Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)
1921-01-26 / 8. szám
8. szám. SZÉKELY NÉP 1921. január 26. lamok állítják ki a saját területeiken, úgy, hogy a határállomásokon ezeket mindig felváltják. Budapestre a vonat csütörtökön reggel fél kilenc órakor érkezett és egy óra múlva indult onnan tovább. Szolnokon és Békéscsabán haladott Lőkösházára, ahová a menetrend teljes pontosságával érkezett meg délután 4 óra 20 perckor. A határállomáson a vámvizsgálatot, habár az utasok száma mintegy kétszáz volt, igen gyorsan és konciliánsan végezték el. Aradon ezalatt a pályaudvart ellepte a kiváncsi közönség, amely a pesti vonat érkezésének a hírére nagy csoportokban vonult ki a vasúthoz. A pályaudvar perronját is ellepte a közönség, de a rendőrség nem engedett senkit a vonat közelébe. A sínpárok elé fegyveres katonák vontak sűrű kordont. A közönség izgatott hangulata és érdeklődése fogadta a vonatot, mely fél hat órakor futott be az aradi pályaudvarra. A kocsikban azonnal megkezdődött az útlevél-vizsgálat. A perronon állók mind a magyar megbízottakat akarták látni. A diplomáciai képviselet tagjai az állomási étterembe vonultak, Hory András ügyvivő kivételével. Hory András fülkéjében maradt és ott fogadta aKeleti Újság tudósítóját, akinek a következőket mondotta: — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy nem vagyok követ, amint azt egyik-másik erdélyi lap írta, hanem magyar királyi diplomáciai ügyvivő a címem. Engem a kormány azzal bízott meg, hogy a követséget berendezzem és munkásságának a megkezdését előkészítsem. Diplomáciai képviseletünk tagjai még a következők : Takács Tolnay József gróf, Szentirmay Péter és Szilas Emil alkonzul, valamenynyien itt utazunk ebben a vonatban. A magyar állam bukaresti, követe csak néhány hét múlva fog leérkezni. Személyére nézve megtörtént a döntés: Massirevich Iván lett a követ, ki hosszú ideig élt Amerikában s régi tagja a diplomáciának. A bécsi magyar követségen Grátz Gusztávnak volt a helyettese, akinek külügymi- niszterré történt kinevezése után vezeti a bécsi magyar követséget. A magyar követség most Bukarestben egyelőre az Athene Pallas-szállodában fog elhelyezkedni, mert a régi épülete más célokra van lefoglalva. Működé-sének egyik legfontosabb részét képezi most azoknak az útleveleknek a láttamozása, amelyeket a román hatóságok állítanak ki , Magyarországba. Ezt a munkát, tudvalevőleg eddig a svájci követség végezte. — Politikai hatásköröm nincsen. Politikáról és politikai vonatkozásokról, ilyen irányú megbízatásról tehát ennélfogva nem is beszélhetek. Azonban azt kijelenthetem, hogy a magyar kormány részéről teljes a hajlandóság a jó szomszédi viszony létrehozására és fenntartására. A vadról a vonat este 6 óra 18 perckor indult el Bukarest felé, ahova pénteken délelőtt 11 órakor meg is érkezett. A hivatalos fogadtatás Bukarestben az előkészületek szerint ment végbe s a romániai magyar diplomáciai képviseletnek már az Athene Pallas- szállóban van a székhelye. (Keleti Újság.) »rrlgj«g^lMiiMWin'l IIbii iii I ■—M TÁRCA A cárné levelei a cárhoz. A meggyilkolt cári család rejtelmes és titokzatos magánlevelezését, amit orosz, angol, német és francia nagy világlapok megbízottai olyan buzgalommal és fáradozással kerestek, a »Folkets Dablad Politiken dan“ újságnak sikerült megszereznie. Meg is kezdette a cárné leveleinek a közlését, amelyek Berlinben is óriási érdeklődést keltettek fel. Az első közlemény a cárnénak azokat a leveleit tartalmazza, amiket a „front“-ra irt. Mindent megvilágítanak ezek a levelek is arról, hogy az akkori mindenható dinasztia milyen aggodalmak között élt , hogy a cár személyes ,atyuska“-varázsában tényleg hittek, az uralkodó azonban a „barát* Rasputin volt. A cárné a háború első felében többek között a következő leveleket írta az urának, melyeket a „Keleti Újság* nyomán közlünk, 1915. április 10-én. Szeretett drágaságom ! Kiváncsi vagyok, mikor és hol fog e levél utólérni. Hálás köszönet tegnapi táviratodért ! Utazásod valóban rendkívül érdekes lehet és megható lehet a mi bátor hőseink sirjait látnod. Remélem, hogy visszatérésed után még sokat fogsz róla beszélni. El tudom képzelni, milyen nehéz lehet neked naplót vezetni, amidőn olyan sok különféle benyomással találkozol. Barátunk (Rasputin) áld téged és nagyon örül, hogy boldog vagy. Ma reggel jobb volt az idő, úgy, hogy a szabadban feküdhettem. Hőmérsékletem 1 37’2-re emelkedett, most azon- ban ismét 365, de még mindig nagyon gyönge vagyok. G. R. (Rasputin) a »húsügy* ” miatt rendkívül nyugtalan, a kereskedők a hús árát nem akarják leszállítani, bár a kormány ezt követeli és amint nekem mondták, egy napon csak „hús-, sztrájk-féle lesz. G. R. azon a véleményen van, hogy valamelyik miniszternek kellene a legnagyobb kereskedőket magához hivatnia és nekik megmagyaráznia, hogy a háborúnak egy ilyen komoly pillanatában nem helyes a bús- árak fölemelése és azt is meg kellene nekik mondani, hogy szó-jgyeljék magukat. — Egy félórát az erkélyen feküdtem. Isten áldjon Niki, drágaságom, kedves arcodat csókokkal borítom és mindég a tied vagyok a te Suunyd. 1915. április 11-én. Édesem ! Tegnapi kedves táviratod mindnyájunkat boldoggá tett és hálát adok Istennek, hogy olyan szép benyomásaid vannak, hogy a kaukázusi csapattestet láthattad és hogy utazásodnak kedvez a szép nyári időjárás. Az újságokban Lembergből rövid távirat áll a katedrálisról és a parasztokról — milyen nagy történelmi pillanat. A mi barátunk el van ragadtatva és áld téged. — Éppen most olvastam a „Nowie Wremjá“-ban különböző dolgokat rólad, meg vagyok hatva és büszke vagyok rád. És azok a szavak, amelyeket az erkélyről mondott ki, nagyon helyesek voltak. Bár Isten áldása és a mély történelmi és vallási jelentőség újra egyesítené ezeket a szláv országokat (Galicia és Bukovina) Oroszországgal, régi anyjukkal. Minden a kellő időben történik és most már elég erősek vagyunk, hogy ezen országokat megvédhessük, míg erre ezelőtt nem voltunk képesek. De ettől eltekintve erősebbeknek kell lennünk itthon, a birodalomban és minden tekintetben egységesebbeknek, hogy erősebben és nagyobb tekintélylyel uralkodhassunk. E. N. I. (I. Miklós cár), hogy örvendene ennek ! Ő a március forradalom alatt orosz hadsereget küldött Magyarországba, hogy ott a Habsburgok uralmát visszaállítsa. Bizonyára látja az égben, hogy unokái hogyan foglalják vissza e tartományokat és hogyan állanak bosszút Ausztriának vele szemben elkövetett árulásáért. Te személyesen megnyerő modoroddal és sugárzó tiszta szemeiddel a sziveknek ezreit nyerted meg. Isten áldása kisérjen továbbra is utadon — biztos vagyok benne, hogy te, ha szükséges volna, csapataid harcikedvét ismét feltüzelnéd. Boldog vagyok, hogy Jelka óbelga eme nagy pillanatnak tanúi lehettek. Élj boldogul Kedvesem, Isten áldjon és tartson meg, a gyermekek mind csókolnak téged általam és fogadd te is a leggyengédebb csókokat a te kis feleségedtől. 1915. április 13. Mindenem, életem ! Micsoda napos, pompás reggel ! Tegnap két órát feküdtem kinn. A szivem már jobban van, a levegő és orvosság segítenek és hálistennek, erősebbnek érzem magamat. Éppen ma hat hete dolgoztam utoljára kórházamban. Képzeld Csak, az olgaorlai kórházban volt egy Schwedoff nevű fiú, aki a 81. Georg-keresztet viselte, egy tisztjelölt. Német titkos írást találtak nála és hallom, hogy föl is akasztották. Hát nem rettenetes ? És akkoriban még a fényképeinket kérte az én névaláírásommal. Hát föltételeztük volna ezt akkor egy fiúról ? Éppen most hoz Baby egy éles német nyílvesszőt, amelyet a németek az aeroplánról vetettek le. A repülőgép itt fekszik valahol a közelben. Te tehát délfelé tartasz? Nem volt alkalmad, hogy tábornokainkkal találkozzál ? Ma már biztosan Odeszszában vagy. Hogy le fogsz ott sülni ! Közlöm veled Cyrill óhaját, aki reméli, hogy Nikolajevbe, vagy Szebasztopolba fogod küldeni. Én csak fölemlítem ezt, bár úgy gondolom, nálad nincsen számára hely. Milyen boldog vagyok, hogy kedves tengerészeinkkel találkozol. Barátunk (Rasputin) nagyon örvend, hogy délre utaztál, az utolsó éjszakákat ottszenvedte és alig birt aludni annyira aggódott érted. Éppen most kaptam meg a Prostoroffból küldött táviratodat, örvendek, hogy az Amurezredet láthattad. Utazásod mind közvetlenebb összeköttetésbe hoz a csapatokkal. Oly sok dolgot látsz, amelyekkel előre nem számoltál, hogy naplódba bizonyára sok újat írhatsz. Élj boldogul. Grátz expozéja. Budapest, jan. 24. Grátz Gusztáv, az új magyar külügyminiszter nyilatkozott külpolitikai programjáról a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt. Grátz szerint ma a magyar külpolitikának az kell, hogy legyen az első feladata, hogy elhárítsa Magyarországról azokat a veszélyeket, amelyek Szovjet Oroszországnak esetleges ellene irányuló támadó szándékaiból folyólag fenyegethetik. Ezért a magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Szovjet-Oroszország által fenyegetett közelebbi és távolabbi szomszédaival az érdekszolidaritás testet öltsön. — Legnagyobb határozottsággal kijelenthetem, — mondotta a külügyminiszter, — hogy semmiféle támadó szándékunk nincs. Semmiféle kalandba nem akarunk bocsátkozni. Ellenkezőleg oda törekszünk, hogy közöttünk és szomszédaink között normális és különösen gazdasági tekintetben a kölcsönös érdekeknek megfelelő, szorosabb viszony jöjjön étre. Ha szomszédaink hozzánk hasonlóan gondolkoznak, meg vagyok győződve arról, hogy a célt minden rányban el lehet érni. Magyarországi békeszerződéshez mellékelt kísérőevél szellemében értelmezett trianonszerződés alapján áll. A kis antantt a Magyarország agresszív szándékaitól való aggodalom hozta létre, azt hiszem azonban, hogy ezen aggodalmak alaptalanságát szomszésaink is be fogják látni és így remélem, hogy a kis antant politikája csakhamar el fogja veszíteni Magyarország ellenf élét. Román lap a Magyar Szövetségről Bukarest, jan. 24. A „Dimineaţa” legutóbbi száma az erdélyi magyarság politikai mozgalmait a következőleg méltatja: „Az erdélyi magyar lapok egy idő óta állást foglaltak a mellett, hogy lépjen ki a magyarság a passzivitásból. A lapok követelését a megvalósulás követte. Több gyűlést tartottak már, a melyek közül legfontosabb volt a kolozs-vári és ez a magyar minoritások összes erőinek egyesítését mondotta ki. A mozgalom a jelen pillanatig még nincs megszilárdulva és iránya sincs véglegesen kijelölve. A mennyire azonban a kezdetből és alapelvből következtetni lehet, politikai szervezkedésről van szó, a amely minden törvényes eszköz- szel küzdeni kíván az egységes román állam keretében a békes szerződés és a gyulafehérváriegyezmény alapján, a magyar kisebbség részére járó jogok megvalósításáért. Nem lehet ma még e követelések részletei felett vitatkozni, mivel ezek nincsenek is eddig megállapítva. De már most is látható, hogy ellenzéki mozgalomról, van szó, amely azonban nem veszélyezteti az állam fennállását. Másként nem fogható fel és másként nem is volna megengedhető.