bukarestjúnius 30. A kamara tegnap esti ülésén megsemmisítették Bujor Pál mandátumát 182 szavazattal 22 ellen. Az igazolás kérdé­sében heves vita folyt. Iga­zolták a bacaui, buzeui man­dátumokat. Antonescu több mint egy óra hosszat beszélt a kormány ellen. Beszéde közben Lupu, Ciuliu és Zam­­firescu között éles szóváltás támadt. A ma délelőtti ülésen iga­zolják Takácius mandátumát, Iorga és Raducanu beszéde dacára, a­kik szerint a ka­tonaság beavatkozott a vá­lasztásba- Raducanu egy órás beszédében támadta a kor­mányt és számos választási visszaélést sorol fel. S­t­u­r­d­z­a Constantin nagyajtai képviselő lemondott mandátumáról azon indoko­lással, hogy a parlament ki­ több kivitelre szánt áruja van, viszont azonban szüksége van gabonára, fára és bőrre s igy a cserekereskedelem igen nagy forgalmat igér. A francia kor­mány szükség esetén külön vo­ntakat fog az áruforgalom ré­szére beállítani. Jene napja még semmit sem dolgozott. A diplomaták pá­holyában megjelenik Scotus Viktor angol író, kit a Ház nagy ovációkban fogadott Lukács elnök üdvözli Scotus visszatértét, a­ki nagy szol­gálatokat tett a román ügy­nek. Goga a kormány nevé­ben üdvözli és kijelenti, hogy Scotus visszatérte sokkal hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburg uralmat megdönt­­sék. Vajda Sándor köszöne­tet mond a vendégnek múlt évi tevékenységéért és elő­adja, hogy a békekonferen­cián is sokat tett Románia érdekében. A kamara hosz­­szasan tapsol. Ezután többek felszólalása után a kamara nem fogadta el Sturdza le­mondását. A krakovai vá­lasztás vitájában Dobrogeanu szocialista számos visszaélést sorol fel, többek között rá­mutat arra, hogy őt magát is megverték. Délután 4 óra­kor folytatták a vitát. Elnök közölte a Házzal, hogy hol­nap megalakítják a bizott­ságot. Bukarest, június 30. A szenátus ülésén jelen vol­tak folytatták a trónbeszéd feletti vitát. Bogdán Duica a trónbeszéd megvitatásánál hosszasabban támadja a kor­mányt. Az erdélyi nemzeti párt létjogosultságát vitatja, melyet abszurdum szeparasz­­tikus törekvésekkel vádolni. A kormány sok ígéretet tesz a magyaroknak. Ardeleanu azt mondja, hogy a magya­rokkal szemben szigorúaknak kell lennünk, de igazságo­saknak. A ülés vége 12 órakor. (D. T. D.) A városok irom­iája Tudvalevő dolog, hogy a vá­rosok önkormányzati szerveit az új államalakulás kezdő napjaiban beszüntették és az autonómiákat mindezideig nem állították visz­­sza. A jelenlegi helyzet azonban, a­mely a törvényhatóságok hatás­körét választott tisztviselőkre ru­házta, rendkívül rendezetlen vi­szonyokat teremtett, mert a tiszt­viselők, a­kik a városok élén ál­lanak, a megfelelő autonóm szer­vek támogatása nélkül nem merik azt a városfejlesztési munkát vé­gezni, a­mire úgy a megváltozott viszonyok, mint a mindinkább fejlődő városi élet szempontjából okvetlenül szükség van. Ezenkívül a városok eladósodtak, nem tud­nak megfelelni gazdasági kötele­zettségeiknek, a­minek konzek­venciái a rettenetes lakásínség, a közegészségügyi intézmények létesítésének hiánya s az építke­zés teljes megszűnése, a­mely már már nagyon nagy mérték­ben érezteti hatását a kisebb törvényhatóságokban is. A törvényhatóságok autonó­miájának szüneteltetése nemcsak gazdasági szempontból hátrányos, hanem elsősorban a demokrácia szempontjából, mert modern állam­­alakulat, modern városi élet és demokratikus várospolitika nélkül el sem képzelhető. Ezt az állás­pontot elismerte Goga miniszter is, a­ki erdélyi útjában több al­kalommal kijelentette, hogy a városok autonómiájának helyre­állítása elsőrendű és sürgős szük­ségesség. Értesülésünk szerint Bukarestben a belügyminiszté­riumban már dolgoznak a terveze­ten, a­mely a városi önkormány­zati szervek visszaállításának alap­jául szolgál. Ezzel ellentétben olyan ren­delet életbeléptetése is készülő­ben van, a­mely arról intézkedik, hogy a polgármestereket a kor-­­ mány nevezi ki. Ez az intézkedés minden tekintetben szöges ellen­tétben áll a demokratikus rend­szerű város­igazgatással, a­mely­nek szelleme megköveteli, hogy a törvényhatóság első tisztviselő­jét a legszélesebb körű szavazás­sal a városi polgárság válassza. Értesülésünk szerint ez a rendel­kezés csak ideiglenes s a városi autonómiák rendezéséről szóló intézkedés tisztázni fogja a tiszt­viselők kérdését is. Sturdza lemondott. Bujor mandátumát megsemmisítették. A román parlament ülése. Hangok a magyarok ellen. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Irodalom és Művészet. Márkosfalvi Barabás Márton, A nagynevű Barabás Miklós székely festőművész unokaöcscse, Márton, ki gimnáziumi tanulmá­nyait a sepsiszentgyörgyi refor­mátus Székely Mikó­ Kollégiumban

Next